Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

türelmetlenséggel

Hogy alakul a gyümöl esés zöldségfelvásárlás

Beszélgetés Szirmai Jenő elvtárssal, a SZÚ VOSZ elnökével

Lapunk budapesti tudósítója felkereste a SZÖVOSZ elnökét, Szirmai Jenő elvtársat, és kérdéseket tett fel a gyümölcs- és zöldségfelvásárlás és értékesítés időszerű problémáiról. Alábbiakban ismertetjük a kérdéseket és Szirmai elvtárs válaszát.

TUDÖSITÖ: Melyek a lakosság idei gyümölcsös zöldségellátásának tapasztalatai?

SZIRMAI JENŐ: Jelenleg csak az első félévi tapasztalatokról beszélhetünk, mert a második fél év nagy része még előttünk áll. Hátra van még a szilva, a szőlő, a téli alma, az őszi burgonya és káposzta, stb., tehát a legnagyobb tömegű zöldségfélék a gyümölcsök felvásárlása. Csak ennek befejezése után értékelhet, jük majd az egész esztendőt.

A nyári zöldségtermelés, a kisebb vetésterület és a kedvezőtlenebb időjárás miatt valamivel gyengébb volt a tavalyinál. A zöldborsó, karfiol, nyári káposzta mennyisége kevesebb, ára magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A terméskiesést oly módon igyekeztünk ellensúlyozni, hogy több cikkből csökkentettük az exportot, és az exportra szánt áru egy részét itthon vittük piacra, hogy ezzel is javítsuk a belső ellátást.

TUDÖSITÖ: Hogyan értékesíthették a termelők a termésüket?

SZIRMAI JENŐ: Kedvezőbben, mint 1963-ban, mert sok esetben magasabb árat fizetünk. Nevezetesen a bogyós és csonthéjas gyümölcsök, — az eper, a málna, a meggy, az egres, a cseresznye, a kajszi- barack — felvásárlási árát emeltük fel, mert ezek szedése sok kézi munkát igényel. E gyümölcsfajták magasabb fel vásárlási árát a jövőben is fenn kívánjuk tartani, hogy termesztésük kifizetődő legyen.

Amikor egyes zöldségfélék nagy tömegben kerültek a piacra, — paprika, paradicsom, dinnye, — az árak csökkentek, a városi lakosság tehát ezeket már olcsón beszerezheti. Bizonyos zöldségféléket — nyári káposzta, burgonya, sárgarépa, fokhagyma, zöldbab, sóska, cse_ mege uborka, stb. — korlátlan mennyiségben vettünk át. A jól szervezett zöldségtermelő tsz-ek augusztus elejére már teljesítették bevételi tervük mintegy 80 százalékát és előreláthatólag az év végéig számottevően túl is teljesítik azt.

TUDÖSITÖ: Helyesnek tartja-e a SZÖVOSZ, hogy a tsz-ek is árusítják közvetlenül a fogyasztóknak termékeiket?

SZIRMAI JENŐ: Az a

kívánságunk, hogy a velünk szerződést kötött tsz-ek mind a minőséget, mind a mennyiséget illetően tartsák be vállalt köte. lezettségeiket. Nem tartjuk helyesnek és erkölcsösnek, ha a tsz velünk szerződik, de termése jaVát a piacon értékesíti, a MÉK-nek viszont másod- és harmadrendű áruját akarja szállítani. Ez sértené a

Szeptember 11-13;

Hl. Tiszántúli Jogászkongresszus

Sóstón

A Magyar Jogász Szövetség Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete szeptember 11 és ,13 között a Sóstón tartja a

III. Tiszántúli Jogászkongresszust a TIT-tel és a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének megyei szervezeteivel közösen.

Szeptember 11-én 16 órakor dr. Szalay József, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke Jogalkalmazás és tövényes- ség” címmel tart előadást.

Másnap a büntetőjogi szakosztály rendezésében „A bűnözés elleni harc fokozása az állam és a társadalmi erők összefogása útján” címmel dr. Csendes Károly, lefőbb ügyészhelyettes tart előadást. Dr. Csanádi György, egyetemi docens előadásának címe: „A követelmények fokozása, az egyéni és társadalmi érdek összhangja a polgári jog alkalmazásában”. Az államigazgatási szakosztály rendezésében dr. Berényi

Sándor, tanszékvezető egyetemi docens „Az államigazgatás szocialista demokratizmusáról beszél. „A mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogalkalmazás időszerű kérdései” címmel dr. Nagy László, egyetemi docens tart előadást.

