Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
Szánakozás él tanfalom Gondolatok a szabad időről Főként a fiataloknak okoz gondot a szabad idő eltöltése. A megyénkben mintegy százezer fiatal él, akikre azt mondják: KISZ korosztálybeliek. Közülük hatvanezer él faltin, tízezer ipari munkás, s legalább ezerötszáz a különböző építőipari munkásszállások lakója. Kihez fordulhatnak tanácsért? Kik segítenek abban, hogy ne üres órák, esetleg kizárólag ultipartik, sörivóvetélkedések jelképezzék a munka utáni „fájrontot”? Indokolt igénye a. fiataloknak, legyenek bár KISZ-en kívüliek, vagy KISZ-tagok — egyébként 35 ezer a KISZ- tagok száma — hogy intézményesen is gondoskodjanak a szabad idejük jó kihasználásáról. .Ennek a kívánságnak a KISZ-szervezetek egyelőre nem mindenütt tudnak eleget tenni. Egy év leforgása alatt többszázra rúg a különböző rendezvények száma, az állami és szakmai oktatásban is ezernél több fiatal vesz részt. Vagyis a szabad idő egyré- szét megtanulták hasznosan eltölteni, de a nagyobb részével továbbra sem tudnak mit kezdeni. Sok helyen nincsenek meg a tárgyi feltételek sem, a KISZ-szervezetek kis része rendelkezik önálló helyiséggel, klubszobával. Néhol huzavona állja a tartalmas szórakozás, művelődés útját. Tucatszámra állnak kihasználatlanul községi művelődési otthonok, de a fiatalok mégsem vehetik birtokukba. Nem mindenütt és nem mindig, de előfordul, rosszul értelmezik egyes mű- velődésiotthon-vezetők a pénzügyminiszteri rendeletet, amely minden rendezvény után díjat szab, azaz a KISZ-szervezetek aműgyis korlátozott anyagi eszközeit is érintik e rendezvények. Mindezek a kisebb nagyobb problémák nem egyformán és nem egyértelműen jelentkeznek minden községben. Egyes helyeken, mint Tiszavasváriban, ahol saját ifjúsági háza van a KISZ- nek, ideálisak a feltételek, mégsem teljes értékűek az eredmények. Máshol, mint Pusztadoboson a kisebb tárgyi, anyagi lehetőségek ellenére is megtalálják a szabadidő eltöltésének hasznos módját. Kinek a számlájára írandó hát, hogy végtére is a fiatalok tízezreinek szabad ideje az olcsó szórakozásban, olykor semmittevésbe merül ki. Elsősorban a KlSZ-szerveze- tekre hárul a felelősség. Jó határozatot hozott a KISZ Központi Bizottsága a szabad idő eltöltéséről, sok ötletet, javaslatot is adott a szervezeteknek. Nem követte azonban ezt a gyakorlati megvalósulás. A KISZ nem mérte fel megyeszerte és alapos közvéleménykutatással, hogyan oszlik meg a szabad idő a munkás, paraszt, diákfiataloknál, melyek az igények, milyen az érdeklődés... Sor került nemrég egy megbeszélésre, melynek témája a szabad idő eltöltése “ volt, de ezt sem előzte meg igazában elemző és a problémákon túl mutató munka. Olyan színezete is volt a megbeszélésnek, — amelyről éppen a fiatalok hiányoztak, — mintha a KISZ csupán az eszmei irányítást akarná vállalni, a feladatokat pedig, úgymondván ki akarja adni albérletbe a különböző társadalmi szerveknek. A fiatalok kulturált szórakozása, a szabad idő tartalmas és célszerű eltöltése nemcsak a KISZ-re ró komoly munkát. A tárgyi feltételekért, a fiatalok klubjának létrehozásáért a gazdasági és társadalmi szervek tehetnek sokat. Csakúgy, mint általában az ifjúság nevelésében, a szabad idő eltöltésének megszervezésében is nélkülözhetetlen a társadalmi ^szervek segítsége. Ez azonban nem mentesíti a KISZ-t a feladatoktól. Sok millió óráról van sző, — amelyben a képzőművészeti alkotások, hasznos kirándulások, mozilátogatások, könyvankétok, olvasás, pályázatok, ezer és ezer lehetőségek kínálkozik a szabad idő hasznosságának elnyerésére. Minderre meg kell tanítani a fiatalokat. P. G. Munkásak. Soltész Bertalan rajza. „Pedagógus szereinek lenni.. Felvételi vizsga a tanárképző főiskolán Az emigráelős magyar Irodalom megyénkből elszármazott neves egyénisége Zalka Máté. Műveit több nyelvre lefordították. Magyarországon a felszabadulás előtt az olvasóközönség nem ismerhette nevét, hiszen a proletárirodalom termékei nem juthattak el Horthy- Magyarországra. Ám a magyar könyvkiadás a felszabadulás után sem pótolta a mulasztást, hiszen Zalka műveiből csak a Doberdó című regény és két kötet elbeszélés ismeretes magyarországi kiadásban! Pedig sok írása van még kéziratban, vagy már megjelentek külföldi folyóiratokban, főként orosz és német nyelven. Megnyugvással fogadtuk a hírt, hogy készül egy kétkötetes munka Zalka összegyűjtött műveiből, ami magába foglalná az eddig kéziratban lévő írásait is. Ezt a kötetet a Magvető Kiadó adja ki, s a következő könyvhéten jelenik meg. Erről beszélgettünk Lukács- né, Réth Rózsával, a kötet szer. kesztőjével: — Zalka írásaiból a jelzett kötetben több, eddig teljesen ismeretlen novella és kisregény kerül áz olvasó kezébe. Zalka Máté a magyar nyelvet olyan szeretettel művelte, ami igen nagy becsületére válik egy olyan írónak, aki már 1916-ban elkerül Magyarországról. Minden alkalmat megragadott, hogy a kapcsolatot a magyarokkal, a magyar nyelv gyakorlásával ne szakítsa meg. — A kommunista sajtó mindenütt szívesen fogadta Zalka írásait. Hőseit emberközelbe tudta hozni, mestere lett a reális ábrázolásnak. Sokan szemére vetették, hogy kissé sematikusan, nyersen rajzolja meg az emberi figurákat. Ehhez az állásponthoz tegyük Gazdag és színvonalas tartalommal jelent meg a Tiszántúl egyetlen irodalmi és művészeti folyóiratának, az Alföldnek legújabb száma. A szépirodalmi részben Kónya Lajos regényrészlete, Cseres Tibor kisregénye és Végh Antal elbeszélése kapott helyett. Üj verseket ez alkalommal Hatvani Dániel, Oravecz Imre, Konczek József, Erdélyi József, Pál József, Szalai Csaba tollából közöl a lap. A Valóságunk rovat Zám Ti— Mi vezérelte a tanári pályára? — Még az általános iskola alsó tagozatában volt egy tanárunk, akit szerettünk. Gondolkodni kezdtem: jó lenne, ha egyszer én is ilyen ember lehetnék, akit így szeretne minden gyerek, az egész falu. Láttam, hogy milyen fontos ember ő; irányítja a falu kulturális életét, jeien van minden rendezvényen, sőt a mezőgazdasági kérdésekben is tudott tanácsokat adni az embereknek. Pedagógus szeretnék lenni. — Hol szeretne dolgozni a főiskola elvégzése után?... Milyen népművelési mozgalomba kapcsolódik majd be?... Melyik községben kíván tanítani 500 kilométerről jött Kérdést kérdés követ, s a jelölt válaszol. Megkezdődtek a felvételi vizsgák a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Több mint ötszázötven érettségizett diák jelentkezett felvételire, s ezenkívül három- százhatvanan levelező hallgatóként