Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
L YASZILJENKOs Utazási szezon... Gerő Sándor rajza PÉLDABESZÉD _az egyéni és a közösségi érdekről. Balogh Bertalan rajza NEMZETKÖZI BORVERSENY VOLT BUDAPESTEN — Hajrá magyarok! Mindent belénk! Szegő Gizi rajza Az első tanítási napon. Mayer Gyula rajza Nem kitalált történetek Egy rendőr elbeszélése Mostanában ritkán büntetünk, elsősorban az öntudatra támaszkodunk. Korábban azonban gyakran bírságoltunk a helyszínen, csak a vidékiekkel szemben voltunk elnézőbbek. Láttam egyszer, hogy nem a kijelölt helyen haladt át valaki. Belefújtam a sípba, megállítod tam és kérdeztem. — Miért nem az átkelőhelyen közlekedik? — Azért — felelte — mert nem sajnálom az életemet — és kihívóan nézett a szemembe. Mindegy nekem akár Volga, akár Pobeda megy keresztül a testemen. — Hát akkor — mondtam — fizessen egy rubelt büntetésül. Elővettem a nyugtát, mire ő panaszosan megszólalt: — Rendőr elvtárs, Vidéki vagyok — mutatta a személyi igazolványát is. — Ejnye — mondtam neki — az életed könnyen adnád, de a rubelt sajnálod? Az optimista Csodálkoznak azon, hogy ilyen idős korban is megőriztem életörömömet. Nem értem, miért? 78 éves vagyok, tehát már régen túl vagyok az átlagos életkoron, de azért minden újabb nap ajándék nekem. Es miért ne örvendezzen az ember, mikor mindennap ajándékot kap? Elhúzódó betegség A háború idején nagyon sok előadást tartottak a tífuszról. Az egyiken munkatársammal együtt vettünk részt. Az orvos a lappangó tífusz ismertető jelei között említette a kedvetlenséget, azt, hogy nincs kedve dolgozni az ember, fiának. Az előadás után ismerősöm széttárta karját és re- zignáltan mondta: — Nem is tudtam, hogy amióta élek, tífusz lappang bennem. Hiába jajgatott A technikust kórházba szállította a mentő: a szigetelés nélküli elektromos vezetékre esett. Nyugtalanul forgolódott ágyában, jajgatott, belső égésre panaszkodott. Este visszajött az orvos, aki kiszállt a helyszínre, hogy megtudja a baleset körülményeit. Az orvos láttán még erősebben jajgatott a beteg. — Jó hírt hoztam — kezdte az orvos. — A vezeték, melyre ráesett, nem volt áram alatt, ön tehát éppenhogy egy kicsit megütötte magát. — Így lenne? — kiáltott fel a technikus. Én meg azt hittem... Szóval nem volt áram alatt a vezeték? Ez aztán a boldogság. Abbahagyta a jajgatást, vidám lett, anekdotát mesélt a betegeknek és elhagyta a kórházat. A kolhozelnök megkérdezte a közgyűlés részvevőitől: — Megbocsátjuk Lukerja Szidorovna bűnét? — Mit csináljunk — hangzott a válasz —, meg aztán őszintén meggyónta a kolhoznak, illik megbocsátaná Lukerja Szidorovna, ha erről beszél, most is azt mondja: „A templomi gyónás után sohasem könnyebbültem meg annyira, mint azon a közgyűlésen.” A személyzeti osztályon Az Ön jellemzését és önéletrajzát azonos személy írta. Szóval, a jellemzését is maga készítette? — Igen. De hát ki ismer engem jobban önmagámnál?! A gyonas A kolhoz baromfifarmját dézsmálta egy asszony, ünnepek alatt azonban meggyónta bűnét Fjodor pópának. Amikor / faluban megszűnt a templom, az asszony a szomszéd faluba ment gyónni. Megbánással mondta a szentatyának, hogy egy év alatt 30 csibét lopott. — Fjodor atyával osztosz- kodtál? — kérdezte a pópa. — Hogyne, talán tízet is adtam neki. — Akkor talán oldozzon fel ő, — mondotta a szomszéd falu pópája, ő az érdekelt. Nekem nem hoztál csibét. Az asszony megmérgesedett és a következő kolhozgyűlésen mindent őszintén elmondott. A barát — Szemjon Petrovics! Jó napot, barátom! Foglalj helyet. Annuskám ma 30 éves, finom süteményt készítettek. No, de mivel kezdjük? Vodkával? Paprika pálinkával? Vagy inkább konyakkal nyissunk zöld utat. — Köszönöm, de kénytelen vagyok kosarat adni. — Hogy-hogy? — Szigorúan, nagyon szigorúan megtiltották az italt —, gyomorfekélyem van. Pár napja jöttem ki a kórházból. — Ejnye, ezt nem tudtam. Nem valami kellemes dolog. Egy pohárkával talán mégis megiszol? Ennyi a fekélyednek sem árt. — Egy cseppet sem lehet. Az orvos szerint komplikáció is lehetséges. Ráadásul a szívem is vacakol. — Hallgass csak rám. Egy professzor azt mondta a nagyanyámnak: Orvosság?! — Nem kell komolyan venni. Szóval tölthetek? — Hagyd Péter Kuzmies, hagyd. Én ismerem magam: egyet iszom, aztán a többit nem számolom. Inkább