Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-27 / 227. szám

Kicserélték a német—szovjet barátsági szerződés ratifikációs okmányait Bolz és Gromiko beszéde BerBrt, (MTDí Szombaton délelőtt Berlin­ben* a minisztertanács házá­ban kicseréltek a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió között megkötött; június 12-én Moszkvában alá­irt barátsági-, kölcsönös se­gélynyújtási és együttműködé­si szerződés ratifikációs ok­mányait:' A ratifikációs okmányok ki­cseréléséről szóló jegyzőköny­vet . cir. Lothar Bloz és- And­rej Gromiko irta alá. Az ok­mányok kicserélése titán Bloz és . Gromiko melegen kezet szorított' és átölelte egymást. Ezután 'Bolz külügyminisz­ter mondott beszédet. Hang­súlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság történetében i ez a leg jelentősebb szerző­dés, amely a neme ék egye­temleges érdekét szolgál­ja és elősegíti a német kérdés békés rendezését. Gromiko szovjet külügymi­niszter a többi között kijelen­tette: — Ez nagyon jó szerződés, mivel népeink szoros barátsá­gának további elmélyitését és a mindenoldalú együttműkö­dést szolgálja. A szerződés fontos hozzá­járulás az újabb háború megakadályozásáért, a ne­mét kérdés békés rende­zéséért és az európai bé­ke biztosításáért folyó harcunkhoz. Ä szovjet külügyminiszter ez­után aláhúzta, hogy a szerző­dés biztosítja a Német Demok­ratikus Köztársaság államha­tárainak sérthetetlenségét, s ezzel újabb gátat emel a mili­tarista és revansista erők út­jába. Beszéde végén hangsú­lyozta, hogy a 15 éves fennál­lását, ünneplő Német Demok­ratikus .Köztársaság nemzet­közi . tekintélye állandóan növekszik, majd újabb sikere­ket kívánt az NDK népének a szocializmus építésében vég­zett munkájához. Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke a szovjet—NDK ba­rátsági szerződés ratifikációs okmányainak ünnepélyes ki­cserélése után fogadta Gromi­ko szovjet külügyminisztert és szívélyes, baráti megbeszélést folytatott vele. A teljes nézet­azonosság jegyében lefolyt ' ^ gyaláson a feleket kölcsö, érdeklő. általános po ,4i kérdéseket vitattak mef , Később Gromiko Lotha dolz kíséretében látogatást * tett Kurt Thieme. nagy-berlini fő­polgármester-helyettesnél és bejegyezte nevét a Német De­mokratikus Köztársaság fővá­rosának aranykönyvébe. A Biztonsági Tanács jóváhagyta: Mórádnak : cs ciprusi EHSZ-erők New.York, (MTI): A Biztonsági Tanács — mint már jelentettük —■ pénteken magyar idő szerint 20,40 óra­kor összeült, hogy- döntsön a ciprusi ENSZ-csapatok megbí­zatásának meghosszabbításá­ról. Brazília, képviselője a ta­nács elé terjesztette annak .-a határozati javaslatnak a szö­vegét, amelyet a tanács öt nem állandó tagja — Bolívia, Brazília/ Elefántcsontpart. Ma, rokkó és Norvégia — dolgozott ki,, s melynek értelmében to­vábbi' három- hónappal, ez év december: 26-ig '.meghosszabbí­tanák-' a - VilágszerVezetó erők mandátumát. A Biztonsági Tanács az . öt ország javaslatát egyhangúlag elfogadta.. ' , A szavazás után U Thant főtitkár' emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy a török és a ciprusi kormány, között meg­állapodás jött létre a szigeten állomásozó török egységek egyhármadának más török egységek által történő felvál­tásáról. A főtitkár azt is be-- jelentette, hogy; a ciprusi köz­vetítővé kinevezett Galo Plaza ! asso' helyébe Carlos Alfredo Bernardest,- Brazília volt ENSZ-képviselőjét nevezte ki ciprusi személyes képviselője­ként. U Thant végül bejelentette, megbízta Thimajja tábornokot, a világszervezeti erők parancs­nokát, hogy a ciprusi kor­mánnyal és a ciprusi török közösség vezetőivel érintkezés­be lépve vizsgálja meg annak lehetőségét, miként lehetne Makariosz elnök szeptember 15-i javaslata értelmében nor- malizálni a helyzetet Cipru­son.