A jogászkongresszus dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára záróbeszédével szeptember 13-án 10 órakor ér véget.

K4

Olvasónk írja:

Feledhetetlen délután

özv. Cs. Lné nyugdíja*

1964. augusztus 30.

számokat örömmel is elemezni, mert ha összehasonlítanánk húsz évvel előbbi adatokkal, kimondhatatlan nagy fejlődés tűnne ki. De a zsebkönyv az ország többi részének adataival hasonlítja. És ebből az tűnik ki, hogy megyénk bizony még mindig hátul kullog, van még pótolnivaló.

Van tennivaló.

Az ország más vidékéről hozzánk érkezett szakemberek hívják fel figyelmünket arra a jelenségre, hogy megyénkben különös szemlélet uralkodik. Üzemekben, gazdasági egységekben, de akár művelődési szerveknél is, van egyfajta megnyugvás éppen abban, hogy megyénk a múlthoz viszonyítva óriásit fejlődött. Ebben a megyében, ahol valamikor a csengős boltok jelentették a ke. reskedelmet, a konflisok a várost, és a százgyermekes, egy- tantermes tanyai iskolák a népművelést, szinte leírhatatlan valóban az az ugrásszerű növekedés, amely az élet minden területén bekövetkezett. Iskolák épülnek, vízvezetékek, törpe vízművek falun, öntözőcsatornák, óvodák, főiskolák, gyárak, utak, kényelmes lakóházak. Csakhogy mindez — a mezőgazdaság fejlődésével együtt —, amint ezt az országos számadatok is bizonyítják mintha nem olyan ütemben következnének be, ahogyan az ország más vidékein. Többet kell pótolnunk, mint sok más megyének, ezért nem elég csak abban az ütemben dolgoznunk ezen, ahogyan azt másutt teszik. Többet és gyorsabban kell dolgoznunk a fejlesztésen, ha utói akarjuk érni az ország átlagát. És igen, utói akarjuk érni!

Nem szabad tehát teret engedni a megnyugvásnak. Egészséges nyugtalanságot, türelmetlenséget kell gerjeszteni saját magunkban is, amely elveti az önelégültség veszélyes szemléletét. A társadalmi munkával nem állunk rosszul az országos átlaghoz képest, van tehát erőforrásunk. De kevés a szakemberünk. Kevés a türelmetlenség, kevés az a nyugtalanság, hogy nem elégszünk meg saját munkánkkal, nem elégszünk meg a saját magunk teremtette mércékkel! Uj mércékkel kell mérnünk, amiket nem a „vólt”- ra, hanem a „jelen”-re alapozunk, s bátran emeljük a magasba. Úgy, ahogy az ország át. laga. Ha így a követelményt elsősorban magunkkal szemben megemeljük, azt elfogadják mások is, s aki jobban összeszedi erejét, az többre képes.

A statisztikai zsebkönyv legtöbb adata 1962-es, tehát nagyrészt két évvel előbbi állapoto. kát rögzít. Azóta is sokat változott megyénk. Több az osztályterem, a tanító, az orvos, több az üzem, a munkás, jobban élünk.

De a fejlődés másutt sem állt meg.

Erre gondoljunk.

Sipkay Barna

Nézegetem a Központi Statisztikai Hivatal kiadványát, a ! Területi Statisztikai Zsebköny- j vet Eleinte nem tudok vele bánni, később nagyon egysze- i rű módszerre bukkanok. ; Ugyanis minden oldal statisz- ; tika, oldalt egymás alatt sorakozva a megyék, s legalul öt nagy város. Ahol a megyék te- , rületéről, népességéről van szó, Szabolcs-Szatmár az elsők között van, ahol másról, ott az i utolsók között. Népesség az ország népességének százaléké, j ban: negyedikek vagyunk az országban. Népsűrűség egy : négyzetkilométeren: ötödikek ‘