szeretnék elvégzni a főiskolát. Németh István csaknem ötszáz kilométerről érkezett a felvételire — Hédervárról. — Megéri a felvételi, hogy ennyit utazzon érte? — kérdezi Kicska Antalné adjunktus. — Ha a felvételi sikerül, akkor igen — hangzik a jelölt talpraesett válasza. Nyugodtsága tanúskodik arról, hogy felkészülten érkezett a bizottság elé. Mielőtt számot adna szakmai tudásáról, először politikai és általános műveltségéről, tájékozottságáról kívánnak meggyőződni. — Mikor alakult ki a szocializmus Magyarországon? — Még csak most van kialakulóban — válaszol a tanuló rövid gondolkozás után. Mi ellen harcolunk jelenleg az ideológia frontján? — A dogmatiz- mus és a kispolgári néztek ellen. „Politikailag tájékozott” — írja a javaslólapra a tanszék- vezető. Aztán Kosa Barnabás tanársegéd ad fel kérdéseket Németh Istvánnak biológiából: Tétel: a madárvilág — Milyen a madárvilága annak a területnek, ahol lakik? — Tekintettel arra, hogy Hédervár a Dunakanyarban van, így a környék 'madarai általában viziszárnyasok. Igen i sok a vadkacsa, fácán, gém, sirály..: 1 A felsorolás után részletesen beszél mindegyikről, megemlíti ismertetőjeleiket, beszél, hasznosságukról, illetve kártékonyságukról stb. Majd a kiegészítő kérdések következnek; a madarak általános tulajdonsága, a sejt meghatározása, a növények tápanyagainak pótlása... A jelölt eleget tett a vizsga- követelményeknek. Ű'jabb tanuló áll a vizsgabizottság elé: Majkó Mária. Magabiztos fellépése azt sejteti, hogy legalább olyan jól fog szerepelni, mint az előtte levő, „Induljon ki a szög függvényekből“ A matematikaterem előtt, a legnagyobb az izgalom. Könyvekkel, füzetekkel a kezükben még az utolsó perceket is kihasználják a jelentkezők a tanulásra. A teremben Szabó Lajos, Hetei András adjunktusok és Vikár Mária KISZ megbízott — a vizsgabizottság tagjai — előtt áll Sz. R. Homlokán néhány verejték- csepp. Hol a táblát, hol pedig a vizsgabizottságot figyeli. A hosszú csendet Szabó adjunktus töri meg: — Először azt próbálja megmondani, hogy miből indulunk ki a cosinus tétel levezetésénél... Rajzoljon fel egy háromszöget... Próbáljon a szögfüggvényekből kiindulni... Hiába a jóakarás, segítség, nem megy a tétel. Mentőkérdést kap: beszéljen a logaritmusról. Csak néhány szót tud mondani. — Sajnos nem tudunk mit csinálni. Az írásbelije is rosz- szul sikerült, még osztálvzatet sem kapott rá — jegyzi meg Hetei András. Takács Feri tizenkilenc pontja Nyúlánk, csontosarcú. szőke fiatalember a következő. Jeles eredménnyel végzett a Kossuth Lajos Szakközépiskolában. A bizottsági tagok tájékozódnak: a másodfokú egyenletek gyökei és együtthatói közötti összefüggésekről kérdezik. Takács Fereno rögtön felírja a táblára a másodfokú egyenlet általános alakját: AXJ + BX -f- C = O. Felelete megfontolt, egyszerű szavakkal, logikusan beszél. Nem szorul segítségre. A meghatározásokat példákkal bizonyítja. Második tételére is jelest kap. A hozott pontokkal együtt elérte az eddigi legmagasabb pontszámot, a tizenkilencet. A nappali tagozatra jelentkezett tanulók közül százötvenet vesznek fel. Ezek közül egy lesz Takács Ferenc is. Román Dénes Rembrandt-festmény a kolostorban A kijevi Lavra-kolostorban (Bölcs Jaroszlav alapította a XI. században, ma híres műemlék) Muszijenko szovjet művészettörténész egy eddig ismeretlen Rembrandt festményre bukkant. A nagy festőművész . ecsetjére jellemző sötét tónusú 46x56 cm nagyságú vászon őszülő hajú nőt ábrázok G'on- dos kutatások után sikerült megállapítani, hogy a kép Rembrandt anyjának arcképe, amelyet a nagy művész ley- deni tartózkodása idején készített 1628-ban. Lengyelország a magyar költészetben Csapiáros István, a varsói tudományegyetem magyar tanszékének docense „Lengyelország a magyar költészetben” címmel érdekes antológiát készít elő. Az antológia felöleli Balassi Bálinttól kezdve Illyés Gyuláig, sőt a legifjabb nemzedékig a magyar költészetben Lengyelországról szóló verseket. A gyűjteményben több mint száz költemény foglal majd helyet, köztük Batsányi, Bajza, Petőfi, Vörösmarty, Ady lengyeltémájd versei. „É ne k lő börtön" Kiadják Zalka Máté összegyűjtött munkáit Beszélgetés a kötet szerkesztőjével hozzá, hogy Zalka igazi katona író volt. Ezt a katonai fegyel mezettséget átültette müveibi isA kötet utolsó darabja a; „őszi hadgyakorlat” című írá sa. A kötet címe pedig: Énekli börtön. Reméljük, nemcsal Zalka emlékének, hanem a ma gyár irodalomnak is nagy szol gálatot teszünk a kötet megjelentetésével — fejezte be nyilatkozatát a kötet szerkesztője. Nyéki K Megjelent az Altöld júliusi száma bor Hortobágyról szóló szociográfiájának egyik fejezetét közli Zsellérek fiai címmel. A népművelési vitához most Szöllősi Gyula szól hozzá. Érdekes vitát folytat a korszerű realizmus értelmezéséről Kováts Lajos, Simon Zoltán és Kardos Pál, Részletes tanulmányt szentel az Alföld múlt évi lírai anyagának Vass József. A Kitekintő rovatban Jiri Botola mai cseh költőt mutatják be Kovács Faraki Vladimir fordításában. A Napló rovatban Horgos Béla és Kováts Lajos jegyzeteit, a Művészet rovatban Módy György, Julow Viktor, Menyhárt József, Székelyhídi Ágoston, Bitróiné Sallai Katalin és Szíj Rezső képzőművészeti beszámolóit olvashatjuk. A Kritikai rovatban Kiss Tamás a Krúdy világa című művet, Bata Imre Vas István önéletrajziregényét, Bényei József Erdélyi József új verseskötetét és Zsom Lajos Moldova György sok vitát kiváltott regényét, a Sötét angyalt ismerteti. Tóth Endre folyóiratszemléje és Veres József szovjet kulturális krónikája egészíti ki a lapot. Illusztrációkat ezúttal Biró Ferenc, Ariner Ottó, Józsa János és a lengyel Maria Dolna művészektől közöl a folyóirat. ningrádban veszik majd fel. A regényben oly emlékezetes budavári ostrom pedig a budai körbástyán elevenedik meg. A filmbeli „csatákban” többszáz lovas csap össze. A lovasokat sportolók, katonák „alakítják" majd. Az alkotásban 15 000 statiszta szerepel. Az előkészületi munkákhoz tartozik a farkasok idomítása, mivel, mint ismeretes, a regénynek 30 farkas „szereplője” is van. Jókai Mór népszerű ifjúsági regényéből, a „Kőszívű ember fiai”-ból filmet készítenek. A forgatókönyvet Erdődy János írta. A Baradlay-testvérek történetéből kétrészes, színes, szélesvásznú filmet forgatnak. A forgatócsoport sokáig kereste a felvételeknek legmegfelelőbb helyszíneket- Végül Sopront, Onödot, Szentendrét, Velencét és Gödöllőt jelölték ki a külső forgatások színhelyéül. A Vzentpé terv ári jeleneteket LeFilm készül a „Kőszívű ember fiaidból
