Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
A Nyírség időjárása és az idei gabonatermés rta: Dr. Westsik Vilmos Kussutb-díjas, a Tudományos Akadémia levelező tagja II jogok gyakorlására is buzdítani keil v A nők helyzete egy szabolcsi tsz-ben A nagyüzemi gazdálkodás rendszeres számadása megköveteli, hogy ‘már a tavaszi idényben mérjük fel milyen szemtermés várható a gabonaféleségeknél. Tisztában kell lennük azonban azzal, hogy a leggondosabb számadási előirányzat az aratás idején, de főként a cséplésnél esetleg lényeges módosításra szorul. A szalmatermésnél ilyen módosítások nem következnek be, mert hiszen május végén már világosan láthatjuk, mi várható, ha elemi csapás, például jégverés nem érinti gabonatermésünket. A tiszámtúH vidék, de különösen a Nyírség éghajlata szélsőséges és annyira szeszélyes egyes években, hogy elegendő 5—6 nap rendellenes időjárása és a jó termést igéró gabona csak közepes, vagy a közepes szemtermést Ígérő gabona a cséplésnél csak gyenge terméssel fizet. Nem lehet az a feladatom, hogy előre jósoljam: milyen lesz az idén a gabonatermés. De az biztos, hogy a cséplésnél a számadás lényeges módosításokat fog követelni, mert nem lesz meg az az eredmény, amit május végén, sőt, még június 7-én is vártunk. Általánosan ismert az a tény, Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása az 1964— 65-ös tanév legfontosabb feladatairól az alsó- ég középfokú oktatási intézményben. Tovább folytatják gz általános iskola új tantervének bevezetését. A második szakaszban a következő tantárgyak új tantervei lépnek életbe: olvasás, nyelvtan — helyesírás, környezetismeret a harmadik-negyedik osztályban; s7,ámtan-mértan a harmadikhogy az elmúlt tél hosszantartó fagyos voltánál fogva, minden növény fejlődésében késett. Más években a Nyírségben a rozsok virágzása végbemegy május 14—lb idején. Ebben az évben azonban a rozsok csak május 25-én kezdtek virágozni és május 31-én még mindig virágoztak. A búzák pedig június 2—3-án kezdték meg virágzásukat. A virágzás végén lévő, vagy virágzásnak induló kenyérgabonáiéi eségek ebben a fejlődési fokban a legérzékenyebbek az időjárás káros befolyásával szemben. Ebben a fejlődési fokban megköveteli azt, hogy az időjárás legalább 8—10 napon át legyen kímélő, ha már a természet kedvezőtlen időjárással ajándékoz meg bennünket. Sajnos, ebben az évben még a jelzett minimumot, tehát a normális, vagyis kímélő időjárást sem kaptuk meg a kenyérgabonafélék virágzásakor és ennek a lezajlása utáni időszakban. Június 8-án kezdett beözönleni magas légnyomással az északnyugati, atlanti-óceáni levegő, amely , hivatva lett volna a május közepe óta uralkodó szárazságot megszüntetni a Nyírségben. De ugyanakkor megkezdődött magas légnyoA gimnáziumok részére kiadott egységes óraterv gz új tanévtől a második osztályban is életbe lép. A harmadik és a negyedik évfolyamokban még a régi humán-reál tagozatú óratervek maradnak érvényben. A gimnáziumok első-harmadik osztályában, valamint a dolgozók gimnáziuma első-második osztályban a magyar nyelvet és az iromással a kelet-ázsiai meleg és nagyon száraz levegő csoportosulása. Ez a két ellentétes légnyomás összeütközött a Kárpátok medencéjében és a leghevesebb, ellentétes szélviharok összecsaptak a tiszántúli vidékeken, és itt is a leghevesebben a Nyírség területén éspedig oly nagy mértékben, hogy június 8, 9, 10-én tehát három napon át a legnagyobb — és tárgyilagos megállapítással is mondhatjuk — a legszárazabb szélviharokban volt részünk. Ez a háromnapos és igen száraz szélvihar teljesen összeaszalta a gabonafélék 'e- vélzetét, éspedig éppen akkor, mikor a fejlődő, virágzás utáni zsenge gabonaszemnek a legnagyobb szüksége lett volna az ép levélzetre. Ez nem elszigetelt jelenség, hanem a Nyírség sajátos éghajlatának velejárója. Ha nem is minden évben, de ezen a vidéken vannak olyan évek is, hogy az utolsó percekben is szertefoszlanák a legjobb remények egy váratlan, szeszélyes időjárási folyamat miatt. A