Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-14 / 163. szám

Hruscsov beszámolója a Szovjetuoió Legfelső Taoácsáoak illésén Moszkva, (TASZSZ): Hruscsov beszámolójában két javaslatot terjesztett elő. Az egyik a kolhozparasztok nyugdíjáról és egyéb segélyei­ről szól a másik pedig bér­emelést irányoz elő a közok­tatásügyi, közegészségügyi, közüzemi, kereskedelmi, köz- étkeztetési dolgozók, valamint a lakosságot közvetlenül ki­szolgáló egyéb népgazdasági ágak dolgozói számára. — A tény, hogy az állam- hatalom legfelső szerve elé visszük e létfontosságú kérdé­seket — hangsúlyozta Hrus­vtaoLun. c tcpj-wii tubsagu nctuc­seket — hangsúlyozta Hrus­csov — arról tanúskodik, hogy a párt állhatatosan és következetesen megvalósítja az SZKP programjában a Szovjetunió gazdasági hatal­mának gyarapítására, nemzeti vagyonának növelésére, a nép jólétének emelésére előirány­zott lépéseket — Pártunk és kormányunk szent kötelességének tartja, hogy teljesítse a nagy Lenin hagyatékát: "minden vonalon fejleszteni kell a szocialista gazdaságot és ennek alapján emelni kell a dolgozók élet- színvonalát és kultúráját. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy majdnem három év telt el az SZKP új program­jának elfogadása óta. — A szocialista társadalom­ban minden törekvés arra irá­nyul — mondotta Hruscsov, — hogy az ember szükségle­teit kielégítsék, olyan felté­teleket teremtsünk, amelyek kibontakoztatják az ember ké­pességeit és alkotóerőit. Igaz, akadnak olyanok, akik marxistának nevezik magukat, s mégis a nép életkörülményeinek javí­tását a szocialista társa­dalom „elpolgárosodásá- nak tartják. Egyenesen meglepő, milyen bölcselkedés révén jutnak el ilyen állításokhoz. Az igazi marxista számára érthetetlen az ilyen „bölcsesség”. A dolgozók tényleges sza­badságot és társadalmi egyen­lőséget akarnak, azt kíván- ák, hogy életük anyagilag biztosított és szellemileg tar­talmas legyen. A kommuniz­mus olyan társadalomként va­ló ábrázolása, amelyben az emberek életszínvonalára irá­nyuló gondoskodás háttérbe szorul, csak elriaszthatja és eltaszíthatja az embereket a kommunizmustól, csak a bur- zsoá propaganda malmára hajtja a vizet, annak a propa­gandának segít, amely gyaláz- ni próbálja a szocializmust, s a kapitalista életformát és a kapitalizmus „javait” dicsőíti. Hruscsov emlékeztetett azokra az áldozatokra, ame­lyeket a szovjet nép a boldog jövőért hozott és hoz. — Szemrehányást tenni nekünk amiatt — tette hozzá, — hogy állítólag revízió alá vettük a mar­xizmust. amikor gazdasá­gunk fejlesztésére, a nép anyagi jólétének fokozásá­ra törekszünk, azt állíta­ni, hogy ezzel háttérbe szo­rítjuk a politikai és ideo­lógiai szempontokat, any- nyit jelent, hogy nem is­merik, nem értik a mar­xizmus—leninizmus alap­jait. — Á nép anyagi ellátottsá­gának növelése, a lakosság egészségügyi viszonyainak ja­vítása, a lakosság műveltségi és kulturális színvonalának emelése, a dolgozók életszük­ségleteinek jobb kielégítése megteremti a feltételeket a munka termelékenységének növekedéséhez, a termelőerők gyorsabb kibontakozásához, a kommunizmus anyagi és tech­nikai bázisának megteremté­séhez. Számunkra a legfonto­sabb, legérdekesebb politikáéi ideológia: a gazdaság fejleszté­se, a nép jólétének emelése. Ezután Hruscsov ismertet­te, hogy az ülésszak elé ter­jesztett törvényjavaslatok kö­zül az egyik országos alap lé­tesítését irányozza elő a kol­hozparasztoknak nyújtandó szociális juttatások fedezésére. más szervezet alkalmazottai­nak munkabérét. Hruscsov kijelentette, hogy a most előterjesztett új tör­vényjavaslat szociális, gazdasá­gi és politikai szempontból igen fontos. Gyakorlatilag az összes munkások és alkalma­zottak egy negyede kerül új bérezési viszonyok közé. Munkabérük emelkedése átlag 21 százalékos lesz, ami egy évre számítva 3 milliárd 300 millió rubelt tesz ki. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a szolgáltatások terén működő dolgozók béré­nek emelése ellenére változat­lan marad az árucikkek kis­kereskedelmi ára és a szol­gáltatások díjszabása. Hruscsov ezután közölte, hogy milyen ütem szerint hajt­ják végre 1965 negyedik ne­gyedéig bezárólag a szóban forgó alkalmazottak bérének emelését, majd így folytatta: — A javasolt béremelést már 1962-ben végre akartuk hajtani, de azután elhalasztot­tuk, mert az akkor kialakult nemzetközi helyzet bizonyos intézkedéseket tett szükséges­sé az ország védelmének fo­kozására. A szovjet nép he­lyeselte ezt a lépést. — Egyelőre nem jártak si­kerrel azok az erőfeszítéseink, amelyek a leszerelésről való megegyezésre irányulnak. Ennélfogva szárazon kell tartanunk a puskaport, hogy az ellenség tudja: nem lehet bennünket bün­tetlenül megtámadni és ha támadás történik, akkor az ellenségnek megsemmi­sítő visszavágásban lesz része. — Máris vitathatatlan sike­reket értünk el a pártunk új programjában a kommunizmus anyagi és technikai bázisának megteremtésével kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítése terén­Befejezésül Hruscsov kife­jezte meggyőződését, hogy az egész szovjet nép nagy meg­elégedéssel fogadja majd a Legfelső Tanács határozatait, minden munkás, kolbozparaszt és értelmiségi munkájával gyarapítani fogja a szovjet állam hatalmát, közelebb hoz­za a kommunizmus eszméinek diadalát. Ehhez szükséges anyagi esz­közök egyrészét a kolhozok fi­zetnék be. Másik részét pedig az állami költségvetésben irá­nyoznák elő évenként. Mint Hruscsov mondotta, hatalmas történelmi jelentőségű intéz­kedésről van itt szó. Azoknak a kolhozparasz­toknak a száma, akik nyugdíjjogosultak lesznek, körülbelül 6,5 millió lesz. Hozzávetőleges számítások szerint évente körülbelül 1,4 milliárd rubel szüksé­ges a nyugdíjak és egyéb segélyek kifizetéséhez. E kiadások fedezéséhez a kol­hozok évi jövedelmüknek há­rom-négy százalékát adják majd le. Ez 1965-ben körülbe­lül 800 millió rubel lesz. A törvényjavaslat szerint a kolhoztagok nyugdíjazását és segélyezését 1965 január 1-től vezetnék be. A szükséges fedezet megte­remtésére ebben az évben két százalékot vonnak le a kolho­zok jövedelméből, ami körül­belül 350 millió rubelt tesz ki. A nyugdíjak és segélyek ösz- szegének jelentős részét az ál­lami költségvetésből folyósít­ják. A törvényjavaslat kiköti, hogy a nyugdíjak és a segé­lyek kifizetését a kolhoztagok jövedelméből történő bármi­lyen levonások nélkül kell biztosítani; Azzal kapcsolatban, hogy a kolhoztagok nyugellátása a kolhozok gazdasági helyzetétől függően vetődik fel, Hruscsov rámutatott, hogy jelenleg nin­csenek ákadályok, amelyek le­hetetlenné tennék bármely kol­hoz lemaradásának leküzdését. A személyi kultusz éveiben dúrván elferdítették a kolhoz­rendszer minden irányú támo­gatásának Lenin elvét. Sztálin csupán egyet kö­vetelt a kolhozoktól: mi­nél többet adjanak az ál­lamnak Öt nem érdekelte a kolhozok helyzete, a kitű­zött feladatok teljesítésé­nek lehetősége. A törvényjavaslat alapvető rendelkezései szerint a kolhoz, tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjat kapnak: árvasági nyugdíjat kapnak az eltartóju­kat veszített gyermekek. Terv­be vették a kolhozista nők se- gélyezését a terhességi és a szülési időre. Szülés előtt és szülés után 