Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

Fel

VvA • • • •

„Allé, hopp !“...

Egy új magyar világszám mesterei

a>z, okotfry

Egy virtus és vadállati következménye

A lovak szila jón vágtáznak körbe-körbe a porondon. A manézs körül a mennyezetig üres széksorok. A publikum csak este tölti meg.

„Fel", „Allé, hopp!" ... „Szaltó!" • s; „Állsz!"... „Padi té!” Pattognak a vezényszavak. Remény széles hátára máris három artista ugrik. A ló vágtat, ők még magasabbra törekednek. Egymás nyakába állnak, s közben vágtat a ló. Aztán szaltó! Pörög az izmos test a levegőben..; Száguld aló- Már-már azt hisszük, a földre zuhan az artista, amikor biztos lábon áll meg a ló kiszélesedő farán.

Heten vannak. Szerelmük a cirkusz. Barátok jóban, rosszban. Szeretik és ismerik egymást. Nem is mehet ez másképpen. Pedig fél évvel ezelőtt .. 9

—Fél évvel ezelőtt még sehol sem volt a csoportunk. Egyedül én csináltam eddig is lovasszámot — mondta Donnert Antal, a lovas ugrócsoport vezetője; — Januárban kezdtünk. A cirkuszba besüvített a széL Fél hatkor, amikor kint még sötét volt, mi már a porondon voltunk.

— Én pesti gyerek vagyok — ; zól közbe Rikker Ferenc, — lovat csak kocsiba fogva láttam. Először csak ismerkedtünk. Azóta igazi barátok lettünk. A ló ebben a számban ugyanolyan artista, mint mi. Tudja a feladatát, s pontosan végre is hajtja. Persze, komoly munka eredménye ez, Tóni kitűnő idomár.

— S milyen eszük van a lovaknak! Rigó például az egyik fellépésnél talán az életemet mentette meg. Elhibáztam az ugrást, g a mellső lábai elé estem. Őszintén szólva, megrémültem, becsuktam a szemem is. Hatan ültek a hátán, mégis átugrott... Csak kifelé nem szabad dűlni, ez ‘nagyon veszélyes- A porondon a nagy bukás is könnyebb kimenetelű. De ha a vágtató lóról széksorok közé repül az artista, akkor... de ne is beszéljünk ériül.

Jelenleg három lóval dol1964. július 5.

goznak. Remény a legtapasztaltabb cirkuszi ló. Sanyi hófehér paripa, mindig pontos, megbízható. Rigó mindhármójuk közül a leggyorsabb. Ügy ismerj már a porondot, hogy

családból ketten lépnek fel, a papa és Erzsi lánya. De már a 12 éves Tóni is készül, ő lesz a csoport nyolcadik tagja* A Rikker házaspár kitűnő tornász; humoros tempó-akro- batikus mutatványával néhány évvel ezelőtt a „ki mit tud“ győztesei közé került. Haubner Péter és Baranyi Zoltán az idén végezte az artista iskolát. Több hangszeren játszanak, kiválóan szteppelnek. Tabak Béla már bohóc is volt. A legveszélyesebb szaltóugrá- sokat is mosolyogva, könnyed eleganciával végzi. Szinte önálló kis társulat, akár egy fél műsort is képesek összeállítani. Valamennyien fiatalok, tele ambícióval.

Mutatványuk máris világ- szám. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a sok szerződés- ajánlat. A világhírű amerikai Ringlin cirkusz igazgatója is előjegyezte már a mindössze fél éve alakult ugrócsoportot.

„Fel!” .. „ „Allé, hopp!”. *í, „Nyújtsd a térded!". • „ „Szaltó!”.., „Állsz!”..., „Paditél«.»;, s közben vágtat a lő.

Szöveg és foto: Regős István

T. Mihály, Palánki István és P. József barátok voltak. E"vütt jártak mindenfelé, még inni is. Pedig mind a hárman fiatalok: Palánki tizenkilenc. T. Mihály tizennyolc, P. József tizenhat éves.

