Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

türelmetlenséggel Hogy alakul a gyümöl es­és zöldségfelvásárlás Beszélgetés Szirmai Jenő elvtárssal, a SZÚ VOSZ elnökével Lapunk budapesti tudósítója felkereste a SZÖVOSZ elnökét, Szirmai Jenő elvtársat, és kér­déseket tett fel a gyümölcs- és zöldségfelvásárlás és értéke­sítés időszerű problémáiról. Alábbiakban ismertetjük a kérdéseket és Szirmai elvtárs válaszát. TUDÖSITÖ: Melyek a lakosság idei gyümölcs­ös zöldségellátásának ta­pasztalatai? SZIRMAI JENŐ: Jelen­leg csak az első félévi tapasz­talatokról beszélhetünk, mert a második fél év nagy része még előttünk áll. Hátra van még a szilva, a szőlő, a téli alma, az őszi burgonya és ká­poszta, stb., tehát a legnagyobb tömegű zöldségfélék a gyü­mölcsök felvásárlása. Csak en­nek befejezése után értékelhet, jük majd az egész esztendőt. A nyári zöldségtermelés, a kisebb vetésterület és a kedve­zőtlenebb időjárás miatt vala­mivel gyengébb volt a tavalyi­nál. A zöldborsó, karfiol, nyári káposzta mennyisége kevesebb, ára magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A terméskiesést oly módon igyekeztünk ellen­súlyozni, hogy több cikkből csökkentettük az exportot, és az exportra szánt áru egy ré­szét itthon vittük piacra, hogy ezzel is javítsuk a belső ellá­tást. TUDÖSITÖ: Hogyan ér­tékesíthették a termelők a termésüket? SZIRMAI JENŐ: Ked­vezőbben, mint 1963-ban, mert sok esetben magasabb árat fizetünk. Nevezetesen a bogyós és csonthéjas gyümölcsök, — az eper, a málna, a meggy, az egres, a cseresznye, a kajszi- barack — felvásárlási árát emeltük fel, mert ezek szedése sok kézi munkát igényel. E gyümölcsfajták magasabb fel vásárlási árát a jövőben is fenn kívánjuk tartani, hogy termesztésük kifizetődő legyen. Amikor egyes zöldségfélék nagy tömegben kerültek a piac­ra, — paprika, paradicsom, dinnye, — az árak csökkentek, a városi lakosság tehát ezeket már olcsón beszerezheti. Bizo­nyos zöldségféléket — nyári káposzta, burgonya, sárgarépa, fokhagyma, zöldbab, sóska, cse_ mege uborka, stb. — korlátlan mennyiségben vettünk át. A jól szervezett zöldségtermelő tsz-ek augusztus elejére már teljesítették bevételi tervük mintegy 80 százalékát és előre­láthatólag az év végéig szá­mottevően túl is teljesítik azt. TUDÖSITÖ: Helyesnek tartja-e a SZÖVOSZ, hogy a tsz-ek is árusítják köz­vetlenül a fogyasztóknak termékeiket? SZIRMAI JENŐ: Az a kívánságunk, hogy a velünk szerződést kötött tsz-ek mind a minőséget, mind a mennyiséget illetően tartsák be vállalt köte. lezettségeiket. Nem tartjuk he­lyesnek és erkölcsösnek, ha a tsz velünk szerződik, de termé­se jaVát a piacon értékesíti, a MÉK-nek viszont másod- és harmadrendű áruját akarja szállítani. Ez sértené a Szeptember 11-13; Hl. Tiszántúli Jogászkongresszus Sóstón A Magyar Jogász Szövetség Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete szeptember 11 és ,13 között a Sóstón tartja a III. Tiszántúli Jogászkong­resszust a TIT-tel és a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének megyei szervezeteivel közösen. Szeptember 11-én 16 óra­kor dr. Szalay József, a Ma­gyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának elnöke Jogalkalmazás és tövényes- ség” címmel tart előadást. Másnap a büntetőjogi szak­osztály rendezésében „A bű­nözés elleni harc fokozása az állam és a társadalmi erők összefogása útján” címmel dr. Csendes Károly, lefőbb ügyészhelyettes tart előadást. Dr. Csanádi György, egyete­mi docens előadásának cí­me: „A követelmények foko­zása, az egyéni és társadalmi érdek összhangja a polgári jog alkalmazásában”. Az ál­lamigazgatási szakosztály rendezésében dr. Berényi Sándor, tanszékvezető egyete­mi docens „Az államigazga­tás szocialista demokratizmu­sáról beszél. „A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti jogal­kalmazás időszerű kérdései” címmel dr. Nagy László, egyetemi docens tart elő­adást. A jogászkongresszus dr. Benedek Jenő, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára záró­beszédével szeptember 13-án 10 órakor ér véget. K4 Olvasónk írja: Feledhetetlen délután özv. Cs. Lné nyugdíja* 1964. augusztus 30. számokat örömmel is elemezni, mert ha összehasonlítanánk húsz évvel előbbi adatokkal, kimondhatatlan nagy fejlődés tűnne ki. De a zsebkönyv az ország többi részének adataival hasonlítja. És ebből az tűnik ki, hogy megyénk bizony még mindig hátul kullog, van még pótolnivaló. Van tennivaló. Az ország más vidékéről hozzánk érkezett szakemberek hívják fel figyelmünket arra a jelenségre, hogy megyénkben különös szemlélet uralkodik. Üzemekben, gazdasági egysé­gekben, de akár művelődési szerveknél is, van egyfajta megnyugvás éppen abban, hogy megyénk a múlthoz viszonyít­va óriásit fejlődött. Ebben a megyében, ahol valamikor a csengős boltok jelentették a ke. reskedelmet, a konflisok a vá­rost, és a százgyermekes, egy- tantermes tanyai iskolák a népművelést, szinte leírhatat­lan valóban az az ugrásszerű növekedés, amely az élet min­den területén bekövetkezett. Iskolák épülnek, vízvezetékek, törpe vízművek falun, öntöző­csatornák, óvodák, főiskolák, gyárak, utak, kényelmes lakó­házak. Csakhogy mindez — a mezőgazdaság fejlődésével együtt —, amint ezt az orszá­gos számadatok is bizonyítják mintha nem olyan ütemben következnének be, ahogyan az ország más vidékein. Többet kell pótolnunk, mint sok más megyének, ezért nem elég csak abban az ütemben dolgoznunk ezen, ahogyan azt másutt te­szik. Többet és gyorsabban kell dolgoznunk a fejlesztésen, ha utói akarjuk érni az ország át­lagát. És igen, utói akarjuk ér­ni! Nem szabad tehát teret en­gedni a megnyugvásnak. Egész­séges nyugtalanságot, türel­metlenséget kell gerjeszteni sa­ját magunkban is, amely elveti az önelégültség veszélyes szem­léletét. A társadalmi munkával nem állunk rosszul az országos átlaghoz képest, van tehát erő­forrásunk. De kevés a szakem­berünk. Kevés a türelmetlen­ség, kevés az a nyugtalanság, hogy nem elégszünk meg saját munkánkkal, nem elégszünk meg a saját magunk teremtette mércékkel! Uj mércékkel kell mérnünk, amiket nem a „vólt”- ra, hanem a „jelen”-re alapo­zunk, s bátran emeljük a ma­gasba. Úgy, ahogy az ország át. laga. Ha így a követelményt elsősorban magunkkal szemben megemeljük, azt elfogadják mások is, s aki jobban össze­szedi erejét, az többre képes. A statisztikai zsebkönyv leg­több adata 1962-es, tehát nagy­részt két évvel előbbi állapoto. kát rögzít. Azóta is sokat vál­tozott megyénk. Több az osz­tályterem, a tanító, az orvos, több az üzem, a munkás, job­ban élünk. De a fejlődés másutt sem állt meg. Erre gondoljunk. Sipkay Barna Nézegetem a Központi Sta­tisztikai Hivatal kiadványát, a ! Területi Statisztikai Zsebköny- j vet Eleinte nem tudok vele bánni, később nagyon egysze- i rű módszerre bukkanok. ; Ugyanis minden oldal statisz- ; tika, oldalt egymás alatt sora­kozva a megyék, s legalul öt nagy város. Ahol a megyék te- , rületéről, népességéről van szó, Szabolcs-Szatmár az elsők között van, ahol másról, ott az i utolsók között. Népesség az ország népességének százaléké, j ban: negyedikek vagyunk az országban. Népsűrűség egy : négyzetkilométeren: ötödikek ‘ vagyunk. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás: elsők. De már a lakhely változásban utolsók, azazhogy megyénkből mennek el a legtöbben más megyébe, és az 1000 élveszülött- re jutó egy éven aluli meghal­tak száma csak Baranyában több, egy százalékkal. Ezentúl könnyebb a dolgom, beruházás, ipar, itt már inkább csak a lap alján kell keresni me­gyémet. Meglepő, még a mező- gazdaság sok rovatánál is. A búza termésátlaga: tizennyolca, dikok vagyunk. Rozsnál: tizen­ötödikek. Kukoricában tizen­három megye ver bennünket, és cukorrépában tizenkét me­gye termel többet átlag egy holdon, mint mi. Még a bur­gonyában is jó középen va­gyunk csak, igaz, hogy műtrá­gyát tizenkét megye többet használ mint megyénk. És ti­zenkét megyének nagyobb az öntözött területe. Tizenöt me­gyének több a traktora, nagy­ságához képest és tizenegy me. gyében nagyobbak a termelő- szövetkezetek is. Folytassuk? Kevés, amiben elől szerep­lünk. Talán az állattenyésztés jobb itt, mint másutt az or­szágban, például a sertéstartás­ban csak négy megye van előt­tünk, a szarvasmarha-tenyész­tés pedig nálunk a legjobb. Node, ennek az okos kis zsebkönyvnek még számos ol­dala van. így például a keres­kedelem, a boltok száma, köz­ségfejlesztés, áramfogyasztás, vízcsőhálózat, csatornahálózat, gyógyszertárak... könnyű ke­resni a megyét, inkább mindig csak alul, alul. Egészségügy: nálunk a legkevesebb az orvos, majdnem a legtöbb az egy kör. zetre jutó beteg. Vas megyén kívül megyénkben van a leg­több betöltetlen körzeti orvosi állás, pedig gépkocsi itt is jut az orvosoknak, a statisztika szerint ebben jó közepes az eredményünk. Tbc-s betegek tekintetében csak négy megye, a daganatos megbetegedések tekintetében pedig hét megye előz meg bennünket. Művelő­dés: nálunk a legkevesebb az óvoda, viszonylag legtöbb az óvodás, legkevesebb a tanító, az‘ osztályterem és legtöbb a gyermek. Legkisebb a moziiá» togatás és csak két megyének kevesebb a könyve, legkevesebb a napilapok száma, és legke­vesebben hallgatják a rádiót. Becsukom a zsebkönyveS Volna még adat, sok. tudom, hogy lehetne ezeket a dolgozók, de a termelőszövet­kezet valódi érdekeit is. Ezt fi­gyelembe véve egyébként mi is egyetértünk azzal, hogy a szerződésben nem szereplő ter­mékeit elárusító helyein köz­vetlenül értékesítse a termelő- szövetkezet. A tsz-ek és a há­zikertek közvetlen gyümölcs- értékesítését különösen olyan helyeken tartjuk kívánatosnak — például a Balaton vidékén és egyes nagyvárosokban — ahol saját bolthálózatunk még nem teljesen kielégítő. Ilyen helyeken, a termelő közvetlen megjelenése a piacon nemcsak megfelelő áruellátást jelent, de kereskedelmi-beruházási meg­takarítást is. TUDÖSITÖ: Milyen igé­nyeik vannak a • fogyasz­tóknak és a felvásárlók­nak a termelőkkel szem­ben? SZIRMAI JENŐ: A mi nőség. A fogyasztó — teljeser jogosan— kiváló minőségű zöld. séget és gyümölcsöt óhajt vá­sárolni. Inkább fizet magasabt árat, de amit megvásárol, a: legyen kifogástalan. A gyenge minőségű gyümölcs és zöldséf gyakran eladhatatlan, tehá ilyent termelni nem kifizetődé sem a tsz-eknek, sem a nép­gazdaságnak. Manapság csal a jó minőségű áru termelése jövedelmező, mert azért több­ször annyit fizetünk mint s silány, harmadosztályú áruért Egy kilogramm salátának va­ló uborkáért például 20 fillért a csemegeuborka kilójáért vi szont 4,40 Ft-ot fizetünk. A őgyasztók növekvő igénye a 'elvásárlás minőségi követel- nényeinek emelését vonja ma­ja után. A termelőnek érdemes válogatnia, osztályoznia — és lem ömlesztve szállítani — az íruját. Sokszor a silány, korcs ;ermék leszedése sem kifizető­fő. A selejtes és hullott árut gazdaságosabb takarmányként 'elétetni, vagy beszántani, mint eladni. Sok a kívánnivaló a kártevők illeni harcban. Ebben az évben l perenoszpóra sok helyen önkretette az uborkatermést, máshol a mocskos pajor káro­sította, nyomorította a papri­kát. A termelőknek sokkal szervezettebben és gondosab- oan kell harcolniuk a növé­nyi és állati kártevők ellen, mint ebben az évben tették, rudomásul kell venni azt is, nogy a férges gyümölcs hova­tovább eladhatatlanná válik. TUDÖSITÖ: Tapasztal­hatok-e ebben az évben a múlt évihez hasonló fel- vásárlási ér értékesítési nehézségek? SZIRMAI JENŐ: Általá­ban nem. A felvásárlás eddig is simábban folyt le, mint a múlt évben. A jól szervezett termelőszövetkezetek a zöldség- és gyümölcstermesztésben meg­találták a számításaikat és ked­vező jövedelemhez juttatták a tagságukat. Dicséretre méltó azoknak a tsz-eknek a közre­működése, amelyek megfelelő térítés ellenében, saját szállító- eszközeikkel küldik termékei­ket a felvásárló helyre, vagy a kijelölt piacra. így kevesebb # költség és a veszteség, ugyan­akkor a vásárlók is frissebb áruhoz jutnak. Célszerű * tsz-eket elegendő szállítóesz­közzel ellátni, mert ez nagy segítséget jelent nekünk, és a városi fogyasztóknak is. A felvásárlással kapcsolatos vitákat és nézeteltéréseket per­sze nem tudtuk még teljesen megszüntetni. Felvásárlóink is követnek el hibát, néha a tsz-ek- - vezetői is hibáznak. Lehetséges, hogy a szállítá­si, raktározási és hűtőtér hiá­nyosságok egyes terményekből árutorlódásra vezetnek. Re­méljük azonban, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi eset* amikor nagy mennyiségű árut nem tudtunk átvenni és elszál- -. lítani. TUDÖSITÖ: Hogyan fejlesztik a jövőben a felvásárlást és az ellá­tást? SZIRMAI JENŐ: Ebben az évben Kecskeméten helyez-" tünk üzembe egy hűtőteres rak­tárt. Jövőre szeretnénk üzembe helyezni az épülő gyöngyösit és szegedit is. Szándékunkban áll • a nagyobb felvásárlási közpon­tokban további hűtőteres rak­tárakat építtetni. Ezzel nagy­mértékben javíthatjuk áruink minőségét és növelhetjük az exportot is. Változatlanul arra törekszünk, hogy minél job­ban elmélyüljön a felvásárló szervek jó kapcsolata a terme­lő gazdaságokkal. Mindkét fél­nek azonosak az érdekei és en­nek kölcsönös felismerése ki­fejezésre kell hogy jusson a korrekt, jó viszonyban is. Csak így tudjuk a jövőben még zökkenőmentesebben és ma­gasabb színvonalon biztosítani a zöldség- és gyümölcsellátást a cikk hangulatát — bár el­ismerjük, hogy még igen sok tennivalónk van a munkavéde­lem területén — ugyanis a sta­tisztikai adatokat figyelembe véve o balesetekből keletkező kiesett munkanapok számában összehasonlítva az 1963 III. és 1964. I. negyedévét csökkenés állt elő”. Ha ez valóban így van, akkor a július 18-án meg­tartott termelési tanácskozáson miért mondta azt Gyebrószky eivtárs, hogy „a baleseti sta­tisztikánk évrő évre rosszabb, ami annál is inkább feltűnő, mert a balesetek száma nem a létszám arányában emelkedik.” Melyik az igaz a kettő kö­zül? Ezen a termelési tanács­kozáson arról is beszélt az igaz­gató elvtárs, hogy a vállalat egészségügyi létesítményei nem megfelelőek, s bírálta a fő­építésvezetőségeket is, mert elhanyagolják a havi baleset- védelmi szemléket. Az SZMT munkavédelmi felügyelősége megállapította,, hogy a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet építkezésénél történt balesetek miatt a vál­lalat komolyabb mulasztást nem követett el. Helyesen jár­tak el, amikor a mérgező hatá­sú nátriuroszilikofluorid alkal­mazásával kapcsolatban az elő­írásoknak megfelelően enge­délyt kértek a városi főorvosi hivataltól. Sajnos baleset mégis előfordult, de ekkor a munkát betiltották. Az SZMT munka- védelmi felügyelőségének a vizsgálata megállapította azt is, hogy a vállalatnál á havi bizton­sági szemléket megtartják, de hibaként megjegyezték, hogy ebben nem vesz részt az üzem­orvos. „Helytelennek tartjuk — írja levelében Varga Endre munkavédelmi főfelügyelő, — hogy az üzemorvos működését szabályozó 146/1951 Eü, M. szá-. mű rendeletet nem tartják be, mely az üzemorvosnak nem­csak a vállalat havi biztonsági szemléjén írja elő a részvéte­lét, hanem legalább kétheten­ként ellenőriznie kell a üzem­orvosnak — az ápoló bevoná­sával — a munkahelyek egész­ségügyi viszonyait.” A vállalat nevében Gyeb­rószky László igazgató Ígéretet tett leveleben, hogy a munka- védelem és ellátás, valamint a közegészségügy terén tapasztalt hibákat felszámolják, s intéz­kednek a hiányosságok pótlásá­ról is. A cikk nyomán eszkö­zölt vizsgálat eredményekép­pen az SZMT munkavédelmi felügyelősége egy 20 pontból álló felhívásban szólította fel a vállalatot a hibák megszünte­tésére. (F. KJ Ez év július 16-án „...még nem történt haláleset... de...” címmel cikk jelent meg a Ke- let-Magyarországban, melyben bíráltuk az É. M. Szabolcs me­gyei Építőipari Vállalatnál a munkavédelem- és ellátás, va­lamint a közegészségügy terü­letén tapasztalt hibákat. A cikk nyomán vizsgálatot tartott a vállalatnál az SZMT munka- védelmi felügyelősége. Vála­szolt a cikkre az igazgató, Gyebrószky László elvtárs is. A munkavédelem és ellátás valóban kifogásolható a válla­latnál. Ezzel mind a vállalat igazgatója, mind pedig az SZMT munkavédelmi felügye­lősége egyetért. Bár Gyeb­rószky elvtárs megjegyzi: „...a cikk írója túlságosan borúlá­tóan ítéli meg a helyzetet." Va­lóban így lenne? Ezzel kapcso­latban hivatkozni szeretnénk Varga Endre munkavédelmi fő­felügyelő megállapításaira, aki a következőket írja levelében: „A hegesztési munkálatok zö­ménél a biztonsági előírásolcat valóban fogyatékosán tartották be. Nevezetesen: elektromos he­gesztésnél a kisegítő dolgozó részére védőpajzsot nem bizto­sítottak. A lakatosműhelyben az elektromos hegesztés helye az egyéb munkahelyektől védő­függönnyel stb. nincs megfele­lően elhatárolva, a fal színe nem felel meg az előírásoknak (fehér) és így visszaveri a su­garakat. E hiányosságokból ez év folyamán már több szem­gyulladásos megbetegedés tör­tént. A lánghegesztők részére sem biztosították a szabvány­ban előírt védőszemüveget. A dolgozók egy része ezt saját pénzén vette meg. A vállalat illetékeseinek az a védekezése, hogy ezt megrendelték, de a gyártó cég csak szeptemberre igazolta vissza; nem fogadható el, mert a szükségleteket fel­mérni kellő időben kell, s idő­ben gondoskodni a megrende­lésről... Ezek hiányában pedig a dolgozókkal munkát végeztet­ni nem szabad." A balesetek -és azok megelő­zése érdekében tett figyelmez­tetésünkre a vállalat igazgató­ja a következőképpen reagál: „Túlzottan borúlátónak tartjuk Borúlátás, vagy realitás ?! Cikkünk nyomán az építőipar munkavédelméről lénk áradó szeretet örömköny- nyeket csalt a szemünkbe. Szeretném, ha ezúton is kö­szönetét mondhatnék minden meghívott „kortársam” nevé­ben ezért a felejthetetlen dél­utánért. 3 Az elmúlt héten az alkot­mány ünnep alkalmából a kál- lósemjéni nőtanács kedves ün­nepséget rendezett a termelő- szövetkezettel, a növényvédi állomással és a községi KISZ- szervezettel közösen. Dúsan te. rített asztalokhoz uzsonnárt hívta meg a község 70 éven fe­lüli öreg lakóit. Magam is a meghívottak között voltam, így elmondhatom, mennyire jó] esett nekünk öregeknek, hogy i mi tiszteletünkre rendeztek egy ilyen összejövetelt. Úgy érez­tük, ez több volt kedves figyel. ; mességnél. A fiatalokból fe-

Next

/
Thumbnails
Contents