Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-17 / 140. szám

XXI. ÉVFOLTAM, 140. SZÁM ARA: 50 fillér 1964. .IÜNIUS 17, SZEKÖA Hruscsov Ko]»i»ciiliú»iiliaii ICÍS? Csúffe®, Ktl 'MTI ktküiéott tudósítója fe­lem«: Kedden délelőtt megérkezett Koppen­hágába a Baskiria fe­délzetén N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki a dán kor­mány meghívására hivatalos látogatást tesz az országban. B ■esetovot útjára elkísérte felesége, Nyina Petrovna, há­rom leánya: Júlia,, Rada és Je­lene, továbbá Gromiko kül­ügyminiszter, Romanovszkij, a külföldi kulturális kapcsolatok bizottságának elnöke, Szatyu- kov, a Pravda, Adzsubej, az Iz­vesztyija főszerkesztője, Szi- dak, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese, Kuz­min külkereskedelmi minisz­terhelyettes és számos szak­értő. A szovjet kormányfő ezúttal már a 21. országba látogat el. Útja iránt igen nagy érdeklő­dés mutatkozik. Részint azért, mert több év óta először láto­gat európai tőkés országba, ré­szint pedig azért, mert utazását még 1959-ben tervezték, akkor azonban a dán közvélemény egy részének mesterségesen fel­szított szovjetellenes magatar­tása miatt útját kénytelen volt lemondani. A közvélemény megváltozott álláspontját nemcsak a dán ál­lamférfiak hivatalos nyilatko­zatai mutatják — az elmúlt napokban számos ilyen állás­foglalás hangzott el —, hanem a dán sajtó is tükrözi az ér­deklődést. Hruscsov megérkezésének reggelén Valamennyi lap vezér cikkben foglalkozik a nagy jelentőségű látoga­tással és kivétel nélkül mindegyik kiemeli: a szovjet kormányfő szíve­sen látott vendég az or­szágban. Még azok a pol­gári lapok is, amelyek egyébként nem rokonszen­veznek a Szovjetunióval, megállapítják vezércik­keikben, hogy a szovjet nép békés munkával fog­lalkozik, s leszögezik, hogy N. Sz. Hruscsovnak mesz- szemenő személyes érde­mei vannak a világbéke megszilárdításában. A szovjet kormányfőt nagy ünnepélyességgel fogadták Dá­niában. Amikor hajója, a 3500 tonnás Baskiria elérte a dán felségvizeket, a flotta két kor­szerű hajója, a Flora és a Tri­ton köszöntötte. A Baskiria a két dán hadihajó díszkíséreté­ben érkezett Koppenhága kikö­tőjéhez. A Langelinie, a kikötő sze­mélyforgalmi részében, nem messze Koppenhága jelképé­től, a nemrég helyreállított kis Fzirén szobortól dísszázad so­rakozott fel. Már a kora regge­li óráktól kezdve több száz újságíró, fotoriporter, filmes Sürget a növényápoíls megyeszerte. Felvételünk a eségöldi Bajcsy-Zsllinszky Tsz napraforgőtáblájáról történi, Munkában Babik István trak toros. < Foto: Hammel J. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l Új csatornarendszerek épülnek Öntözési táj lesz a tiszaiük i járás 1200 hold területen kezdhetik meg a gazdálkodást. Ez a terület korszerű gépesítés, és újabb vízszállító árkok elá- gaztatása nyomán 1967-ben újabb ezer holddal bővül, 1970-ben már összesen 11 000 he’d nagyságú területet ön­tözhetnek a tiszalöki járás termelőszövetkezetei. A Ti­szából táplálkozó Keleti- é* Nyugati-főcsatornák torkola­tánál ezzel kialakult Szabolcs- Szatmár megye első korszerű­en felszerelt öntözési tája. amely a számítások szerint évenként közel százmillió fo­rint hasznot hajt a nagyüze­meknek. A Keleti- és a Nyugati-fő­csatorna Szabolcs-Szatmár megyei szakaszán új csator­narendszereket és öntözófür- töket építenek, hogy Tisza- vasvári és Tiszalök határá­ban elterülő szikes, több év­tizeden keresztül használha­tatlan területeken megkezd­hessék a vízigényes növé­nyek termesztését. Az első öntozöfürt építését