Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

SU egyszer a régi időkben egy mostoha, aki gyűlöletével folyvást üldözte, kínozta mos­tohalányát. Egyszer elküldte édes lányával az erdőbe mak­kot szedni. Az édes lányának jó kosarat adott, a mostohának pedig csak egy lyukasat. A lá­nyok szedték a makkot, de amit a mostoha lány szedett, mind kipotyogott a kosár lyu­kas fenekén. Akármennyit sze­dett, a kas üresen maradt. A másik lány pedig a mostoha lény nyomdokán felszedett minden szem makkot, amit amaz a kosárból elhullatott; hamar megszedte a kast, és vígan hazaindult. Csakhamar sötét éjszaka lett és a mostohalány sehogyse ta­lálta a hazavezető utat. Sokáig tévelygett, barangolt, keserve­sen sírdogált az erdőben, amíg egyszercsak a fák között vala­mi távoli apró világot fedezett fel. Elindult arrafelé és nem­sokára kunyhóra bukkant az erdő kellős közepébe. Egy öreg anyóka lakott a kunyhóban, akinek a mostohalány mind­járt elmesélte szomorú törté­netét és kérte: engedje meg; hogy megháljon nála. Hosszas rimánkodásra, meg hogy a lány olyan szépen kérte, ráállott az öreganyó, egy helyütt felemel­te a padlódeszkát, és oda mu­tatott, hogy csak bújjék el. Éj­nek évadján haza is jött a kunyhó gazdája, aki senki más nem volt, mint egy csúf ördög. — Emberszagot érzek! — ki­áltott legott. — Mi jut eszedbe, nines itt egy lélek se — felélte az öreg­anyó — csak úgy képzelődöl! — Az ördög megnyugodott, és eialudt. Hogy ezt látta az öreganyó, gyúrt néhány rizsgombócot, loppal-csendben felemelte a padlódeszkát és lenyújtotta a lánynak. Az ördög felébredt a neszre és megkérdezte; — Hát te meg mit csinálsz? — Elfelejted, hogy ma van a padlók istenének ünnepe? — felette az öreganyó. — Így hát néhány rizsgombóccal áldozom neki. Az ördög újra megnyugodott és alvásra hajtotta fejét. Ha nem az éhes kislánynak az egyik gombóc cigányútra ment, és hangosan megköhögtette. — Aha! — ugrott talpra az ördög kiáltva — Nemhiába éreztem az emberszagot! — Azzal feltépte a padlódeszkát és megtalálta a lányt. Máris Japán népmese nekilátott volna, hogy felfalja, ha az öreganyó engedte volna. De az nem tágított addig, amíg el nem mesélte az ördögnek a mostohalány történetét. Már pedig ez a történet olyan szí- vettépő szomorú volt, hogy amint mondani szokás, még az ördögöt is megrikatja. így a mi ördögünk is megrendültén hall­gatta és meghatottságában igy szólt a lányhoz: — Hej! Iszonyú nehéz életed lehetett, dB segíteni akarok rajtad, hogy ezentúl könnyebb legyen. — Ha hazaérsz, ezt a kalapácsot add oda a mostoha­anyádnak! Átkozza, szidalmazza a mos­tohaanyja a lányt hangosan, már messziről. Gyorsan bocsá­natot kér a lány, hogy oly so­káig elmaradt, és azzal oda­nyújtja az icipici kalapácsot. Mostohája éktelen haragra ger­jedt, úgy kiáltotta: — Hát ezkel mihez fogjak? Mit kezdjek ezzel a haszonta- lansággal? — s mérgében a földhöz vágta. Ha hiszitek, ha nem, ahol a kiskalapács lecsa­pódott, aranypénzek serkentek a földből. Látta mindjárt a mostoha, hogy ez nem akármi­lyen kalapács, hanem igazi szerencsekalapács. Minden üté­sével aranyat, ezüstöt lehet ve­le elővarázsolni. Oly szerfölött megörült, hogy attól fogva olyan nyájasan bánt a mostoha­lányával, mintha a tulajdon édes gyermeke lett volna. Mátyás király és a varga föt Buda várában egyszer egy szegény varga. Elhatároz­ta, hogy varr egy szép parádés csizmát, s elviszi a királynak ajándékba. Mikor a csizma el­készült, a karjára vetette, s megindult a várba. Csakhogy a vár kapujában útját állotta az őr: — Hova, hova, szegény varga? — Mátyás király eleibe. Ezt a pár csizmát viszem neki ajándékba. — Beeresztelek én, de csak egy feltétellel — mondta az őr. — Mit kívánsz? — Csak azt, hogy amit a csizmáért kapstz, a felét nekem adod. Mit tehetett a varga* meg­ígérte, s ment tovább. De a ki­rály szobája előtt megint talál­kozott egy őrrel. Az is meg­állította, s akárcsak a másik őr, a felét kérte annak, amit