Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-31 / 178. szám

Nem várhatunk a jó időnél jobbra! Az alvállalkozók hanyagságán múlik a kisvárdai kórház építésének meggyorsítása Ä kisvárdai hetven férő­helyes csecsemő- és gyer­mekkórház építése az utób­bi időben meggyorsult. Az épület már tető alatt van, megkezdték a belső vakolá­si munkálatokat is- Az építőbrigádok munkája ösz- szehangolt és jó ütemben halad. Ritka a megye építőipari vállalatánál olyan munka­hely, álról munkaerő és szakmunkáshiányra ne pa­naszkodnának. Itt ilyen gond nincs. Nem mintha sok volna -az ember és a munkát segítő gép, de előrelá­tóan és megfontoltan szer­vezik a munkát. Minden munkás pontosan tudja, mit miért kell tennie. Két hónappal a határidő előtt •— Ennek tudatában vál­laltuk — mondja Tóth Ist­ván építésvezető —, hogy az előírt határidő helyett két hónappal korábban, te­hát 1965 április 4-re átadjuk rendeltetésének a kórházat. Két hónappal korábban átadni egy ilyen fontos építkezést valóban nem kis dolog. Az építőbrigádok munkája úgy halad, mint egy jól olajozott gépezet. Nincs üresjárat, a gépek üzemeltetése és kihasználá­sa tervszerű. — Egy pillanatig sem ál­hatunk meg — magyaráz­za az építésvezető —, mert ez felborítaná a tervünket- Ezért alakult ki az a ező- rencsés helyzet, hogy nem minket, hanem mi sürget­jük a többi alvállalkozókat... Sajnos, van néhány olyan nyugtalanító jelenség, ami az egyébként jó ütemben haladó építkezést veszélyez­teti, sőt máris gátolja. Ez pedig néhány alvállalkozó bizonyos fokú nemtörődöm­sége. A debreceniek fel sem vonultak A Debreceni 1 számú Mélyépítő Vállalat részlegé­nek már június 1-én meg kellett volna kezdeni a mélyépítési munkálatokat, a víztorony építését. A vál­lalat eddig fel sem vonult. Arra sem hivatkozhatnak, hogy nincs meg a módosí­tott tervdokumentáció, mert az véglegesen jóváhagyva a vállalat kezében van. A jó időnél a jobb időre pedig várni nem lehet! Ugyancsak elmaradás van az utcai szennyvízelvezető- csatoma építésében is, me­lyet az építési engedélyezés hátráltatott. Hasonló a hely­zet a talaj és tereprendezés­nél is. Ezzel a munkával sem lehet tovább várni, mert ha rosszra fordul az idő, ezt a munkálatot nem lehet végezni. Sürget az idő — Jelenleg Tuzséron vé­geznek nagyobb és jelentős munkát dömpereink és föld­gyalu gépeink — mondja Lengyel Miklós főépítésve­zető —, de a jövő hét folya­mán már a kórház építke­zéséhez irányítjuk őket- Gyorsabb és gondosabban szervezett munkával behoz­hatjuk az elmaradást. A debreceni mélyépítők hanyagsága mellett is bizta­tóak a munkák. Tóth Ist­ván építésvezető helyesen összegezi a helyzetet: — Hiába igyekszünk, ha a többi alvállalkozó mun­kája nincs összhangban a mi munkánkkal. Sürget az idő. Hisz olyan elmaradásról van szó, amit nem lehet máról holnapra elvégezni. Nem tudjuk, hogy a lemaradás pótlására mi­lyen módszert választanak az alvállalkozók. De azt igen. hogy a megyei építő­ipari vállalat dolgozói mel­lett nekik is érezni kell a felelősséget 3 kisvárdai kór­ház építéséért, amelyet nem olyan rég már az építésügyi miniszter is sürgetett. Bálint