már meg­kezdték. Három bővizű „eret vágnák” ki a Nyugati-főcsa­tornából. amely konyhaker­tek, gyümölcsösök, mezőgaz­dasági növények öntözésére szolgál majd. 1966-ban az új csatorna- rendszerek mellett több mint mán y fő —, a személyes találkozók véleményem szerint kétszeresen hasz­nosak. Az ilyen országok­nak méginkább békében és barátságban kell él­niük a jószomszédi kap­csolatok példáját kell mu- tatniok. i — Örömmel ismerkedünk meg a dán nép életével, sikerei­vel — mondotta —, amelyeket a mezőgazdaság, a kultúra és a tudomány terén ért el. — Nyílt szívvel jöttünk ide — jelentette ki a továbbiak­ban, majd átadta a szovjet emberek szívből jövő üdvözle­tét Dánia népének. A fogadtatás után a vendé­gek a dán hivatalos személyisé­gek kíséretében gépkocsin szál­lásaikra indultak. A karaván motoros rendőrök dxszkíséreté- ben haladt át a városon. Útköz­ben ezrek és ezrek üdvözölték szeretettel a szovjet kormány­főt és családjának tagjait. A szálló kapujában cilinde­re», díszegyenruhás portás vár­ta a kormányfőt. Hruscsov de­rűsen szemlélte a nem minden­napi látványt. A szálló előtt is ezrek üdvözölték a szovjet kormányfőt. Rövid pihenő után a szovjet küldöttség a Mindelunden hősi temetőbe indult. Itt temették el a dán ellenállás 107 harco­sát, akiket a fasiszta megszál­lók végeztek ki, továbbá 31 nlyan dán állampolgárt, akik 3. náci koncentrációs táborok­ban pusztultak el. A szovjet vendégek koszorút helyeztek el a hősi emlékművön és néma csenddel adóztak az ellenállás halottal emlékének. Kora dél­után Hruscsov és kísérete a koppenhágai városházára in­dult, ahol tiszteletére ebédet adtak. A szovjet vendégeket a városháza bejáratánál Stjem- quist a városi tanács elnöke és Hansen főpolgármester fogad­ta. Stjemquist, a városi tanács elnöke mondott üdvözlő be­szédet,. Gorkij szavait idézte arról, hogy az ember legszen­tebb joga szabadon gondol­kodni, szabadon beszélni és cselekedni. * — Az a véleményem, hogy ön, miniszterelnök úr, ennek az eszmének képviselője és ezért különösen nagy örömmel üdvözöljük körünkben — mondotta, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió mindig békés magatartást tanúsított Dánia iránt. A városi tanács elnöke be­fejezésül vázát nyújtott ái Hruscsovnak. Hruscsov válasz­beszédet mondott. A szovjet kormányfő a dísz­ebéd után a dán parlament­ben, a Folketingben tett láto­gatást. Délután Szergej Romanov- .szkij, a külföldi kulturális kapcsolatok bizottságának el­nöké és Bomholt, a kulturális ügyek minisztere jelenlétében nyitották meg az Iparművésze­ti Múzeumban a dán—orosz kapcsolatok ötszáz évét be­mutató kiállítást, amely a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak, baráti együtt­működésének félévezredes tör­ténetét dolgozza fel. Koppenhágából jelenti a Ma­gyar Távirati Iroda: Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő látogatást tett Ottc Krag dán miniszterelnöknél. A két kormányfő meleg baráti beszélgetést folytatott. es rádiós várakozott türelme­sen, hogy tudósítást adhasson a szovjet vendégek érkezésé­ről. A dán televízió és a fotó­sok számára hatalmas tornyot is emeltek. A televízió helyszí­ni közvetítésben számolt be a nagyfontosságú eseményről. Hruscsov fogadására' megje­lent Krag miniszterelnök, Ho- ekkerup külügyminiszter és a dán kormány több más tagja, a parlament képviselői, Kop­penhága vezetői, a közélet ne­ves személyiségei. Ott voltak a diplomáciai képviseletek veze­tői, továbbá Jansen vezérőr­nagy, Koppenhága katonai pa­rancsnoka, a dán hadsereg és hadiflotta magas