56—56 naptári nap fizetett szabadságot kapnak. Az öregségi nyugdíj korhatárát a férfiaknál a 65. életéve (legalább 25 éves munkaidő után), a nőknél pedig a 60. életéve elérésénél (legalább 20 évi munkaidő után) állapítják meg. Azokban a kolhozokban, ahol a termelés színvonala maga­sabb, s ennek folytán a kolhoz­tagok teljesítménye is nagyobb magasabbak lesznek a nyugdí­jak. Az öregségi nyugdíj alsó határát havi 12 rubelben, fel­ső határát havi 102 rubelben állapítják meg. Hruscsov beszámolójának egy részét a terméskilátások­nak szentelte. Közöl tp, hogy az ország leg­több vidékén meglehetősen örvendetesek a terméskilátá­sok. A gazdaságfejlesztésben elért újabb eredmények — jelentette ki Hruscsov — lehetővé teszik a szolgáltatási területen műkö­dő do'gozók bérének emelését. Ezzel kapcsolatban az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Minisztertanácsa és a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa javaslatot tett a művelő­désügyi dolgozók, az egészségügyi dolgozók, a lakásgazdálkodási, kereske­delmi és közétkeztetési dolgozók, valamint a la­kosság kiszolgálásával kapcsolatos más népgaz­dasági ágakban foglalkoz­tatottak munkabérének emelésére. A béremelés összesen több mint 18 millió embert érint, közte 4 800 000 művelődésügyi dolgozót, több mint félmil­lió orvost és mintegy 2 800 000 más egészségügyi dolgozót Hruscsov kijelentette, hogy a törvényjavaslat a művelődés- ügyi dolgozók munkabérének emelését átlagban 25 százalék­kal irányozza elő. Egyes kate­nagykereskedőt és hivatalno­kot, akik ellenforradalmi ter­rorista bandákat támogattak. Ezenkívül sok fegyvert és nagy mennyiségű lőszert fog­laltak le. Az ENSZ Apartheid-bizott­ságának ülésén felszólalt Csa- torday Károly magyar kül­dött. Felszólalásában elítélte a fajüldöző dél-a/rikaj kor­mány jogsértő cselekményeit, hazafiak letartóztatását. A hím«,,,1vnzta. hr.gv a hatóságok újabb önkényes­kedései a törvényességnek még a látszatát !s félredob­ják és fokozzák a nem feliér lakossággal szembeni terrort. A bizottság elnatározta, hogy a tiltakozásnak széles körű nyilvánosságot biztosít. A müncheni esküdtbírősá- gon hétfőn kezdődött meg Kori Wolff volt S.<3-tá!'or>'nk­nak, Himmler adjutánsának pere. Woíff ellen ez a vád. hogy része volt több, mint háromszázezer lengyel zsidó meggyilkolásában, akiket 1942 nyarán Varsóból deportáltak a trebljnkai, solibriori és bel- zeci haláltáborokba. 1943- bhn rójr'.^n.-’szásbn n volt a rendőrség és az SS legfőbb vezetője, s ráhárul a felelősség t‘ "'"zer olasz zsidó kivég­zéséért. ( Vasárnap délelőtt ért véget SanfrSnciskóban a köztársa­sági párt programalkotó bi­zottságának heves vitája és néhány órával később nyil­vánosságra is hozták az el­nökjelölő kongresszus elé ter­jesztendő pártprogram má­sodik részét. Scinntonék .támadást indí­tottak Goldwater sebezhető pontjai ellen, olyan progra­mot akarnak elfogadtatni, amely kétségessé tette volna az arizonai „fenegyerek” gyors megválasztását szorgalmazták, hogy a program nyilvánítsa alkotmányosnak a nemrég konseresszusilag jóváhagyott polgárjogi törvényt, ítélje el a szélsőséges csoportokat, ál­lást foglaltak amellett, hogy a nukleáris atomfegyverek be­vetéséről csak az amerikai elnök dönthessen, katonai ve­zetőknek ilyen jogot ne biz­tosítsanak. kozott be a látogató. — A Ház- kezelősógi Főellenőri Kiren­deltségről. -- Szíves engedel- mével a bérlemény állagát te­kinteném meg, különös tekin­tettel a fűtési szezon előkészü­leteire. — Végre maguk is felébred­tek — dörmögte az öregúr és utat engedett az ügyvédnek. Kérem a mi házmesterünk