Közülük — főleg testi erejével — kiemelkedett T. Mihály. Palánki és P. József tisztelték őt emiatt, s hallgatólagosan vezetőjüknek tekintették.

AZ ÉLŐI ÁT ÉK

Palánki tavaly részt vett a nagyszállási majálisé^, ahol valami nézeteltérése támadt

K. Miklóssal. Társaival elha-' tározták, hogy megverik.

Egy alkalommal — március

24-én — meglátták öt a Beloiannisz téri autóbuszpálya- udvarnál. Palánki bemutatta társainak, akik nyomban belekötöttek, és „el akarták intézni.” De K. Miklós ott nem volt hajlandó verekedni, ezért kimentek Borbányára.

Közben a nap estére fordult, már égtek az utcai villanyilámpák; T. Mihály és K. Miklós szemben álltak egymással. Éppen akkor közeledett feléjük egy gépkocsi, és reflektora valósággal megvakította K. Miklóst. T. Mihály e pillanatnyi zavarodottságot kihasználta, előrántotta tőrkését és nyakbaszúrta K. Miklóst

E sérülés életveszélyes volt, de T. Mihályék ekkor még nem öltek, hanem gyorsan befejezték a verekedést. Ez a szúrás kedden történt, hat nappal húsvét-hétfő előtt. És csak előjátéka volt az akkori eseményeknek.

Húsvétkor — előre megbeszélt módon — a három barát együtt ment locsolkódnt Vándoroltak egyik helyről a másikra. És ittak mindenütt.

Délután a kisteleki szőlőbe mentek, M. Arankáékhoz. Átjöttek a szomszédban lakó M.-lányok is, köztük Ilona, akinek Palánki udvarolt, bár tiltottták a lány szülei.

— Szórakoztunk — mondották a kihallgatáson.

Rövidesen bekopogott azonban M,-mama a lányaiért, hogy hazahívja őket. Valamennyien együtt könyörögtek neki, hogy maradhassanak. Engedélyt is kaptaic, de hogy a lányok az utolsó határidőt elmulasztották, ismét értük mentek a szülők, most már az apa is, M. János.

A három barát haza akarta kísérni a lányokat, az anya férjéhez utasította őket az engedélyért. T. Mihály tiszteletien hangon kérdezte M. Jánost, hogv udvarolhat-e a lányának. M. János kitérően váA népi hiedelmeknek még manapság is hitele van, főleg falun, vagy tanyavilágban, ahol a babonáknak gyakran jóvátehetetlen következményeit láthatjuk. Csak néhány példa az együgyű babonás hiedelmekből. „Viszket a bal te- .nyere, pénzt kap”. „Viszket a bőre, vesztét érzi”, „Füle viszket, eső lesz”, „ Ég a képe, gy alázzák”, „Akinek karján lencse van, szerencsés ember”. A csecsemőt fürdetéskor háromszor körül locsolják, ujjal a szájába csöppentenek, hogy belső részei tisztuljanak. A fürdővízbe helyezett pénzdarab bőséget és szerencsét hoz, leány fürdőjébe dobott piros alma a leány szépségét és gömbölyűségét célozza.

A bőrbetegségek előidézésére legfontosabb kuruzslási művelet a „megrontás, megkötés, szemmel verés, ráolvasás, a megátkozás és a rábőjtölés”. A megrontás különleges módja 1 „rontókötésekkel” történik,

laszolt mondván — nincs neki olyan lánya, akinek udvarolni lehetne, fiatalok még, és T. Mihály is az, katona sem volt, előbb kenyér legyen a kezében. Mindezt csendesen, komolyan mondta, ahogyan csak az apák tudnak beszélni.

— Vén tróger! — kiáltotta neki T. Mihály, és erősen szá- jonütötte M. Jánost. Dulakodni kezdtek* M. János védekezett, de ütött, s rúgott is, azután kitépte magát a megvadult fiatalember kezéből és elmenekült.

AZ ÜLDÖZÉS

— Megszúrtak! — ordította T. Mihály és Palánki Istvánnal M. János után vetette magát. Útközben azt kiabálta, hogy kiírtja az egész M.-csa- ládot. Kettesben rohantak M. János után, keresztül a szőlőkön, de a sötétben csak találgatták az iránit Az idős férfinek sikerült elmenekülnie előlük.

T. Mihály és Palánki így találkozott K. Zoltánnal, aki hazafelé tartott az úton. T. Mihály minden szó és bevezetés nélkül kétszer megütötte a mit sem sejtő férfit a homlokán és a nyakán. De ő is védekezett, amint felocsúdott meglepetéséből, hasbarúgta T. Mihályt. T. Mihály hanyattesett, K. Zoltán pedig egér- utat nyert és elmenekült.

T; Mihályék igyekeztek utána, de csak P. József társukkal találkoztak, akit korábban M. Arankáéknál hagytak. Tőle tudták meg, hogy K. Zoltán a „Dózsa” tsz. irodája felé fut, telefonálni akar a rendőrségre.

K. Pál vasutas is hazafelé igyekezett Kostyál Andrással ezen az estén. Mivel a Lejtő utca homokos és sötét, leszálltak kerékpárjukról, s gyalogosan folytatták útjukat.

így találkoztak a K. Zoltánt üldöző T. Mihályékkal;

P. József az előbbre haladó K. Pálhoz ugrott — azt. hitte a sötétben, hogy ő M. János, vagy egyik sógora — és késével a vasutas felé csapkodott; Palánki egy szőlőkaróval vállonütötte K. Pált. A szúrások áthatoltak a zubbonyán, de szerencsére testet nem értek.

K; Pál ahogy feleszmélt, átadta kerékpárját Kostyál Andrásnak és támadóira vetette magát Palánki és P. József azonban elfutott.

Kostyál tartotta a két kerékpárt, közöttük állt. Szemben vele néhány méternyire T. Mihály;

— Ki vagy? — kiáltotta T. Mihály. Kostyál megmondta a nevét, azután T. Mihály is.

— Te engemet meg akarsz verni! — kiáltott újra T, Miamit javasasszonyok végeznek. Kötéllel, madzaggal, hajszállal. A megkötés egyik módja abban áll, hogy a megrontandó ágyába összebogozott kötelet, hurkot helyeznek azzal az átokkal, hogy az illető belső szervei hasonlóan összebogo- zódjanak.

A „ráolvasás és megátkozás” a megrontás leggyakoribb módszerei. „Csúffá teszlek”. A szemmel verés, vagy igézés is ősi babona. A mély, szúró tekintet sok emberben szorongó félelmet és az együgyű lélekben betegség átvitelének gyanúját tudja kelteni. A kuruzs- lás gyógyító eljárása, a rále- helés, ráfúvás, megköpdösés, abroncson való átbúvás szintén veszedelmes fertőzést okozhat.

A növények gyógyereje a kuruzslónál nem is á növény fajtájától, hanem a lelőhelyétől függ. Együgyü elképzelés szerint a bőrbajok ellen a növény kérge, a gyümölcs héja, a belbetegségek ellen a belső- részek használnak. Némelyek

hály Kostyál felé, aki továbbr; is mozdulatlanul állt a két kerékpár között. Az újabb kiáltásra kérlelni kezdet T.-t, hogy engedje őt útjára, egyáltalán nem akar verekedni, fogalma sincs miféle ügybe keveredett hirtelen. Neki felesé-, ge és gyermekei vannak, akik hazavárják.

T. Mihály azonban egyre hajtogatta, hogy Kostyál öt bizonyára meg akarja verni. Ér re Kostyál elismételte, hogj nem akar verekedni, békés szándékú ember.

Közben visszaérkezett a helyszínre Palánki és P. József, akiket K; Pál zavart meg. Mindkettő vastag szőlőkarót szorongatott a kezében amelyet futás közben húztak ki a földből.

T. Mihály — társai megérkezésétől felbátorodva — kirántotta P. József kezéből a karót és hatalmas ütést mért Kostyál András fejére. Ő nyomban összeesett. Az egyik kerékpár alája került, a másik rázuhant. T. Mihály és Palánki István a földön fekvő, eszméletlen embert tovább ütötték a karókkal. Valósággá! szétverték a fejét.

Az utcasarkon csikorgó ke rekekel fordult be a rendőrség gépkocsija. A fényszóró me" világította a menekülni igyekvő T. Mihályt. Mire a helyszínre értek, Kostyál András már halott volt.

AZ OKOKRÓL

Az utóbbi évek legdurvább, legvadállatiasabb bűncselekményét hajtotta végre a három fiatal. Egyikük sincs még húszéves, mégis embervér pi- roslik kezükön. De nem veszik tragikusan. Ellenkezőleg! Mint itt Szabolcsban oly sokan, ők is virtusnak tekintik a verekedést, szúrkálást, emberölést, akár a mértéktelen ivást. Ez testesíti meg szemükben a férfiasságot.

Mint az ősember évezredekkel ezelőtt: egyetlen elvet vallanak: a kés-, karó-, és ököljog elvét.

Amikor M. Jánost üldözték, már megérett bennük a vágy: embert ölni. Valósággal keresték az alkalmat. Szó nélkül megtámadtak mindenkit, akivel találkoztak. De gyávák is voltak, mert a meglepett sértettek első visszatámadására rendszerint megfutamodtak.

Nagy fejlődés következett be megyénkben húsz év alatt, sajnos sokan még mindig megszokott és mindennapos dolognak tartják az ilyen bűntettet. Isznak, itatják a fiatalokat, nem nevelik emberré, nem fenvítik őket, olykor közömbösek irántuk. Ezért kellett most újra egy embernek meghalni.

Dr. Kun István

hisznek az erdei, mezei vadak zsírjának gyógyító erejében.

A babonás hiedelmeken alapuló „gyógyító eljárásokból” súlyos hibák származnak. Csak néhányat ezekből. A furunku- lusok kinyomkodása sokszor vérmérgezést okoz. Nyeles szemölcsök, festékes anyajegyek cérnával való lekötése nyomán a daganatok rosszindulatúvá válnak. A túlzott napozás több kárral jár, mint haszonnal. Visszeres lábszárfekély esetén a keringés helytelen elszorítása (gumiharisnyával) a seb gyógyulását még jobban nehezíti. Nem ritkán előfordul olyan eset is, amikor a szomszéd kenőcsét használják gyógyításra, vagy van olyan is, aki állatorvoshoz megy.

A természeti erőket és jelenségeket gyakran tévesen tekinti a néphit betegségek okozójának. A betegségek eredetének babonás magyarázatából következnek a fentebb felsorolt együgyű módszerek.

Mióta az eszét tudja, a kulisszák mögött mozog. Még csak 12 éves, de a legjobb barátai Donnert Tómnak máris ■ vadállatok és a lovak.

Vigyázat: kuruzslás

„Rontó emberek“ — ,,Ráolvasás, rábőjtölésM

Együtt a csoport, a cirkusz bejárata előtt. A Rikker-há- zaspár, Tabak Béla, Donnert Antal, Baranyi Zoltán és Haubner Péter, Donnert Erzsi sérülése miatt hiányzik.

minőig megnyugvás az artistáknak, ha vele dolgoznak.

A csoport tagjai univerzális artisták. Bátran nevezhetjük így őket; mindannyian a cirkusz több műfajában jártasak, A lovas szál tóban a DonnertSzinte a kupoláig repül az artista. Közben alatta szalad a ló- Donnert Antal most az idomár szerepét tölti be, hosszú ostorral. De este már ő is lovagol.

\\