rangú tiszt­jei. A kikötőben igen sokan gyűl­tek össze, hogy személyesen üd­vözöljék Hruscsovot. Hatalmas orosz nyelvű felirattal vonultak fel a stutthofi koncentrációs tábor életben maradt foglyai, akiket a szovjet hadsereg sza­badított fel. Amikor a Baskiria befu­tott a kikötőbe, a Flora nevű hadihajó fedélzeté­ről 21 díszlövést adtak le. Felhangzott a két ország himnusza, majd hatalmas taps köszöntötte a Baski­ria fedélzetéről mosolyog­va integető szovjet kor­mányfőt. Hruscsovot, feleségét, család­tagjait, valamint a kíséret tag­jait elsőnek Krag miniszterel­nök és felesége, Hele üdvözöl­te — a miniszterelnök felesége neves színművésznő, akinek filmjét a Szovjetunióban is játszották. Krag miniszterelnök beszédé­ben emlékeztetett idén tavasz- szal Moszkvában tett látogatá­sára, hangoztatva, hogy akkor értékes véleménycserére került sor. — Most rajtunk a sor, hogy az ön dániai látoga­tása kellemes és hasznos legyen — mondotta. — Reméljük, hogy sokoldalú eszmecserére kerül sor és megismertethetjük önnel a dán nép életét is. A továbbiakban hangoztatta: a dán népnek létérdeke, hogy jó, baráti kapcsolatokat te­remtsen minden néppel. A tár­sadalmi és politikai rendszerek különbözősége nem választhat­ja el egymástól a népeket, nem lehet akadálya a békének és barátságnak. Hruscsov miniszterelnök vá­laszbeszédében köszönetét mondott a szíves fogadtatásért. Hangsúlyozta, hogy ez a két ország közötti barátság őszinte megnyilvánulása. Kijelentette: jó alkalomnak tekinti a látogatást árrá, hogy meg­ismerkedjék a dán állam­férfiakkal. az üzletembe­rekkel a munkaszerető, baráti dán néppel. Az államférfiak érintke­zésének — ezt ma már mindenhol elismerik — nagy jelentősége van a népek, államok közötti együttműködés, légkörének létrehozásában. Amikor pedig Szomszédos orszá­gokról van szó — hang­súlyozta a szovjet kor­Megkezdték az ötödik aemefezést Szabolcsban Tikkasztó, harmincfokos melegben is dolgoznak a sza­bolcsi gyümölckkertészek. A napok ótá tartó hőség sem kényszeríti árnyas helyre a permetező brigádokat, mert sürgős a feladatuk. Megjelen­tek az almamoly lepkék, s ezekben a napokban kell meg­gátolni őket, hogy petéiket lerakhassák á rftá'r galamb­tojás nagyságú almák kely-r beibe. Igen erős méreggel, parathionnal dolgoznak, amely a légzőszervekbe jutva kis mennyiségben is komoly fer­tőzést okozhat. Ezelőtt gáz­álarcot használtak védőesz­közül, amelynek az volt a hátránya, hogy nagy meleg­ben korlátozta a légzést, emiatt sok esetben ájulást okozott. Most megkönnyítették a permetező brigádok védőesz­közét. A brigádokat felszerel­ték szűrőbetétes szájkend ük­kel, amelyek tökéletesen megszűrik a belélegzett leve­gőt. A „szájkendős” brigádok teljesítménye nagyobb lett mint az álarcosoké. Amíg ál­arcokban csak öt-hat órát bírtak dolgozni, a szájkendők használatával nyújtott t‘i—14 órás, illetve kettős műszak­időt is munkával tölthetnek. Naponta háromszor is kicse­rélik a légszűrőbetéteket. rm;rt a vizsgálatok során kiderült, hogy egy nyolc órán át üzemben tartott szűrőbetéten annyi parathion halmozódott fel, hogy tíz ember haiálát okozná. A megye almáskert- ieiben dolgozó „szájkendős" brigások több mint nyolc­millió liter parathionos perme- tezőszert használtak el ezek­ben a napokban az almamoiy ellen. Ezt tartják a legvesze­delmesebb kártevők egyiké­nek Szabolcsban. A statisz­tikai adatok szerint permete­zés nélkül húszmillió forint értékű gyümölcsöt pusztítana el egy termelési időszak alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents