Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Hogyan keletkezett a Naprendszer ? Két hónap után-újra: Öntözéses gazdálkodás a naményi járásban — A 104. elem felfedezésének, illetve előállításának jelentőségét Kisch Dávid kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia elméleti fizikai kutató csoportjának tudományos munkatársa a következőképpen méltatta: — 104. elem előállítása ígér nagy teljesítménye a Dubnái Egyesült Atomkutató Intézetnek. Egy lépéssel ismét közelebb viszi a magfizikusokal annak a nagy kérdésnek a megfejtéséhez, hol bukkanunl majd rá a Mengyelejev—fél« periódusos rendszer felső határára. Az biztosra vehető hogy már valahol a tető fel« járunk. További egy-két, en nél is nagyob rendszámú elemet talán sikerül még előállítani, de sok már semmi estre sem lehet hátra. — Ezen a csúcs fele vezető úton minden egyes újabb lépés egyre nagyobb nehézségek leküzdését követeli mega kutatóktól. 1945—46-ban — mai szemmel nézve — aránylag még elég könnyen lehetett a természetes körülmények közt is megtalálható urán után közvetlenül következő elemeket előállítani. A 100-nál nagyobb rendszámú elemek azonban már rendkívül bomlékonyak, s így nemcsak előállítani, hanem megfigyelni is igen nehéz őket. — A bizonyára szintén igen rövid életű 104. elemet nyilvánvalóan úgy sikerült előállítani, hogy más, már amúgy is elég nehéz, tehát magas rendszámú elemeket protonokkal, vagy alfa-részecskékkel, esetleg deuteronokkal bombáztak, s ezzel mintegy „felhizlalták” őket. S a 104. elem tulajdonképpen akkor jött létre, amikor a bombázott elem protonjainak száma a belelőtt új részecskékkel együtt. 104-re szaporodott, protonjainak és neutronjainak együttes száma pedig elérte a 260-at. Ehhez, azonban igen nagy belövési Biztonsági szemüveg — esőben 1964. augusztus 30. A biztonságos motorkerékpározáshoz elengedhetetlenül hozzátartozik a védőszemüveg. Esős időben komoly gondot jelent, hogy a nedves üvegen keresztül bizonytalanná válik a látás. Egy angol feltaláló érdekes módon kívánja megoldani az esőben átlátszó szemüveg problémáját. A képünkön bemutatott törhetetlen üvegből készült' lap menet közben forog és a centrifugális erő által e’távolított esőcseppek nem zavarhatják a motorkerékpáros látását. Két hónappal ezelőtt foglalkoztunk a vásárosnaményi járás öntözési problémáival. Most, amikor már az öntözési idénynek a második felében tartunk, nem érdemtelen az eddigi tapasztalatokat összegezni. Járásunk székhelyén, Vásá- rosnaményban júniusban ösz- szesen 19,1 milliméter csapadék hullott, de ez is hat alkalommal. Az egy alkalommal lehullott csapadékmennyiség e hónapban nem haladta meg a 7 millimétert. Ez bizony a szomjas földnek nem jelentett úgyszólván semmit. De hasonló volt a helyzet Tisza- szalka községben, ahol ugyancsak 19,1 milliméter csapadék hét alkalommal hullott. Július hónapban nem sokkal volt jobb a helyzet. Vásáros- naményban 20,4 milliméter esett egy hónap alatt, ez is ötszöri eloszlásban. Gulácson 26 milliméter esett, ugyanannyi Tarpán, Tiszaszalkán. A Bereg felső részén ennél kevesebb. Ha a lehullott csapadékot vesszük figyelembe, az eső mesterséges pótlása elengedhetetlen. A barabásiak éjjel is öntöznek Járásunkban eddig 14 termelőszövetkezet közel 2000 katasztrális hold területen öntözött. Ez jó eredménynek mondható, hisz tavaly egész évben ennek csak felét (pontosabban 1143 kataszrális holdat) öntöztünk még. Jelentős fejlődésünk elsősorban nem az új beruházásoknak köszönhető véleményem szerint, hanem a berendezések jobb kihasználásának. Igen jó eredményt értek el a barabási Béke Tsz-ben, ahol bár csak két MA—120-as esőz- tető berendezés dolgozik, eddig 210 katasztrális holdon évelő pillangóst és 50 katasztrális holdon dohányt öntöztek. Járásunkban elsőnek itt vezették be az éjjel műszakot. Ez előnyös azért is, mert kisebb a vízveszteség. Igaz, éjszaka a hibákat nem lehet azonnal észrevenni, de az ide rendszeresíteti műszerek felszerelésével, előre jól megszervezett üzemmel ennek a lehetőségét minimálisra lehet visszaszorítani. A tisza- adonyi Zöld Mező Tsz-ben az ez evben vásárolt MA—120-as berendezéssel 60 katasztrális hold zöldségkertészetet és burgonyát öntöznek rendszeresen, és ami igen lényeges komoly, nagy vízadagokkal. Az olcsvai Űj Élet Tsz-ben teljesen tapasztalatlanul, mindössze szaktanácsokra és szakkönyvekre utalva indultak el ez évben az öntözéssel. Eddigi teljesítményük jó munkára, jó szervezésre mutat, hisz késve leszállított esőztető berendezésükkel 120 katasztrális hold feletti területet részesítettek rendszeres öntözésben, amiből 32 katasztrális hold konyhakretészet, ami közismerten nagy vízigényű kultúra. Beváltak a csökutok Járásunkban közel 30 cső- kút készült el eddig, ezek nagyobb része üzemelt- is. Elmondhatjuk, hogy beváltak. Általában 1000—2000 1/perc teljesítményükkel az ipar által gyártott esőztető berendezéseket kiszolgálják és ott is könnyítenek a szárazság elleni védekezésben, ahol semmiféle folyó vagy felszíni víz nincs. Sajnos az emberek értetlensége ezen a téren sok bajt okozott eddig. A lakattal le nem zárt kutakat akár „kipróbálni, hogy milyen mélyen van a víz”, akár más okból földdel, kaviccsal bedobálják, s ezáltal az igen finom réz szitaszövetet tönkreteszik, a kutat eltömik. Ilyen hibákat korrigálni nagyon ritkán lehet. Több kutat emiatt teljesen ki kellett kapcsolni az öntözésből és újra kellett fúrni. Egyetlen szerencséje termelőszövetkezeteinknek, hogy a Beregi Vízgazdálkodási Tál», sulat jó szervezéssel, és tegyük hozzá, hogy egy kis jóindulattal is, ezeket a sürgető munkákat helyezi előtérbe, így az üzemelések zavartalanságához nagyban hozzájárul. Szervezési hibák Nemcsak jó, hanem gyengébb eredményekről is be kell számolnunk. Ezek a hibák nagyrészt visszavezethetők a szakemberhiányra (szakképzett öntöző mindössze 1 működik járásunkban), de sokszor a szervezési hibákból adódnak. Ilyen eset van a mátyusi Petőfi Tsz-ben, ahol megvásárolták az esőztető berendezést keresztidomok, szórófejidomok, végelzárók, tömítések, tehát olyan alkatrészek nélkül, amelyek hiányában egyáltalán meg sem lehet Indulni. Természetesen nem is öntöztek eddig. De nem lehet megdicsérni a márokpnpi Ujbaráz- da Tsz-t, vagy a tiszaszalkai Búzakalász Tsz-t sem. Az utóbbi 203 katasztrális hold tereprendezett területből mindössze 129 katasztrális holdat öntözött meg. Nagyon helytelen „vetésforgó” címén a tereprendezett, vagy öntözésre berendezett területet már az első évben kalászossal bevetni. A vetésforgó ebben as esetben nem lehet indok arra, hogy a tetemes költséggel berendezett telepet ne használjuk. Kisebb nagyobb hibák természetesen még több helyen vannak. Ilyen az öntözőmül kások gyakori cserélgetése, a gépek javításának elhúzódása, a kapacitás nem teljes kihasználása. E hibákat jövőre feltétlenül meg kell szüntetnünk. Király Sándor, járási öntözési agronómu* Szabályozták az építési engedélyek kiadásának módját Helyben és gyorsan engedélyezhetik az építkezést Az építtetők az elmúlt években igen sokszor kifogásolták, hogy átfogó és országosan egységes szabályozás hiányában az építési engedélyek