Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-08 / 158. szám
Hruscsmr beszéd© skandináviai látogatásáréi jük az amerikai katonai klikk provokációit, Kuba légiterének megsértését: kijelentettük, hogy maradéktalanul támogatjuk a hős kubai népet abban az igazságos harcban, amelyet hazája szuve- rénitásának biztosításáért, forradalmi vívmányainak az imperialista merényletekkel szemben való megvédéséért vív. — A skandináv államok kormányai és közvéleménye helyesen értékelték úgy, hogy látogatásunk a béke és a barátság missziója volt, amely előmozdította a Szovjetunió és a skandináv országok között kialakult jó kapcsolatok erősödését. Azt is megállapították, hogy ez a látogatás kedvező hatással lesz az egész nemzetközi légkörre — mondotta Hruscsov, majd a továbbiakban hangsúlyozta: — Mindenütt hallottuk annak a ténynek elismerését, hogy a Szovjetunió békeszerető külpolitikája kedvező befolyást gyakorol a béke ügyére. Nem titkolom, örömmel hallottuk ezt. • Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, az összes szocialista országok erejének és hatalmának növekedése tette lehetővé, hogy más országokban is elismerik a békés együttélés elvét. — Skandináviai kőrútunk során jóleső érzéssel győződtünk meg arról, hogy jelentősen növekedett a Szovjetunió külpolitikájának befolyása, országunk nemzetközi tekintélye. Ez újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy helyes országunk külpolitikájának Lenini irányvonala, amelyet azSZKP XX. és XXII. kongresszusa, valamint az SZKP programja szabott meg — jelentette ki befejezésül Hruscsov. Kéken és Kyírlugoson is learattuk kedd estig Kihasználják az időt a nyíregyházi tszcsék Két napig tartó esős idő zavarta meg a munkát megyénk gabonaföldjein. Szatmárban és Beregben, ahol rendkívül sárossá vált a föld, csak kedden állhatták újra munkába az aratógépek. Hasonló volt a helyzet a mándoki Üj Elet Termelőszövetkezetben is, de a tagok munkába szólították családjaikat, a Pártolókat, s kézi kaszával láttak hozzá a kalászosok betakarításához. így csupán annyi időt veszítettek; amig az eső tartott. Sikerrel járt a falu összefogása. A zivatartól, széltől ösz- szekuszált gabonaföldeken egyszerre több, mint 300 ember dolgozott, s július 7-én délben már jelentették, hogy Szaboics- Szatmár megyében elsőként fejezték be az aratást. Összesen 595 hold földről takarították le a kenyérnek valót. A jó termésből a szövetkezet vezetői, tagjai mintegy 10 százalékkal több gabonára számítanak, mint tavaly. Amig kézi aratással volt elfoglalva a falu lakossága, a gépek szántottak, vetettek. Felszántottak 250 hold tarlót, melyből 60 holdat csillagfürttel ' vetettek be, hogy pótolhassák azt a tápanyagot, amit a gabona felhasznált. Tervük, hogy az idén 300 hold tarlót vetnek be ezzel az értékes talajjavító növénnyel. Már mo6t gondoskodnak a háztáji állatállomány téli takarmányáról is: közel háromszáz hold földre silókukoricát, csalamádét, tarlórépát és takarmánynak alkalmas füveket vetnek, s a betakarítás után majd szétosztják a tagok között. A kéki határban is kedvezőtlenek a talajviszonyok a gépi aratásra. Az elmúlt napok csapadékos időjárása méginkább gátolta a kombájnok és az aratógépek munkába állítását. A Búzakalász Tsz vezetősége ismerve az adottságaikat, jó előre felkészült a szokásos kézi aratás elvégzésére. Péter-Pál-nap.ián 90 'a-za állt munkába, emellett gép is dolgozott ahol lehetőség volt rá. A tagok igyekezete és a jó munkaszervezés következtében a kéki Büzakalász Tsz 850 hold aratnivalóját kedden estig levágták. A szövetkezet tagjai magnak termelt borsó aratásával folytatják a sürgős nyári munkát. Babály Sándor tanácselnök jelentette: a nyírlugos: Új Élet Tsz kedden százkét holdon befejezte az idei aratást. Gyors ütemben végzik a gabonafélék aratását a nyíregyházi termelőszövetkezeti csoportok tagjai is. Lapzártakor érkezett hírünk szerint a Hunyadi, a Rákóczi és a Ger- hát-bokori Ezüstkalász Tszcs- kben használják ki jól az aratásra alkalmas időt. Ezeken a helyeken csütörtökön estére végeznek az aratással. Már most gondolnak .a jövő évi termésre és az aratással egyidőben végzik a tarlóhan- tást is. Nagyszerűen bevált két menetes aratás Tornyospálcán. Sorban haladnak a kombájnok. A gabona egyenesen a magtárba kerülhet. Foto: Hammel József W Átadta megbízólevelét Japán első magyarországi nagykövete Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Ken-Jchiro Yoshida rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. Japán első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízóieveiét. Ken-Jchiro Yoshida nagykövet megbízólevele átadásakor beszédet mondott, amelyre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Istvánnak a kíséretében megjelent Akira Kuriyama első titkárt, Huyoshi Iwasaki másodtitkárt, Ichiro Higashi attasét és Kodaira segédattasét; XXI. ÉVFOLYAM, 158, SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. JÚLIUS 8., SZERDA JeBeríés a főidőkről: Elsőnek Mántiok fejezte le az aratást vég kormánnyal a kérdések széles köréről folytak tárgyalások és megbeszélések. Ezeket az eszmecseréket az őszinteség és a tárgyilagosság légköre jellemezte. — Norvégia és Dánia vezetőivel folytatott megbeszéléseink során természetesen őszintén kifejezésre juttattuk felfogásunkat a NATO-ról, azt a nézetünket, hogy a NATO- ban való részvétel nagy terheket ró Dánia és Norvégia népeire. Nyíltan kijelentettük, hogy a szóban forgó országok népeinek biztonságát leginkább a semlegesség! politika biztosítaná. Hruscsov elmondta, hogy a tárgyalások során kifejtette a német békerendezés kérdésére vonatkozó szovjet álláspontot is. — Kijelentettük — mondotta —, hogy amíg nincs német békeszerződés, addig bajosan lehet számítani a leszerelés problémájának megoldására, a nemzetközi légkör lényeges megváltozására, mert Európa közepén nagy- mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul, a nyugatnémet revansisták pedig egyre nagyobb befolyást igyekeznek szerezni a NATO-ban és hozzá akarnak férkőzni a nukleáris fegyverekhez. — Ha reálisan nézik a tényeket — mondottuk a skandináv kormányok vezetőinek — akkor el kell ismemi, hogy két német állam van és ezen az alapon kell megoldani Nyu- gat-Berlin kérdését is oly módon, hogy Nyugat-Berlint demiiitarizált szabad várossá nyilvánítják. A világ más részeiben fennálló helyzetről folytatott eszmecserékről szólva Hruscsov kijelentette: „Ismételten kifejtettük, hogy határozottan clítélsokoldalú nukleáris haderejében. A szovjet kormányfő megállapította, hogy a békés együttélés elvét mind általánosabban a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok reális alapjaként ismerik el. A skandináv országokban állandóan hangsúlyozták, milyen nagy szolgálatot tesz a Szovjetunió a béke megszilárdítása és a nemzetközi biztonság ügyének. Hruscsov elmondta, hogy a dán, a svéd és a norvég kormány és üzleti körök részéről nagy érdeklődést tapasztalt a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés és kereskedelem további fejlesztése iránt. A gazdasági kapcsolatok bővítésére nagy lehetőségeink vannak — tette hozzá. — Van mit szállítanunk a skandináv országokba és ezek az országok is egész sor olyan árucikkel rendelkeznek, amelyek bennünket érdekelnek. A dán és a svéd mezőgazdaság eredményeiről szerzett benyomásairól szólva Hruscsov kijelentette: „skandináv államokban tett körútam szemléltetően alátámasztotta, menynyire helyes pártunk központi bizottságának a mezőgazdaság belterjessé tételére és a műtrágyagyártás nagyarányú fokozására kitűzött irányvonala.’' — A skandináv saj'tó — folytatta — többször megállapította, milyen baráti fogadtatásban részesültünk, kiemelte, hogy látogatásunk a Szovjetunió külpolitikájának sikere, az északi országok népei részéről a szovjet nép iránt érzett megbecsülés további bizonyítéka. Sok más ország lapjai is ezt írták. Hruscsov megállapította, hogy a dán, a svéd és a norHrascsov szovjet kormányfő kedden a moszkvai televízióban beszédet mondott a skandináv államokban tett hivatalos látogatásáról. — Dániában, Svédországban és Norvégiában hasznos megbeszéléseket folytattunk — mondotta. E megbeszélések lehetővé tették, hogy jobban megismerjük egymás álláspontját. — Skandináviában mindenütt szívélyes vendégszeretettel fogadtak bennünket. Hruscsov rámutatott arra, hogy a skandináv államok népeinek a Szovjetunió népei iránt érzett barátsága élénken megnyilvánult látogatása for lyamán. A skandináv országokban járva közrvotlenül érezhettük, milyen mély törekvés hatja át a dánokat, a svédeket és a norvégeket a béke fenntartására, Észak-Európa békeövezetté való változtatására. — Az említett országokban folytatott megbeszélések közös főszempontja volt a béke fenntartásának, az új világháború megakadályozásának kérdése. — A skandináv államok vezetőivel folytatott tárgyalások során érintettünk néhány olyan politikai és ideológiai kérdést is — mutatott rá a továbbiakban a szovjet kormányfő — amelyekben nézeteink eltérnek egymástól. Ebben az összefüggésben Hruscsov hangsúlyozta, hogy állami látogatásról volt szó és az államközi kapcsolatok körébe vágó kérdéseket vitatták meg. — A Szovjetunió szilárdan a más államok belügyibe való be nem avatkozás elvéhez tartja magát — jelentette ki a továbbiakban. — Abból indulunk ki, hogy minden népnek magának Ítéli meghatároznia, milyen társadalmi rendszert tart a legmegfelelőbbnek a maga számára. Természetesen nem állt szándékunkban, hogy a megbeszélések során kommunistává tegyük a dán, a svéd és a norvég kormány élén álló szociáldemokratákat. ök viszont megértették, hogy ők sem tudnának bennünket, kommunistákat, hogy úgymondjam, szociáldemokrata hitre téríteni. A szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok kérdéséről szólva Hruscsov ismét kijelentette: „kommunista pártunk a munkásosztálynak, a munkásosztály minden osztagának és tömegszervezetének egységéért száll síkra. Ez az egység rendkívül fontos a dolgozóknak életbevágó jogaikért, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcában. A békeharcban egyesíteni kell a kommunisták, a szociáldemokraták, minden jóakaraté ember erőfeszítéseit.” Hruscsov kijelentette, hogy komoly hozzájárulás a béke megszilárdításához a dán és a norvég kormánynak az az állásfoglalása, hogy nem enged elhelyezni nukleáris fegyvert országa területén és nem hajlandó részt venni a NATO