­Morozov szovjet küldött, a Biztonsági Tanács e havi el­nöke emlékeztetett a szovjet kormány korábbi emlékiratá­ra, amely leszögezi a ciprusi ENSZ-haderők műveleteivel kapcsolatos szovjet elvi állás­pontot". Az emlékirat megálla­pította. hogy á világszervezeti haderőknek áz ENSZ alapok­mányának tiszteletben tartá­sával kell Cipruson eljárni. Az OKP titkárságának határozata Az Olasz Kommunista Párt titkársága szombaton nyilvá­nosságra hozott határozatában a kormány lemondását követeli azzal kapcsolatban, hogy a szenátusban csütörtökön lesza­vazták a középbal egyik tör­vényerejű rendeletét. A határozat megállapítja: elfogadhatatlan és megenged­hetetlen, hogy a kormány ki­játszva a szenátus szavazását, életben maradjon és módja le­gyen más formában ismét be­terjeszteni a már megbukta­tott intézkedéseket. A szenátus szavazatával kap­csolatos esemény kiemeli, an­nak szükségességét is — foly­tatódik a határozat —, hogy meg kell oldani az olasz %!lam- fő betegsége következtében elő­állott kényes helyzetet. A köztársasági elnök betegsé­gével kapcsolatosan felmerült problémát felvetette a keresz­ténydemokrata párt koalíciós szövetségese, . a köztársasági oárt végrehajtó bizottsága is. Ezzel az állásponttal lényegé­ben egyetért Nenni szocialista pártja is. Kekkonen a íinn—szovjet egy tilt működésről Helsinki, (TASZSZ): A paasikiyi társaság pénte­ki ülésén lírho Kekkonen köz- társasági elnök beszédet mon­dott a finn—szovjet fegyver­szüneti megállapodás megköté­sének 20. évfordulója alkalmá­ból. Kekkonen hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig megértéssel és tisztelettel vi­seltetett Finnország érdekei iránt, utalt arra, hogy a jelen­legi vezető szovjet államfér­fiak között személyes barátai vannak, s az együttműködés megbízható alapokon nyugszik. A Szovjetunióval való együttműködést nem lehet többé valamiféle átmeneti je­lenségnek tekinteni — hang­súlyozta Kekkonen. — össze­egyeztethető Finnország nem­zeti érdekeivel, s ezért a finn politika szerves részét képezi. Jugoszláv— csehszlovák 9 mm mm közös közlemény Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke és Tito jugoszláv elnök szombaton Brionibsn csehszlovák—jugoszláv közös közleményt írt alá Novotny el­nök jugoszláviai látogatásáról és a két államfő tárgyalásai­ról. Az aláírás után Tito elnök átnyújtotta Antonin Novotny- nak a jugoszláv Nagycsillag Érdemrendet. Novotny elnök a Fehér Oroszlán-rend első foko­zatával tüntette ki Joszip Broz Tito elnököt. Magyar küfdittség átázott Pekingire SatMWbatoti déleidtt Komó­csin Zoltánnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának. a Népszabadság főszerkesz­tőjének vezetésével ma­gyar küldöttség utazott Pe­ringbe a Kínai Népköztársaság megalakulása 15 évfordulójá­nak ünnepségeire. A delegáció tagjai: dr. Molnár Erik a Ma­gyar—Kínai