megszerzése rendkívül hosszadalmas és bonyolult. Az építeni szándékozók többnyire még azt sem tudták, hogy milyen építési munkákra és mely hatóságtól kell építési engedélyt kérni, melyek azok az építési munkák, amelyek egyszerű bejelentés alapján is elvégezhetők, milyen mellékleteket kell a kérelemhez csatolni, s hogy az engedélyező hatóságnak mit kell vizsgálnia Az Építésügyi Minisztérium az évek során szerzett tapasztalatok alapján most átfogóan szabályozta az épületek és az általában velük összefüggő mellék- létesítmények építési engedélyezési eljárását. Az új rendelet módot nyújt arra, hogy a megyei tanácsok elsőfokú építésügyi hatóságai hatáskörrel ruházzák fel a jelentősebb községek tanácsait. Ezzel a leggyakrabban előforduló építési ügyek helyben történő elintézését teszik lehetővé, és megrövidítik az eljárást. Ugyanezt a célt szolgálja az a rendelkezés is, hogy az építtetőnek az építkezéshez a jövőben általában csak egy hatóságtól kell engedélyt kérnie, és a kérelmére hozott határozat elleni esetleges fellebbezését is egy szervnél kell előterjesztenie még akkor is ha fellebbezése több szakhatóság előírása ellen irányul. Az építési engedélyezésben érdekelt szakhatóságok (pl. egészségügyi, tűzrendészet!, műemléki hatóság) és közművek szakvéleményét ugyanis állami (tanácsi) tervező szerv által készített műszaki tervek alkalmazása esetében a tervezőnek, nem állami tervező által készített műszaki tervek esetében pedig az építési engedély megadására jogosult tanácsi építési osztálynak kell beszerelnie. A rendelet tételesen meghatározza azt, is, mely építési munkákra kell építési engedélyt kérni és melyek azok, amelyek bejelentés alapján elvégezhetők, továbbá, hogy az engedélykérelemhez milyen mellékletek szükségesek. Igen jelentős az a rendelkezés is, hogy az építési engedély megadása, vagy megtagadása felől harminc, ha pedig szakhatóságok szakvéleményének beszerzése nem szükséges pl. típus- vagy , államilag ajánlott terv alapján épülő lakóépületek esetében, tizenöt napon belül határozni kell. A bejelentés alapján végezhető építési munkák tudomásul vételéről nyolc napon belül kell határozatot hozni. A rendelet a Magyar Közlöny augusztus 28-i számában megjelent, s ezzel hatályba lépett. A esSIagaszat rohamos fejlődése következtében — és hála a többi rokontudo mány eredményeinek — az utóbbi években új tények irtekába jutottunk, amelyek elvi fontosságúak a bolygó- rendszer keletkezésének megismerése szempontjából. Tejútrendszerünkben — amely immár legalább tíz- tizenk? (milliard éves múltra tekinthet vissza — szüntelenül képződnek a csillagok, sőt emellett ugyancsak folyamatosan végbemegy egy másik folyamat is, nevezetesen a könnyebb elemek átalakulása nehezebbekké. ötmillióid évvel ezelőtt... így például a közönséges csillagok méhéban, ahol is a hőmérséklet több millió fokos, a hidrogén szüntelenül héliummá alakul át, majd pedig még nehezebb elemekké. Ám a legnehezebb és a radioaktív elemek csupán több milliárdos hőfokon és rendkívül nagy nyomás mellett keletkeznek (még akkor is, ha ez a rendkívüli nyomás csak rövid ideig lép fel.) A Tejútrendszerben ilyesmi csak novacsillagrob- ban.