vagyunk. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás: elsők. De már a lakhely változásban utolsók, azazhogy megyénkből mennek el a legtöbben más megyébe, és az 1000 élveszülött- re jutó egy éven aluli meghaltak száma csak Baranyában több, egy százalékkal. Ezentúl könnyebb a dolgom, beruházás, ipar, itt már inkább csak a lap alján kell keresni megyémet. Meglepő, még a mező- gazdaság sok rovatánál is. A búza termésátlaga: tizennyolca, dikok vagyunk. Rozsnál: tizenötödikek. Kukoricában tizenhárom megye ver bennünket, és cukorrépában tizenkét megye termel többet átlag egy holdon, mint mi. Még a burgonyában is jó középen vagyunk csak, igaz, hogy műtrágyát tizenkét megye többet használ mint megyénk. És tizenkét megyének nagyobb az öntözött területe. Tizenöt megyének több a traktora, nagyságához képest és tizenegy me. gyében nagyobbak a termelő- szövetkezetek is. Folytassuk?

Kevés, amiben elől szereplünk. Talán az állattenyésztés jobb itt, mint másutt az országban, például a sertéstartásban csak négy megye van előttünk, a szarvasmarha-tenyésztés pedig nálunk a legjobb.

Node, ennek az okos kis zsebkönyvnek még számos oldala van. így például a kereskedelem, a boltok száma, községfejlesztés, áramfogyasztás, vízcsőhálózat, csatornahálózat, gyógyszertárak... könnyű keresni a megyét, inkább mindig csak alul, alul. Egészségügy: nálunk a legkevesebb az orvos, majdnem a legtöbb az egy kör. zetre jutó beteg. Vas megyén kívül megyénkben van a legtöbb betöltetlen körzeti orvosi állás, pedig gépkocsi itt is jut az orvosoknak, a statisztika szerint ebben jó közepes az eredményünk. Tbc-s betegek tekintetében csak négy megye, a daganatos megbetegedések tekintetében pedig hét megye előz meg bennünket. Művelődés: nálunk a legkevesebb az óvoda, viszonylag legtöbb az óvodás, legkevesebb a tanító, az‘ osztályterem és legtöbb a gyermek. Legkisebb a moziiá» togatás és csak két megyének kevesebb a könyve, legkevesebb a napilapok száma, és legkevesebben hallgatják a rádiót.

Becsukom a zsebkönyveS Volna még adat, sok.

tudom, hogy lehetne ezeket a

dolgozók, de a termelőszövetkezet valódi érdekeit is. Ezt figyelembe véve egyébként mi is egyetértünk azzal, hogy a szerződésben nem szereplő termékeit elárusító helyein közvetlenül értékesítse a termelő- szövetkezet. A tsz-ek és a házikertek közvetlen gyümölcs- értékesítését különösen olyan helyeken tartjuk kívánatosnak — például a Balaton vidékén és egyes nagyvárosokban — ahol saját bolthálózatunk még nem teljesen kielégítő. Ilyen helyeken, a termelő közvetlen megjelenése a piacon nemcsak megfelelő áruellátást jelent, de kereskedelmi-beruházási megtakarítást is.

TUDÖSITÖ: Milyen igényeik vannak a • fogyasztóknak és a felvásárlóknak a termelőkkel szemben?

SZIRMAI JENŐ: A mi nőség. A fogyasztó — teljeser jogosan— kiváló minőségű zöld. séget és gyümölcsöt óhajt vásárolni. Inkább fizet magasabt árat, de amit megvásárol, a: legyen kifogástalan. A gyenge minőségű gyümölcs és zöldséf gyakran eladhatatlan, tehá ilyent termelni nem kifizetődé sem a tsz-eknek, sem a népgazdaságnak. Manapság csal a jó minőségű áru termelése jövedelmező, mert azért többször annyit fizetünk mint s silány, harmadosztályú áruért Egy kilogramm salátának való uborkáért például 20 fillért a csemegeuborka kilójáért vi szont 4,40 Ft-ot fizetünk. A

őgyasztók növekvő igénye a 'elvásárlás minőségi követel- nényeinek emelését vonja maja után. A termelőnek érdemes válogatnia, osztályoznia — és lem ömlesztve szállítani — az íruját. Sokszor a silány, korcs ;ermék leszedése sem kifizetőfő. A selejtes és hullott árut gazdaságosabb takarmányként 'elétetni, vagy beszántani, mint eladni.