Baráti Társaság elnöke, és Halász József, ha­zánk pekingi nagykövete, aki a Kínai Népköztansasag fővárosá­ban esatüakozík a küldöttség­hez. A delegáció búcsúztatására Ferihegyi repülőtéren megje­lent Brutyó, János, az MSZMP PB póttagja, a SZOT főtitkára: Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Böjti János külügymi­niszter-helyettes és Gyenes András, az MSZMP KB Mi­ügyi osztályának helyettes ve­zetője. Ott volt Han Ke-hua a Kínai Népköztársaság budapes­ti nagykövete és a nagykövet­ség több munkatársa is. Az ár ők fagy birodalmában: Emberek rendkívüli körülmények között Ha gondolatban összevetjük Keiet-Szibéria harminc évvel ezelőtti, térképét az idén ki­adott legfrissebbel, azt látjuk, hogy az annak idején áthatol­hatatlan tajga helyén most kis körök, négyzetek, háromszö­gek jelzik: itt aranyat, ott gyé­mántot, amott meg szenet, vasércet, kőolajat találtak. S a lelőhelyek szomszédságában új városokat, településeket mutat a térkép. .. Pén* és romantika Jakutföld Léna-menti taligá­jába mindössze néhány esz­tendeje érkeztek az első gyé­mántkutató expedíciók, s ma már Mirnij néven komoly gyémántbányászati központ épült a vidéken, vagy 30 utcá­val. Verhojanszk mellett, a környék „hidegközpontj ában ”, s tovább, Indigirkánál új bá­nyásztelepülések épültek. Az utóbbi tíz esztendőben több százezer ember, elsősorban ipari munkás és szakember költözött a Jakutföldre, az Északi Jeges-tenger partvidé­kére, a Csukcsíöldre és Koli- mara. Jakutföld népessége például már félmillióra emel­kedett. A lakosság fele a bá­nyászatban dolgozik. Mi vonzza az embereket er­re a zord vidékre, ahol az év nagyobb felében 40—60 fokos fagyokat mérnek? Elsősorban az a romantikus érzés, ami az utazókat, a felfedezőket is hajtja, de emellett természe­tesen fontos szerepe van az itteni magasabb jövedelem­nek is. A Szovjetunió európai terü­leteinek jövedelmi viszonyai­hoz képest Dél-.Takutföldön 40 százalékkal, Észak-Jakutföl- dön és a sarkkörön túl 70—100 százalékkal, magasabb a fize­SZŰTS ISTVÁN: A VÖRÖS ACVAG Dokumentum regény (I I.) Hugenberg ebben a szellem­ben ■£- az új hitleri „kezek” szellemében! — intézkedett és intézkedéséi már kezdték is meghozni a maguk gyümöl­csét. Itt van például az alumi­nium. Mindeki tudja, hogy a Ruhr vidék nagy gyárainak sok alumíniumra van szüksé­gük a repülőgépipár, a hajó- építőipar fejlesztéséhez. „És ki adja — morfondírozott bizal­mas munkatársai előtt a gazda­sági miniszter — meddig kap­hatunk' baúxitof Franciaország­tól? Kérem, nézzenek körül Európában, hátha vannak újabb felfedezések?” Még a nyár folyamán Herr Grechter müncheni főnök cso­dálkozva tapasztalta, hogy pos­tája között a Birodalmi Kan­cellária Gazdasági Főcsoport- főnökségének meghívóját ta­lálta. A szűkszavú levél nem éppen kérő hangon szólította fel, hogy utazzon azonnal Ber­linbe. Hugenberg nem sokat kertelt, Grechternek precíz tá­jékoztatót kellett adnia, hogyan is állt helyt annak idején a ' magyar bauxittal.. Grechter el­mondta, hogy még a huszas J években nagyobb mennyiségű hni ni —Magyarország­tól, de cbOKseat a termelés. : „Valószínüteg kimerültek a bá- I nyák” — tette hozzá a Lauke- I Werke vezérigazgatója. — Ak­kor én is áttértem a francia ba-uxitra. — ön rendkívül rosszul tájé­kozott — figyelmeztette Hu­genberg