ások útján jön létre. A novacsillag robbanáskor minden jel szerint az urán - 235-ből, tehát az urán i ynnyüizotópjából némileg több keletkezik, mint a nehezebb' és állandóbb urán— 238-bóL Ha tehát ismerjük ezeknek az izotópoknak a bomlási idejét, ismerjük, bőgj jelenleg milyen viszonylagos mennyiségben fordulnak elő, s azt is tudjuk, hogy a Tejútrendszerünkben a Naprendszerünk keletkezését megelőzően ha- scuüó robbanásokra legalábbis néhány milliárd évsu át sor került, arra a következtetésre juthatunk, hogy a földkéreg anyagába asszimilálódott atommagok keletkezésének és a meteorit- anyag kialakulásának utolsó ideje szükségszerűen négy és fé'—ötmilliárd évvel ezelőtt volt. U~vanakko’- a meteorit-anyag maximális életkora ugyancsak körülbelül négy és fél milliárd évre tehető. Ilyen módon megfigyelhetjük, hogy a meteoritok anyagának életkora, valamint a meteorit-anyagok szerkezetébe került és a Föld és a Nap szerkezeiében ugyancsak fellelhető nehéz elemek keletkezésének ideje között csodálatos az összhang. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a Nap, mind pedig bolygói szükségszerűen egyetlen egységes folyamat során keletkeztek, ezt a folyamatot viszont nyilvánvalóan valamelyik szupernóva csillag robbanása serkentette. Kitűnt, hogy a nehéz elemek keletkezése és az aste- roidok anyagúnak megszilárdulása között eltelt Mőszak mindössze 200—300 millió év, tehát viszonylag rövid, Naprendszerünk, de főként Tej- útrendszerünk életkorához viszonyítva, Hasonló egybeesést találunk az összes megvizsgált rövid életű izotópoknál is, ami nem lehet a véletlen műve. Szupernóva csillag robbanások jelenleg is végbemennek. Ezt a jelenséget mindannyiszor a nyomáshullámok tovaterjedése kíséri: a nyomáshullámok pedig a csillagközi anyagot gáz- és porködökké préselik. Viszonylag nem régen ilyen robbanásra került sor a Hattyú-csillagképben. E térségről készült felvételek tüzetes vizsgálatát és összehasonlítását ötvenéves szünettel végezték. így aztán kimutatták, hogy e ködök fősíkjai 10—20 km/sec. sebességgel " egymástól távolodó irányban haladnak, mégpedig valamely közös központból kiindulva, amelyben — mint utóbb megállapítást nyert — intenzív rádiósugárzási forrás van. Ez a forrás pedig egy szupernóva-robbanásnak az eredményeként jött létre. Új csillagok születése Nemrégiben a Kazah Tudományos Akadémia asztrofizikai intézetének obszervatóriumában a síkok sorában bizonyos mennyiségű változékony csillagláncolatot találtak, — nyilván nem régi keletüt. Vajon nem arra utal-e ez, hogy egy szupernóva csillag robbanása megfelelő hatást gyakorolt a környező gáz- és porközegre, s ily módon elősegítette a lokális tömörülések kialakulását, ami végül csillagok keletkezésére vezetett? Ha így van, akkor egyszersmind nehéz elemek is létrejöttek, amelyek a kialakuló csillag- és bolygóanyagok szerkezeti alkatrészeivé válnak. Bizonyos idő múlva ezek a változékony és nem állandó csil- lagláncolatok eltűnnek. Az őket alkotó csillagok szétszóródnak, elveszítenek minden egymás közötti kapcsolatot és függetlenül bár, de hasonló módon fejlődnek tovább. Természetesen azt, hogy a hasonló csillagok körül hogyan alakulnák ki a bolygók, már nem tudjuk megfigyelni, mert e csillagok igen halványak. Azt azonban legalább ki tudjuk deríteni, hogy milyen kezdeti körülmények közepette alakult ki Naprendszerünk. Vaszilij Feszonkov szovjet akadémikus A 104. számú elem Mit mond a tudós a dubnai felfedezésrői energia szükséges. Ilyen sikert kizárólag olyan hatalmas részecskegyorsító berendezéssel lehet elérni, mint amilyennel a dubnai intézet is rendelkezik. — Az új élem kémiai tulajdonságaira meglehetős biztonsággal lehet következtetni, magfizikai jellemzői felderítéséhez azonban megfelelő elméleti módszerek még nincsenek. A kutatókra tehát most az a feladat vár, hogy a 104. elem, magfizikai tulajdonságait megfelelő kísérletekkel minél hamarabb és minél nagyobb pontossággal megállapítsák. 4