majd a csizmáért kap. A varga neki is megaján­lotta. Végre bejuthatott a varga a királyhoz, s odaadta a csiz­mát. Mátyás király úgy meg­örült, hogy mindjárt felpró­bálta. Hát a csizma úgy ál­lott a lábán, mintha ráfestet­ték volna. GYERMEKREJTVÉNY Megfejtendő: függ.; 2. és füg­gőleges 3. Múlt heti megfejtés: Hideg almaleves — zöldbableves — húsos tökfőzelék — a rizses- lecsó. Könyvjutalom: Balogh Júlia Mátészalka, Kocsár Éva Csen- ger, Kindrusz Judit Nyíregy. háza, Molnár István Csenger. — Mivet ajándékozzalak meg ezért a szép csizmáért? — kérdezte Mátyás királyi — Ha meg nem sértem, fel­séges királyatyám, száz bot­ütést adjon nekem ajándékba. A király nem akart hinni a fülének. — Száz botot kérsz ezért a gyönyörű csizmáért? — Azt én — mondta a var­ga. Csodálkozott a Sirály, mert botot ugyan adományozott ő, nem is egyszer, de sohasem kérésre. Végezetül megvonta vállát. Hát — mondta —, ha neked ilyen furcsa gusztusod van, én nem bánom; Szólt mindjárt az udvar­mesternek, az meg a szolgá­nak. A szolgák hozták a de­rest. Aztán jött négy hajdú, vígan, hogy ők majd elhege­dülik a varga nótáját. — No, öreg, feküdjön lel — biztatták. — Nem engem illet a száz bot, felséges királyatyám — szólalt meg a varga —, hanem a két őrt, aki ide bebocsátott. Mivelhogy azok felét-felét el­kérték annak, amit a csizmáért kapok ajándékba. Megígértem nekik, nem rövidíthetem meg őket. A hajdúk gyorsan deresre húzták a két őrt. Egyiknek is, másiknak is leszámolták az ötven botot. A varga pedig kapott egy szakajtó aranyat a királytól. Vízszintes: 1. Hozzászólás; 4. Római 53. 5. Ilyen kamra is van. 6. Csak félig epés!!! 8. Eleven. 10. Testnevelési kör. 11. Keresztül. 12. Kulcs forog benne, 14. Időjelző szerkezet. 17. Irta vala. 18, DZÍK, 20. Nyugati nagyhatalom. 21. Ilyen államok Szíria, Jemen, Egyiptom. 22. Igen 6, 24. Sor­végi összecsengés + ODO, 26. Római 502 és 495, 28. Zsugori, 29. Csak részben itteni!! 30. Var, forradás, 31; RÉTS, 32. Beteg, természetellenesen el­változó. 34. Régi római apró­pénz, 36. Tagadószó, 37. Ke­resztül, 39. Szovjet repülőgép­márka, 40. Lobogó, 43. Költő, 44. Sok ember befogadására alkalmas gépkocsi (utolsó koc­kában kétjegyű mássalhang­zó). Függőleges: 2. Megfejtendő. (Első kockában S). 3; Meg­fejtendő. 7, Gyep, 9. Kosár, ^11. Visz, sodor. 13. Sír, duplázva +X. 15. RUI. 16. Karmol. 17. Indián nép, regényt is írtak ró­luk. 19. Learatott, csomóba kö­tött gabona. 21. Kelet-szibériai nagy folyó. 23. GD. 25. Ebbe a Várba zárták be Monte Chirsto grófját. 27. ...-fere. 30. Téli csa­padék. 32. Szükséges. 33. Sarol­ta beceneve. 35. Vízinövény. 36. A mondat ilyen részekre tago­zódik. 38. Szlovák népi elneve­zése. 39. Ismer, képes rá. 41. Saját kezével, rövidítve. 42. OA. 43. Római 999. 44. Hely­rag. A kendertermelés Tercsi lelkem hová megrjs Kenderföidie Masni. Kendert nyűni, szaggatni Kendert adom a tónak, TO után a riionak. Trió, nekem majd szöszt ád Szöszt adem a rokkának Rokka nekem fenalt ád. Ponalt adom takácsnak, Takács nekem vásznat ád. Vásznat adom vevőnek, Vevő nekem bankot ád. Bankot adom botosnak, Botos ád egy könyvecskét Ogy tanulok verseeskét. Elmondta: A Kovács András *8 éves ajaki gazdálkodó. Gyűjtötte: Bodnár Bálint. Hammel J. feiv Orvosi tanácsadás: A fog ápolásáról Ki ne ismerné él, milyen fontos az egészséges fogazat? Mégis aránylag kevés gondot fordítunk fogainkra. Különö­sen a gyermekek idegenked­nek a száj rendszeres tisztán­tartásától. Sokan még a mo­sakodásra is jobban vállal­koznak, mint a fogmosásra. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Szabolcs me­gyében feltűnően alacsony a fogápolószerek fogyasztása, ami azt bizonyítja, hogy nem kielégítő a fog, illetve a száj ápolása sem. Beszélgetést folytattunk szakorvosunkkal erről a kér­désről. — Miért idegenkednek a gyermekek a fogak rendsze­res ápolásától? — Azért, mert nem szok­tatják hozzá idejében. Már kétéves korban a tejfogak ki­fejlődése után, a szülői ház­ban és a napközi otthonban rá kell szoktatni a gyerme­keket a száj rendszeres ápo­lására. Ha a gyermek hozzá­szokott a fogkeféhez, rá kell szoktatni a rendszeres napi többszöri fogmosásra is. A szájat mindig tisztán kell tartani, minden étkezés után szükséges a szájöblítés, fog­tisztítás. A jó fogkefe nem elég, meg kell tanulni a he­lyes alkalmazását is. Nemcsak vízszintesen, elölről hátrafelé, hanem a felső fo­gaknál felülről lefelé, alsó fo­gaknál pedig alulról felfelé, kis körben való mozgást is kell vele végeztetni. Mivel tisztítsuk fogain­kat? — Por vagy paszta egya­ránt alkalmas a tisztításra, amely nem támadja meg a fogzománcot. A savval, szén- mel, vagy szódabikarbónával történő fehérítés káros, mert kikezdi a zománcot. A fogápoló szereknek kel­lemes illatuk és fertőtlenítő hatásuk van. Bár a fogkefe és fogtisztító szerek használata nem képes teljesen megaka­dályozni a fogak romlását, de a minimumra tudják csökken­teni a szuvasodást. A gyermekek beteg fogai­nak kezelése hozzátartozik a gyógyító megelőző munkához. A szuvas fogak korai tömésé­vel megelőzhetjük további romlását a fogaknak. A hi­bás tejfogtól romlik a mara­dófog, ha pedig a gyulladás a fogbélre is ráterjed, a fertő­zött gyökerű fog — akárcsak a felnőtteknél — másodlagos megbetegedést, szív, vese, izü­leti bántalmakat okozhatnak. Tehát a legfontosabb: ne kerüljük el a fogászati vizs­gálatot. Ha nem fáj, akkor is félévenként nézessük meg szakorvossal. A fogak korai kezeltetésével nagy bajtól kí­mélhetjük meg magunkat és gyermekeinket is. A szép és jó fogsor pedig fél egészséget jelent. Farkas Pál Fehérítés, tisztítás, vasalás Fehérneműnk meg fehérebb lesz, ha a vízbe, melyben ki­főzzük egy citromot teszünk természetesen héja és magja nélkül. Ha azt akarjuk, hogy fehér­neműnk szép fényt kapjon, akkor vasalás előtt bórgxos vízzel locsoljuk meg. A vízbe csak kevés bóraxot tegyünk. Nem értünk rá vasalás előtt bespriccelni a ruhát és most félünk, hogy nem lesz szép. Vegyünk egy tiszta szivacsot, nedvesítsük meg és vasaláskor könnyedén húzzuk át a ruhán, de úgy, hogy ne igyon be sok vizet. Abroszunkról a borfoltokat denaturált szesszel vagy szal- miákkal is eltávolíthatjuk. Ha nincs speciális vasaló­deszkánk, vegyünk egy vasta­gabb nyújtófát «-agy egy üve­get és csavarjuk be vastag tö­rülközőbe. Ennek segítségévei könnyen kivasalhatjuk a ru­hák vállát, vagy ujját. Receptkonyv: 4 házilag készült likőrökről Bár nem tartoznak a reg­geli, vagy uzsonna italok kö­zé, mégis megemlítjük azokat az- italokat, amelyeket bizo­nyos alkalmakkor, de legin­kább téli estéken fogyasztunk. Néhány tanács a házilag ké­szült likőrök készítéséről: Általában a likőrkészítés re­ceptje a következő: 1 liter 96 fokos szeszt 1 liter forralatlan tejjel, 60 dk apró darabokra vágott narancshéjával, 3 del vízzel főzzük. 75 dk cukorból szirupot főzünk, mindezt 5 li­teres üvegbe helyezzük, leköt­jük, 8 napig mindennap jól összerázzuk, meleg helyen tartjuk. Aztán félretesszük 6 —8 hét után teljesen letisztul. Megszűrjük, üvegekbe leduga­szolva eltesszük, majd mind­járt használhatjuk is. Ez a narancslikőr, de ezen a mó­don készíthetünk mindenféle likőrt a fent felsorolt anya­gokhoz mindig más ízelítőt ad­va. Az elkészítési mód mind­egyiknél ugyanaz. Néhány példa: meggylelke. 80 dk kimagvalt cígánymeggy hozzáadásával készítjük a meggylelkét. Lehet hozzá ad­ni 5 dk meggymagot is, attól egy k>s sós-kesernyés ízt l"-aP Vanilialikőr: 2 rúd cukor­ral megtört vanília, 10 dk ci- gánymeggy-hús, hogy egy lös piros színt kapjon. Köménylikőr: 2 dk köményt 3 del vízben megfőzünk. Zöld diólikőr: 40 dk meg- szurkált, pár napig friss víz­ben áztatott, azután vékony szeletekre vágott zöld dió. Körtelikőr: 1 kg jó érett császárkörte. Eper, vagy szamócalíkőr: 1 kg eper, vagy szamóca, fél rúd vanilia és fél darab citrom, A CSALÁD OLDALA A szerencsekalapács Az új tanév előtt

Next

/
Thumbnails
Contents