Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

Folyamatos leteltttlenség- felelősök nőikül I

Február 23-án cikket irtunk „Meddig nőhet a bürokrácia?” címmel. Az írás ismertette, hogy az 1961— 1962-ben megépített és 62 őszén átadott Inczédi sori és Bocskai utcai második emeleti 28 lakás hibás tervezés, gyenge minőségű kivitelezés és a beruházó — a megyei tanács vb tervosztálya — hiányos ellenőrzése miatt tufabetonblokkból, szigetelés nélkül készült el. Felhívtuk a figyelmét erre az Építésügyi Minisztériumnak, s kértük: tegyenek pontot az akkor egyéves huzavona végére az illetékesek. A szövetkezeti és állami lakásokat bérlő lakók jussanak végre megfelelő elégtételhez. Egyszóval végezzék el a télen nagyon hideg lakásokban a hőszigetelést, hogy a lakók rie teleljenek az eddigi körülmények között, amikor a megengedettnél sokkal alacsonyabb volt a fűthetőség.

Ezek után — mivel a cikkben foglaltakkal, a lakók tűrhetetlen helyzetével a helyi szervek, de az EM illetékes műszaki fejlesztési főosztálya, az Építéstudományi Intézet lentjárt munkatársai is egyetértettek — méltán várná az olvasó, hogy megfelelő intézkedés is született a helyzet javítására.

Ám, tévedünk. A cikk megjelenése után két héttel itt járt az ÉM, az Építéstudományi Intézet. Tárgyaltak a megyei tanács vb illetékes osztályai, a vb elnökhelyettese maga is utasította a tervosztályt a minél gyorsabb * i

intézkedés megtételére. Az ÉM levelet küldött az Országos Tervhivatalhoz, elismerve a saját és a megyei szervek felelősségét és pénzt kért a kijavítás költségeire. Az OT gyorsan intézkedett és a kért hetvenezer forintot rendelkezésre bocsátotta. A kijavítási terveket a megyei tervező iroda elkészítette és megkezdték a munkát. Az említett lakások tulajdonosai és bérlői akkor csodálkoztak újra, amikor a kivitelező csak az úgynevezett hidegpadlós helyiségeket, vagyis a konyhákat és fürdőszobákat szigetelték el, mondván: ezt kapták feladatúi. Hogy a szobák ugyanabból a szigetelés nein ül rendkívül nagy hőáteresztő képességű tufabetonból készültek, s ott legalább olyan nagy szükség van — sőt nagyobb! — a szigetelésre, az nem tartozik az' építőiparra. A beruházó véleménye: a lakások rosz- szak, mindenütt szükséges a kijavítás! Az illetékes budapesti szervek Nyíregyházán elismerték ennek a szükségét. Az Országos Tervhivatal ugyancsak ezen az állásponton van, s ezt vallja kezdettől a Központi és a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is. A döntőbizottság határozatokat hozott a kijavításra, amit nem lehet másként értelmezni, minthogy a hibák teljes kijavítása kötelesség. Vagyis olyan lakások kellenek, ahol nem

kell fagyoskodvd fűtés mellett.

Nyár közepe van, s a vita tovább kígyózik: mit kell megjavítani, miért? Ki vállalja a felelősséget és a költségeket egy elfuserált építkezésért? Megállapították, a felelősség elsősorban a kivitelezőé, a tervezőé, s részben a beruházóé, de úgy látszik ez hagy on kevés. Az ügy most a megyeiek jóvoltából újra a minisztériumban van — szerintünk nevetségesen feleslegesen! A kijavítás viszont késik, s télre nem lesz semmi a szobák szigeteléséből. Csak a terv és a költségvetés önmagában nem meleg lakás!

Felelőtlenség továbbra is kibúvókat keresni, el nem ismerni a hibát, nem vállalni a következményeket, s továbbra is megrá- datíanul hagyni a 28 család nagy gondját. A „ki fizessen”-en még utólag •— gondolkodhatnak. De a hiba teljes kijavítása egy percet sem várathat magára.

Ezeket már tavaly is leszögezték illetékes szervek. Idén már tovább kell menni. Kérjük a népi ellenőrzést, ennek végrehajtására — más mód hiányában — éljen a megnövekedett hatásköréből adódó lehetőségekkel, vonjon felelősségre vétkeseket.

Utóvége a bürokrácia sem nőhet az égig!

