Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

A CSALÁD OLDALA A jő tanács Az uzsonnáról Uzsonnára leggyakrabban te­jeskávét, kakaót vagy teát fo­gyasztunk. Ezenkívül kedvel­tek a különböző frissen saj­tolt gyümölcslevek, valamint' a limonádé, oranzsa. Különö­sen a gyermekek és a nők kedvelt uzsonnája a geszte­nyepüré tejszínhabbal, a hi­deg gyümölcsrizs tejszínhab­bal. IfHINM#!* ff> GAZDAG ERZSI: Nyári eső Rakoncátlan szélgyerek égi tónál tekereg. Unatkozik, s unalmában, mireg-morog, kesereg. Arra sétál felhőcske. Orra búbján szeplőcske. Szél csúfolja, megfricskázza, csak akkor old kereket. Szegény felhő sirdogál, fájó könnye hulldogál. Szikkadt földre lepereg: nyári eső csepereg. OSVaT ERZSÉBET: Toronyházak Színes házak! Milyen szépek! Zöldek, sárgák, égszínkékek! Tizenkét toronyház, óriás legények! mintha csak, mintha csak « testvérek lennének. Csillaggal esevegnek, porolnék a széllel.» Toronyház utcára™ száz szemük néz széjjel. Nyolc emeletet hord erős, széles váltak. A kisővodások kíváncsian, Serek szemmel tekintenek rájuk. Vízszintes: 1. Csermely; 3. Római 6 és 49- 7. Vízkiépződ- mény. 11. Vissza: kalcium vegyjele. 13. Hegyek közé ruc­can, 16. Múlt századi neves drámaírónk. 18. Karmolom. 19- És, latinul. 21. Fuvarozó- eszköz. 23. ... és Magog (Ady egyik költeményében talál­juk). 24. Ama helyre. 26. Salk betűi keverve- 27. Vissza: e napon. 29. ABUAFI. 31. Vér­csatornája. 32. Kacat. 34. Né­velővé!, valaki miatt gondba borult ember jelzője- 36. Utó­irat rövidítése. 37. Monumen­tális alkotása, melyet színhá­zaink állandóan műsoron tar­tanak, (folytatása a függ. 20). 38. Dalos. 39. Tőszámnév. 40. Az amerikai őslakos- 42. Ezüst vegyjet'e. 44. Okozatot előzi meg. 46. Névelővel, pártütők, haszonlesők csoportja. 47. A Ba'atont köti össze a Du- •naval T-.AA 51. Mpitvast:­szonya (utolsó előtti kockában két betű). 52. Sülttesztaféieség. 53. Tej jelzője lehet, 55. Idő- határozó- 56. Pottyant. 57. Belső felületén. 59. Vissza: el­távozott aZ élők sorából. 60. Előd. 61. Fordított alant. 62. Az öregember, népi haszná­latban. 63- Tagadószó. Függőleges: 1. Egyszerű gép. 2. Sorvégi verskicsengés. 3. Nagylétszámú település. 4. Nem áll biztos talpakon 5- Római 499 és 1000. 6. Igavonó, népies elnevezéssel. 8. Bizonyító szócska, 9. Pakol' 10. Aján­dékozok- 11. Félig acsarkodik! 12. Egyik dél-amerikai állam­ba való. 14. Nyelvtani, végző­dés. 15. Lábbal letaszít. 17. Tetőkészítő? 20. A vízsz. 37 folytatása- 22. Közép-Európa legnagyobb tava. 24. A kis bir­ka. 25. Névelővel, virástápsó. 29. Filmszínházak. 29. Két mu­tató névmás + A- 30. Eszmék, ismert idegen szóval. 33. öltö­zék (pl. színházi). 34. ... Sá­muel, magyar király. 35- OKN. 36. Nyugati nagyhata­lom. 41. NLRMN. 43. Nagy német költő, aki rokon témá­jú művet írt. 45. A mű címe- A témából Gounod operát Is írt. 47. Téli spor-tot űz. 48. Részeg. 49. Azonos mással­hangzók. 50- Angol protekto­rátus Arábiában. 52. Neves magyar filmművésznőnk íutol- só kockáiban két betű). 53. AF-S. 54. Tej. keverve. 56. Női név- 57. Tág. 58. Eleven. 59. Kettőzött mássalhangzó. Megfejtendő: vízszintes 16, 37, függ. 20, 43, 45. Múlt heti megfejtés: „István öcsémhez”, „Itt a nyilam, mi­be lőjem?” Könyvjutalmat nyertek: Mol­nár Ida Csenger, Pohareczky Sándor Nyíregyháza, Szászi István Mátészalka, Takács György Fehérjjgrarmat. DIVATLEVEL Az estélyi ruhákról A nők öltözködési problé­máihoz nehéz tanácsot adni, mert az esti szórakozásoknak sok változata van. Más ruha kell a csendes baráti be­szélgetéshez a nyaralóban és más a táncos szórakozóhely­re. Az biztos, hogy mindenki csinos akar lenni, hogy miben, azt az alkalom, a ruhát vi­selő kora, egyénisége dönti eS. Rajzos tanácsainkat élet­kor szerint csoportosítottuk' 16—25 éves korig: tervez­tük a legtöbb ruhát. 1. Empire-vonalú táncruha fehér madeirából. Dísze egy élő rózsa. 2. Plisszírozott díszítésű twill selyemruha­3. Ugyancsak plisszírozott ruha új vonalú felszabott kar­dvágással, sötétebb seínű gal­lérral. 4. Divatújdonság az erő­sen kivágott hátú ruha, nyak­ban masnival megkötve. Vi­rágmintás szalénkartonból vagy selyemből ajánljuk. 5. Szilvakék snantungruha fehér shantunk díszítéssel Botazsúrral dolgozzuk össze » két anyagot­6. Sovány fiatal! lányoknak szántuk ezt a zártabb batiszrt ruhát­25—40 éves korig — mivel ez a legnépesebb korosztály, nekik a legjobban variálható modelleket rajzoltuk. Kell hozzá egy kétrészes mintás tiszitaselyem ruha. Azonos anyagbeli — fehér ter- lisztert ajánlunk — készült szoknya és kabát, és egyszí­nű, sötét tónusú, mellény­szerű, ujjatSan selyemblúz, s ugyanebből az anyagból ké­szült virág. A variációlka rajziban mu­tatjuk be. 40 éven felöl a legprakti­kusabb modelleket ajánljuk, pontosában csak egyet, melyet többféleképpen iehet vi­selni: acélszürke (vagy sötét­kék)' santungruha, fehér­fekete pettyes selyemgallérral Hasznos tanácsok Az éléskamrában vagy ebédlőszekrényben, ahol élel­miszert tárolunk, tartsunk egy kis edényben apróra tört faszenet. A faszén elnyeli a -különböző idegen szagoikat és megóvja az élelmiszert a gyors romlástól. A faszenet időnként cserélni kell. Hogy a fehérnemű való­ban patyolatfehér legyen, mosáskor tegyünk a vízbe egy kanálnyi terpentint. A torta nem szárad ki. ha a kartondobozba almát cso­magolunk melléje. és ldskabáttal. Javasoljuk hogy a kabátot fregolis zenien varrják, igy az egyik oldala szürke, másik a pettyes anyagból készül és mindkét felén viselhető. Soltész Nagy Anna Hűtőszekrény nélkül. Hűtőszekrény nélkül is meg­óvhatjuk élelmiszereinket a romiátsól. íme néhány apró tanács: Legfontosabb táplálékunkat, a tejet, úgy tartósíthatjuk, hogy forráskor főni hagyjuk. 10—12 órára tartja meg így az édességét. A maradékot este újra fel kell forralni, hogy reggelig se savanyodjék meg- (Egyébként leves- és fő­zelékféléket is újrafelforralás- sal óvhatunk meg az erjedés­től.) A vaj meffiékízét ecetes víz segít égével szüntethetjük meg. Vigyázzunk! Csak két- három cseppet öntsünk a bö®­rényi vízbe, nehogy savanyú legyen tőle a vaj. A húst legokosabb rögtön lesütni, így biztosan eláll más­napig. Zsírba ágyazva hosszú időre ellehetjük, romlás ve­szélye nélkül. Ha mégis nyer­sen vagyunk kénytelenek tá­rolni. csontozzuk ki (a hús mindig a csont mellett rom­lik legellőbb) és sózzuk be. Főzés előtt áztassuk ki, ne­hogy túl sós legyen. 11 16-25/ ÉVÍG I kodást, ísrsf szőtt lovához: — Repülj lovacskám, repüld át a folyót, vár ránk a világszép lány. — Repült volna a ló, de bizony nem tudott. A nehéz ezüst páncél, melyet hiúságbó rakott lovára és önmagára a vitéz, feleúton a folyóba rán tóttá. Ló, lovasával együtt így veszett a zúgó habokba. A világszép lány pedig bú songott magában. — Óh, óh — mondogatta — nem jó tanácsot adtál nekem Szamóca manó. Ezen a folyón senki nem tud száraz lábbal átkelni. Ekkor történt, hogy mesterle­gény érkezett a parthoz. Leült egy kőre gondolkozni. De nem sokáig törte a fejét, mert meg­látta a közelben emelkedő ha­talmas hegyet. Fogta hát kala­pácsát és kőfejtésbe kezdett. Három napon át fejtette a kö­vet, majd amit kitermelt, a olyópartra hordta. Ezután mal­tert kevert és a köveket egy­máshoz illesztve, takaros kis hidat épített. Ezen ballagott ál a folyón. A híd alatt békésen csillogóti a víz, a mesterlecény pedig megállt a híd közepén, megvárta míg a világszép lány, most már az ő menyasszonya, hozzáérkezik. Megölelték, meg­csókolták egymást, majd az er- lő legöregebb és leglombo- tabb fája alatt álló kis kuny­hóhoz siettek. Előszólították anyókát, apó- teát, hogy megtartsák a lako- ialmat. A lagzi hírére ott ter­mett Szamóca manó is. Három napig, három éjjel tartott a rig lakodalom és amikor bú­csúzásra került a sor, Szamóca manó így szólt: — Mert megfogadtad a taná­csom — mondta a világszép lánynak — dolgos, becsületes embert kaptál férjül, legyetek hát mindég boldogok. Legyen ez jutalmatok. A kerek erdő akói, }ia élnek, akkor ma is boldogok. Seres Ernő mire nagylánnyá cseperedett, olyan szép lett, hogy nem volt párja a világon. Elérkezett an­nak az ideje is, hogy férjhez menjen. Anyóka és apóka ek­kor lányuk tudtára adták ke­resztapjának kívánságát, hogy csak olyan emberhez menjen feleségül, aki száraz lábbal kél át az erdőt körülvevő folyón. — Legyen hát, — szólt a lány — keresztapám kívánsága szerint, majd útnak indította az erdő madarait: Vigyék hírül szerte a világon, hogy férjhez akar menni, de mondják el férjhez menetelének feltételeit. A madarak hírére, a kislány szépségére jelentkezett rögvest az első kérő. Gazdag ország királya arany­nyal megrakott szekerekkel kö­zeledett a folyóhoz. A parthoz érve szolgái hadát szólította, hogy a töménytelen aranyat szórják a vízbe, építsenek gá­tat, hogy azon ő száraz lábbal átkelhessen. Három nap és há­rom éjjel hordták a szolgák az aranyat, mígnem a sárgán csil­logó arany gátként a. víznek fodrai fölé emlekedett. Ekkor megindult a király, de rosszul számított. Mert a folyó megdü­hödve, hogy útját állták, hara­gosan a gát pereméig emelke­dett, majd átcsapott azon és magával sodorta a gazdagságá­ra büszke királyfit. Űjabb kérő jelentkezett. Hó­fehér paripán jött, paripáját ezüstös páncél borította, ó maga is talpig ezüstbe öltözött. Ott ugratta lovát a folyóparton, majd amikor megunta a hival­Völgyön innen, hegyen túl, volt egy kerek erdő. Az erdő körül folyó csörgedezett, a folyóban arányhalak úsztak. Az erdő év­százados lombjai közt tarka tollú madarak csicseregtek. A legöregebb' és legterebélyesebb fa alatt állt egy apró kunyhó, benne anyóka és apóka élt. Vígan megvoltak ők ketten, hiszen élelmet, ruhát» ami csak kellett, mindent megadott szá­mukra a folyó és az erdő. Egyetlen bánatuk volt csak, hogy nem volt gyermekük. Gyakran mondta is anyóka: — Ej. ej, ha legalább egy kislá­nyunk lenne. Ezért sóhajtozott, ezért fohászkodott míg egyszer­re szinte csoda történt, kislá­nyuk született. Megörült az új jövevénynek a két öreg, ren­delték is számára fényes ke­resztelőt. Keresztapának meg­hívták az erdő mélyén lakó Szamóca manót. Megtörtént a keresztelő. Szamóca manó mi­után ettek, ittak, elbúcsúzott. Búcsúzóul, mivel semmi aján­dékot nem hozott, egy jó taná­csot adott: — Halljátok öregek, — mondotta — ha felnő a lá­nyotok, adjátok át neki, hogy csak annak legyen a felesége, aki az erdőt körülvevő folyón száraz lábbal átkel. A két öreg biztatta a Sza­móca manót, megmondják, hogyne mondanák meg a lá­nyuknak e jó tanácsot. A kislány pedig nőtt, csepe­redett. Naphosszat az erdőben járt, etette a madarakat, gon­dozta a virágokat, harmatban mosdott; a folyóban fürdőit és A kávéskonyha készítményeiről nagyságú serpenyőben felhe­vítjük a zsiradékot és a to­jást beleöntve, sütőviiláva időnként megkeverve addií sütjük, amíg a kívánt sűrűsé get elérj ük­Kedvenc tízórai még a sült sonka tojással, a sültszalonn. tojással és virsli is. Sokan ked vélik tízóraira a párizsit ece tes hagymával. Ehhez a pári zsírói letisztítjuk a bőrét, ki sebb egyenletesebb szeletekn vágjuk, és vékony szeletekn vágott hagymával, ecettel é kevés vízzel keverj ük el és tö rött borssal és olajjal ízesítve jól lehűtve tálaljuk. Mint a főétkezéseknél, ágy itt is kerülnünk kell az egy­hangúságot és ügyelnünk kell arra, hogy a reggeli és uzson­na tartozékai egymáshoz il­lőé^ legyenek- Gondot kell fordítanunk az egyszerű, de az ízléses tálalásra is. A reggeliről A reggeli készítésénél nél­külözhetetlen tej- Kezelése rendkívüli gondosságot igé­nyel. Általában felforralva fogyasztjuk. A tejet feltétle­nül tiszta, csakis az erre a célba használt lábasba forral­juk fel. Leggyakrabban a te­leskávé, vagy a kakaó készíté­séhez használjuk. A tejeskávé készülhet babkávéból, vagy szükség esetén csak maláta, vagy cikória pótkávéból is. Ä toieákávét a tálalás pillana­tában keverjük össze úgy. hogy a kávét megfelelő meny- nvisésú tejjel öntiük fel. A fcieokávét frissen felvert tej- .-/í-ii-igbbaíl is fogvssztjwk. Eri - tálalás oillnnatábRin tesszük •5. e<etleg külön tálaljuk fel bevzá. A másik kedvenc itatunk a tea. Hasonlóan a tejeskávéhoz, a teát is forrón. a főzés után azonnal, csészékben tálaljuk- Fogyasztható citrommal, rum­mal, esetleg tejjel is. Gyakran készítünk kakaót is í-eg’gelire. Ez különösen a gyermekek kedvenc itala. Ké­szítésekor a tejet felforral­juk és az időközben kevés hideg tejjel és cukorral össze­kevert kakaót, lassú sugárban habverővel gyorsan és állan­dóan keverve hozzáadjuk. Tej­színhabbal is tálalhatjuk. A tejeskávéhoz és kakaóhoz egy­aránt adhatunk vajat, dzse­met, mézet és egyes to jásíétie­ket, esetleg sonkát. Tízórairól Tízóraira igen alkalmas a tojásrántotta. Az egesz tojá­sokat egy külön edénybe önt­jük, megsózzuk én sütővillával tón elkeverjük. megfelel» GYERMEKREJTVÉNY 1964. augusztus 9. bo ■ ÉVEN felül 25-4C Évié

Next

/
Thumbnails
Contents