Lajos A fehér gép startol O lesz a í izén harmadik — Részeg a kocsma udvarán Egy nap a mentőkocsival — Halló Nyíregyháza? Itt Központ! Mentőgép 12,30-kor érkezik a repülőtérre! — Halló Központ? Itt Nyír­egyháza! Adást vettem! Pár perc múlva szirénázva hagyja el egy mentőautó az állomás területét. N. község­ből kell beteget beszállítani a repülőtérre. Onnan mentő­repülő viszi Budapestre. Élő forgalmi akadály A fehér autó 70 kilométe­res sebességgel száguld. — Nézze előttünk azt a ke­rékpárost, biztosan besze- szelt — mondja S. József a mentőautó vezetője. Ebben a pillanatban az imbolygó kerékpáros egyen­súlyát vesztve felborul. A fék csikorog, a kocsi megáll. Az élő forgalmi akadály már talpon van, a gépkocsi- vezető egy-két „kedves” szót szól a megrettent fiatalem­berhez. Az idő sürget, me­gyünk tovább. Nemsokára megérkezünk a repülőtérre. — Hogy érzi magát? — kérdezi Cs. M. ápoló a beteg­től. — A közérzeten), jó. Je­lenleg nincs panaszom. Utoljára még ellátják a be­teget gyógyszerekkel, felké­szítik az útra. A jelzett időben megérke­zik a mentőrepülő. Négy perc alatt megtörténik a be­teg átadása. A fehér gép startol, majd a magasba emelkedik. A földön álló baj­társak tisztelegnek. Szeren­csés utat! A nap hősei r Az állomásra visszaérve már újabb parancs vár. B. községből szülő asszonyt kell beszállítani. A leendő apa a templomnál vár bennünket. — Siessenek kérem! A gye­rek már türelmetlenkedik. O lesz a tizenharmadik. Az ápoló megvizsgálja a ti­zenháromszoros anyát. — Kis komplikációtól tart­hatunk — mondja — nem a szülőotthonba, hanem a kórházba visszük. Alig két óra múlva ismét B. községbe kérik a mentő­ket. Sz. M,-né a hetedik gye­reket várja. Az ő állapota nem veszélyes, az U. községi szülőotthonba szállítják. A B. községi asszonyok ma ki tettek magukért, ök a nap hősei. Ö.-ra kérik a mentőket. Egy részeg ember, aki töb­bet ivott a kelletnél, össze­esett a kocsma udvarán. Az utolsó bennlévő kocsi megy érte. Mire kiérünk, már ma­gához tért, s cinikus hanggal fogadja a mentőket. — Meghalt valaki kérem? Tessék elhinni, nem vagyok én beteg. — Saját érdekében jöjjön velünk — szólítja föl az ápo­ló. — Sehová nem megyek én kérem, csak egy pohár sört ittam... Ezzel hátatfordít és tánto­rogva elindul haza. Nincs bent kocsi a mentő­állomáson. Helybe kérik a mentőket. Egy idős férfi rosz- szul lett, kórházba kell szál­lítani. De hogyan? Egy ré­szeg ember miéit kellett az utolsó kocsit vidékre külde­ni. Tízperces telefonálgatás után sikerül taxit kapni, az­zal szállítják a beteget kór­házba, még idejében. Pár perces késés komolyabb kö­vetkezményekkel járhatott volna, egy részeg ember fele­lőtlensége miatt. Tomasovszky István Tovább bővül az egészségügyi hálózat Az egészségügyről tárgyalt a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Többek között az egészség- ügyi osztály munkájáról és a megye egészségügyi, szociális helyzetéről tárgyalt csütörtö­ki ülésén a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács. A tájékoztató szerint csupán a második ötéves tervben 206 millió forintot költenek a . megyében egészségügyi intézmények építésére, a meglévők fel­újítására és korszerűsí­tésére. Tavaly adták át rendeltetésé­nek a fehérgyarmati járási kórházat. Ezzel együtt a me­gyében ma már 11 kórház működik 2820 ággyal. (1345- ben a kórházi ágyak száma 1262 volt). A megyei és járá­si rendelőintézetekben napi részt. A védőnők 288 000 csa­ládlátogatást végeztek. A következő években to­vább bővül az egészségügyi hálózat. A napokban adják át ren­deltetésének a 300 ágyas nyíregyházi tbc-szanaíö- riumot. Többek közölt a nyíregyházi kórházban 150 ágyas, a kisvárdaiban 70 ágyas új gyermekosz­tályt építenek, a vásáros- naményi kórházat 157 ággyal bővítik. Nyíregy­házi Sóstón 160 férőhelyes anyás-csecsemőotthont lé­tesítenek. Jelenleg 21 orvostan-, illetve gyógyszerész hallgatónak ad­nak állami és társadalmi ösz­töndíjat. Hajnalban dolgoznak a hídépítők Kijev és Leningrád időben t megkapja az export küldeményt Küzdelem a forrósággal Milyen hatással van a munkára, a gyárak terme­lésére a szokatlan időjárás? Van-e kiesés emiatt? Ho­gyan védik a dolgozókat a nagy • meleg kihatásaitól? Ezekre kértünk választ né­hány nyíregyházi üzemtől, vállalattól. Elég sok a betegünk — Bár szellősek a mun­katermeink, a termelésünk a nagy meleg miatt 3,7 szá­zalékkal kevesebb a júliusi hónapban, amely a. kániku­la számlájára írandó- Ez mintegy 635 nadrágot je­lent, ennyivel készítettünk kevesebbet. Marinkás János a ruháza­ti gyár műszaki vezetője vélekedik így a legfrissebb termelési számításokra ala­pozva. — A nyíregyházi ruházati gyárat nemhiába nevezik nadrággyámak évente egy­millió nadrág hagyja el az üzemet A belföldi forga­lomba kerülő szóló nadrá­gok nyolcvan százalékát a mi gyárunk készíti. Ebben a hónapban 26 217 nadrágot adtunk át a kereskedelem­nek. Igen szorít bennünket az exportkötelezettség tel­jesítése, július 31-ig egy na­gyobb szovjet megrendelést adunk át Kijev és Lenin­grád címére. A számításost szerint, teljesíteni tudjuk exporttervünket — Különben a kánikula nemcsak úgy érezteti hatását nálunk, hogy alacsonyabb a termelékenység ezekben a napokban. Elég sok a be­tegünk, egy-egy szalagból öt, hat. hét dolgozó hiány­zik, főként a gőzvasaló munkásai szenvednek a for­róságtól. Bőséges védő ital­A mártír M ikor szives „Hogy vagy?" kérdé­semre első ízben vála­szolt e két röpke szó­val: „Kösz, élek” —, előlit szavam a cso­dálkozástól. Félreértés ne essék, nem az a közlés le­pett meg Gyula ré­széről, miszerint ő életben van. Amint pirosbarnára lesülve, ragyogó elegánsan és ruganyos léptekkel szembe jött velem a Rákóczi úton, létezé­sével kapcsolatban különösebb kétely voltaképpen nem is támadt bennem. Először is a hang­súly volt meglepő, amellyel fennállásáról tudósított. A mi ékes magyar nyelvünk olyan haj­lékony, hogy a hang­súlytól függően, bár­mely szó eredeti ér­telmének visszájára is fordulhat. Gyula szá­jában is majdnem ez történt az élni igével. Tengödést is jelentett ez alkalommal, s egyben fásult beletö­rődést a sivár, cél ét értelem nélkül való vegetálásba. Gyászos reménytelenség csen­dült ki tompán a kur­ta „élek” szócskából Az ember szinte hal­lani vélte a folytatá­sát is: „...csak tud­nám, hogy miért?” Meghökkentő volt továbbá a két kis szócskában határozot­tan kifejezésre juli azon törekvés, hogy ezt a témát zárjuk le ne firtassuk, akasztótj ember házában kötél­ről... stb- stb. Mire felocsúdtam, Gyula már messze járt. Nem maradt más hátra, minthogy közös isme­rőseink útján szerez­zek némi magyaráza­tot e jobb sorsra érde­mes férfiú letargiájá­nak okairól. Nyomozásom meg­lepő eredményhez ve­zetett. Gyulával — fő­ként az utóbbi két- három évben soroza­tosan — nem történt semmi. Pontosabban: semmi rossz. Makk- egészséges, változatla­nul fő-fő valahol, csa­ládi élete zavartalan, gyerekei szépek és okosak. Rózsadombi villalakásában a társ­bérlő nem otthon gyakoroló dzsesszdo- bos. Annál kevésbé mint hogy nincs is társbérlőjük. Igaz hivatalos ügyben gyakran kell külföld­re utaznia, de ez az időtöltésnek elviselhe­tő módja és kifejezett anyagi hátránnyal lal védekezünk a hőség el­len­58 hegesztő egymilliós munkája — Nálunk a meleg a hegesztőket érinti legin­kább — mondja Bejczi Fe­renc igazgató. — ötven­nyolc hegesztőnk dolgozik fontos munkákon. Ebben a hónapban egymillió forint értéken felüli hegesztést végeznek el. Jól halad az ötven tárolószín hegeszté­se, ugyancsak a darálók, gyümölcsosztályozók és az exportra kerülő konzerv­ipari gépek összehegesztése. A dolgozók valamennyien megkapják a védő italt, a szódavizet... Veres Iászló, a Közleke­dési Építő Vállalat műveze­tője arról nyilatkozik, ho­gyan szervezték át a mun­kát r> mátészalkai hidépítke- aésnél, ahol huszonhárom emberük dolgozik. Röntgenezik a hidat — Az egyrnilliónégyszáz- ezer forintos munka, egy híd elkészítése kemény pró­bára tette a munkásokat. Különösen a déli órákban vált elviselhetetlenné a tű­ző nap- Kénytelenek vol­setn jár. Itt tehát va­lami titok lappang. Ezért aztán a leg­közelebbi alkalommal amikor vadonatúj sportkocsija volánja mögül ismét búsko­mor hangsúllyal fe­lelte érdeklődő sza­vaimra: „Kösz, élek' —, nem hagytam any- nyiban a dolgot. Fejtsd ki ezt bő­vebben — kérleltem, — Miért mondod min­dig, hogy „kösz élsz! — Mi egyebet mondhatnék? — mért végig ingerülten. Ebben minden benne van. Élek és kész. Ta­lán ennyi nem is elég tőlem manapság? Dehogyis nem! — csitítottám. — De- hogy is nem elég! Szin­te több, mint amit az ember tőled elvár­na... Kürti András tunic időlegesen úgy intéz» kedni, hogy kora hajnalban kezdődjön a főtartógeren- dák beállítása, zsaluzása. Megváltoztatták a munka­kezdés időpontját, reggel négykor már dolgoztak a hídépítők. — Háromórás ebédidőt és kánikulai pihenőt tartot­tunk, a délutáni, esti mér­sékeltebb időben pótolták utána a kiesést. A munka­óra és a teljesítmény nem csökkent, a dolgozók jobb kedvvel és nagyobb erővel dolgoztak. Negyedévenként 3, 3 és fél millió forint értékű munkát végeznek a megyé­ben a Közlekedési Éoítő Vállalat dolgozói, a záho­nyi, eperjeskei, nyíregyhá­zi és á mátészalkai munka­helyeken- Már hozzáláttak a nyíregyházi ÁFOR-telep építéséhez 3 Széna-téren: a munka másfél milliós. Leg­időszerűbb munkájuk még­is a mátészalkai híd építése. — Most várjuk a rönt­gen leleteket. Ugyanis min­den híd hegesztésről 25—27 méteres vasbetontestekről a helyszínen röntgenfelvételt készít a Pestről kint járó kocsi, nehogy később baj keletkezzék.. Most hívják elő a filmeket, hogy van-e javítanivaló. S ezután még nagyobb erővel folytatódik a hídépítés, a kánikula el­lenére is-.. Páll Géza Nyugdíjasok a gyérhau AZ ÖREG NYÁRFÁK lombos árnyékában munká­sok pihennek, gyönyörköd­ve a nyíló rózsákban, a szö­kőkút szivárványoe játéká­ban. Olyan az üzem udvara, mint egy park. Körben korszerű étterem, fürdő zu­hanyozó... Kissé távolabb az új, három-négyemeletes épü­letek. A Tiszavasvári Alkaloida modern üzemrészeit idős emberek járják. Nem siet­nek. Gyakran meg-megáll- nak, aztán mindent szem- ügyre vesznek. Varga János igazgató és Valovics Gyula főmérnök ugyancsak magya­ráznak a kérdésekre. — Mennyivel lehet többet lepárolni ezzel az új beren­dezéssel...? — Hogyan kell ezt kezel­ni? Szakember vagyok, de még ilyet nem láttam... — Ez igen... AZ ÜZEM VEZETŐI első ízben hívták meg azt a huszonhét öreg nyugdí­jast baráti beszélgetéssel egybekötött üzemlátogatásra, akik életük nagyobb részét a gyárban élték le. Igaz. most a megérdemelt pihe­nést élvezik, de a szívük, érdeklődésük egy pillanatra sem szűnt meg az üzem iránt. Hogyanis tudná el­felejteni Gáli Sándor, B. Nagy Bálint, Tárnái Gyula, Macsuga György és a töb­biek azt a 30—35 küzdelmes évet, amit a gyárban töl­töttek. Még a szívük is job­ban dobogott, amikor a KISZ-isták vitték a nyugdíja­sok találkozójára a meghí­vást. — SOK ÉVET DOLGOZ­TAM az üzemben, jófor­mán itt éltem le az életem _ mondta Gáli Sándor nyugdíjas —, mégis különös érzés fogott el a találkozó hallatára... Eszembe jutot­tak azok az évek, amikor sok társammal együtt éle­tünk kockáztatásával men­tettük meg a gyárat a né­metek előL.. Aztán a felsza­badulás utáni évek... A leg­nehezebb időben is dolgoz­tunk és termeltünk... AZ IDŐS MUNKÁSOK nehéz, küzdelmes években rakták le az alapot, az esz­mét. Nem hiába. Méltó kö­vetőjük és folytatójuk akadt. Érthető az elfogó­dottságuk és örömük, ami­kor az igazgató arról szá­molt be, hogy a kis üzem világhírű, nagy és korszerű üzemmé fejlődött. Teme­kéit már ötvenhat országba exportálják, s min:) egéről mindenfelől csak az elisme­rés hangján szólnak. — Csak igy tovább — mondogatták az öregek. — A nyugodt pihenés mellett ez lesz a mi második bol­dogságunk. A SZÉPEN FELDÍSZÍ­TETT étteremben ízlik a bő­séges vacsora. Aztán koc­cintásra csendülnek a po­harak. További siker... Hős» szú élet...- B -* 730 órában rendelnek szakor­vosok. Tizennégy tbc-gondozó intézet, hat szociális otthon, két csecsemő és egy egészség- ügyi otthon áll a rászorultak rendelkezésére. Negyvenöt állandó jellegű bölcsődében több mint 1300 gyerek felügyeletét látják el. Az orvosi körzetek száma 172, a házi betegápolónőké 160. Néhány év alatt kilenc köz­ségben épült orvosi rendelő és lakás. Ezenkívül 32 orvosi lakást vásároltak. Egy év alatt 2000 egészség­ügyi előadást 100 000-ren hall- fr.ttak meg. A tanácsadásokon 62 000 terhes anya, 120 000 csecsemő és gyermek vett

Next

/
Thumbnails
Contents