Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

FELEKI LÁSZLÓ A harag kútfeje Vastag ereken buzog ben­nem a harag az autótulajdo­nosok ellen. S ezt így szem­től szembe, fehéren feketén megmondom, jóllehet ók töb­ben vannak nálam. Haragszom rájuk, mert: Attól kezdve, hogy az első forintot betették a takarékba, másról sem beszélnek, mint a „KOCSI”-ról. „Jaj, istenem, mennyi benzint megeszik ez a kocsi! Az ember másra sem győz keresni!” Vagy: „Kép­zeld, milyen dolgok történnek! Megyek szépen a Retek utcá­ban, negyvennel, egyszercsak elém kanyarodik egy motoros rendőr és azt mondja: szúrjak le ötszáz forintot, mert meg­sértettem a KRESZ-t. Fan­tasztikus, hogy mi pénzt meg­eszik egy ilyen kocsi!’» Mindig karambolt csinálnak és mindig mást hibáztatnak. Az ember nem tud mellettük tiszta levegőt szívni: Csupa benzin és olajszagúak. Már a testüket is átitatta a motalkó, egészen a csontig. Mindig ha­marabb odaérnek, ahová ép­pen indulni kell, jóllehet min­dig ' későbben indulnak. S ne­kik semmi sincs messze. Ha azt hallják, hogy Siófokon új szállodát nyitottak, elmennek és megnézik, én meg csak ké­pen látom. Nincs menetrend­jük, akkor indulnak, amikor akarnak. Nekem ott kell hagynom egy jó bankettet, mert megy a vonatom, ők nyu­godtan dajdajolnak reggelig is. Olyan várakozásteljesen néz­nek rám, ha felvesznek. El­várják, hogy megdicsérjem a kocsit és elismerésemet fe­jezzem ki a gondos és figyel­mes vezetésért, ök néha még az egész családjukat is beül­tetik az autóba és úgy men­nek kirándulni, meg a strand­ra, meg a szomszéd utcába a Náncsi néni névnapjára, én meg gyalog viszem a fiaimat a hőségben, és amikor a kicsi elfárad, a nyakamba kell ven­nem. Engem mindig megvág­nak a ruhatári díjjal, ha eser­nyő vagy ballonkabát van ná­lam, de őket sose, mert egy­szerűen bennhagyják a cuccot az autóban és azzal a kis kulccsal lezárják az ajtaját: Soroljam még? Azt hiszem máris meggyőző a harag indí­téka. Pardon! Egyet még kifelej­tettem. Egyetlen egyet, de ta­lán a legsúlyosabbat. Bizonyá­ra ^zért is maradt ez utoljá­ra. Legjobban pedig azért ha­ragszom az autótulajdonosok­ra, mert én nem vagyok autó­tulajdonos. Ha én is az leszek, majd bolond leszek magamra haragítani magamat! Sz. Szimon István A külpolitika humora Kép szöveg nélkül Endrődi István rajza — Ne rángassa! Öntsön bele két kanna vizet és kap egy kannával,..! — Jó reggelt, kedvesein! Pygmalion Nem igaz, hogy manapság nincsenek csodák. Nagyoobak, mint valaha! Képzeljük csak el, mit szóltak volna az őskor­ban a rádióhoz, a televízióhoz. Sokkal hálásabban, sokkal alá­zatosabban leborulva rajong­tak volna a csodákért, és vem szidták volna a műsort. Vajon mit adott volna Odüssseusz egy egyszerű IBUSZ-utazá- sért, Archimédesz egy szerény típusú elektronikus számoló­gépért, Teli Vilmos egy pisz­tolyért, Achilles egy sarok­védőért, Ptolemaiosz egy űr­hajóért. Néró egy elektromios gitárért, Hannibál egy első vi­lágháborús tankért, Platon egy filozófiai lexikonért, Giordano Bruno egy szpektroszkópért, hogy csak néhány példát éri­ntsünk. Milyen csodának szá­mított volna akkor egy ön­gyújtó, egy fényképezőgép vagy egy radarkészülék! Ama régi időkben olyasféle csodákkal voltak kénytelenek megeléged­ni az emberek, mint például Pygmalion esete. Az ifjú cip­rusi király, aki szabad idejé­ben szobrászkodott, beleszere­tett egy maga alkotta női szo­borba, s addig könyörgött az isteneknek, amíg azok a szob­rot megelevenítették, s Pyg­malion feleségül vette. Ma már, az űrkutatás korá­ban, az ilyesmi nem is számít csodának. Csak a minap tör­tént meg, hogy Mordvinecz Jenő, a fiatal festőművész, egy női portrét festett. Nagyon, tet­szett neki a kép, megnézte kö­zelről, megnézte messziről, s megállapította, hogy egészen kiváló képet sikerült alkotnia. Másnap már megdobbant a szíve, amikor ránézett a kép­re. Elnevezte Sárinak. Éjszaka felébredt, és így suttogott ma­ga elé. Sárikám... A következő napon egy ver­set írt a képhez, fel is olvasta neki, mármint a képnek. Este énekelt a kép előtt, majd meg­kérdezte tőle, hogy tetszik-e neki, mármint ő, a festő. A kép nem szólt semmit sem, a hall­gatás pedig igent jelentett. Mordvinecz boldogan hajtotta álomra a fejét. Másnap tánclépésben járt az utcán, fütyörészett, dúdolga- tott. Barátai mosolyogva néz­ték, majd megkérdezték tőle, mi a neve a leánynak. — Sárika... — suttogta a festő áhitatosan. Az érzés annyira elhatalma­sodott rajta, hogy úgy érezte, valamilyen határozott lépést kell tennie. Mivel szentül meg volt győződbe arról, hogy van olyan festő, mint amilyen szobrász Pygmalion vplt, az istenekhez fordult. Elmondta nekik, hogy szívességet kérTo- lük. Reményét fejezte ki, hogy méltányolják kérését, sőt hálá­san fogadják, hiszen már az ókorban sok volt a hitetlen, ma­napság pedig még kevesebben fordulnak segítségért az Olim­poszhoz, ahol különben ma a görögök siversenyeket szoktak rendezni. ■— De ne szaporítsuk a szót, kedves istenek — mondta a festő, —! keltsétek életre Sá­rikát! Kérését azonnal teljesítették az istenek, Sárika életre kelt, megszólalt, megmozdult, Mord­vinecz nyakába ugrott. A festő boldogsága határtalan volt. Sá­rikát még aznap este elvitte egy kedvelt étterembe vacso­rázni. Az emberek mindenütt utá­nuk néztek. Különösen Sárika keltett feltűnést. Már azt is figyelemre méltónak találták az emberek, hogy Sárika há­rom karja' sok méternyi tá- ifolságban lebegett a háta mö­gött, és az a tény, hogy Ita­tom szeme volt, s mind a há­rom a baloldalon, csak fokoz­ta az élmény rendkivüliségét, Mordvinecz Jenő ugyanis absztrakt festő volt. - ■ 1790 augusztus 8-án szüle­tett Kölcsey Ferenc, a Him­nusz költője. Egyik epigrammá­jának utolsó sora korunknak is jelmondata lehetne: Beküldendő az epigramma sorait adó vízsz. !2, 53, 55 és 60. ezenkívül beküldendő még függ. 35. és 52 is. Vízszintes: 1. Kérdőnévmás. 11. SS! 12. Fejrész. 13. Húzd a végén! 14. Lakoma. 17. Ku­bai politikus egyik neve. 18. Félig arra. 19. IES. 21. Éjsza­kai mulató. 23. Kevert» női hang. 24. Vissza: dómjáról hí­res német város. 26. Dalok. 28, Nagyon fontos része a ház­nak. 29. Hangszerek: 31. Bál­ban teszi a férfi, a nővel. 33, ZN. 34: Csúnya. 36. íme ke­vert betűi. 37. Megyei Tanács rövidítve. 39. Napszak. 43. ZZA. 45. Kiír. 46. Részesül. 48. Nem igaz úton járó. 50. Hang­talan pózán. 51. Vissza: Cseh politikus a múltban. 56. Szó­nokot idegenesen, 58. Birtokai (—,). 59. Kanárit mássalhang­zói. 62. ARRZ. 63. OBOA ma­gánhangzói. 65. Tibeti szarvas- marha fajta (fonetikusan). 67. Francia terrorszervezet. 68. Nemzetek Kupája. 69. Le­vegő közimert idegen szóval. 71. A karalábé is néha ilyen. 73. Személyes névmás. 74. Inai. 75. Csendesen, magába mé- lyedve. 77. Saválló ötvözet. 78: Kialakítja. Függőleges: 1. Kölcsey kor­társa. 2. Számnév. 3. Ezt a korszakot éljük. 4. Szeszesital. 5. Kétes! 6. Lelet szélei; 7. Végtag. 8. Ellop. 9. ... la (ze­nei hangsor). 10. Ételízesítő. 14. Női ruhaanyag. 16. Vízduz­zasztó. 18. Riadó. 20. Ellenke­zőleg. 21. Szépettevő szó. 22. Kerékabroncs. 23. Visszaélt! 25. Város felosztási szó rövi­dítve. 26. Vissza: mocsárgáz. (+,). 27. Volt török államfő. 28. Vonatkozó névmás. 30. Sze­kérrész. 32. Rostos növény. 35. Ebben az epigrammájában van a jelmondat. 38. Nagy si­vatag. 40. Mocsaras ingová­nyos terület. 41. Halfajta. 42. Gyermekbetegség. 43. Önké­nyeskedő. 44. Helyhatározó szó. 46. Afrikai állam. 47. Bí­rósági irat. 48. Felvilágosodás korabeli költőnk. 49. Végtelen KERESZTRE J T V E 1)1 V ózon. 51. Hibás fűtőanyag. 52. E költőnknek líráját is szigo­rúan bírálta, nem is tudta ki­engesztelni életében, csak em­lékbeszédében nyújtott elégté­telt neki. 54. K-val az elején fegyver. 55. Ház része. 57. Kitűnő táplálék. 58. Varróesz­közök. 61. Fogoly. 64. Teher­autók cégjelzése. 66. Élhetet­len, bamba. 69. Becézett fiú­név. 70, Szeszes ital. 71. Jármű­vek része. 72. Illetéktelen ha­szon. 74. Igekötő. 75. Szemé­lyes névmás. 76. Tagadószó. A megfejtéseket legkésőbb augusztus 17-ig kell beküldeni. Július 26-i rejtvénypályáza­tunk nyertesei: Megfejtés: A békepárt ille­gális röpiratban. Ságvári End­re, úgy halt meg, ahogy élt, harc közben. Nyertesek: Kiss Emőné, Plank Tamás és dr. Vértes Tibor nyíregyházi, özv. Bács­kái Miklósné balsai, Tóth An­na buji, Veress Sándorné kéki, Szabó Béla kömörői, Kiss Ele- mérné napkori, Harsányi Géza nyírbátori és Mitró Györgyné nyírbogdányi kedves rejtvény­fej tőink. A nyereményeket — egy-egy szép könyvet — postán küld­jük el. Goldwater áruháza Szegő Gizi rajza

Next

/
Thumbnails
Contents