lopja a szenet. Ez a zord igaz­1964. július 14. góriákban pedig (óvodák és bölcsődék dolgozóinál) 40 szá­zalékkal. A tanítók munkabére a ledolgozott évektől függően tehát a havi 85 rubeltől 160 rubelig terjedhet. Egy évi állagra átszámít­va a többlet összege meg­haladja az egymilliárd rubelt, tz majdnem any- nyi, mint »mennyit 1940- ben összesen kifizettek munkabér címén a műve­lődési területen dolgozók­nak. A szovjet kormányfő beje­lentette, hogy jelentősen eme­lik a múzeumok, klubok, könyvtárak és más kulturális és művelődési intézmények dolgozóinak munkabérét. A beszámolónak az egész­ségügyi dolgozók béremelését érintő részében Hruscsov ki­jelentette, hogy a szovjet la­kosság ingyenes orvosi ellátá­sa a szocialista forradalom hatalmas vívmánya. A szovjet kormányfő kije­lentette, hogy a törvényjavas­lat szerint az egészségügyi dolgozók, a társadalombiztosí­tási, a testnevelési és sport­ügyi dolgozók munkabérét át­lagban 23 százalékkal emelik, s az ezzel kapcsolatos többlet összege 650 millió rubelt tesz ki, Hruscsov ezután rátért a kereskedelmi és közétkezteté­si dolgozók béremelésének kérdésére. Kijelentette, hogy a kereskedelmi dolgozók bérét átlagosan 15 százalékkal, köz- étkeztetési dolgozókét pedig átlagosan 25 százalékkal eme­lik. Évi átlagban számolva ez mintegy 550 millió rubel bértöbbletet jelent. Egységes béreket állapíta­nak meg az állami keres­kedelmi és a fogyasztási szövetkezeti eladók részé­re. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa szükségesnek tart­ja az állami apparátus helyi szervei dolgozóinak béreme­lését. A legnagyobb emelést a közepesen és alacsonyan fize­tett tisztviselők kapják. Ezen­kívül emelik a helyi ügyész­ségi és bírósági dolgozók, a tervező és statisztikai hivata­lok, a takarékpénztárak, az ál­lami biztosító intézetek, a műszaki ellátó és a begyűjté­si szervek, valamint néhány TIZENKETTEDIK FEJEZET Informálódás — ax üzleti élet alapja 13. Tudta a nevet, Hókai, és ismerte utolsó munkahelyét. E két adat alapján gyerekjáték­nak tűnt fel a lakcím kinyomo­zása. Az ügyvéd úr a telefon­könyvben ilyen nevű előfizetői nem talált, felhívta hát as üzem személyzeti osztályát. — Személyzeti osztály? Jóna- pont kívánok. Itt az Állam: Könyvterjesztőtől Szikora Je­nő. Dolgozik önöknél egy Hő­kai nevezetű kartárs? —• Csak dolgozott. — Kérem, a lakáscíme utár érdeklődünk. Hetvenégy fo­rint könyvtartozása van és a; esedékes részletet nem fizettf ki. — Sajnálom, telefonon ke resztül nem adunk ki semmi­lyen adatot. Szíveskedjék hi­vatalos formában, levél útjár juttatni el hozzánk a kérését Nyolc napon belül válaszo lünk... Klaccs! Újabb tárcsázás­Munkaügyi osztály? Itt i Hőerő Közlőmű. Néhány ada tót szeretnék Hókai nevű vol alkalmazottjukról, aki nálunl nyugdíjas munkára jelentke­zett... Értem, majd a személy­zeti osztályhoz fordulunk- Igen, levélben. Klaccs! Újabb tárcsázás. Az ügyvéc úr taktikát változtat. — Bérelszámolás? Drága kartársnő, csókolom a kezeit, engedje meg, hogy ismeretle­nül is egy privát dologban kér­jem a segítségét. Nagyon ked­ves, előre is köszönöm... Ko­vács János vagyok, a Nefelejts utcai fodrászat vezetője. Most kaptam egy névtelen levelet, hogy megcsal a feleségem és a szeretőjével, egy Hókai nevű nyugdíjas lakásán rsndevuzilc, és ez az illető az önök gyárá­ban, a bérelszámolási osztályon dolgozik, vagy dolgozott... Kö­nyörgöm, közölje a címét, hadd rohanok oda és vágom őket miszlikekbe... Várok, hogyne várnék... Köszönöm írom: Hó­kai Felicián, Kokilla utca hét első emelet... Nem, a további személyi adatai nem érdekel­nek. Csak azt a bestiát