jelzett júniusi három napon át nemcsak a gabonafélék levélzete aszalódott meg, hanem a nagyon száraz jellegű szélviharok még a barna homokban is olyan nagy földakiknek munkájához a magasabb tudás és képesítés szükséges. A felvételnél figyelembe veszik a dolgozó érdemességét, a munkahely ajánlását is. hordást és homokverést idéztek elő, hogy emiatt nagy károk keletkeztek a. dohányültetvényekben és egyéb kapásnövényekben. Iiyen hevesen induló száraz szélviharok után az lett volna kívánatos, hogy ha már elveszett a fejsze, legalább a nyelét kaptuk volna vissza, június 10-e, a megszűnt szélvihar után, legalább 1—2 nap múlva, igen nagy szükség lett volna egy kiadós esőre, de ez nem következett be, hanem elkésetten, június 16-án jött •neg az első eső a május közepe óta uralkodó szárazság után. Nem lehet tehát azon csodálkozni, hogy ebben az évben a Tiszántúlon túl korán meg kellett indítani az aratást. Heves és száraz szélviharok esetén még az is előfordul, hogy az öntözött kukoricának is lesül a levele, mert a gyökérrendszer nem tud annyi nedvességet szállítani, mint amennyit a levél kénytelen elpárologtatni. Ilyen jelenségekkel is kell számolni a tiszántúli vidéken és különösen a Nyírségben, a heves természetű sárga, laza homokon.» A Nyírségben hosszú eveken át gazdálkodók ismerik az általam leírt rendkívüli időjárási szeszélyeket, ha nem is minden, de egyes években találkoznak ilyennel. De nem ismerik ezeket azok, akiket az élet sorsa más vidékről ide hozott, a Nyírségbe. Azért véltem szükségesnek mindezt leírni és felújítani, mert az itteni gyakorlati életben egyes években számolni kell ezzel. Soraimat a jóravaló és sok tapasztalattal rendelkező „tirpák” gazdáink kedves tájszólásával zárom le: „Mink ezt már tudjunk.” Hát igen, ők ezt tudják, de sokan nem tudják, de még nem is hiszik el, akik más vidékről jöttek a Nyírségbe gazdálkodni. Az ilki kövesút mentén, a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 100 holdas árpatábláján már elhallgatott a kombájn: magtárba került a szem, kazalba a szalma. Annál mozgalmasabb az út másik oh- dala. Az intenzív búsában a rendrevágó hatalmas vitorlája tereli a vágóra a kalászokat, az öles szalmájú magyar búzában pedig a kézi aratók szorgoskodnak. Több kaszás után nemcsak a markot szedik az asszonyok, hanem a kévét is ők kötik. — Most még csak van férfi, de kapáláskor szinte az asszonyoké a határ — tájékoztat a brigádvezető. A száraz szalma rongyolja a ruhát, kikezdi a marokszedők, kévekötők kezét. Fölszakadozott körömházzal, vérző kézfejjel úgy dolgoznak az asszonyok, mintha misem történne. — Nem is csinálja ezt a munkát, csak az, aki fiatal korában megszokta — mondja Kosa Sándorné. Bizony a kaszások között ötven, az asszonyok között pe dig 30 éven alulit nem igen látni. Keve Jánosné, Csatlós Ferencné, Kása Sándorné és még sokan már a negyvenet is betöltötték. ~k A Vörös Csillag Tsz irodájában az első fél év eredményeit összesítik. Kilók, literek, mázsák röpködnek a szavakban. A százholdas árpa átlagban 13 mázsa 93 kilót adott minden hóidról. A tejtermelés éves tervét már 64 százalékra teljesítették és így tovább... A szomszédos szobában vendég van, a községi pártbizottság titkára és a termelőszövetkezet aiapszervezetének titkára beszélget. Itt emberekről van szó, azokról, akik a kilókat, litereket megtermelik. Náluk is mérték a százalék, a munkaegységek száma, de most elsősorban azokról beszélnek, akik a napi munkán túl valami piuszc is adnak és azt nemcsak magukért, hanem as egész közösségért teszik. A legutóbbi taggyűlésről tárgyalnak, többek között a tagfelvételről. — Két tagot terjesztünk fel jóváhagyásra — mondja Siket Sándor, a tsz párttitkára. — Látom két asszony! — nyugtázza megelégedéssel a pártbizottság titkára. — Az elmúlt másfél év alatt tíz taggal gyarapodott az aiapszervezetünk és ebből hat nő — mondja nem kis büszkeséggel Siket Sándor. Nézzük a névsort, azokét as asszonyokét, akik a napi munka, az otthoni teendők mellett