Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-19 / 168. szám
Hírünk az országban (K. J.) Neves fővárosi hírlapíró jött a múltkoriban Szabolcsba. Azzal érkezett, hogy megírja: itt van a legnagyobb mértékű italo.zás, az egész országban, itt pusztít leginkább a szellemet és akaratot megbénító alkohol, ezen belül is a direkttermő borfajták, mint a Noah bor. Elindult a riportszerző körútra, s jóval kevesebb meggyőződéssel ment vissza, mint amilyennel jött. A cikk ettől függetlenül megjelent, s néhány adatra építve próbálta igazolni: a megye még mindig nagy károkat szenved ettől a fertőzéstől. Hányszor halljuk az :::: ország más részén kérdezni, vagy sajnálkozva kimondani, hogy Szabolcs még mindig az analfabétizmus^ a tbc, az elmaradottság hazája. A nyíri bicskás híre is messzire jutott, 8 alig-alig lehet ennek még ma is egyenrangú versenytársa a már ugyan- _ csak .jól ismert szabolcsi ' téli alma, a jonatán, esetleg a burgonya és a dohány. Por, iszákosság, bicskázás, tbc, tudatlanság. Ezek lennének tehát, amiről megyénket isrperik a kivül- élők, akik vagy régen jártak, vagy soha nem voltak jH9 Elérkezett az ideje, :::: hogy megmóndjuk, ■!" már régen más, mint egykor, de attól is sokban különbözik, mint akár négyöt esztendeje volt. Senki ne higgye, hogy valaki is szépíteni akar a megye mostani képén. Van még itt por, sajnos van szilvapálinkát, bort és sok másfajta talt kedvelő, sót mértéktelenül fogyasztó is elég. Van emiatt sok bicskázás, verekedés, van is belőle bajuk az érintett családoknak, .unkahelyeknek, s nem :ellemes a hatása a társadalomra nézve. Nagyot esett a tbc-s megbetegedések grafikonja is, lelkendezve írjuk 'e, hogy tavaly már egyet- 'en gyermek sem betegedett meg az egykori szabolcsi kórban. Mégis tudjuk, hogy ez a betegség sem végleg legyűrt ellenfél e pillanatban. Tudatlanság is van, analfabétizmus is, elsősorban a múlt hibájából, több annál, bűnéből. Egy kicsit a mi hanyagságunkból van viszont, hogy kisebb mértékű is lehetne, s m£gsincs úgy. Sík Van még álmosság, van még lustaság és |ír van még közöny. De hangsúlyozni kell újr^hogy ezek mind együtt sem tesznek ki annyit, mint húsz éve akár egyetlen egy köztük. Mi látjuk p legjobban, akik itt élünk, hogy sötét, vagy a kelleténél sötétebb képet ma cffcak az fest Szabolcsról, aS tájékozatlan, akinek ismeretei egy-egy még valóban meglévő negatívum felnagyítására szorítkozik. Gondolkoztunk valaha is azon: miért van mégis, hogy értelmes emberek úgy jönnek az ország más részéből a megyénkbe. hogy a sötét Szabolcs képe lebeg előttük? A napokban a távoli Vas megyéből volt nálunk egy közéleti ember. Látogatása után mondta, kellemesen csalódott a megv^ben. A legtöbb szabolcsi, sőt szatmári falu képe hasonló a sokkal korábban fejlődésnek indult vasi községekéhez, vannak persze elhanya- goltabb, de vannak szebb falvaink is, mint az ottaniak. És Szombathely, ez a kétezer éves város városiasabb ugyan, mint Nyíregyháza, de hasonló gondokkal is küzd a fejlesztést illetően. Nyíregyháza pedig — mint megállapította — gyorsan, hirtelen és szép létesítményekkel gazdagodik. Nem udvariaskodás volt a fenti vélemény. Hallhatjuk ugyanezt másoktól, egyre több idelátogatótól. Nekünk sokszor lassúnak tűnik a fejlődés, míg mások céltudatosnak, jónak és gyorsnak tartják azt. Nincs mit szégyenkeznünk, mondják, amikor megmutatjuk pompás almáskertjeinket, új ipari üzemeinket, főiskolánkat. politechnikai műhelyünket, futószalagon épülő falusi gimnáziumainkat, vagy éppen pormentes bitumenútjainkat. Íj* Büszkék lehetünk a ■«5! nyíregyházi színházra, "• a szabadtéri színpadra, amely az országban talán a legszebb. Megmutathatjuk már a nyírbátori múzeumot értékes kincseivel, a bátorligeti rezervátumot egyedülálló növényeivel. Egyre több rendezett, s külsőleg is igényes Szabolcsban a termelőszövetkezeti porta. Űj kórházaink, gyógyintézeteink felveszik a versenyt a leghíresebbekkel, a legszebbekkel belül is. Szép folyóink, gyönyörű pihenőé» kirándulóhelyeink vannak. Éj;, Mindezekről alig ■•Sa szól az országos kró- ni;;a. Erről tehet az a szemlélet, amely figyelmen kívül hagyja a változásokat, s a régmúlt alap- , ján ítél. Ki tagadhatja vi- 1 szont, hogy mi magunk is tehetünk. Hiszen addig ír- * tűk, mondtuk a sötét Szabolcs elnevezést, amíg magunk is elhittük, s amíg magunk is kezdtük azt látni, amit a más vidékre való hazánkfia, hogy alig változik itt valami. Ebből következik: ha meg akarjuk változtatni ezt a sok helyen még élő képet, nekünk kell tennünk érte elsősorban. Magunk becsüljük elsősorban amink van, különösképp azt, ami jó van, amivel méltán lehetünk elégedettek. Mi rendezzük először adósságunkat a megye régmúltjának és jelenének értékei feltárásával, majd szerény,* de hű anyagot nyújtó országos méretű propagandával. Nem szabad hallgatnunk tovább arról, amit az ország közkincsévé tehetünk. Nem lehet halogatni a haladó múlt és a fejlődő jelen tényeinek írásos feltárását, az idegenforgalom szervezését, amelyet két éve akadályoz például egyetlen ’ helyiség hiánya. Súlyos mulasztásunk, hogy Idegenforgalmi Hivatal csak egyedül a mi megyénkben rmcs még! Nem törekedhet a SÍÍJ teljességre a felsorolj” lás, mink van és mit lehetne tenni. De végül lezárhatjuk ezt az elmélkedést azzal: sokkal többet kell tennünk Szabolcs híréért. Ennek elsősorban az erkölcsi hatása lesz számunkra gyümölcsöző. Megváltozik a megyéről alkotott vélemény az ország másik sarkában is, az igazi, a mai Szabolcs képét kapja a más megyebeli ismeretterjesztés _ nem utolsósorban megfelelő vendéglátás — útján. Ami ugyancsak nem közömbös: kihatása lehet az idegenforgalomnak a megye kereskedelmi, gazdasági éltére is. Végül, a sötét jelző megyénk neve előtt már nemcsak nem dicsőség, de nem is igaz. Akkor sem, ha maradt még néhány ismertetőjele. Kerüljön hát oda, ahová való, a történelem múzeumába; Megjegyzés Közöny Társadalmunkban legfőbb érték az ember — szerveink, intézményeink ennek a humanista felfogásnak az alapján foglalkoznak az ügyfelek problémáival, gondjaival. Megesik azonban az is, hogy olykor megfeledkeznek erről az alapvető elvről. Kovács Sándor története legalábbis ezt bizonyítja. Kovács Sándor Demecser- ben lakik; 31 éves, egy gyermekes családapa. Foglalkozására nézve villanyszerelő, de betegsége miatt évek óta nem dolgozhat a szakmájában. Epilepsziás. Amióta az orvosok megállapították ezt róla, azóta sok helyen dolgozott: a Malomipari Vállalatnál, az Almatárolónál s legutóbb, mint mozgóárus, a demecseri fmsz-nél. 1963. december 31-e óta nem dolgozik, nem adnak neki munkát. Több ízben kérte a Nyíregyházi Városi Tanács munkaügyi osztályát, helyezzék el valamelyik vállalathoz, de az illetékesek az Ígéreten kívül semmit sem tettek. A család most a feleség kevés fizetéséből él. Sok mindent eladtak: tv-t, rádiót, ruhákat, hogy legalább gyermekük ne nélkülözzön. Kovács Sándor 1963. januárjában az Egészségügyi Minisztériumhoz fordult segítségért. A minisztérium „letette” az ügyet a megyéhez, a megyei, illetve a járási egészségügyi osztály pedig az SZTK-hoz. Az SZTK újból megállapította, hogy a panasztevő valóban epilepsziás, s szakmájában ezért nem foglalkoztatható. Egyebet nem tett. Pedig, úgy tudjuk, a törvények módot adnak arra, hogy az ilyen embert nyugdíjazzák. De a nyugdíjazás Kovács Sándor számára csak a legvégső lehetőséget jelentené Ö is dolgozni szeretne, hiszen családja, gyermeke van. S munkát immár hét hónapja sehol sem kap. Pedig annak idején, — még egészséges volt — elégedettek voltak munkájával, magatartásával- De, hogy beteg lett, a Malomipari Vállalatnál felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy bajok vannak vele, s az Almatároló sem elégedett meg munkájával. Viszont a demecseri fmsz vezetője csak dicsérni tudja Kovács Sándort. Szerintünk az előbbi két vállalatnál elfelejtették, hogy beteg embererrel van dolguk, aki betegségénél fogva ingerlékenyebb, érzékenyebb, s több törődést kíván, mint az egészséges munkások... Ami megtörtént, azon nem tudunk változtatni. Kovács Sándornak, ha munkaképes, munkát kell adni, ha nem, nyugdíjazni kell — nem Ígéretekkel, segítő emberséggel kell megoldani a problémáját. Mert ha nálunk legfőbb érték az ember, akkor — a beteg ember is ér valamit... Ratkó József A bíróság a következő ítéletet hozta... A disznó és a méhecske halála — Meg leheí-e kerülni a tsz-közgyűlés hatásköréi! • • Ötszáz tonna élelmiszer naponta Megyénk lakossága nyáron kétszer annyi tejet és tejterméket fogyaszt, mint a téli, hidegebb hónapokban. A Nyíregyházi Élelmiszeripari Szállítási Vállalatnak jelenleg több mint ötszáz tonna élelmiszerárut kell kiszállítania naponta a körzet üzleteibeKorábban panasz volt, hogy az áru nem jut el idejében az üzletekbe, s a napi szükségletet a lakosság nem tudja munka előtt beszerezni. Az élelmiszer szállítási vállala-- lat intézkedett; öt fővel növelte a gépkocsivezetők számát, s így ráállhattak a kétműszakos szállításra. A közelmúltban pedig beszereztek eigy kétszívásos tankkocsit, amelyikkel lényegesen rövidebb idő alatt lehet lebonyolítani a folyékony élelmiszerek t mozgatását. Nyíregyházán három gép- I kocsi szállít élelmiszert, — j »t műszakban. S ha nap | közben valamelyik kereskedelmi egységnél hiánycikk miit-ttn-ök, oda nap közben is kiviszik az árut. A kctr- 7pO->e tartozó vidéki üzletek szükségleteit tizenkét gépkocsi elégíti ki. A szállításnál különösebb problémát okozott, amikor az árumozgatásban részt vevő járművek közül valamelyik elromlott, több napot vett igénybe, amíg más vállalatoknál rendbehozták. Az idén már a vállalat tulajdonában álló gépjárműveket a saját műhelyükben javítják, s így igen minimálisra szorult az az idő, amig a jármű ismét részt vehet a forgalomban(r. d.) Tallózás érdekes perekbeh A tsz-ekben felmerülő problémákkal kapcsolatban az utóbbi időben több irányelvül szolgáló bírói döntés történt. Ezekből ismertetünk néhányat. Egy megyei állatforgálmi vállalat és egy tsz-tag tavaly márciusban süldőkoca kihelyezési szerződést. kötött. A tsz-tag átvette az 1800 forint értékű kocát, s vállalta, hogy januárban három, továbbtartásra alkalmas süldőt ad át. A szerződés szerint teljesítés esetén a kocát és a hármon felüli szaporulatot is megtarthatja. A vállalat a kocáért való szavatosságot kizárta, sőt az esetleges kárveszélyt is a hizlalóra hárította. „Kinek“ döglött meg a hízó? A hízó azonban a tanyán nem evett, a kihívott állatorvos megállapította, hogy bél- és gyomorgyulladása van. Miután a gyógyszer sem használt, kényszerlevágásra került sor. A vágóhid 340 forintot fizetett a disznóért. Ilyen előzmények után a vállalat a tsz-tag ellen 1800 forint megfizetéséért fizetési meghagyást bocsátott ki. A járásbíróság a vállalatott elutasította, megállapítva, hogy a koca az eladáskor már beteg volt és a tsz-tag a szavatossági igényt nyolc napon belül- bejelentette. A szegedi megyei bíróság a tsz-tagot arra kötelezte, hogy a vágóhidtól kapott 340 forintot fizesse meg a vállalatnál?. A megyei bíróság is leszögezte P vállalat súlyos gondatlanságát s azt. hogy nem volt joga a szavatosságot kizárni. (Ugyanis kiderült, hogy az átadás előtt néhány órával állatorvosi vizsgálat nélkül, egy gazdától vették át a kocát és így adták tovább.) Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok ítéletét helybenhagyta. A határozat indokolása a többi között hangsúlyozza: súlyosan méltánytalan az olyan kikötés, amely a továbbtenyésztésre átadott állat hibájának minden következményét a tenyésztőre hárítja. Különösen megengedhetetlen ebben az esetben, amikor kiderült, hogy a vállalat a legnagyobb gondatlansággal járt el és a malac már az átadáskor beteg volt. Az ilyen esetek azzal a következménnyel járhatnak, hogy elveszik a kedvet a szerződéskötéstől, aminek viszont a társadalom látná kárát. Ugyanakkor pedig a gondatlan vállalatot, vagy személyeket mentesítené a felelősség alóL Drága méhek Egy termelőszövetkezet növényvédelmi munkát: permetezést és porozást végeztetett. Megbízottja útján a községi tanácsnál bejelentet- . te, hogy másnap permetezés lesz, ezért „ méhészek méhelket három napra zárják el. A községi tanács hivatalsegéde a méhészeket még aznap értesítette: azok a felhívásnak eleget tettek és a méheket csak húrom nap eltelte után engedték ki. Ennek ellenére nagyrészük elpusztult. Mint a szakértő bizottság megállapította, negyednap hajnalban HCH idegméreggel a Kifogástalan szikra fogóval dolgozik, és a lajtban az esetleg keletkező tűz oltásához elegendő vizet tárolnaik. Egy SZK—3-as és egy AC —400-as kombájn arat a nyír- tassi határban. A tűzrendészeti szabá'yok megtartása üt sem kifogásolható, azonban mindkét gépnél van műszaki hiba. Egyiknél töröttek az elektromos vezetékek, hiányzik a földelőlánc, a másiknál pedig a biztosítékok közül négy nincs bekötve. Ezek a hibák is okozhatnak tüzet- Anarcs határában a vasúti sínek mögötti szérűn szabályos szántás védi a tsz termését a mozdonyból kipattanó szikrák veszélyétől. liken a tanácselnök így tájékoztat: „Többször voltunk kinn ellenőrizni a tűzrendészeti parancsnokkal. Nincs differencia a tűzvédelemmel”. A Dózsa Tsz majorjában szalmatetős ideiglenes magtár mellett pöfög a Zetar. Bár a gép szikrafogója szabályos, a szalmatetőtől való nyolcméteres kötelező távolság helyett csak kettő van itt. Mit tenne, ha tűz ütne ki a majorban? — kérdezte Var ga Károlv őrnagy a fesz nappali őrétől. Kiderült. ho<?y fogalma sincs kötelességéről. hiszen őt csak a „tolvajok ellen oktatták ki”. A vásárosnaménvi Vörös Csillag Tsz gabona iát csépeli a Tiszateleki Gépállomás két gépe- Mindkettőnél piszkosak a szikrafoigók, a gépkezelőknek tűzrendészet) szabályzatuk nincs, csorog az üzemanyag. A cséplőgépen dolgozó tsz-tagok nem tudják, hogv tűz esetén mi a feladatuk. Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogv még mindig sok helyen nem tartiák meg a legalapvetőbb szabályokat sem. A gépkezelők a legtöbb esetben szabálvtalan. vagy hiányos felszereléssel végezték a munkát. Sz. Sz. A nyár, de különösen az aratás, cséplés ideje tűzren- iészeti szempontból a legveszélyesebb időszak. Három járásban — a nyíregyháziban, a kisvárdaiban, a vásárosnaményiban — szúrópróbaszerű ellenőrzést tartott a Megyei Tűzrendészeti Szakértő Bizottság. Nyírpazony határában, a Zöld Mező Tsz szérűjén a Nyírteleki Gépállomás Zetor- ja elevátort hajt. Rakják a kazlakat. Az erőgép ötméteres körzetében tilos szalmát elhelyezni, mert egy kipat- tapó szikra pillanatok alatt lángba boríthat mindent. A traktor előtt félméterre fekszik a szalma, csöpög az üzemanyag, a gép alatt nincs felvágva a szérű és hiányzik a kipufogó felső szikrafogója is. A tüzet nem lenne mivel oltani, mivel hiányzik a 600 liter víz is- Beregi József gépkezelő ellen szabálysértési eljárás indul, de feljelentést tettek Kiss Károly tsz-el- nök ellen is, aki hasonlóképpen felel a szabálytalanságokért. A nyírturai Zöld Mező Tsz- ben is kazlaznak. Pásztor Dániel megmutatja a tűzrendészeti felszereléseket, ellenőrző- könyvét, minden rendben van. Hétszézan vizsgáznak a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamán % A SZOT felsőfokú munka- védelmi tanfolyamának most folyó eddigi legnagyobb arányú vizsgáján 700 első-, illetve másodéves hallgató — mérnök, technikus, stb, — számol be tudásáról. Az elmúlt öt év alatt a tanfolyam nagy fejlődésen ment keresztül. Az első évfolyam 1959-ben még csak 80, kizárólag fővárosi hallgatóval kezdődött. A vidéki jelentkezőket első ízben a következő évben vették fel, most viszont a vizsgázóknak már több mint a fele közülük való. A következő tanév a további fejlődés jegyében indul. Négyszázötven új hallgató beiskolázásával a két évfolyam létszáma az 1964/1965-ös tanévben eléri a 850-et. virágzásban lévő lucernást bepermetezték és ez okozta a méhek elhullását. A megindult kártérítési perben a Pest megyéi bíróság a szövetkezetei 50 százalékos kártérítésre kötelezte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kár- megosztás' arányát a méhészek javára 90:10 százalékban állapította meg. A határozat indokolása szerint a méhészek az államigazgatási szervtől kapott közlésben — joggal — megbíztak és ez felelősségük súlyát lényegesen csökkenti. A bognár tsz-tagsága Egy villanyerőre berendezett műhellyel rendelkező bognármester az egyik tsz- be tagként belépett. A szövetkezet vállalta, hogy a műhelyért külön fizet és a villanyfogyasztás díját is megtéríti. Amikor azonban ennek a kötelezettségének nem tett eleget, a bognár perit indított. Ä járásbíróság végzésében úgy döntött, hogy a követelés bírói úton nem érvényesíthető és az iratokat áttette a szövetkezet közgyűléséhez. Ezt a végzést a székesfehérvári megyei bíróság helybenhagyta. Álláspontját azzal indokolta, hogy a törvény értelmében a tsz-be lépő tag — a közgyűlés határozatának megfelelő térítés ellenében — köteles a közös gazdálkodás céljára a szövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező összes főbb gazdasági eszközöket. Ez vonatkozik P tsz-be lépő kisiparos és családja tulajdonában lévő olyan gépre és felszerelésre is, ami a tsz. által folytatott üzemi tevékenység körébe tartozik. A bognár köteles volt fel- szerelési tárgyait a tsz-be bevinni, tehát a műhely használatáért járó díjazásra vonatkozó bérleti szerződés érvénytelen. Egyébként a bognár követelése a tagsági viszonnyal kapcsolatos igény. Márpedig a tsz és tagjai között ilyen vita eldöntésére — ha a követelés értéke a 300 forintot meghaladja — kizárólag a közgyűlés jogosult. Az igény tehát bírói úton nem érvényesíthető. Rosszul sikerült halastó Sok kár éri a tsz-eket azért, mert szavatossági igényüket elkésve érvényesítik. Egy ilyen ügy került nemrég a Legfelsőbb Bíróság elé. Egy szabolcsi termelőszövetkezet részére 86 kataszt- rális holdon halastó épült. Később kiderült, hogy a tó lecsapoló csatornája eliszaposodott. A szövetkezet vezetői ezt különböző tervezési hibáknak tulajdonították, s ezért a tervező vállalat ellen kártérítési pert indítottak. A nyíregyházi megyei bíróság helyt is adott a keresetnek, de a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Az ítélet szerint a szövetkezet kártérítési igényét a tó átvétele után 14 hónappal nyújtotta be. Ha a hiba felismerhet® — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság — a megrendelő 8 napon belül köteles a másik félhez írásban bejelentést tenni. Ha felhívása nem jár eredménnyel, az átvételtől számított hat hónapon belül pert kell indítania. Amennyiben a hiba használat közben, vagy hosszabb idő után ütközik ki, tehát rejtett, a megrendelő a felismeréstől számított hat hónapon belül érvényesítheti szavatossági jogát. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ebben az esetben is ez töri tént: a tsz. nem tavasszal adta be keresetit, amikot a hibát felismerte hanem csak tíz hónappal kérőbb,8 ísv követelésével óik"'ott. H. E. „Mii tenne, ha tűz ütne ki?“ Ellenőrző körúton három járásban