aka­rom tetten érni a csábítójá­val... Igen, Nefelejts utcai fod­rászat... Hogyne, önnek bármi­kor, soron kívül... Príma, kül­földi fixatárjeink vannak... Ha éppen nem lennék bent, csak tessék rám hivatkozni, el­sőrendű kiszolgálásban lesz ré­sze. Mégegyszer köszönöm... Klaccs! Félóra múlva jól öltözött, megnyerő külsejű férfi csen­getett be Hókai Felicián laká­sába. A házigazda nyitott aj­tót, lábánál ott ténfergett a tacskó. — Kobai mérnök — mutat­ság. Az elmúlt télen is lopta, és tavalyelőtt is. Ez egy chica­gói gengszter, egy A1 Capone, egy Diliinger! Kötelet érde­melne, nem kapupénzt. — A radiátorcsapok rendben vannak? — kérdezte a jöve­vény, és feleletet sem várva, belépett a szobába. Gyors pil­lantással felmérte a terepet. A rengeteg elektrotechnikai mű­a szenünket. Ez történik kérem a huszadik század második fe­lében, egy civilizált országban, egy jogállamban! A leghatáro­zottabban követelem, hogy sürgősen vizsgálják ki a beje­lentésemet és alkalmazzanak drákói rendszabályokat a bű­nösökkel szemben! Elképesztői Megáll az ember esze! (Folytatjuk) szer megerősítette gyanúját s amikor a vaslábazaton álló. két képcsöves monstrumot is észrevette a sarokban, már mindent tudott. — Rádiószerelőnek tetszik lenni? —- kérdezte közömbösen és míg a fűtőtest elzáró szerke­zetét csavargatta, kinézett az ablakon át, a Clark Ádám tér túlsó oldaiáía. Elégedetten ál­lapította meg, hogy valami cukrászda hatalmas portálja villog ottan. — így is iehet mondani — legyintett Hókai Felícián. — De most nem erről van szó. Hangsúlyoznom kell, hogy nem a fűtőberendezésekben van a hiba. Tessék, vizsgálja meg kérem a konyhait, azt is rend­ben találja. Ebben a házban mi azért fagyoskodunk évek óta mert á názmegter össze­játszik a Balta utcai TÜZÉP- essel és szorgalmasan lopják Események sorokban A szovjet kormány július 11-én Moszkvában akreditált nagykövetségek útján jegyzé­ket intézett az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Olasz­ország, Hollandia, Törökor­szág, Görögország, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kormányához. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzékében ismétel­ten leszögezi. A multilaterális NATO atomhadarő mindenek­előtt annak a leplezésére szol­gál, hogy Nyugat-Németor- szág ténylegesen az atomfegy­verek birtokába jusson. Az Indiai Kommunista Párt a múlt hét végén nyilvános­ságra hozta új programterve­zetét, amelyet a november­ben sorra kerülő VII. párt- kongresszuson vitatnak meg. „A nemzeti demokratikus front létrehozásának ég ké­sőbb az e front vezetésével létrejövő kormánynak, a nem­zeti demokrácia államának napjainkban igen nagy moz­gósító ereje van” — állapítja meg a dokumentum, c-zért az Indiai KP e célok elérését te­szi meg a program fő jelsza­vává. 1 A nicosiai kormány vasár­nap ülést tartott, hogy meg­vitassa milyen intézkedésekre van szükség, miután a ciprusi ENSZ körökben is bejelen­tették a török katonaság be­szivárgását a szigetre. A vasárnapi minisztertanácsról közleményt nem adtak ki, de megfigyelők szerint a tervbe vett intézkedések kö­zött szerepel egyrészt az, hogy a ciprusi kormány pa­naszt emel a Biztonsági Ta­nácsban a török katonák cip­rusi partraszállása írjatt, másrészt tengeri blokád alá veszi a manszurai kikötőt, amelyet a ciprusi törökök ka­tonai állássá építettek ki és amelyen keresztül a török ka­tonák és a hadianyag-után­pótlás szállítása lebonyoló­dott. Az ADN hírügynökség tu­dósítja az Alger Republician című lapra hivatkozva közli, hogy az algériai biztonsági szervek letartóztattak 44 2

Next

/
Thumbnails
Contents