a gyárost. — A ma­gyar bauxit egyáltalán nem apadt el. Önök teljesen megen­gedhetetlen módon átengedték a svájciaknak a területet. Tud­ja, mennyi az alaptőkéje ennek a társaságnak? Ezerkilencszáz- huszonháromban három és fél, ezerkilencszázhuszonhatban már nyolc egész egytized millió svájci fiunk volt. Találja ki miből?!... Ezerkilencszázhu- szonhétben négyszázhuszonki- lenc pengős áron jegyezték a részvénypapírt, tehát ott nagy­ban ment a bauxittal való sef- telés. No, de most már mindegy én majd kiadom a dolgot az embereimnek, ne féljen, kézbe vesszük az ügyet. Azt hittük, hogy Ön tud segíteni, de lá­tom, eléggé konzervatív bizo­nyos dolgokban. Mintha csak szálkát nyelt volna, úgy ült Grechter széké­ben és a szemben levő falon lógó, sasos címerre bámult. — Ezeknél sosem lehet tudni. — gondolta ijedten — talán még a gyárakat is felügyelet alá he­lyezik Ha Gréte sejtette volna itthon, mi lesz a berlini látoga­tásból... De honnan is tudnak ezek mindent olyan postosan...? — Nyilván Önnek, uram, ar­ról sincs halvány fogalma, hogy a gánti telepek felfedező­je újabb- területek után kutat? — hallotta újra a miniszter re­csegő hangját. Grechter fejét rázta. Legszí­vesebben már kívül került vol­na - ebből a hűvös szobából, s messze ettől a vízszemű ember­től. Amikor Hugenberg arra kérte, tegyen meg neki egy szívességet, boldogan vállalko­zott rá. Mégcsak törvénytelén dologról sincs szó, csupán egy­két vizsgálatról. Grechter iz­zadva. szuszogva sietett le a lépcsőn. XII. EGY TÁL LENCSE Balás ott ült a pesti Gellért szálló teraszán egy pohár sör mellett. A vörösen izzó, lángoló Nap egészen magasról sütött, a hajók szinte remegtek a fény­ben. I (Folytatjuk! tés. Emellett a két utóbbi he­lyen • évente, az előbb említett vidéken pedig kétévenként tíz százalékkal emelkedik a munkabér. S milyen vajon e területek ellátása? Igaz, hogy az áru­szállítás ide költségesebb, hi­szen a Léna-folyón, valamint az északi hajózó úton, a sark­körön túli kikötőkön at érkez­nék a szállítmányok, de rend­szeresen befutnak. A déli és központi körzeteket azon az 1200 kilométeres új autóúton látják el, amely a transz-szi­bériai vasúttól Jakutszk váro­sáig vezet. Természetesen a legtávolabbi területek ellátásá­ban rendkívül nagy szerepe van a légi közlekedésnek. Elég, ha annyit mondunk, hogy a helyi légijáratok sűrű­ségét tekintve. Keiet-Szibéria felveheti a versenyt a Szov­jetunió európai területeivel. Mindez azt jelenti, hogy ; az élelmiszerek és iparcikkek szállítása igen sokba kerül. Am ez nem tükröződik az árakban, mert az említett cikkek ezen a területen csak néhány százalékkal kerülnek többe, mint a Szovjetunió központi vidékéin. Az aranybányászok városa Aidán városa, ahol 1923-ban, Nyezametnij tájékán, gazdag aranylelőhelyet találtak, vala­mikor azt a furcsa mellékne­vet viselte, hogy: „Az aggle­gények városa.” Akkoriban még csak idénymunkában folyt itt a kitermelés: tavasz- szal és nyáron. Télire az em­berek hazautaztak. Múltak az évek. a kitermelés bővült, az ideiglenes települések helyén új városok születtek. Aldan ma a földszintes és emeletes villák városa; az utcák Való­ságos fasorok. A fákat, helye­sebben a csemetéket még . iá. harmincas években ültették áz idetelepülök. A 12 ezer lakosú városkának szélesvásznú