Kopka János

KIS TÖRTÉNETEK

zatot nézik? Szó sincs róla. Kezükben a „Közlekedési 1X1” s rajta a Kelet-Magyarország. A róluk megjelent cikket olvassák.

A kulcspozíciókba már gyakorlott, képzett műszakiakat csábítanak le Pestről.

Egyetemen ösztöndíjjal ké- peztetnek mérnököket, jelenleg hetet, de ősszel ismét többet nyernek így maguknak.

A középműszaki beosztásokba saját iskolát vezetnek Pesten, kétéves tanfolyamot, érettségizett fiataloknak, amelyen pillanatnyilag 34 ifjú tanul, főként megyénkben, ősszel ismét újabbakat is küldenek erre az iskolára.

Helyben kétéves szakmunkásképzés folyik, amelyen már voltak vizsgák is.

Ősztől 30 gumiipari tanuló kezdi tanulmányát Nyíregyházán az iparitanuló-intézetben.

Biztosítva lesz a létszám a fejlesztéshez? Alighanem!

Még akkor is, ha lemorzsolódás van, mert van.

De ezziel persze számolni kell.

MUNKÁSOSZTÁLY SZÜLETIK ITT

Amíg a gyár széles ablakán át nézem ezt a tájat, s a távolban látni vélem azokat a barakkokat, amelyben az első világháború tifuszos betegei haldoklottak, később az in- séglakásosok foglalták el, de már azt sem tudnám pontosan, merre is volt?

Nos, amint ezt a megújuló városnegyedet nézem, a fényes gőzvezetéket, érzem, hogy Nyíregyházán még él a Krúdy álmossága, a földbirtokok megyéjének sok-sok szenvedése még kísért az idősebbek emlékeiben. Ezt nem lehet máról holnapra nyomtalanul eltüntetni. Nyíregyházán azelőtt divat volt jogász- kodni, de mérnöknek alig ment valaki. Miért is ment volna, amikor ipari vállalkozás nem is volt, vagy ha volt, megbukott? • Most ízlelgeti a város az ipart. ízlelgeti a gumiipart is. S látom a háromezres gumigyárat, amely előtt kiszélesül a kocsipark, motorkerékpárok százai várakoznak majd a munkásokra. Vagy mégsem?. Hiszen javarészük majd innen kerül ki, a volt Friedmann-telepről. Mint az a bizalmas tekintetű, nevetőszemű fiatal lány mondta a gyárban: mi itt majdnem idevalók vagyunk és átlag huszonhárom évesek. Én kevesebb.

Nemcsak új gyár épül itt, új emberekkel, új városnegyeddel. Odább is új üzemi épületeket látok, s a telepet összekötő n^gy városi hidat is elbontották új gyár kedvéért. Űj vérkeringés is indul innen be, Nyíregyházára, a város pereméről. Friss, meleg, forró vérkeringés, amelytől elmúlik majd a mezőségi város álmos bágyadtsága.

Munkásosztály születik itt. ___________ S. B.

Tíz éven helül

3 ezres nagyüzem lesz a nyíregyházi gumigyár

Űj szakmunkások, új épületek, új vérkeringés

vezet, a dohánygyár mellett. A gumigyár a telep szélén, közel a Guszev lakótelephez foglal már helyet. A dohánygyár felől még beépítetlen mezőségen át vezet hozzá a gőzvezeték fénylő, hosszú hernyóteste. Távolabb virágoskertes lakóházak új utcáinak sora, betonút, és ostornyeles lámpák az út mentén. Annyira új itt minden, hogy bántóan kiugrik a képből a régi cigánytelep elhanyagolt házacskáival. A gyár pedig modem, szemnek is tetszetős, s még milyen lesz a fejlesztés végén...

Nemcsak a gyár fiatal, azok is, akik benne dolgoznak. Gergely Ferenc, a gyáregységvezető is alig lehet túl a harmincon, s tájékoztatása szerint az a törekvés, hogy a dolgozók átlagos életkora is harminc legyen. Oka van ennek.

A gyáregységvezető vegyészmérnök. A fiatal gyár már kiállta az első megpróbáltatást, néhány év alatt olyan műszaki és szakmunkás- gárdát teremtett magának, amellyel ez a kezdeti termelés már zavartalanul folyik. De mi lesz később, azaz hogy a következő három-négy évben, amikor a fejlesztés második lépcsőiéként 1100—1200 fős üzemmé nő a gumigyár? S ebből a létszámból mintegy 90—100 embernek műszakinak kell lennie.

