Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-27 / 227. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Megoldódik a költöző madarak vonulásának titka ? Iránytű — a csillagos ég Helmut Pinter neves oni- thologus, Stockholm környéki háza sok-sok érdekességgel szolgál a természettudomány kedvelőinek. Híres „beszélő” papagájáról, mely kél kutyájának a hangját is megtévesztésig hűen tudja utánozni, már több cikk jelent meg. A Búvár idén a magyar közönségnek is bemutatta a sokoldalú madarat és a népszerű magyar ismeretterjesztő lap címoldalon is közölt egy színes tollú papagájt a svéd természettudós kis magánállat- kertjébőL Útirány: Stockholm — Del-Afrika Az érdekes és ritka madaraknál is nagyobb büszkeséggel mutatta a kertjében tanyázó poszátákat. Ezek a pintyek közé tartozó, szürke színű énekes madarak Skandinávia állandó tavaszi-nyári vendégei közé tartoznak. Amióta az or- nithológia a gyűrűzés segítségével, nemzetközi összefogással megállapította, milyen útvonalon vonulnak a legismertebb költöző madarak, a különböző fajú poszáták repülésének főbb állomásait is sikerült rögzíteni. De ezzel ezek a kedvesen fütyörésző madarak még nem válnának ki a fél világot átrepülő madártársaik közül. A passíták arról híresek, hogy különféde kísérletek során segítettek választ adni az évszázadok óta feltett, s eddig megválaszolatlanul maradt kérdésre: mi irányítja a költöző madarakat? Különösen izgalmas volt ez a kérdés a poszáták esetében is, mert éjszaka kelnek útra és főleg sötétben teszik meg sok- ezer kilométeres “ Váhdorűtju- kat. Ami még rejtelmesebbé teszi az ügyet az, hogy nem csoportosan kelnek útra, hanem egyénileg, külön-külön repülnek el Afrika déli partjaira és. a Stockholmban született kis madár egyedül is hibátlanul ismeri már az útvonalat a másik kontinens távoli csücskébe és visszafelé. Csodákat nem ismer a tudomány, legfeljebb még meg nem fejtett tényeket. A poszáták költözése is ide tartozott. Az adottságok figyelembe vételével nem maradt más reális feltevés, minthogy a madarak éjszaka a csillagok állásának megfigyelésével tartják az irányukat. A csillagászok kivételével ezt a. választ általában köny-, nyeri elfogadták. Az égbolt titkainak kutatói azonban sokáig nem voltak hajjandók elhinni, hogy a Földünkről óráról órára változó képet mutató csillagvilág, amelyet a csillagászok is csak részleteiben ismernek, olyan „képzetlen teremtmény-? nek, mint a poszáta, útbaigazítást nyújtana.” Ha megfordul a csillagos ég... H. Sauger, német kutató kísérleteivel jelentős segítséget nyújtott a kérdés kibonyolításához. Mesterségesen „örök nyárt” teremtett a más-más vidékekről összeszedett — különböző fajú poszáták számára. Az ő madárkái nem ismerték a rossz időt. A reflektorok állandó napfényt biztosítottak részükre. És mégis amikor az időjárás a falakon kívül őszre fordult, a madarak nyugtalankodni kezdtek, számtalan tanújelét adták, hogy indulnának már telelésre második hazájukba. Nyugtalanságuk, a kalitkában való céltalan röpködésük nem tartott tovább, mint amennyi idő szükséges ahhoz, hogy rendszeres évi - költözködésük céljához repüljenek.Éjszaka a tetőzeten keresztül megpillantott égboltot iránytűnek tekintették és a különböző fajúak jellegzetesen, egy bizonyos irányt vettek fel a faágon, amelyen a röpködési szünetekben gubbasztottak. Ha a rudat megforgatták, a madarak megváltoztatták helyzetüket. A poszátákkal egy ketrecben tartózkodó, más éjjel repülő madarak is következetesen tartották az irányukat, ami nem egyezett ugyan meg a poszátáékkal, de az is tény, hogy azok a madarak máshol töltik „téli szabadságukat”. Még a poszáták faján belül is csak a közös területim lakók maradtak a kísérlet során azonos irányban. Az égbolt változása és a madarak helyzete a kutatónak adott a szó szoros értelmében iránytűt a kezébe és a térképen a madarak „navigálása1 mellett kijelölték az útirányt is. Kiderült, hogy a kis poszáta nevű faj Németországon és Csehszlovákián keresztül érkezve hazánk felett is elrepül, majd Jugoszlávia és Görögország az útiránya. A Földközitenger után Egyiptomnál érik el az afrikai kontinenst. A mezei poszáta és a barát poszáta más irányba tart. Franciaország és Spanyolország át- repülése után Gibraltáron keresztül jut Afrikába és a nyugati partvidéken halad déli célja felé. Legalább is ezt árulták el a csillagok. És, ha borús az égbolt? Az is eldőlt, hogy valóban a csillagos égbolt látványa írá- nyítja-e a madarakat. A poszáták egy planetárium mesterséges égboltját tekintve is elvégezték kísérleti repüléseiket. Idegesen röpködtek a madarak, amikor az „égbolt” hirtelen elmozdult felettük és a műcsillagok pillanatok alatt más állást vettek fel. A poszáták nyugtalansága azonban nem sokáig tartott, rövidesen tudomásul vették az új irányt és megszokott útjukat most másfelé, a csillagálláshoz viszonyítva úgy irányították, amiként a hirtelen változás előtt tették. Nem oktalanul merült fel a kérdés, hogy tájékozódnak a poszáták felhős időben? Egyszerű a válasz: rosszul! Megfigyelték a szabadban, hogy ilyenkor céltalanul köröznek és szinte nem tudnak megszabadulni a világító tornyok fényétől.Ezekben a napokban a kis poszáták éjszakánként — Magyarország felett is átrepülnek és mire a tél elmúlik, visszarepülve északra távoznak majd hazánk légteréből időközben talán már a kísérletek további titkokat is megfejtenek. Ha tudomást szerzünk róla, értesíteni fogjuk olvasóinkat. Dr. Veres Pál Tv-hamera a gyomorban — Óra a gyűrűsujjon Parányok a technikában Napjaink tudományos kutatását a végtelen nagy és végtelen kicsiny dolgok iránti felfokozott érdeklődés jellemzi. Hasonló megállapítások vonatkoznak a technikai fejlődésre is: óriás kotrók hasítják a földet, gigantikus rakéták orrában helyezik el az űrkabinokat, s ugyanakkor az elektronika a parány alkatrészek térhódításával egyidejűleg megindult a miniatürizálás útján. Az új technikához az ösztönzést pern kis mértékben az űrkutatás adta, azzal a kívánsággal, hogy a mesterséges holdakon a lehető legtöbb elektronikus készüléket tudják elhelyezni s ezáltal a korábbinál jóval több mérési adatot rögzíthessenek. Rádió a töltőtollban A mechanikai szerkezeti elemeket is ma már úgy tervezik, hogy a miniatűr elektronikai elemekkel együtt új, kisebb, jobb tulajdonságú készülék építésére legyenek alkalmasak. Ennek nyomán a miniatürizálás az iparban, kutatásban és a gyógyászatban egyaránt teret hódít. A parányok sikeres térhódítása nyomán az orvosok már most gondolnak olyan Végtelen kicsiny tv-kamerá-ra, mely köizvetlenül a gyomorból közvetít adást. Ma már a népszerű táskarádiók is túlzottan „sok” helyet foglalnak el; kísérletként egy hasonló vevőt golyóstoll burkolatba építettek be, ahol az állomáskeresésre egy gyűrű, a hangszóró szabályozására pedig a csúcson található gomb szolgál. Egy miniatűr elemekkel készült korszerű hallókészülék a hangot mintegy négyezerszeresére erősíti fel. Százötvenhárom alkatrészből áll, ennek ellenére tápelemmel együtt alig 14,2 gramm. A svájci elektronikai ipar ma már hasonló készülékeket a szemüvegek a szokásosnál valamivel vastagabbra készített szárába építi be. Pontnál is kisebb Mesterséges holdak pörgety- tyűiben és ultrahangos futóberendezésekben olyan parányi csapágyat alkalmaznak, mely kisebb, mint a pont a gépírású szövegben! Az alkatrészek parányítására való törekvés tehát mint látjuk sosem volt és nem is lehet öncélú. A miniatűr alkatrészek gyártása érdekes módon kihat a technika egész területére: újfajta gyártási problémákkal kell a kutatóknak megbirkózniuk, s a tapasztalatokat nemcsak a mikromodulokat, törpe izzókat vagy csapágyakat előállító üzemek, hanem más iparágak is felhasználhatják. Ismeretes, hogy napról-napra, hét- ről-hétre növekszik a tudományos és egyéb publikációk száma. Ezek könyvtári tárolása egyre inkább megoldhatatlan helykérdést támaszt. Az Eastman Kodak gyár új Minicarnak nevezett mikrofilm rendszere megoldást jelenthet. A dokumentumokat, a folyóiratokat, fényképészeti úton olyan filmre rögzíti, amely kisebb, mint egy bélyeg. Átfér a tű fokán Ma már olyan villamos karórát is gyártanak, melynek gombeleme a mutatóujjon is elhelyezhető. Üzemideje . több, mint egy év. A gyártó cég szerint az óra késése naponta nem több 2 másodpercnél! Egy másik villamos cég olyan villamos izzót állít elő, amely oly kicsi, hogy a tű fokán átfér-. Fényereje 1,5 V feszültségnél 1/10 lumen. Felhasználási területe lyukkártyák fotoelektromos leolvasó készülékei és egyéb miniatürizált elektronikus készülékek. A