mozija, ' kórháza és szülőotthona is van A köz­lekedést autóbuszok és taxik bonyolítják le. —• Tizenhét éves voltam, amikor a kemerovoi területről idetelepültem — emlékszik vissza Fjodor Oscsenkov. Dél- Jakutföld legnagyobb kotró­hajójának műszaki vezetője. — Gondoltam, ledolgozom a szer­ződésben kikötött időt, azalatt összedobok egy csomó pénz, — aztán maid hazamegyek a fa­lumba. Eleinte rosszul bírtam a nagy hideget, hiszen az em­bernek valósággal ' odafagyott a keze a vashoz. Akkoriban barakkokban • laktunk: a le- gényemberek egyrakáson. a házasok külön, de szintén meglehetősen zsúfoltan. Ilyen körülmények között, persze, nem igen gondoltam a mara­dásra. Öt év múlva lejárt a szerző­désem, s vettem volna a taka­rékkönyvemet, szedtem volna össze a cokmokomat, de vala­hogy nem akaródaottt azon 1 vettem észre magam, hogy túl­ságosan megszoktam a helyet, a munkát! 1932-ben jöttem. Aldanba, 36-ra pedig nagyon sok minden megváltozott itt... A munka oroszlánrészét ak­kor már kotróhajókkal végez­tük. A városban sok lakóház épült, rendes kerékvágásba került az élet. Még az éghaj­lat is barátságosabbnak tűnt. Maradtam hát, és nem bán­tam meg. Amikor megnősül­tem, háromszobás lakást kap­tam. Itt született a lányom, meg a fiam is. A nagy lány már a jakutszki • tanítóképző harmadik éves növendéke, a fiú most végezte a nyolcadik osztályt.' ' Ami viszont fejtörést okoz. az á szabadság. Nekünk, észa­kon dolgozóknak, másfél hó­nap jár. dehát nyáron nem nagyon mehet az ember, hi­szen akkor van a munka dan­dárja. Télen a gyerekek isko­lába járnak, őket sem akaród- zik egyedül hagyni . .. Ezért aztán én azt csinálom, hogv. háromévente egyszer veszem ki a szabadságomat, akkor.vi­szont egyszerre több hónapul, így jobban járok, mert a kol­lektív szerződés szerint, - ha három évet ledolgozunk észa­kon, utána megtérítik az üdü­léssel kapcsolatos oda- és visz- szautazási költségüket is. ügy hogy háromévenként a csa­ládommal két-három hónapot a Kaukázusban vagy a Krím­ben töltünk, a többit meg oda­haza. Az új arany-, gyémánt-, szén-, földgázlélőhelyek ipari méretű kiaknázása Jakutföl­den mindig a lakóházépíté­sekkel, a munkások, a szak­emberek számára a megfelelő életkörülmények megteremté­sével; az iskola, óvoda és böl­csőde, az egészségügyi és kul­turális létesítményhálózat ki­építésével kezdődik. A tudó­sok sokat dolgoztak azon, hogv megtalálják az örök fagy bi­rodalmának. a jégpáncéllal be­vont Jakutföldnek megfelelő építkezési módszereket. Fára­dozásuk azonban nem volt hiábavaló, amire bizonyság az a . sok modern, többemelet épü­let, amit Jakutszkban es ’ a többi .városban lát az utazó. Modern házaik — légkondieionáláft* sál A házak központi fűtésesek. természetesen állandó hideg- meleg víz szolgáltatással, El­készültek- a tervek egy 16—JÖ emeletes házakból álló város­hoz is. A magas épületeket zárt folyosókkal kötik össze. A házak légkondicionáló beren­dezéssel épülnek. A tervek szerint 150 ezer ember talál így az örök fagy birodalmá­ban ideálisan összkomfortos otthonra. A terveket elsőnrí- Jakusztkban realizálják. A Szovjetunió minden széből utaznak az embe szibériai építkezésekre. T ségük gyökeret is ver,, „ész,. ki ember lesz,” Oleg Worrzkov, az APN tudósítójv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents