Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-18 / 141. szám

N. Sz. Hruscsov dániai iálogatása szerdai napjának eseményei Koppenhága (MTI): Kiss Csa­ba, az MTI kiküldött tudósító­ja írja: A dániai látogatás első napja után megállapítható: Hruscsov iránt szinte óráról órára nö­vekszik az érdeklődés A szov­jet kormányfő kedden elhang­zott beszédeiben hangsúlyozot­tan kiemelte, hogy nem arról kell beszélni, ami a két országot elválasztja egymástól — a társadalmi rendszerek vitájában amúgy is majd a legfőbb ítélőbíró, a történelem dönt. A fő dolog az, ami összekapcsolja a két or-, szagot: a kölcsönös érdek. Hruscsov és Krag miniszter­elnök első hivatalos tárgyalá­sán, a kedd délelőtti látogatá­son erről volt szó. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy rendkívül _ érdeklődik a dán mezőgazdaság és az ipar ered­ményei iránt. A kíséret tagjai között van például Szidak földművelésügyi miniszterhe­lyettes is, aki már kedden kü­lön programot bonyolított le: mezőgazdasági kérdésekről tár­gyalt. Hruscsov maga is alá­húzta a keddi fogadáson mon­dott beszédében, hogy a szov­jet nép fejleszteni akarja me­zőgazdaságát és szívesen al­kalmaz e téren minden hasznos tapasztalatot. Mindenekelőtt ezekről a kér­désekről lesz szó a hivatalos tárgyalásokon is. E tárgyalá­sok szerdán délelőtt kezdődtek meg a Marienborg-kastélyban. Ez a 200 éves épület a dán kor­mányfő nyári rezidenciája. Krag miniszterelnök kijelen­tette: nagy fontosságot tulajdo­nit e tárgyalásoknak. Kedden este újságíróknak elmondotta, hogy a hivatalos programban megjelölt időn kívül külön tar­talékidő is rendelkezésére áll a két kormányfő megbeszélésé­re. A két miniszterelnök az első pillanattól kezdve rendkívül szívélyes, baráti kapcsolatban áll egymás­sal. Krag figyelmes házi­gazda és Hruscsov nem kevésbé figyelmes vendég. Helle Krag asszonynak, a mi­niszterelnök feleségének pél­dául két ukrán falusi cipót ho­zott; ez ugyanis nagyon ízlett neki moszkvai látogatásakor. A dán miniszterelnök gyer­mekei már meg is kóstolták ezt az ajándékkenyeret. Az uticso- magok között volt néhány kon­zerv a híres orosz borsos le­vesből is, amelyet ugyancsak megkedveltek tavasszal a dán vendégek. A koppenhágai lapok szerdán sok hasonló epizódról számol­tak be, amelyek azt mutatják, hogy a légkör hangsúlyozottan, a protokolláris összejöveteleken messze túlmenően szívélyes. A lapok több oldalas tudósítások­ban, fényképriportokban szá­molnak be a nap eseményeiről. A szerdai nap egyik legfonto­sabb eseménye Hruscsov láto­gatása a dán királyi csa­ládnál a fredensborgi kastély­ban. A XVIII. században épült kastély, amely Koppenhágától mintegy 35 kilométernyire van, IV. Frigyes királyról, épít­tetőiéről kapta nevét és ma a királyi család nyári rezidenciá­ja. A délelőtti politikai tárgya­lások mintegy két órát vettek igénybe és igen jó hangulatban folytak le. Élénk derültséget keltett, hogy Gromiko külügy­miniszter gépkocsija forgalmi torlódás miatt valahol elakadt és a külügyminiszter emiatt kissé elkésett. Hruscsov moso­lyogva jegyezte meg: nem kez­di meg a tárgyalásokat a kül­ügyminiszter nélkül. Dán forrásokból szerzett értesülések szerint a megbeszélésének elsősorban gazdasági kérdésekről folytak, mindenekelőtt a két ország mezőgazdaságá­nak szorosabb együttműkö­désével kapcsolatos témá­kat vitatták meg. A politikai tárgyalások után Nyikita Hruscsov gépkocsijával elindult a fredensborgi kastély Frigyes király nyári rezidenciá­ja felé. Az útovanal mentén az eső ellenére is sokan kö­szöntötték a szovjet kormány­főt. Több száz újságíró ázott bő­rig, mikíjzben Hruscsovra és kíséretének tagjára vártak a királyi kastély előtt, de leg­alább jól elszórakoztak a med­vebőr kucsmás, díszegyenruhás testőrgárda látványos őrségvál­tásán és ceremóniáin. Vörös frakkos lakájok nyi­tották ki a gépkocsi ajtaját és a díszegyenruhába öltözött ad­jutáns segítette ki Nyikita Hruscsovot a kocsiból. Frigyes király a kastély bejáratánál várta a szovjet kormányfőt, akivel előbb mintegy félórás megbeszé­lést folytatott, majd csa­ládjának tagjaival együtt ebéden látta vendégül. A megbeszélésen csak Krag miniszterelnök volt jelen, az ebéden viszont részt vett a szovjet küldöttség valamennyi tagja. A szívélyes hangulatú ebé­den mind Frigyes király, mind pedig Nyikita Hruscsov minisz­terelnök pohárköszöntőt mon­dott. Ebéd után Hruscsov és csa­ládjának tagjai a királyi csa­láddal együtt rövid sétát tettek a kastély parkjában. A szovjet kormányfő három lányát a dán király három lánya kísérte a sátán. A fotóriporterek való­sággal megrohanták a királyi család és a Hruscsov család tagjait, akiknek csak nehezen tudtak utat törni a szenzációra éhes fényképészek gyűrűjében. A szovjet kormányfő ezt követően meglátogatta Koppen­hága egyik modern lakótelepét, majd feleségének és kíséreté­nek társaságában három la­kást tekintett meg. Végül fel­keresték a telep bölcsődéjét és óvodáját. Világpolitika sorokban Angol munkáspárti képvise­lők csoportja az alsóházbari határozati javaslatot terjesz­tett elő, amely felsorolja a dél-arábiai Radfan-törzsek el­len folytatott irtóhadjárat bünlajstromát. A javaslat a legélesebben elítéli a kor­mányt, mert csapataival el- pusztíttatja a Radfan-törzsek falvainak élelmiszerkészleteit. Johnson, az Egyesült Álla­mok elnöke szerdán Cleve- landban beszédet mondott egy szakszervezeti gyűlésen és főleg az ország belső helyze­tével foglalkozott. Az elnök beszédében utalt az automa­tizálás problémáira, a szak- képzettség nélküli munkaerő iránt megnyilvánuló kereslet csökkenésére, a munkaerőtar­talék számának növekedésé­re. A brit-guyanai helyzetet tovább súlyosbította Duncan Sandys gyarmatügyi miniszter döntése, hogy a legközelebbi választásokat olyan szavazati rendszer szerint tartja meg, melyek alapján az egész or­szág egyetlen választókerület lesz és a pártok az egész or­szágban elnyert szavazataik aránya szerint osztoznának a mandátumokban. A kormány­zóra ruházott teljhatalom szinte teljessé tette az alkot­mány felfüggesztését. Főt í Jenő elvtárs a UEÄIF II7. kongresszusán Varsó, (MTI): A Lengyel Egyesült Munkás­párt IV. kongresszusán szer­dán este a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának üdvözletét Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja tol­mácsolta. _— A lengyel és a* magyar nép baráti kapcsolatai törté­nelmiek — mondotta többi kö­zött. — Mindkét nép bátor for­radalmi harcot vívott történel­me során szabadságáért. A tő­kések és nagybirtokosok nép­ellenes politikája, a második világháború rombadöntötte mind a két országot. A hagyo­mányos barátság a szovjet had­sereg segítségével felszabadult népeink között, a szocializmus, bázisain új, gazdagabb tartal­mat kapott, elmélyült és a tár­sadalmi haladás egyik forrásá­vá vált. — Pártunk és a Lengyel Egyesült Munkáspárt között szoros kapcsolat van. Ennek alapja a hűség az azonos vi­lágnézethez, a marxizmus—le- ninizmushoz, a proletár interna­cionalizmushoz. Egyetértünk a nemzetközi helyzet megítélésé­ben, azonosak nézeteink a nemzetközi munkásmozgalom­ban kialakult helyzet értékelé­sében. — Úgy ítéljük meg mi is, hogy rendkívül fontos feladat a nemzetközi helyzet feszültsé­gének a további enyhítése, elengedhetetlen a német kér­dés békés megoldása, előbbre kell vinni az általános és tel­jes leszerelés ügyét. A béke biztosíthatóságába vetett szi­lárd hittel kiállunk az atom­csendről szóló moszkvai meg­állapodás mellett. Támogatjuk a közép-európai atomfegyver­kezés befagyasztását javasló lengyel tervet. — Egyetértünk abban, hogy a nemzetközi munkásmozga­lomban határozottan küzdeni New York (Reuter, AFP): A Reuter és az AFP jelenti, hogy Goldwaternek, a köztár­saság párt elnökjelöltségét megszerezni kívánó szélső­jobboldali szenátornak kedden nagy ajándék hullott az ölé­be: a párt texasi szervezetének kongresszusán egyhangúlag a szenátor jelölése mellett fog­laltak állást. Ez annyit jelent, hogy az 56 köztársasági párti küldött (Texas államból) Goldwaterre fog szavazni a jövő havi országos elnök jelölő kell minden olyan törekvés el­len, amely gyengíteni igyekszik a kommunista pártok egységét, a jelenkor adottságaiból kö­vetkező reális célokat kitűző politikát. Elítéljük a szakadá- rpk aknamunkáját, bomlasztó tevékenységét. A Kínai Kom­munista Párt vezetői antimar- xista, a személyi kultuszt táp­láló és újjáélesztő, a nemzet­közi munkásmozgalom egységét megbontó politikája következ­tében meggyőződésünk szerint ismét fő veszéllyé vált a dog- matizmus, a szektásság és a „baloldali” kalandorpolitika. — A mi véleményünk sze­rint időszerű összehívni a kom­munista- és munkáspártok ér­tekezletét a nemzetközi kom­Köves Tibor, az MTI londo­ni tudósitója írja: ,.Butler találkozik Hruscsov- val!” — jelentik első oldalas főcímekben szerdán az angol lapok. Butleré lesz az utolsó szó a kormánypárt és a mun­káspárti ellenzék külpolitikai kortespárviadalában — han­goztatják konzervatív megfi­gyelők. Az alsóház külügyi vitájának első napjáról szóló beszámolók elismerik: a tory képviselők a parlament folyo­sóin nyíltan tehetetlenséggel vádolták vezetőiket, amiért át­engedték Harold Wilson ellen­zéki vezérnek a lehetőséget, hogy Moszkvában a szovjet ve­zetők társaságában a világnyil­vánosság reflektorfényébe ke­rüljön. „Butler moszkvai láto­kongresszuson. Nem hivatalo­san a szenátor 674 küldött­szavazattal rendelkezik, tehát a megválasztáshoz szükséges 655 szavazatnál már 19-cel töb­bet szerzett. New York-i hír szerint Rockefeller kormányzó — egy nappal korábban Scranton ja­vára visszalépett — felkérte Eisenhower volt elnököt és Nixon volt alelnököt,. támo­gassák ők is a pennsylvaniai kormányzót Goldwaterrel szemben. munista mozgalom egységének a megvalósítása érdekében. Szilárdan kiállunk a kommw nista- és munkáspártok 1957. évi és 1960. évi moszkvai hatá­rozatai védelmében. Határozot­tan kiállunk a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXXI. kongresszusán hozott határozatok mellett és egyetér­tünk azokkal. Valljuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­ja történelmi tapasztalatokban gazdag, megalapozott, elvhű, bátor és alkotó politikája biz­tosítja a kommunizmus felépí­tését a Szovjetunióban, elősegí­ti a társadalmi haladást a szo­cializmus építésértek útjára lé­pett országokban és az egész világon. gatásának bejelentése arra vall, hogy a kormány komolyan ve­szi a tory hátsó padsorokban el­hangzott bírálatokat” — jegy­zi meg a konzervatív Daily Express. A kormányhoz közel álló Dai­ly Telegraph megállapítja: Butler már több alkalommal világosan kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy szeretne ellátogatni Moszkvába, s most örömmel ragadja meg az al­kalmat, hogy a szovjet meghí­vót végre kézhez vette. A lap diplomáciai tudósítója rámu­tat, hogy Butler alsóházi be­jelentését az angol kabinért rendkívüli ülése előzte meg, amelyen nem kormányzati kérdéseket, hanem a konzerva­tív párt választási taktikáját vitatták meg. „Minthogy a külügyminiszter Harold Wilson ellenzéki vezér két korábbi moszkvai útjának nyomdokait fogja követni, Butler látogatá­sát elkerülhetetlenül a minisz­terelnök választási taktikája részének fogják tekinteni” — állapítja meg a Daily Teleg­raph. Valamennyi hírmagyarázó egyetért abban, hogy Butler útj ától nem várható látványos kezdeményezés, s legjobb eset­ben előkészítheti a diplomáciai terepet az angol és az amerikai választásokat követő időszak­ra. A moszkvai repülőjegyekért folyó választási versengés min­den esetre aláhúzza az angol közhangulat legpozitívabb vo­nását: a szigetország népe olyan kormányt akar, amely megér­tésre tud jutni Moszkvával. Texas egyhangúlag GoSdwatert jelöli & z angol választópolgár olyan kormányt akar, amely megértésre tud Jutni a szovjet vezetőkkel Választási versenyfutás a moszkvai repülőjegyekért Gergely Mihálys M egenek 36. — Tánc közben megszurkált egy fiút — mondta a rendőr. — A sértettet kórházba szál­lították... De nem életveszé­lyes! — tette hozzá, hogy az asszonyt megnyugtassa, — ön hozzátartozója? — Az anyja vagyok! —- Itthon van a fia? — Nincs... Még nincs — felelte az asszony kissé össze­szedve magát. Már mellette volt a férje. —• Tessék beljebb fáradni! — mondta Radován. A rend­őrt beengedte, de a kíséretet kirekesztette, helyesen gya­nítva, hogy a kíváncsiság hoz­ta ide őket. A rendőr körülpillantott. — Tudják, hol a fiúk? — Nem — mondta Rado­ván. — Már haza kellett vol­na jönnie. •— Itt a lakótelepen nincs — mondta a rendőr. — A fia­talok segítettek keresni. — És mit akar a fiamtól? _ kérdezte az asszony. — Sajnálom, be kell kísér­1964. június IS. nem — felelt a rendőr. — Ha hazajönne, ne hagyja el a la­kást, önök is felelnek érte! ...Viszontlátásra! — Tisztelgett és elment. Radován becsukta utána az ajtót, besietett a feleségéhez. Az asszony egy fotelba ros- kadt, maga elé meredt, ajka meg-megrándult. — Úristen! Hogy történhe­tett?..; Miért csinálhatta?! — suttogta. — Hát csakugyan nem ismerem a gyermeke­met?... Hogy föl nem fogha­tom, mit miért tesz? A férfi bátorítóan tapogat­ta a hátát. — Ne hagyd el magad!... Én megyek, hátha megtalálom! — Veled tartok! Úgysem tudnék itthon maradni! A belvárosban sorra járták az éttermeket, eszpresszókat, de Gézát sehol sem találták. Éjfél volt, bezártak a szóra­kozóhelyek, a Nápoly-bár ki­vételével, mely az Arany Csillag hajnali ötig nyitva tartó mulatója. Elfáradtak a keresésében, taxiba ültele, hátha közben hazament a fiú. Le sem feküdtek. Nem tud­lak volna elaludni. Kettő után érkezett meg a fiú, az anya rohant ajtót nyitni. A fiú rápillantott, mintha azt akarná leolvasni róla, tudja-e már, mi történt, aztán szó nélkül ment be a szobájába. Az anya és Radován követ­te. — Fiam... édes fiam, mi történt? Mit csináltál? — kérdezgette az anya kétség- beesetten. — Biztos tudjátok már — mondta majdnem egykedvűen C-éza. — Hogy tehetted? — fir­tatta az asszony. — Miért nem mentél orvos­hoz? — kérdezte Radován, de a fiú csak ráemelte nagy, vi­lágoskék szemét, s neki sem válaszolt. Radován eltűnt, de hamarosan egy kis jódos üveggel, steril vattával, gyu­fával tért vissza. — Mutasd, hadd fertőtle­nítsem! — mondta Radován és kiadósán bekente a köröm­mel tépett sebeket. — Kettő nagyon csúnya, reggel föltét­lenül orvoshoz kell menned! A fiú összeharapta fogait, arca meg sem rezzent. — Nem fáj, kisfiam? — kérdezte az anya. — De. — Nem is sziszegsz! — Minek az. Nem szoktam. Az anya és Radován cso­dálkozva nézte. — Egy rendőr keresett tíz után — mondta Radovan. — Őrizetbe fognak venni! A fiú hallgatott, majd lom­ha, kimerült mozdulatokkal vetkőzni kezdett. — Ki volt az, akit megszúr­tál? — kérdezte az anya, s hogy a fiú erre sem felelt, hangját megemelte. — Felelj hát, ki volt? — Nem ismerem. — Hát akkor ?_ Akkor miért? — Borával táncolt , — Csak azért?... mert vele táncolt? — Kértem tőle, és nem adta. — És ezért rögtön le kellett szúrni? — kérdezte Radován. — Fiam, fiam, hát hogy kép­zeled te az életet? — Ezt most kérdi? — Any­jához fordult. — Most kérditek már? Hát tudom én azt?... Nem ti tettetek ilyenné, gmi- lyen vagyok? Hát nem nektek köszönhetek mindent?... Me­lyiké töknek, most már csak azt nem tudom! Mind a ket­tőtöknek?... Vagy talán mind a hármatoknak, akik csak magatokra gondolva éltetek, velem nem törődtetek és most faggattok!... — Rá akart gyúj­tani, de ujjai reszkettek, két­szer is eltörte a gyufát. Anyja kivette a kezéből, tüzet adott neki, — Azt hiszed, nem vágytam folyton utánad?... Titokban mindig azokat figyeltem, akiknek volt anyjuk és iri­gyeltem őket, mert nekem nem volt. Tudod, te, mi az, úgy felnőni?... Dehogy tudod! De most vallatni, vádolni, azt igen!... Hát akkor hagyjatok! Hagyjatok, aludni akarok! A fájdalomtól elnehezült tagokkal mentek ki a kisszo- bábóL Lefeküdtek, a férfi so­kára elaludt, de az anya szemére nem jött álom. Valamivel öt után megszó­lalt az előszobacsengő. Az anya magára kapta pongyolá­ját, kirohant. Két rendőr volt. Az anya lekísérte őket a gépkocsiig. Mikor a sofőr be­gyújtotta a motort, mondani akart valamit a fiúnak, de az makacsul lehajtotta fejét, elutasító bezárkózottsággal, hogy az anya erejéből csupán egy félbetörött búcsúzó moz­dulatra futotta. Alit még kisideig, csökö­nyösen nézve abba az irány­ba, amerre a gépkocsi eltűnt. — Hát igen. Ilyenek a mai fiatalok! — mondta mögötte egy pletykás ízű női hang. — Jódolgukban nem tudják, mit csináljanak! Szó nélkül faképnél hagyta. Férjét borotválkozás köz­ben találta. — Korábban elmegyek, be­szélek Vadnai Karcsival — mondta Radován. — Egy jó ügyvéd, megmondja, mire számíthatunk! Az asszony torkát sírás ka­parta. Maga nem evett, de ott ült a konyhaasztalnál, mi­közben . férje reggelizett. — Itthon maradok, betele­fonálok Schütznek — mondta. — Tennem kell valamit, nem hagyhatom magára! — Majd hét után fölhívlak, elmondom Vadnai vélemé­nyét! Kikísérte férjét a lépcső­házba, aztán felköltötte a ki­vételesen sokáig alvó Andit, megfürdette, felöltöztette. Az­tán mert Andi hamar meg­szimatolta, hogy nincs itthon a bátyja, a gyerek tudtára kellett adni a történteket. Andi nem akarta elhinni, hogy az Ő bátyja, a tőle ajándék­ba kapott bicskával megszur­kált egy embert. A gyereket elkísérte az is­kolába, aztán becsöngetett a Gráner családhoz. Mikor be­mutatkozott, Gránerné, egy alacsony, sovány asszony neki­támadt. — Maga aztán szégyellhet! magát, egy gyilkost nevelni! Ilyen fiatalon már szurká- lódzni, rendőrségre kerülni!... És belekeverni az én leányo­mat! Csak Bori segítségével tud­ta megcsöndesíteni az asz- szonyt, hogy beszélhessenek. Arra kérte Borit, szóljon Szklenámak, ne tegyen bűn­vádi feljelentést a fia ellen. Hajlandó megfizetni a gyógy­kezelés költségeit, még kárté­rítést is, csak börtönbe ne kerüljön a fia. Gránerné hallani se akart engedékenységről, de Borit megindította az anya könyör­gése, s eszébe jutottak a fiú elbeszélései. Megígérte, meg­teszi, ami tőle telik. Radovánné érezte, hogy a lány más természet ü, mint az anyja: szeretett volna beszél- ni vele a fáiról. Kapóra jött, hogy Gránerné reggeli bevá­sárlásra küldte a leányát. Radovánné elköszönt, elkí­sérte Borát. (Folytatjuk) 2

Next

/
Thumbnails
Contents