lámpa wolfram izzószálának keresztmetszete az emberi haj átmérőjének 1/10 része! Az alkatrészek parányítására irányuló törekvés, a miniatűr alkatrészek gyártása — érdekes módon — kihat a technika egész területére: újfajta gyártási problémákkal kell a kutatóknak megküzdeniük, s a tapasztalatokat nemcsak a picinyke órákat, törpe izzókat vagy parányi csapágyakat előállító üzemek, hanem más I iparágak is gyümölcsöztethetik. Almaválogatás a nyírbogdányi Petőfi Termelőszövetkezetben. Hammel J. íelv. Ügy esik az eső, mintha dézsából öntenék. A kisvárdai ktsz. udvarán futva közlekednek az emberek. A műhelyből hangos kopácso- lás, hegesztés zaja hallatszik, javában folyik a munka. Itt találkoztunk Szőke Istvánnal és Szoták Györggyel. Mindketten fiatalemberek, és úgy számolják a heteket, mint az iskolások a vakáció megkezdése előtt szokták. Pedig novemberben nem a vakáció kezdődik, hanem egy igen komoly feladat: a fegyveres szolgálat, Akik egymást váltják Bevonulás előtt mindenki fantáziáját élénken foglalkoztatja, hogy milyen is lehet a katonaélet. Akik utána vannak, gyakran ugratják az újoncokat, mások tárgyilagosan megmondják: semmi rendkívüli nincs benne. — Az összeíráson a tiszt elvtársak sokat meséltek, és inkább több jót, mint rosszat. Az az érzésem alakult ki, hogy aki becsülettel leszolgálja a két esztendőt, lelkiismeretesen dolgozik, annak könnyű elviselni a 24 hónapot. így vélekedik Szoták György, Barátja és munkatársa Szőke István már sokkal tájékozottabb; — A bátyám jelenleg is katona. Szinte egymást fogjuk váltani az ősszel. Sűrűn kapok tőle levelet, ha hazajön szabadságra, ki sem fogy a végnélküli mesélésből. Eddig hízott vagy 6 kilót. Az az érzésem, hogy a fegyveres szolgálat nekem sem fog ártani. Tetszik a harckocsi A két jóbarát az utóbbi időben egyre többet beszélget erről a témáról. Akik régebben leszereltek, azok zsebében mindig akad egy-két „történet” az őrséggel, gyakorló riadókkal, lövészetekkel kapcsolatban, de a többség inkább segítő szándékot mutat.-- Sokat töprengtünk, hogy milyen alakulathoz kérjük magunkat — mesélik. — Mert szép életük van a tüzéreknek, lövészeknek, felderítőknek, de legjobban mégis a harckocsizok tetszenek. Ha lehet, oda megyünk. Igaz, harckocsit közelről még alig láttunk, inkább csak filmen, de annak igen nagy ereje van. Éppen ez tetszett benne. Meg aztán értünk is a gépekhez valamit, hiszen elég régen dolgozunk itt. A terv tehát már készen van. De ezenkívül egyéb gondolatok is megfogantak a fiatalok fejében. Hallottak arról, hogy ha valaki jól látja el feladatát, több szabadságot, kimaradást, eltávozást kap. De függetlenül a kedvezményektől, úgy vonulnak be, hogy soha semmi probléma nem lesz velük. Nem mindegy az, hogy milyen véleménnyel vannak róluk a felettesei. Meg aztán leszerelés után ide jönnek vissza dolgozni a ktsz-hez, és szeretnék, ha az alakulat parancsnoka jó véleményt küldene róluk. Se asszony, se menyasszony Két esztendő bizony hosszú idő. Egy évben legfeljebb csak néhányszor láthatja az itthon- maradottakat, ha szabadságra, vagy eltávozásra érkezik. —- Valóban hozzá kell szokni a ritka látogatásokhoz, de ami nehezítené a távollétet, azzal mi előre számoltunk. Se menyasszony, se feleség. Még csak olyan kislány sincs, akinek komolyabban udvarolnánk. Ráérünk majd akkor, ha leszereltünk. Hiszen még 20 évesek sem vagyunk.. Az eső szünet nélkül esik. a két fiú futva indul a műhelyek felé. A rövid beszélgetés után ismét kézbe kerül a szerszám, formálódik a munkadarab. S a fejekben tovább formálódik a gondolat: hogyan is lesz néhány hónap múlva? B. F. 6000 éves település nyomai Tiszalök-Kisfás tanyán Mélyítő szántás közben kb. 6000 éves település nyomaira bukkantak Tisza- lök-Kisf ás tanya határában. A leletmentő ásatások során a múzeológusok 25 lakógödör helyét találták meg. Az ősemberek tűzhelyeinek környékéről nagy mennyiségű edénytöredéket és csiszolt szerszámot gyűjtöttek össze. Az agyagedények a bükki kultúrába tartoznak, külső felületük egy- részét primitív vonalakkal díszítették. Az egyszerű szerszámok között csiszolt dobókövek, csonttűk díszítésére használt csonteszközök egyaránt megtalálhatók. Az újabb kőkorból származó leleteket a Nyíregyházi Jósa András Megyei . Mú< Katonaélet előtt