Sok a kívánnivaló a kártevők illeni harcban. Ebben az évben l perenoszpóra sok helyen önkretette az uborkatermést, máshol a mocskos pajor károsította, nyomorította a paprikát. A termelőknek sokkal szervezettebben és gondosab- oan kell harcolniuk a növényi és állati kártevők ellen, mint ebben az évben tették, rudomásul kell venni azt is, nogy a férges gyümölcs hovatovább eladhatatlanná válik.

TUDÖSITÖ: Tapasztalhatok-e ebben az évben a múlt évihez hasonló fel- vásárlási ér értékesítési nehézségek?

SZIRMAI JENŐ: Általában nem. A felvásárlás eddig is simábban folyt le, mint a múlt évben. A jól szervezett termelőszövetkezetek a zöldség- és gyümölcstermesztésben megtalálták a számításaikat és kedvező jövedelemhez juttatták a tagságukat. Dicséretre méltó azoknak a tsz-eknek a közreműködése, amelyek megfelelő térítés ellenében, saját szállító- eszközeikkel küldik termékeiket a felvásárló helyre, vagy a

kijelölt piacra. így kevesebb # költség és a veszteség, ugyanakkor a vásárlók is frissebb áruhoz jutnak. Célszerű * tsz-eket elegendő szállítóeszközzel ellátni, mert ez nagy segítséget jelent nekünk, és a városi fogyasztóknak is.

A felvásárlással kapcsolatos vitákat és nézeteltéréseket persze nem tudtuk még teljesen megszüntetni. Felvásárlóink is követnek el hibát, néha a tsz-ek- - vezetői is hibáznak.

Lehetséges, hogy a szállítási, raktározási és hűtőtér hiányosságok egyes terményekből árutorlódásra vezetnek. Reméljük azonban, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi eset* amikor nagy mennyiségű árut nem tudtunk átvenni és elszál- -. lítani.

TUDÖSITÖ: Hogyan

fejlesztik a jövőben a felvásárlást és az ellátást?

SZIRMAI JENŐ: Ebben az évben Kecskeméten helyez-" tünk üzembe egy hűtőteres raktárt. Jövőre szeretnénk üzembe helyezni az épülő gyöngyösit és szegedit is. Szándékunkban áll • a nagyobb felvásárlási központokban további hűtőteres raktárakat építtetni. Ezzel nagymértékben javíthatjuk áruink minőségét és növelhetjük az exportot is. Változatlanul arra törekszünk, hogy minél jobban elmélyüljön a felvásárló szervek jó kapcsolata a termelő gazdaságokkal. Mindkét félnek azonosak az érdekei és ennek kölcsönös felismerése kifejezésre kell hogy jusson a korrekt, jó viszonyban is. Csak így tudjuk a jövőben még zökkenőmentesebben és magasabb színvonalon biztosítani a zöldség- és gyümölcsellátást

a cikk hangulatát — bár elismerjük, hogy még igen sok tennivalónk van a munkavédelem területén — ugyanis a statisztikai adatokat figyelembe véve o balesetekből keletkező kiesett munkanapok számában összehasonlítva az 1963 III. és 1964. I. negyedévét csökkenés állt elő”. Ha ez valóban így van, akkor a július 18-án megtartott termelési tanácskozáson miért mondta azt Gyebrószky eivtárs, hogy „a baleseti statisztikánk évrő évre rosszabb, ami annál is inkább feltűnő, mert a balesetek száma nem a létszám arányában emelkedik.”

Melyik az igaz a kettő közül? Ezen a termelési tanácskozáson arról is beszélt az igazgató elvtárs, hogy a vállalat egészségügyi létesítményei nem megfelelőek, s bírálta a főépítésvezetőségeket is, mert elhanyagolják a havi baleset- védelmi szemléket.

