Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-31 / 178. szám

Események sarokban

A Londonban megkötött elvi megállapodás' érteimében Gambiao, Nagy-Britannia utolsó nyugat-afrikai gyarmatbirtoka februárban függetlenné válik. — Közük tájékozott afrikai forrásból.

Aa algériai hivatalos közlöny szerdai számában elnöki rendelet jelent meg, amely rendkívüli katonai bíróságok megszervezéséről intézkedik. Az új bíróságok a katonai és polgári személyek, valamint cinkosaik fölött ítélkezik, akik bűncselekményeket követtek el az állam biztonsága és a hadsereg fegyelme ellen.

Az amerikai szenátus szerdán megszavazta a 46 774 000 000 dolláros katonai költségvetést. A szenátorok visszautasítottak két javaslatot, amelyek a katonai kiadások csökkentésére irányultak.

A szenátus által megszavazott összeg 15 millió dollárral több, mint amennyit előzőleg a képviselőház jóváhagyott.

Maratoni

ülés

Az angol képviselőház szerdáról csütörtökre virradóra szünet nélkül ülésezett. — Nem a szőnyegen forgó kérdés sürgőssége miatt, hanem azért mert a honatyák kedvük szerint beszélhettek. A maratoni ülés reg. gél háromnegyed nyolc előtt öt perccel ért véget, 18 órás vita után, mert a végig kitartó tizenkét képviselő már nagyon megéhezett.

Az éjszaka során a legkülönbözőbb témákról vitatkoztak: az utcák hal szagától a ginárusítás szabályáig és a lóversenyekig mindenről esett szó. A vita keretét a III. György király által 1787- ben létrehozott közpénzek ■elköltésének módja adlet. A hagyomány szerint e kérdés vitájánál a képviselők arról beszélnek, amiről csak akarnak.

1 tokiói atom- és hidrogénfegyver-eiienes értekezlet előtt

A francia atomstratégia

Párizs, (MTI):

Ailleret tábornok, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke a Revue de Defense Nationale című katonai folyóirat legújabb számában kifejti a francia atomstratégiát.

A tábornok szembeszáll a Maxwell Taylor által kidolgozott amerikai elmélettel, amely szerint csak „általános kofüktus” esetében vessék be a tömegpusztító stratégiai fegyvereket.

Ailleret, aki cikkében következetesen „orosz agresszióról" beszél, azt hangoztatja, hogy nem szabad különbséget tenni „nagy” és „korlátozott” konfliktus között. Szerinte csak „minősített" és „látszólagos” agresszió van. A szocialista országok határai közelében elhelyezett nyugati csapatok feladata, hogy felmérjék: eléri-e a támadás ereje a „minősített agresszió" minimális mértékét. ‘ Ez esetben haladéktalanul be kell vetni az egész atomerőt.

A vezérkari főnök cikke nagy visszhangot váltott ki a francla sajtóban. A Le Monde szerint az Ailleret áltál hangoztatott „stratégia” a „minden vagy semmi” stratégiája, amit annak idején Foster, Dulles és Radford tengernagy hirdetett. Az Huma- nité rámutat, az ilyen stratégia Franciaország kollektív öngyilkosságához vezethet.

Mrtimey elszól fa magát

Hz Euratom atom-teugeralattiáróhoz segíti Bonnt

Brüsszel, (AP):

Az Euratom, a hat nyugat- európai ország közös atom- energiaügyi szervezete csütörtökön négyéves szerződést kötött egy nyugatnémet céggel amelynek értelmében

negymi! Hó dollár értékű segítséget nyújtanak az „Otto Hahn” nyugatnémet atom- meghajtású tengeralattjáró építéséhez;

A hajó építésénél szerzett tapasztalatokat az Euratom rendelkezésére bocsátják majd.

latos volt, leírja, hogy 1944- ben a hatvani cukorgyárban létesült gettóban találkozott Kru- meyvel. Azt is elmondja, hogy Krumey ,a helyszínen agyonlövetett néhány foglyot. „Hallottam a lövéseket és később láttam a kiterített halottakat” — hangzik a tanúvallomás.

A vádlottak padján ülő Krumey szemrebbenés nélkül letagadta, hegy Hatvanban járt volna.

Ezután egy másik, nemrég elhunyt tanú, André Diamant volt budapesti gyáros vallomását olvasták fel. E vallomásból kitűnik, hogy Krumey 1944 június végén előtte kijelentette, hogy „a zsidóságra sötét jövő vár.”

A vád egyik képviselője gyorsan megkérdezte Krumey- től, hogyan értelmezi akkori kijelentését. A meglepett tö- meggyilkos kiesett szerepéből és elszólta magát: „Ö már akkor is tudtam, milyen sorsra jutnak a zsidók.”

Különös nemzeti

egység

Az egész világsajtót bejárta az a hír, hogy Csőmbe, az egykori véres kezű katangai diktátor, Kongó mostani miniszterelnöke — meghirdette a nemzeti egység és nemzeti megbékélés politikáját. E célból friss virágokkal megkoszorúzta még Lumumba sírját is. Olyannyira a szívén viseli a nemzeti megbékélés ügyét, hogy még önmagának is hajlandó megbocsátani a Lumumba gyilkosságában viselt bűnrészességét...

A kongói nemzeti megbékélés érdekében végrehajtott legújabb tények azonban megint bejárják a világsajtót. Milyen tényekről van szó? A következőkről:

1. A kongói kormánycsapatok a múlt héten több mint négyszáz embert mészároltak le Kabalo és Kabongo térségében. /

2. Az állati kegyetlenséggel legyilkoltak többsége fegyvertelen polgári lakos volt: többségében asszony és gyermek.

3. Maguk a kongói hatóságok azzal indokolják ezt az akciót, hogy a legyilkoltak „feltehetően” rokonszenveztek a „lázadókkal” és noha fegyvertelenek voltak, „akadályozták" a vitéz kongói hadsereg előrenyomulását.

4. Guil-lot belga alkonzul, akit változatlanul megillet a szabad jövés-menés joga Kongo egész területén, különre- pülőgéppel utazott Kongóba, hogy ott helyszíni tapasztalatokat szerezzen. Monsieur Guillot a várost teljesen ki- halit állapotban találta. Még a csendőrök is elhagyták.

5. Kabongo hasonlóképpen kiürült. A lakosság és a hadsereg a várost elhagyta. A katonaság azért, mert parancsot kapott rá. S miért hagyta el otthonát a lakosság? önként menekültek el a felszabadítók elől? Nem akarnak felszabadulni? Avagy a kormánycsapatok tisztjei és fegyverei rábeszélték őket a „menekülésre”?

íme, a tények csokra.

Pintér István:

Színes képeslap Lafin-Atnerikáből

ív.

ílátsólift a tengerre

Hogy nemcsak hátsó lépcső, hanem hátsólift is létezik a világon, ezt akkor tudtam meg, amikor Copacabánban lakó ismerősöm indítványozta, hogy fürödjünk egyet. Copacabana Rio de Janeiro egyik városnegyede, amely a tengerpart mentén húzódik'. Itt az ember fürdőruhára vetkőzik a lakásban, lemegy a liften (csak liften lehet közlekedni, lévén a házak 14—20 emeletesek), átmegy az úton, s máris fürödhet a tengerben, vagy hempereghet a tengerparti fövényen.

Fürdőruhára vetkőzve indultam a lift felé, de házigazdám megállított:

— Ne arra, hanem a konyhán keresztül! Fürdőruhában csak a hátsóliftet használhatod. Ez a szabály.

— Hátsólift? — csodálkoztam.

— A cselédek és a négerek számára. És ahogy az előbb mondtam, mindenki azon jár, aki fürdőruhában van. Ha fnilliomos az illető és övé a ház, akkor is. Mit szólsz hozzá, milyen demokratikus. Brazíliában nincs megkülönböztetés. Itt az a fontos, hogy ki kicsoda, s nem az, hogy „hová” született.

— De hiszen te magad mondtad, hogy négerek csak a hátsóliftet használhatják;.;

Lift-használati társadalmi szabály

— Dehogy. Rosszul értetted. Használhatják a főliftet is, de a hátsóliftet használják. A cselédek és hordárok csak a hátsóliften közlekedhetnek. Na már most, ha a néger csak hordár, vagy cseléd, azon jár. Ha főbérlő, vagy a főbérlő vendége, akkor a főliften : . 3

Két hét alatt még sok főliften közlekedtem felöltözve és sok mellékliften fürdőruhában. A főliften egyetlen négerrel sem találkoztam, a mellékliften azonban annál többel. Mindez kiegészítette a brazíliai faji egyenlőségről szerzett ismereteimet;

Brazíliában valóban nincs fajüldözés, legalábbis abban az értelemben, ahogyan Észak- Amerikában divik. A négerek Brazília lakosságának mintegy 10 százalékát teszik. Rengeteg az indián és a félvér; azt mondják, talán nincs is brazil, akinek valamennyi indián vér ne csörgedezne az ereiben. Az őskutatás ily módon teljesen céltalan lenne. Brazíliában mindenki egyenlő, s minden ember, a bőre színétől teljesen függetlenül olyan társadalmi megbecsülésben részesül —, amekkora vagyona van.

Rio de Janeiro egyik éjszakai mulatójában körülnézve egyetlen színes vendéget sem

láttam.

— Nincsenek néger vendégei? — kérdeztem a magyar származású tulajdonost.

— Nincsenek — válaszolja, körül sem nézve a helyiségben. — Ez drága lenne a négereknek;

— Ha most bejönne egy néger vendég, kiszolgálná?

— Nem jön be — hangzik ismét a válasz. — Ha bejönne, éppúgy bánnék vele, mint akármelyik vendéggel. Persze rá is vonatkozna, ami a többiekre, legyen tisztességesen felöltözve és viselkedjék rendesen. Ez természetes;. s

„Túlságosan drága négereknek l ••

— És akkor miért nincsenek mégsem néger vendégei?

— Mondtam már, ez a hely túlságosan drága négereknek. Még soha nem volt néger vendégem és nem is lesz.

— Azt akarja mondani, hogy Rio de Janeiro több mint hárommillió lakosából egyetlen egy néger sem akad, alá megengedhetné magának, hogy itt töltsön egy estet?

— Igen, ez a helyzet — mondja ő.

Tény, hogy két hét . alatt Brazíliában a nemzetközi szállodákban és éttermekben rengeteg néger liftesfiút és takarítóasszonyt láttam, de néger vendéget egyet sem. (Természetesen a brazíliai négerekre gondolok, nem az Afrikából és az Egyesült Államokból érkezett feketékre.) Utaztam a nem is olyan túlságosan drága autóbusz-gyorsjára- ton. A hatalmas buszban a sofőr néger, az utasok között egy sem. Santosban, a praián,

Egyenlőség — brazil módra

a tengerparti strandon sem láttam egyetlen négert sem. Kísérőm azt a felvilágosítást adja, hogy ők néhány kilométerrel odébb, egy másik praián fürdenek.

— Dehát miért? — kérdezem;

Hasonló a válasz, mint a hátsóliftben lezajlott beszélgetésnél:

— Ide a jobb módúak járnak. A szegényebbek azon a másik strandon szoktak fürdeni .; .

A brazíliai egyenlőség abból áll, hogy a rosszul öltözött fehérnek szintén a hátsóliften kell közlekednie, a jól öltözött néger pedig a főliftet is használhatja.

nak és ha a városokba jutnak, cselédek, utcaseprők, rakodómunkások lesznek.

Nem lenne demorkatlkus dolog, ha a négereket azért ítélnék a hátsóliftre, mert a bőrük színe fekete. Az ítélet Indoklása: a néger primitív, a néger szegény, a néger csak a legalacsonyabb rendű munkák

végzésére képes. Hogy a négert a körülmények fosztják meg az iskolázási lehetőségektől és Ítélik a legalacsonyabb rendű munkára? Istenem, sok millió fehérnek is ugyanaz a sorsa Brazíliában. S ők is a hátsóliften közlekednek ,;.

(Folytatjuk)

Egyfajta, az észak-amerikaiaktól különböző, de mégis vele rokon faji megkülönböztetés ez. Pedig a brazilok büszkék rá, hogy náluk mindenki egyenlő.

— Huszonöt évvel ezelőtt egy riói német optikuscég, amelynek vezetője szimpátiával viseltetett a nácik fgjel- mélete iránt — mesélték — hirdetésben „csakis árja” kifutófiúkat keresett. Másnap reggel ezer egyetemi hallgató gyűlt össze az üzlet előtt. Be- küldtek egy tizenkét éves néger fiúcskát, hogy jelentkezzék az állásra. A kisfiút kidobták. A diákok erre nekiláttak, és pozdorjává zúzták az üzletét...

A brazíliai fehér elítéli fajgyűlöletet. A gazdag fehér csupán a szegénységet és ; szegényeket veti meg. „A sors kifürkészhetetlen akaratából' azonban a négerek szegények A volt néger rabszolgák utó dai nincstelenek és analfabéták. Legtöbbjüknek soha nem volt módjuk, hogy átlépjék az iskola küszöbét. A kávéűTtet- vényeken napi 8—10 forintnak megfelelő bérért robotolAmit nem irigyelnek a négerektől. A nehéz bálák rakodásánál, szállításánál elsősorban négereket alkalmaznak Rio de Janeiroban is...

alatti nukleáris kísérletek és i nukleáris fegyverek betiltásáról a csendes-óceáni francié

nukleáris kísérletek ellen, a: atornfegyvermer.lps övezetek ről, a NATO multilaterálii nukleáris erőinek létrehozási allen, a békeharcosok egységéről.

A szovjet küldött felszólalásának nyugodt és pozitív Hang. tétele éles koníraszként hatott. K zavartkeltck a szó szoros Irteimében nem tudták, mit .’álaszoljanak. Csupán azt hajolgatták, hogy „a szovjet javasatok ellentmondanak a tavalyi lirosimai konferencia széliemének.”

Tokió, (TASZSZ):

A TASZSZ és a Pravda tudósítói jelentik:

A japán sajtóban szerdán jelentések láttak napvilágot arról, hogy kedden úgynevezett „konzultatív tanácskozás” zajlott le az atom- és hidrogénfegyver ellen küzdő japán országos tanács vezetősége, valamint a nukleáris fegyverek betiltásáért .vívott harc híveinek tokiói értekezletére érkezett külföldi delegátusok részvételével. (Mint ismeretes, Japánban a közeljövőben két — egymással párhuzamos — tanácskozás lesz az atom- és l.-idrogénfegy- verek eltiltásáról, Tokióban, illetve Hirosimában. — MTI szerk.)

A Mainicsi című lap szerint a „konzultatív” találkozón a kínai küldöttség azonnal megindította rágalomhadjáratát a Szovjetunió ellen, igyekezett megakadályozni a szovjet küldöttség részvételét azzal az ürüggyel, hogy a szovjet delegáció a hirosimai értekezleten is részt kíván venni.

Néhány — Pekingből odacitált — önjelölt „küldött” után Liu Ning-ji, a kínai küldöttség vezetője dúrva szovjetellenes beszédet mondott. A japán bé- kemozgalomban bekövetkezett szakadás miatt mindenképpen a szovjet békebizottságra próbálta hárítani a felelősséget.

A szakadárok próbálkozásai azonban nem vezettek eredményre. A szovjet küldöttek ugyanis nem engedték belerántani magukat az erőszakos vitába s egész sor felszólaló méltó választ adott a szakadá- roknak.

G. A. Zsukov, a szovjet küldöttség vezetője konkrét akció- programot terjesztett elő. A program határozati javaslatot tartalmaz az amerikai imperializmus délkelet-ázsiai mester, kedései ellen, az imperialista agresszorok Kuba-ellenes provokációival szemben, a föld

kadtáig tagadott —, hogy tudta, milyen céllal deportálják a zsidókat, tudta, hogy a deportáltakat a náci haláltáborok , várják.

A tárgyaláson tanúként hallgatták vki Herskovits Fábián volt budapesti rabbit, majd felolvasták a már elhunyt Dán Dezsőnek, még 1958-ban Budapesten írt tanúvallomását. Dán, aki annak idején munkaszolgáBonn, (MTI):

A már hosszú ideje húzódé rankfurti Krumey-Bunsche- per szerdai napján újabb le- eplező adatok kerültek nyil- /ánosságra. Ez a nap azzal a neglepetéssel is szolgált, hogy i tömeggyilkos Krumey, Eich- nann egykori magyarországi íelyettese első ízben vallotta se, — amit eddig körömsza1964. július 31.

2