A LEGNAGYOBB GOND

Honnan biztosítják néhány év alatt ezt a szakértői létszámot? Amikor a megyében nemhogy gumiipar, de egyáltalán ipar sem volt olyan mértékben, hogy feltölthetné az új gyárat.

Okos tervet készítettek erre. Két kívánnivalóból indultak ki: hogy időre megfelelő gárda álljon rendelkezésükre, s hogy mégis a megyéből biztosítsák ezeket a szakembereket. S még valami: ezek fiatalok legyenek, hogy később magvát alkothassák, megteremtsék a tradíciót, átadhassák tudásukat a későbbi generációnak a gumiiparban.

Nem az épületek, nem a gépek, hanem a szakértelem megteremtése a legnagyobb gond itt, a gumiipar megyei úttörőinek üzemében.

„KÁDERFOGÁS"

ÉS TANULÓKÉPZÉS

Bár ha minden termelőszövetkezet megfogadná azt a gondos szándékot, amit a gumigyáriak érlelnek valósággá! Hogyan teremtik meg a szakemberek gárdáját? Minden módon, ahogyan csak lehet. Tehát:

A múlt évben kezdődött a magyar gumiipar átszervezése. Ennek keretében egyes profilokat Pestről vidékre telepítenek, de úgy, hogy egy-egy helyen azonos profilú termelést teremtenek. Szegeden nehézgumiipari, Budapest Kőbányán a műszála, s többek között Nyíregyházán a köny- nyű gumiipart centrum épül fel. Nyíregyházán fogják tehát gyártani a gumi játékokat, kerékpártömlőket, szivacsféleségeket, a pvc kisebb tárgyait, camping cikkeket stb. A fejlesztés szakaszosan következik be. Kezdődött azzal, hogy 1981-ben építeni kezdték a gyár jelenlegi egységét. Tíz éven belül mintegy 3000 dolgozót foglalkoztató nagyüzem létesül itt, Nyíregyháza valamikori nyomortelepén, ahol még a beteghez siető orvost is levetkőztették.

úl

VÁROSRÉSZBEN

Valamikor Friedmann-telep- nek, ma Ságvári-telepnek hívják Nyíregyháza e kieső részét, amelyhez a városból a legközelebbi összekötő út az úgynevezett repülőhidon át

Vasutason ' cfW&e*

rtak legfőbb követelménye, hogy kipihenten, teljesértékű emberként álljon szolgálati helyén. Emberélet és milliós népgazdasági értékek sorsa van a kezében 12 órás szolgálata idején. Ö gondoskodik a- vonatok indulásra való felkészítéséről. Mindig tud arról, hogy melyik vágányra, milyen irányból érkezik vonat, mikor, honnan fut ki szerelvény.

Nagykállóből jár be munkahelyére, ott á a csillád ja. Egy hónapja gyermeksírás tölti be a lakást.. Munka után siet haza a fiatal családapa, hogy a tizenkét órás idegfeszítő szolgálat után kipihenje magát és másnap újra frissen áBhasson szolgálatba.

ILKU, A VÁLTÓŐR. Vasutas — ez a foglaükozásnév legtöbbünknek a kalauzt, a moedonyveztőt és a piros sapkás forgalmistát juttatja eszébe. Pedig a vasutas szakmának talán száznál is több

ágazata van, s a biztonságos* precíz vasúti közlekedéshez, az utasok kényelméhez igen sok ember munkája hozzájá- ruL

Felelősségteljes, nehéz munkát végez Iiku József, a nyíregyházi MÁV állomás váltóőre. Vállát segédfelvigyázói parolijával együtt milliós értékekért és emberéletekért érzett felelősségtudat nyomja.

Munkahelye a sínek, váltók és őrházak birodalma. A (Váltókat állítja, és figyeli a beérkező vonatokat. Már túl van élete derekán, de éles szeme még a legkisebb hibát is észreveszi a felelősségére bízott szerelvényeken.

Az utasok naponta látják a vonat ablakából a piros zászlós, tisztelgő vasutast, aki csaknem tizenöt éve teljesít itt szolgálatot.

Ma, a vasutasnapon Kiváló dolgozó oikűevéllel tüntetik ki.

Szilágyi Szabolcs

ben tárgyal. Szinte minden rakodási munkánál jelen van, irányítja, szervezi, ellenőrzi a munkákat, hogy pontos időben történjen az áruszállítás. Régi vasutas. A törzs- gárdához tartozik. 1948 óta a vasút igen sok munkaterületét ismerte meg. Két évvel ezelőtt Kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki.

OTP kölcsönnel családi házat épített az idén. Szabadságát az új ház csinosítgatásá- val, berendezésével tölti. Távolabbi célja: mötorvásárlás. Mire megveszi; a most ötéves kisfia is nagyobb lesz, mehetnek kirándulni.

AKI MILLIÓKÉRT FELEL Toronyi Sándor intéző szobájában másodpercenként cseng a telefon, szólnak a hangszórók. Néha egyszerre öt—hat telefon is utasítást vár, s a rendező forgalmi szolgálattevőnek mindig tudnia kell, hogy melyiknek milyen parancsot kell adnia. MunkéjáKÖRÜL A FÖLDÖN kevés ember mondhatja el magáról, hogy tizennyolcszor körülutazta volna az Egyenlítőt. Vasutas élete során több mint 700 ezer kilométert tett meg Garda Sándor nyíregyházi jegyvizsgáló. Ma: irány Mátészalka!

1942 óta dolgozik a vasútnál. Azóta bejárta az Alföld vasúti vonalait. Jó ember- ismeretre tett szert ilyen hosszú idő alatt, hisz számítása szerint már milliókra rúg az általa kezelt vasúti jegyek száma, s minien jegy tulajdonosa más c's másfajta ember.

Garda Sándornak, a háromgyerekes családapának ;’incserek nagy tervei: gyermekeiből szeretne tanult em- ereket nevelni. Legnagyobb iápya az idén érettségizett

i közgazdasági technikum oénzügyi tagozatán. Szabad idejét családja körében, '/agy a vasutas kultúrott- honban az ultipartner sdkel tölti. KVári terve- egy kis világláíi ás. Romániába utazik családjával a rokonokhoz.Á SZIGORÚ EMBER. Több mint egy évtizedes vasutasmúltra tekinthet vissza Cserhalmi István intéző, bal- esetviZEgáló és fegyelmi biztos.

Ez idő alatt igen sok vasúti mmkaterületet megismert. Dolgozott mint meneszt», külsős és rendelkező forgalmi szolgálatvezető.

Volt állomásirányító, és 1962 óta dolgozik s mostani munkakörében. Feladata, hogy fciztos’toa a balesetmentes szolgálatot. Mindent megtesz a balesetek megelőzése érdekében, de szükség esetén ő végzi a feffvelme- zés,' a büntetés népszerűtlen feladat 't.

A szigorú, korrekt vasúti tisztről még munkatársai közül is kevesen tudják, hogy a /modorok szerelmese. Szabad ideiét, járműve társaságában tölti feleségével és 17 hón on óta kislánvával. ősszel űj kocsit, vesz, valószínű my Skodát.

BÄBTFAT József vasuta; yállapi át három ezüstcsík díszíti. Rangja: seeédfelvigyá- zó, beosztása rakodásirányító ö intézi a vagonok ki és berakását. Állandó. kancsol.atol tart í’ámtalan vállalattal: szállítások, transzportok ügyéA máskor zsúfolt üzletben most gyér a forgalom. Egy asz- szony már a második pár cipőt adja vissza az eladónak. Antilopban kéri ugyanazt, a fazont. Van. Modern vonalú, nyitott sarkú: Nem húzza fel azonnal. Kézbe veszi, forgatja, gusziálja az orrát, a sarkát, próbálja a pántok erősségét, a talpat kopogtatja. Aztán nagy körülményesen előre hajol, de előbb még arrébb tolja a piros tejeskannát, a kenyérruhával fedett kosarat. A cipőbe lép. Feláll. A tükör 50 év körüli asszonyt mutat. A napégette kezek rántanak egyet az ál alatt megcsúszott kendő csücskén, aztán lassan lecsúsznak a régidivatú szoknya aljára. Az ujjak szégyellősen bújnak el a ráncok között, majd gazdájuknak engedelmeskedve óvatosan rrtegemelik a szoknyád... Most már szabadon látszik a láb, s rajta a próbaci- pö.

