Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

Megbecsülést az újítóknak A tanácsi ipar vezetői, újí­tási előadók és a szakszerve­zeti újítási felelősök napok­ban tartott megbeszélésén példaképpen említették a Ti- szalöki Faipari Vállalatot. E vállalat igazgatója olyan újí­tást vezetett be, amely több millió forintos megtakarítást eredményezett a népgazda­ságnak. Balogh Gábor igaz­gatónak már nem ez az első újítása, s minden valószínű­ség szerint nem is az utol­só. S a példa ragadós: a vál­lalat dolgozói is kedvvel fog­lalkoznak az újításokkal. Hasonló a helyzet a Máté­szalkai Sütőipari Vállalatnál is. Szabolcsi György igazgató és Szőke Lovas Antal főmér­nök a nem célszériás, hanem általános használatra épült teherkocsik átépítésével meg­teremtették a kenyér higiéni­kus szállításának feltételeit Újításuk jelentőségét bizo­nyítja az a tény, hogy javas­latukat országos tapasztalat- cserére és bevezetésre java­solták a felettes hatóságok. Elég gyakori jelenség, hogy a gazdasági vezetők — ha nem. is készakarva — a napi problémák mellett nem for­dítanak kellő gondot az újí­tási ügyek intézésére. Gya­koriak a határidő eltolódások, nem kalkulálják az újítás tényleges gazdasági eredmé­nyeit. Fedi? az újító mindig meghatározott céllal kezd munkához, előre számol an­nak népgazdasági hasznával. A figyelmetlenség, a meg nem értés kedvét szegheti az újítónak. A mozgalom kibontakozá­sát akadályozza, hogy egyes vállalatoknál a műszaki ve­zetők munkaköri kötelesség­nek tartják az újításokat. A Fehérgyarmati Vegyesipari Vállalatnál ennek következ­tében már évek óta nem nyújtottak be újítási javasla­tot a doigozók. De megta­lálható ez a szemlélet a Ke­let-Magyarországi Faipari-, és a Szatmári Vegyesipari Vállalatoknál is. A tanácsi vállalatok több­ségénél az újítások kivitele­zéséhez nem rendelkeznek megfelelő kapacitással. A ta­nácskozás éppen ezért hatá­rozatot fogadott el, hogy azok a vállalatok, amelyek az újítások megvalósításához szükséges szabad kapacitás­sal rendelkeznek, ajánlják fel azt a felügyeleti szervek­nek. Az újításokkal foglalko­zó műszaki szakbizottság így más vállalatoknak is segítsé­get tud adni egy-egy újítás kivitelezésénél. Szükség ese­tén segítséget kérnek a me­gyében működő tudományos egyesületektől is. Az nem elég, ha évenként újra és újra kiteszik a táblá­ra az újítási feladattervet. Az újításokkal csak úgy fog­lalkoznak az egyszerű dolgo­zók, ha a műszakiak, a vál­lalati és szakszervezeti újí­tási megbízottak serkentik őket Legyen a feladatterv minden dolgozónak érthető. Több helyen tapasztalható, hogy valóságos kutatási fel­adatokat jelölnek meg fel­adatként. Ritkán jelölik meg, hogy milyen szakirodalmat kell hozzá elolvasni, vagy ki az a műszaki ember, aki se­gítséget tud ehhez nyújtani. S végül, hiányzik az ilyen feladatok megoldására ser­kentő célprémium. Hasznos kezdeményezés, hogy Mátészalkán, a külön­böző vállalatok, üzemek kez­deményezésére megalakult az újítók klubja. Az a cél, hogy segítsék egymást, kö­zösen is dolgozzanak egy- egy feladat megoldásán. Jó­lenne, ha Nyíregyházán is megvalósítanák ezt. A tanácskozás részt vevői határozatban vállaltak köte­lezettséget arra, hogy foglal­koznak a benyújtott újítások kalkulációival és csak abban az esetben alkalmazzák az eszmei díjazást, ha az igaz­gató, főmérnök és a főköny­velő együttesen állapítja meg, hogy az nem mérhető. Ugyancsak itt határozták el, hogy a tanácsi ipar október­ben újítási hónapot és ta­pasztalatcsere kiállítást ren­dez. A tanácskozás legfontosabb célkitűzése: növelni a tanácsi ipar újítási mozgalmának gazdasági jelentőségét, na­gyobb megbecsülést biztosí­tani az újítóknak. Tóth Árpád Este hétfői iLőOa. Leheljen csak rám! — A tenyeremmel megérzem Éjszaka kényelmesebb? Este hét óra. Az orvos fehér köpenyt ölt, asszisz­tense mégegyszer megnézi, hogy minden rendben van-e az asztalon. Injekcióstűk, ampullák, vatta, 6 a váróte­remben tizennégy beteg. Az asztalon megszólal a tele­fon. Egy férfi szólt be, hogy a feleségének tíz napja fáj á lába, s a fájdalom most különösen erősen jelentke­zett. Felírjuk az adatait, amikor lehetőség lesz rá, kimegyünk a lakásra. Egy kisüveg családi Az első beteg egy közép­korú férfi. Imbolyogva áll meg az orvos előtt és Pa_ . naszkedik. — Nagyon beteg vagyok doktor úr — kezdi a mon- dqkáját V. István, a konzerv­gyár dolgozója. — Köhö­gök, szúrást érzek a mellka­somban. Csak nem tüdő­gyulladás? Amikor az orvos köze­lebb lép, valami különös illat csapja meg az orrát. — Leheljen csak rám! Mennyi italt fogyasztott? — Egy üveg 6ört Kis csa­ládit . _ Mikor kellene munká­ba állnia? — Ma‘ este tíz órakor. Mint azt a vizsgálat ki­derítette, Vi Istvánnak semmi komolyabb baja nincs. Nyögöd tan munkába állhat. Vagy talán mégsem olyan nyugodtan. Aggoda­lomra nemcsak neki, ha­nem családjának, sőt, a? üzem vezetőinek is oka van- Ki vállalja a felelősséget, ha egy erősen ittas ember este tíz órakor belép az üzembe a gépek közé? Az ittas ember nem olyan kö­rültekintő, s elég egy vigyá­zatfan mozdulat, és bekövet­kezhet a katasztrófa. A biztos „műszer" r Ä betegek soron kívül beengednek egy fiatalem­bert, P. .Györgyöt, a Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat dolgozóját. Néhány perccel ezelőtt egy excenter- prés szétnyomta a mutató­ujját. P. az ajkát ha- rapdálja, hogy fel ne kiált­son fájdalmában. A sérü­lés 6úlyos, azonnal beutal­juk a kórház sebészeti osztályára. Meglepően sok gyermeket hoznak be, holott a gyermek szakrendelés este hét óráig tart. Közöttük néhányan már napok óta betegek. A szülők azonban, ahelyett, hogy délután elmentek vol­na velük a szakorvoshoz, inkább az éjszakai ügyeletet választották. Négyéves kisfiú otthono­san érzi magát az ügyeletes orvosi rendelőben. Nyoma sincs rajta a gyermekeknél tapasztalható félelemnek. — Hány fokos láza van? kérdezi az orvos. — Nincs láza doktor úr —» válaszolja készségesen a mama. — A tenyeremmel pontosan megérzem. Hamarosan kiderül, hogy a tenyere nem megbízható „műszer”. A hőmérő na­gyon fontos a háznál, az eredményből sokmindenre lehet következtetni. A diagnózis: tüdőgyulladás Este kilenc órakor már egyetlen beteg sem várako­zik az előszobában. Ez idő alatt összesen hét telefon­hívás érkezett be. A gépko­csivezető készen áll, s az orvos, aki már legalább háromszáz esetben adott ügyeletet, pontosan tudja, hogy hol a Pálma utca, Hengersor, és még néhány nagyon ritkán hallott hely. A Bocskai utcán tüdő- gyulladása van a betegnek. A következő helyen súlyos fájdalmakra mindössze an- tineuralgikát írt ki a körze­ti orvos. Ha valamennyit beszedné a beteg asszony* akkor sem csökkenne a fájdalma. Itt csak az injek­ció segít. A Honvéd utcá­ban lázas kislányhoz ér­kezünk, akinek a mandulá­jával van' probléma. Sikol­tozik, amikor meglátja az injekcióstűt, de utána már mosolyog. — Nem is fáj annyira. Tizenegy óra is elmúlik, mire valamennyi beteget el­látja az orvos. Sürgős! Az ügyeleti szobában újabb telefonhívás és újabb betegek várnak. Az egyik beteg, — erőteljes férfi, — alig fogy ki a pa­naszból. — Tyúkszemem van, * borzasztóan fáj. Az orvos csak hossza? keresgélés után találja meg a tyúkszemet a kislábujj mögött. Milyen sürgős is! Nem várhatott volna vele reggelig? Éjfél után félóránként cseng a telefon, vagy egy- egy beteg kopogtat az ajtón. Reggel hét órakor vége az ügyeleti szolgálatnak, ösz- szegezzük az eredményt. 19 beteget vizsgált meg az or­vos a rendelőben, s közü­lük 13-an a körzeti orvos­nál, vagy délutáni szakren­deléseken is megjelenhettek volna. Talán a kényelmi szem­pont miatt mentek az éjsza­kai ügyelethez? A telefonhívások minden esetben komolyan indokol­tak voltak. Súlyos betege­ket részesítettünk segély­ben, láttunk el gyógyszerek­kel Reggeä héttől nyolcig van még egy óra. Az orvos meg­borotválkozik, mert hama­rosan kezdődik az újabb rendelés. Mint körzeti or­vos fogadja a betegeket Bogár Ferenc Bkészal-e határidőre a nyíregyházi Siierimi?! A terv már csak illúzió — „Nincs elén szakmunkásunk“ — mondja az építőipari vállalat Ez év márciusában hirt adtunk arról, hogy Nyíregy­házán 27 millió forintos be­ruházással- nagy kapacitású hőerőmű épül. Az új létesít­mény elsősorban a jövő év­ben teljes üzemmel induló konzervgyár gőzigényét, ezenkívül az északi alköz­pontban épülő lakások távfű­tését is szolgálni fogja. A tervdokumentáció és a beru­házási program áprilisban el­készült ég a kivitelezéssel az ÉM. Szabolcs megyei Válla­latát bízták meg. Az új hő­erőmű elkészülésének határ­idejét a terv 1965 április 1- ben jelöli meg. Hol tart jelenleg e fontos létesítmény építése? — Sajnos, az építkezési program betartása, amit kö­zösen készítettünk az illeté­kes szervekkel, már csak il­lúzió — mondja Dohanics László, az erőmű vezetője. — Néhány épületet, ami nélkül nem lehet nagyobb építkezést megkezdeni, mint például a javítóműhelyt, az öltözőt, a technológiai szerelőműhelyt a program szerint május 15-ig be kellett volna fejezni. Ez nem történt meg. A tervhez viszonyítva már kéthónapos az elmaradás. Ha továbbra is ilyen ütemben halad az épít­kezés, nem látjuk annak biz­tosítékát, hogy jövőre a konzervgyár által igényeit gőzmennyiséget biztosítani tudjuk. Ez pedig népgazdasá­gig óriási kiesést jelente­ne... Az üzem területén is arról győződtünk meg, hogy a beü- temezési programhoz viszo­nyítva nagy az elmaradás. Igaz tető alatt van a javító- műhely és az öltöző, de már hetek óta alig egy-két ember lézeng az építkezésen. A technikai szerelőműhely még tető nélkül áll. Az építkezés késedelme hátráltatja az ezertonnás pakuratartály szerelését. A 4-es számú ka­zánházat is le kellett volna bontani, de az épületen alig tehát négy hónap áll rendel­kezésre, számolva az őszi esős időre isi Vajon mit szólnak ehhez az EM Sza­bolcs megyei Vállalat veze­tői? — Az építkezéssel valóban elmaradtunk — mondja Gyebrószki László igazgató. — Ennek egyik oka, hogi' ke­vés az emberünk, nincs elég szakmunkásunk. A másik: szorított bennünket a kon­zervgyár építésének a befe- zése, ahová az erőket össz­pontosítottuk. Augusztus ele­jével több brigádunk befeje­zi itt a munkát és a felszaba­dult erőket a hőerőmű épít­kezéséhez irányítjuk. — Nehéz a helyzetünk, sok mindennel próbálkozunk — magyarázza Molnár László, a hőerőmű építésének vezetője. — Legfőbb problémánk az emberhiány, ezért van a két­hónapos elmaradás is. Hisz az építkezésen elvégzendő öt­millió forintnyi munkából, alig félmilliónyit teljesítet­tünk. Meg a konzervgyár építkezése miatt elég mos­tohán kezeltük ezt az építke­zést — A konzervgyár folyama­tos termelésének pedig ez az építkezés egyik fontos felté­tele. — Valóban így van, össze­függésében kell tekintenünk az építkezést. Ezért az elma­radás ellenére ígérhetem hogy december 1-re felépítjük a kazánházakat és megkezdhe­tik a gépi berendezések sze­relését. Bízunk abban, hogy ez a fontos építkezés nem marad magára mint eddig, hisz az üzemnek a termelésből való kiesése láncszerűen vonná maga után a többi károkat is, ami végül súlyos milliókat róna a népgazdaság terhére. Megjegyzés ' Miért csak most ? A vasúti vagonok gyors ki­ás berakodásával értékes fo­rintokat lehet megtakarítani. A szállítás meggyorsítása, a takarékosság indokolta az 5. sz. Autóközlekedési Vállalat nyíregyházi rakodójának fej­lesztését. Néhány számadat: négy évvel ezelőtt SO segéd­munkás és két gépkocsiveze­tő dolgozott, 1964-ben már 180 embert foglalkoztatnak itt. A munka mindig sürget, ezért már évek óta váltott műszakban dolgoznak. Ren­geteg idő, pénz múlik a« itteni munkások gyorsasá­gán. Népgazdasági szempont­ból nagyon fontcs és nehéz munkát végeznek. Megér­demlik a megbecsülést. Szavakban ugyan megdicsé­rik őket, de ez kevés. Ezek­nek tettekben kellene meg­nyilvánulnia. Vagyis embe­ribb munkakörülményeket kell biztosítani az Itt dolgo­zóknak. Nyíregyháza környékén laknak, s a munkaidő vé­geztével porosán, piszkosan kell hazamenniük. Nincs öl­töző, nincs mosdó, baj van a vízellátással ia. Egy csap áll a rendelkezésükre, de az is a MÁV-é. Gyakran elő­fordulnak zavarok a vízellá­tással, éjszaka rendszerint nincs víz. Tavaly például próbáltak már vizet tárolni éjszakára — kupákban. De a kupák eltűntek. Jövőre emelnek egy épü­letet —• most tervezik —* amelyben lesz mosdó, öltö­ző és melegedő. De mi lesz addig? A központban most találtak egy megoldást, amely enyhíteni fog ezeken a problémákon- Fehérgyar­matról ideteiepitenek egy barakk épületet. Amíg az új el néni készül, itt helyet tudnak majd adni a tisztál­kodásnak és önözésnek. A munkások már azzal is megelégednének, ha télre meglenne az öltöző. Ml azonban megkérdezzük: nem lehetett volna idáig jutni — már evekkel ko­rábban? (fazekas) harminc százalékos bontási munkát végeztek el eddig. Pedig az építkezési üteme­zés elég szoros és egymásba kapcsolódó. Sőt, az építkezés­nek az a sajátossága — ami kétségteien jelenleg már hát­rányos az erőműnek —, hogy üzem közben kell felépíteni a kazánházakat» mert a fo­gyasztók igénylik a gőzmeny­„Villanyfény, kőház, iskolák, kutak,. J6 Huszonegymillió forintot költöttek az első fél évben a községek fejlesztésére nyiséget. Hisz működik a konzervgyár és a napokban indul a dohányfermentáló is. A programnak megfelelően az erőmű egy hónapra leállt — közben a saját javítását is elvégezve. Jó alkalom lett volna ez az építkezés meg­gyorsítására, dehát az építő­ipari vállalat nem élt ezzel a lehetőséggel. — Most új kivitelezési ütemtervet kell készíteni — mondja az erőművezetője — mert az eddig elkészített terv teljesen felborult. Ez irányú észrevételeinket közöltük az illetékes szervekkel és az ÉM Szabolcs megyei Építő­ipari Vállalat vezetőivel, sür­gettük az építkezés meggyor­sítását. — Milyen választ kaptak? — Sajnos, eddig semmit. Pedig nagyon köt bennünket a kazánok és vezetékek sze­relési határideje is. Egy ka­zánunk már ittvan, a mási­kat november végére szállít­ják. A többi gépi berendezé­sek elkészítését is erre az időre vállalta a Láng Gép­gyár. De lesz-e hová besze­relni...? Ezek szerint a kazánházak építését december 1-ig be kellene fejezni. Az építőknek Megyénk ez évi községfej­lesztési előirányzata 83 millió 603 ezer forint. Ebből majd­nem kilencmillió forint tár­sadalmi munkaérték, s több mint másfél millió saját he­lyi anyagérték. A nyolcvan­hárommillióból 60 millió 021 ezer forintot, az előirányzott összbevétel 72,6 százalékát már bevételezték a községi tanácsok, A községfejlesztési alap­ból fedezett egész évi be­ruházások 49 százalékát valósították meg az első fél évben. Felépítettek egy állatorvosi szolgálati lakást, a tiszalöki, vásárosnaményi járásban és Nyíregyházán összesen 5000 folyóméter utat és 4260 fo­lyóméter járdát készítettek eL Ugyancsak a községfejlesz­tési alap terhére bővítették az egyes települések villamos- hálózatát: hét járásban 20 007 fo­lyóméter vezetéket és 382 közvilágítási lámpahelyet szereltek fcL Több mint 5000 négyzetméte­ren parkosítottak — legtöb­bet a vásárosnaményi és a fehérgyarmati járásban. Há­rom helyen készítettek fúrott kutat, s több mint 30 000 fo­lyóméter belvízcsatornát épí­tettek az első fél év során megyénkben. Tunyogmatolcs orvosi lakást és rendelőt ka­pott, Besenyődön új egéss- ségház épült. Az óvodák szá­ma kettővel, az óvodai tan­termeké néggyel nőtt. Ezenkí­vül építettek még egy peda­góguslakást három művelődé­si házat, egy sportpályát és egy tűzoltószertárt. A megvalósult beruházá­sok összértéke 21 millió 185 ezer forint A lakosság az építkezéseknél csaknem öt és fél millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett. Áz elmújt fél év­re tervezett fejlesztések közül néhány a kivitelezői kapaci­tás hiánya miatt csak a hau» madik negyedévben valósul meg. Nemsokára hozzákezde­nek a tarpai buszváróterem építéséhez és az aranyosapá­ti villanyhálózat bővítésé­hez. A második fél évre ma­radt Búj, Demecjer, Napkor, Vencsellő villanyhálózatának bővítése, Kemecsén és Haka- mazon a közvilágítási lámpa­helyek beszerelése. A má­sodik fél évben még több mint 25 millió forintot fordítanak a községfejlesztési alapból különböző létesítmények épí­tésére­1964. július 29. 9

Next

/
Thumbnails
Contents