Az SZMT munkavédelmi felügyelősége megállapította,, hogy a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet építkezésénél történt balesetek miatt a vállalat komolyabb mulasztást nem követett el. Helyesen jártak el, amikor a mérgező hatású nátriuroszilikofluorid alkalmazásával kapcsolatban az előírásoknak megfelelően engedélyt kértek a városi főorvosi

hivataltól. Sajnos baleset mégis előfordult, de ekkor a munkát betiltották. Az SZMT munka- védelmi felügyelőségének a vizsgálata megállapította azt is, hogy a vállalatnál á havi biztonsági szemléket megtartják, de hibaként megjegyezték, hogy ebben nem vesz részt az üzemorvos. „Helytelennek tartjuk — írja levelében Varga Endre munkavédelmi főfelügyelő, — hogy az üzemorvos működését szabályozó 146/1951 Eü, M. szá-. mű rendeletet nem tartják be, mely az üzemorvosnak nemcsak a vállalat havi biztonsági szemléjén írja elő a részvételét, hanem legalább kéthetenként ellenőriznie kell a üzemorvosnak — az ápoló bevonásával — a munkahelyek egészségügyi viszonyait.”

A vállalat nevében Gyebrószky László igazgató Ígéretet tett leveleben, hogy a munka- védelem és ellátás, valamint a közegészségügy terén tapasztalt hibákat felszámolják, s intézkednek a hiányosságok pótlásáról is. A cikk nyomán eszközölt vizsgálat eredményeképpen az SZMT munkavédelmi felügyelősége egy 20 pontból álló felhívásban szólította fel a vállalatot a hibák megszüntetésére.

(F. KJ

Ez év július 16-án „...még nem történt haláleset... de...” címmel cikk jelent meg a Ke- let-Magyarországban, melyben bíráltuk az É. M. Szabolcs megyei Építőipari Vállalatnál a munkavédelem- és ellátás, valamint a közegészségügy területén tapasztalt hibákat. A cikk nyomán vizsgálatot tartott a vállalatnál az SZMT munka- védelmi felügyelősége. Válaszolt a cikkre az igazgató, Gyebrószky László elvtárs is.

A munkavédelem és ellátás valóban kifogásolható a vállalatnál. Ezzel mind a vállalat igazgatója, mind pedig az SZMT munkavédelmi felügyelősége egyetért. Bár Gyebrószky elvtárs megjegyzi: „...a cikk írója túlságosan borúlátóan ítéli meg a helyzetet." Valóban így lenne? Ezzel kapcsolatban hivatkozni szeretnénk Varga Endre munkavédelmi főfelügyelő megállapításaira, aki a következőket írja levelében: „A hegesztési munkálatok zöménél a biztonsági előírásolcat valóban fogyatékosán tartották be. Nevezetesen: elektromos hegesztésnél a kisegítő dolgozó részére védőpajzsot nem biztosítottak. A lakatosműhelyben az elektromos hegesztés helye az egyéb munkahelyektől védőfüggönnyel stb. nincs megfelelően elhatárolva, a fal színe nem felel meg az előírásoknak (fehér) és így visszaveri a sugarakat. E hiányosságokból ez év folyamán már több szemgyulladásos megbetegedés történt. A lánghegesztők részére sem biztosították a szabványban előírt védőszemüveget. A dolgozók egy része ezt saját pénzén vette meg. A vállalat illetékeseinek az a védekezése, hogy ezt megrendelték, de a gyártó cég csak szeptemberre igazolta vissza; nem fogadható el, mert a szükségleteket felmérni kellő időben kell, s időben gondoskodni a megrendelésről... Ezek hiányában pedig a dolgozókkal munkát végeztetni nem szabad."

A balesetek -és azok megelőzése érdekében tett figyelmeztetésünkre a vállalat igazgatója a következőképpen reagál: „Túlzottan borúlátónak tartjuk

Borúlátás, vagy realitás ?!

Cikkünk nyomán az építőipar munkavédelméről

lénk áradó szeretet örömköny- nyeket csalt a szemünkbe.

Szeretném, ha ezúton is köszönetét mondhatnék minden meghívott „kortársam” nevében ezért a felejthetetlen délutánért.

3

Az elmúlt héten az alkotmány ünnep alkalmából a kál- lósemjéni nőtanács kedves ünnepséget rendezett a termelő- szövetkezettel, a növényvédi állomással és a községi KISZ- szervezettel közösen. Dúsan te. rített asztalokhoz uzsonnárt hívta meg a község 70 éven felüli öreg lakóit. Magam is a meghívottak között voltam, így elmondhatom, mennyire jó] esett nekünk öregeknek, hogy i mi tiszteletünkre rendeztek egy ilyen összejövetelt. Úgy éreztük, ez több volt kedves figyel. ; mességnél. A fiatalokból fe-