a harmadik műszakot, a pártmunkát is vállalják. Takács Lászlóné, ifjú Sinkovics Sán- durné, Csatlós Ferencné, Kása Sándorné, ifjú Kovács Andrásáé és Keve Jánosné — jórészüknek a nevével a tarlón, a hajlongó marokrakón, kévekötők között is találkozhatunk. ★ Dicséretes az a pártépítő munka, amit a naménvi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben végeznek. Kevés-helyen mondhatják azt, hogy a párttagság 30 százaléka nő. Mégis sok még itt is a pótolni való. A női szocialista brigádnak is férfi a vezetője. Az iroda környékén, vezető munkakörökben nem igen látni nőket. Jó úton haladnak ahhoz« hogy a nőknek necsak a munkához legyen joguk, de még csak a kezdeténél tartanak. Tanítani, bátorítani kell a nőket. Néha a jogok gyakorlására is buzdítani kell. A tagságnak a 108 nő majdnem a 40 százaléka, de a növényápolásnak több mint háromnegyed részét ők végzik. Szabad idő: bölcsőde, napközi, mosógép jó vásárlási lehetőség és a férfiak őszinte akarata is kell ahhoz, hogy a nők necsak a munkában, hanem mindenben egyenlők legyenek a férfiakkal. Este 8-tól, 10-ig ötödik osztályban; ének-zene a negyedik-hatodik; orosznyelv, történelem az ötödik; földrajz az ötödik-hatodik; magyar nyelv és irodalom, fizika a hatodik; valamint élővilág a hetedik osztályban. A felsorolt tantárgyakhoz új tankönyvek és részben új munkafüzetek is készülnek. Az 1964—65-ös tanévtől az általános iskolák és a gimnáziumok már az új közös rendtartás alapján működnek. Az ősszel kezdődő oktatási évben tovább bővítik qíz iskolarátíió és az iskolatelevízió kísérleti adásaik dalmat külöm-külön tantárgyként tanítják. Rámutat a tanévnyitó utasítás a továbbiakban, hogy a szakközépiskolák egyre nagyobb szerepet játszanak a népgazdaság munkaerőszükségletének kielégítésében. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy szakközépiskolát csak olyan szakmában szabad szervezni, — amelyek különösen igénylik a szakmai elmélet magasabb szintű ismeretét. A dolgozók iskoláinál alapvető szempont, hogy oda elsősorban azokat vegyék fel, Tizennégy nagy horderejű vizsgálat a KISEB tervében A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság most elfogadott második félévi munkaprogramjában tizennégy jelentős vizsgálat kapott helyet. A napirendre tűzött témák gazdasági és társadalmi életünk időszerű kérdéseihez kapcsolódnak. A második fél évben foglalkoznak a könnyűipar úgynevezett biztonsági tartalékkészleteinek keletkezésével, annak okaival, a készletek tárolásával és hasznosításával. Felfigyeltek ugyanis, hogy a vállalatok nem fordítanak kellő gondot a minőségi hibák miatti leértékelésből, valamint a szervezés fogyatékosságaiból származó többletgyártás csökkentésére, illetve megszüntetésére. Megvizsgálják az épület- tlemgyártó üzemek és a házgyárak beruházásainak előkészítésével, illetve megvalósításával, valamint a magánlakásépítkezésekkel kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtásának helyzetét. Ismét napirendre tűzik a vállalatok energia- gazdálkodását. A korábbi ellenőrzés ugyanis számos hiányosságot tárt fel, s most megnézik, hogy ezekből mennyit javítottak ki a kormány és más szervek határozatai alapján. Felmérik a szőlő- és gyümölcstelepítésekhez kapcsolódó beruházások helyzetét. Ezenkívül foglalkoznak majd az erdőgazdaságok fakitermelő tevékenységével, a hazai és külföldi szállításokból származó ipari fa feldolgozásával és a bányafa felhasználásának tapasztalataival. a városi művelődési otthonokban Ittas emberek paradicsoma — A vasutasban csendes nap volt — Mi hiányzik az építők munkásszállásáról — Kártyások a Móriez-ban Pénteken este nyolc óra. A filmszínházakban pereg a film, az éttermek, presszók megteltek. A városi művelődési házak sem néptelenek. Udvari asztalnál ülnek a postás kultúrotthon leghangosabb vendégei. Az asztalon negyven kis családi sört számolhat meg az érkező. Mind üres. — Mit ünnepelnek? — fordulunk egy postáshoz. A megcsúfolt házirend — A konzervgyári futballcsapat ez... Győztek! — jegyzi meg unottan a kérdezett és igyekszik a helyiségbe. Pálinkagőz csapja meg az embert a folyosón, ahol > kecskeméti barack, szatmári szilva, különböző borok várják a betérőket. Emlékszünk még a régebbi állapotokra, szóvá 'is tettük, hogy kocsma jellegét öltötte a postásotthon. Akkor — állítólag — megtiltották a szeszes ital fogyasztását. Azóta úgy látszik változott a helyzet. Senki nem kérdezi a betérőket, van-e klubigazolványuk. Egyáltalában semmit sem kérdeznek itt. Azaz mégis, „Kecskemétit, vagy szatmárit önthetek...?" A falon tábla, rajta a házirend, többek között a kultúrotthon látogatásáról. Ezt egy pillanatra megcsúfolta az al- kohoL. Az új lakónegyed is idejár Az Érpatak-menti vasutas művelődési otthon csendes, a filmvetítésnek vége. Veres Lajos bácsi, az egykori vasúti távközlőmester, most nyugdíjas és mozigépész — elégedett. — Tízezer nézőnk volt egy év alatt. Sokan idejárnak az új lakónegyedből is. Pénteken, szombaton és vasárnap van vetítés. Csali az a baj, mióta a Moziüzemi Vállalattól kapjuk a filmet, nem jutunk hozzá az új filmekhez, csak nagy késéssel... Az idén 150 ezer forintos költséggel tatarozták a vasutas művelődési otthont. Beszterei Mihály igazgató úgy találja: a helyiségek kielégítőek a csaknem 3 ezer vasutas és családtag részére. Egyre inkább körzeti munkát is végeznek az új lakónegyedben: 16 ismeret- terjesztő előadáson 2200-an, a műsoros rendezvényeken kétezren vettek részt, 5785 könyvet kölcsönöztek. — Most az a gondunk, hogy megnyissuk a büfét és presszót Tavasz óta húzódik, a vendéglátóipari vállalat eddig csak ígéretet adott és kiszállított egy pultot. De nem tudom, hogy lesz kész a vasutasnapra Vitánk van a vendéglátóval, hogy ki kezelje a büfét. Azt szeretnénk, ha a mi embereink szolgálnának ki, így nem válna kocsmává a kultúrotthon... A Széchenyi utcai új, modem munkásszállóban nyolcvan—száz vidéki építőipari munkás tölti az éjszakát és az estét. A társalgóban néhányan kártyáznak. Az asztalon megviselt újságok. A gondnok nincs bent, a portás mondja, hogy két Népszabadság, két Kelet-Magyarország és még egy pár képeslap jár a szállónak. — Ez elég kevés — mondják a jelenlévők. Meleg víz és motorszín A rádió mellett ketten üi- nek: Kassai László kőműves és Szegedi Zoltán lakatos. — Jó lenne valahogy a könyveket közelebb hozni a szállóhoz — mondják. A vállalati könyvtár ugyanis a központi épületben van, azaz a pincében, a pihenő munkások kezeügyétől távol. Ezenkívül a szobákban sem szerelték még fel a rádiókat. Hiányzik még egy motorszin, ahová a bicikliket, motorokat tehetné az ember. Az utcán mégse hagyhatjuk... — És egy héten csak kétszer van meleg víz — toldja meg a kívánságot Szegedi Zoltán. Fél tíz. A Móricz Zsigmond Szakszervezeit Művelődési Házban a pénztárosnő zár» Nemsokára vége a filmnek. A klubban nyugdíjasok sakkoznak, az egyik asztalnál két fiatalember kártyázik, az arcuk komor, az asztalon tízforintosok. „Kontra.” Dob helyeit szék A város központjában a József Attila Megyei Művelődési Házban még világosak az emeleti ablakok. Talán próbál az énekkar? Nem. A nagyteremben néhány fiatal „műveli” a könnyűzenét, a gondnok is ott szórakozik köztük. „Hej cica...” Melyik zenekar próbál? — kérdezzük. — Á, egyik sem, hakni — válaszol az egyik fiatal, aki a dobot egy székkel helyettesíti. A gondnok felesége sem tud többet mondani, nem ismeri ezeket a fiúkat, nem is tudja, hogy kerültek ide... Két óra nem sok. Hétköznap kevésbé dús a művelődési otthonok programja. Sok tartalmas rendezvényről is tudunk, nemcsak kártyacsatákról, italokról, haknizó, (esetleg a hangszereket rongáló) utcáról felment fiatal szórakozókróL Mégis, a péntek esti séta a művelődési otthonokban, a munkásszállóban azt sugallja; több szórakozási lehetőségei rejtenek magukban a városi művelődési otthonok, s jobban kell vigyázni rendjükre... Páll Géz} Tovább bővítik az iskolarádió- és televízió adásait Megíelent a művelődésügyi miniszter tanévnyitó utasítása Csikós Balázs