★

Az utca eleven forgatagából már messziről látni az egyenruhás úttörőrendőröket. Lányok valamennyien. Minap avatták őket, s most zsebükben

a friss igazolvánnyal, kezükben a piros táskával és szívükben a naivításiudat teljes komolyságával teljesítik szolgálatukat. Tárcsát emelnek, sípolnak, vigyázzák a szabályos közlekedést. Tizenketten. Buskó Lili és Demeter Éva a Debreceni utcán. A hófehér, kékszalagos tányérsapka alatt megcsusszan a frizura. Ám ez most nem érdekli őket. Szolgálatban vannak. A túloldalon házi tákolmányé, lóhúzta kocsi áll meg. Eltörött az eleje. A kocsis bosszankodva köti ki a lovat. Rendőrünk odalép. Felismerve a helyzetet így szól társának. Defektet kapott. S vállait felrántva, jelzi a helyzet humoros és változtathatatlan voltát.

Éles sípszó. Egy szabálytalankodó férfit irányítanak visz- sza a gyalogjáróra. Az engedelmesen visszalépve moso- ■ : - niidja: megjegyzem,

nekem mindenütt lehet menni mert én munkavezető vagyok a Köztisztaságnál.

A forgalmi hullám elcsendesedik. Lili és Éva a járdán lép. A két tányérsapka össze bújik. Elfelejtettek volna ta Ián valamit, most a szabályöregasszony ül a pádon. Fekete ruháját zöldre szíttá a nap, köténye fáradtan lóg lábaira. Fáradt rajta minden. Az előre esett fej, a távolba néző szem, a teste mellé ejtett karok, a láb. A láb, amely erőtlenre duzzadt, formátlan és szinte idegen testként nyúlik előre. Ül a pádon egyedül órákhosszat. Körülötte pezseg az élet. Autók húznak el, füstöt okádó motorok robaja siketíti, ő csak ül rendületlenül. Néz a távolba mereven, kitartóan Csivitelő lányok vonulnak seregestől, kövér nő megrakott cekkerrel bajlódik, fagylaltot nyaldosó kölykök kergetik egymást, csa- csemősírás, duda, szerelmes izó él, lüktet az utca. Emberek jönnek, mennek, sietnek, munkába, találkára, temetésre. A- öregasszony ül a pádon magányosan, csendben, szeme a távolba néz. Fiatal nő jön 4 ét körüli kisfiúval. A pad élt érnek. A kisfiú az öregasszonyra néz, majd az anyjára. Megáll, aztán megszólal:

— Anyu, ez a néni mirt vár?

Arató Erzsébet

Szélesítik, pormentesítik az utakat

szakaszt korszerűsítettek, illetve láttak el bitumenes útburkolattal.

Záróréteg-burkolást mirneS'/ 70 kilométer hosszúságban végeztek. Az utak korszerűsítése alkalmával 117 ezer köbméter földet mozgatnak meg.’ A vállalatnak ez évben tizenhárom új hidat kell megépítenie.

Az első fél évben három készült el. A többi hidak épi- tését is folyamatba tették. Az év végére a Betervezett 13 híd elkészül.

Nagy ütemben folynak a tsz bekötő utak építése is. Munka alatt van a dombrádi Szőke Tisza, a mérki, vállaji, a gulácsi a gergelyiugornyai tsz-ek bekötő útjainak építése közel 10 kilométer hosszúságban. A betervezett határidőkre ezek is elkészülnek. A második fél évben még ju mi1- lió forintot fordítanak az utak korszerűsítésére.

A Közúti Üzemi Vállalat változatlanul nagy erővel folytatja megyénk .útjainak korszerűsítését, a biztonságosabb közlekedés feltételét. Az 1964. évi vállalati program végrehajtása jól halad. Az első féléves tervüket 104,3 százalékra teljesítették és 41 millió 200 ezer forint értékű munkát végeztek megvénk úthálózatának korszerűsítésén.

A vállalat elsősorban azokat az utakat vette figyelembe, amelyek nehezítették a közlekedést, vagy keskenységük miatt már nem bírták el az egyre növekvő forgalmat. A munkák során elkészült a Hajdúdorcg—Üifehértó 8 kilométeres, a Mátészalka—Márk 8 kilométeres, a kéki 8 kilométeres bekötő út, a Kemecse —Tiszatelek T kilométeres, a Rakamaz—Nagyhalász 6 kilométeres útszakaszok.

összesen 34 kilométer út-