ásványvizet kérek. — Ásványvizet! Az is ital? Igaz, te tudod, csak hát nem illő. Vendégségbe jössz, aztán ásványvizet adjak. Meg aztán a likőr nem árt. Tölthetek? — Péter Kuzmies, nem akarsz te nekem rosszat. Minek erőlteted hát az ivást. Anélkül is elég gyomorbántal- mam van. — Én?! Rosszat akarok neked? Legjobb barátomnak?! Hiszen tűzbe mennék érted. Rendben van, nem teszek akaratod ellen, idd az ásványvizet... Vagy mégis töltsék? Tudod milyen konyakom van? 10 éves! Egy stampedlivel mégis... citrommal. Annecska hozd csak ide az üveget. Mindent, de a konyakot nem lehet visszautasítani. Az ünnepeltre Hurrá! No még egyet, igaz? Most már a te egészségedre... Tölts csak Annecska. Milyen a konyak? Valóságos csoda. Gyógyulj meg... Hurrá! Leltár miatt zárva Nyinocska összeveszett barátnőjével Ljuszjával. Bánkódva ült otthon. A nagymama hívta: — Menjünk Nyinocska a' boltba, bevásárolni. Az üzlet zárva volt. A nagymama bezörgetett. Az ablakon szigorú hangon kiszólt az eladónő: — Leltár miatt zárva. — Az ördögét, mérgelődött a nagymama. Hazatértek, leültek teát inni. Ekkor kopogott az ajtón Ljuszja, békülni jött. Nyinocska azonban nem akart békülni, kinézett az ablakon és flegmán megjegyezte: — Mit kopogsz? Leltár miatt zárva. Fordította: Bányász Béla 530 évvel ezelőtt augusztus 29-én született Janus Pannonius. Bár latinul író költő volt, mégis annyira magyar, annyira Pannónia szülöttjé, hogy kevés kortárs tolla nyomón rajzolódik ki oly élesen a hazai táj, a szülőföld képe, mint éppen az ő költeményeiben. Egyik verséből idézünk a beküldendő vízsz. 1., függ. 43. és 42. sorokban. Beküldendő még a vízsz. 36. sor is. Vízszintes: 13. Kezdetben. 14. Személyes névmás. 15. Tan- tusz. 16. Üzemanyagot vesz fel. KERESZTREJT 31. Tó a Szovjetunióban. 32. Újító. 33. Vallás, melyet Mohamed alapított. 35...........bágy, itt robbantott Matuska. 37. Nyelvtanuláshoz szükséges. 38. Vissza: bim... 39. EDL. 44. Éktelen számtani művelet. 46. Mindenben első akar lenni. 48. Ilyen kúra is van. (+,) 49. Nem fiú (—,). 51. Kezibe fog. 53. Al17. Angol pénzegység. 19. Tartozik. 20. Nagyon dicsekszik valamivel. 21. Kérdő szócska. 22. R-rel az élején síkság. 23. Politikai, gazdasági harc' egyik módszere. 24. Kínai hosszmérték. 26. Vissza: illemhely közismert idegen szóval. 27. Mohamedán bíró (—,). 29. Rangjelző. 30. Végtelen bizonytalanul állsz! 31. Vakhitű. 32. Mutató szócska. 34. TNÉ. 35. A négerek egyik híres törzse, a volt Belga-Kongóban. 40. Francia író. keresztnevének kezdő betűjével. 41. Irattárba helyezendő. 43. Sokszor ez látszik ki. 45. Átló betűi keverve. 46. Növény része. 47. Ezt a korszakot éljük (+,). 48. Román pénzegység betűi keverve. 50. Fél olaj. 51. Helyhatározó rag. 52. GÁG. 53. Könyvet használ. 55. Fegyver. 56. YR. 57. Ilyen fogalom is van. 58. Gyümölcs. 59. Egy egész ruha. 60. Szamár beszéd. 61. Régi megszólítás rövidítése. 62. Kialvás, a buddhista vallásban a legmagasabb boldogság állapota. 64. Pl. kék. 66. Személyes névmás. Függőleges: 1. Labdajáték. (—,). 2. Bolti dolgozó. 3. Kártyajátszmát érvénytelenné tevő tévedés. 4. Kétkerekű kocsi Japánbán. 5. T.-vel az elején magas férfi hang. 6. Fél atlasz. 7. Ellentétes kötőszó. 8. Felesleges ékezetű névelővel mindenbe belenyalakodik. 9. Silány bort. 10. ÁÉ. 11. Vissza: Kárt tesz. 12. SM. 17. A Viharsarok írója. 18. Cselekedet. 20. Kutya nyakában szokott lenni. 21. Kilökő. 23. Belső-e? 24. Tenger partján turzással elrekesztett öböl. 25. Küzdelem. 26. Vissza: helyhatározó szó. 27. A rádió irodalmi folyóirata. 28. Részeg. .dozati asztal. 54. ST. 55. Épület anyag. 57. Ilyen szempont is van. 58. A bibliai gyilkos. 59. Űttörőegység. 60. IZÁ. 63. Lekvár. 64. Kétjegyű mássalhangzó. 65. Nefrit szélei. A megfejtéseket legkésőbb szeptember 7-ig kell beküldeni. Augusztus 16-i rejtvénypályázatunk nyertesei: Megfejtés: A Magyar Nép- köztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Az új kenyéré. VÉNY Nyertesek: Márton Benőné, Bengyel Istvánná és Poha- reczky Sándorné nyíregyházi, Túri Zoltánné buji, Fáczán Imréné kisvárdai, Keszthelyi Ica mátészalkai, Nagy Istvánné nagykállói, Fekete Sándor sza- mostatárfalvi, Elek János újfehértói és Dr. Kiss György vál- laji kedves rejtvényfejtőink. A nyereményeket — egy-egy szép könyvet — postán küldjük el.
