Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-07 / 132. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Mindig lesznek-e kelepének ? Ki nem aggódott már életében hozzátartozói vagy a maga egészségéért? Ki ne kérdezte volna, hogy miért vannak betegségek a Földön? S lesznek-e mindig, vagy pedig le- szármozottaink egyszer majd megszabadulnak „kellemetlen utitársainktól”, ahogy a kórokozókat elnevezték? A tudomány ma sokoldalúan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és keresi a válaszokat: Ok és okozat Az ember mindinkább úrrá lesz a természeten, s már nem hisz abban, hogy „rossz szellemek, démonok” vagy bármilyen termiszetfölötti erő beavatkozása okozza a betegségeket A modern orvostudomány lényege a betegséget kiváltó természetes ok felkutatása, s ennek az oknak a megszüntetése. Ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, rendellenességek lépnek fel a szervezet cukor-forgalmában. Az orvos, ismerve a betegség okát, inzulint juttat a szervezetbe. A példákat a végtelenségig sorolhatnánk; A kóroktani szemlélet emelté olyan magas fokra napjainkban a gyógyítás tudományát, és adja vissza milliók egészségét. Ennek köszönhető* hogy sok járványos fertőző betegséget — himlő, diftéria, gyermek- ßaralizis stb. — tudnak ma már védőoltással megelőzni. S a kóroktani gondolkodás teszi lehetővé, hogy az orvostudomány sikerrel szálljon szembe az egyelőre gyógyíthatatlan betegségekkel. Ez igen meggyőzően hangzik, mégis akadnak, akik ellenvetéssel élnek. Azt állítják, hogy a természetes biológiai egyensúlyában nélkülön'netetle- nek a kórokozók. Ha ez igaz, nehéz lenne kitérni a következtetés elől: a lenyűgöző eredmények és a hősies küzdelem ellenére — mindig lesznek betegségek. Szerencsére azonban téves a kiindulópont: a természet nem ismer olyan egyensúlyt. amelyet szükségképpen a kórokozóknak kellene fenntartaniuk. Egy orvos a következő példával világította meg a problémát. Afrika állatvilágából, a korábbi, sok évezredes állapothoz képest úgyszólván kipusztultak az oroszlánok. Mégsem mutat semmi arra, hogy emiatt lényegesen megváltozott Afrika zoológiái képe. Legfeljebb annyi a változás, hogy tovább élnek az oroszlán táplálékául szolgáló állatok. A' régiek helyére újak ? Ez persze csak hasonlat, nem vihető át szó szerint az ember és a betegségek sokkal bonyolultabb kapcsolatára. De a hasonlat mégis utal a lényegre: az életnek, az egészségnek semmilyen tekintetben nem lehet „feltétele”, szükséges velejárója a betegség. Egy másik ellenvetés: igaz, hogy számos betegség megszűntnek tekinthető, vagy veszített korábbi pusztító erejéből. De ezzel szemben új betegségek, gyakran még veszedelmesebbek támadnak az ember ellen. Mi az igazság? Vannak betegségek, amelyekét azelőtt nem ismertek fel. A Vakbélgyulladás például alig 60 éve ismert és operálható. Korábban egyszerűen azt mondták ezekről a betegségekről, hogy „hasfájás”-ban haltak meg. Tragikus bizonyság erre, hogy Balassa János, az egyik legnaCj lehetőségek a mezőgazdasági építésben A mezőgazdasági jellegű építkezések, beruházások nagysága évről évre nő, s éppen ezért nagy figyelmet érdemelnek az új építési eljárások. A mezőgazdaságban szükséges építmények a legtöbb esetben azonos szerkesztéssel Oldhatók meg, s bár mintegy 30—40 féle, különböző rendeltetésű, — istálló, borjúne- Velő, ellető, juhhodály, fejő, csibekeltető stb. — épületről Van szó, ennek ellenére ki lehet alakítani olyan egységes Szerkezetet, amely lehetővé teszi a nagyfokú tipizálást. A thezőgazdasági építkezésekre ezenkívül még az is jeUemző, hogy általában nehezen megközelíthető, bekötő utakkal esetleg el sem látóit területeken kell dolgozni, és ily módon nem lehet felvonultatni a korszerű építési technológia által megkövetelt nagyobb szerelő berendezéseket. A szóbanforgó épületeknél a mezőgazdasági és építési szakemberek együttes vizsgálódása alapján olyan vázszerkezet bizonyult erre a célra a legalkalmasabbnak, amelynél a tető terhelését egyenletes távolságban elhelyezett pillérek hordják, míg az épület falai csupán térhatároló és hőszigetelő szerepet látnak el. A funkcióknak ez a szétválasztása azt is lehetővé teszi, hogy a pilléreket szilárdság szempontjából legjobban megfelelő vasbetonból készíthessék, a térhatároló falakat pedig jó hőszigetelő anyagbkból, különlegesebb szilárdsági megkötések nélkül alakíthassák ki. Az épületek tetőzetének megoldása alapvetően tervezési probléma, ami az érintett tervező irodák hatáskörébe tartozik. A pillérek alapozásával azonban behatóbban kell foglalkozni, mert a hagyományos módszerekkel való építés nagyobb munka- és időigényes. A pillérek alapozását az NDIÍ-ban szerzett tapasztalatok szerint az úgynevezett áfbócoszlopos megoldással célszerű készíteni. A| talajba 50—60 cm átmérőjű lyukakat fúrnak 1,20—1,80 m. mélységig, amelyekbe előregyártott 4—4,5 méter hosszú vasbeton pilléreket állítanak be, majd a lyukakat kibetonozzák. Az így lealapozott pillérek alkalmasak arra, hogy az épületre ható függőleges és vízszintes terheléseket kellő biztonsággal Hordják. A vasbeton pilléreket azonban nemcsak vízszintes, hanem egyidoben működő más erők is terhelik. Ezeknek az összetett igénybevételeknek a hatását többféleképpen vizsgál, ták. Az új méretezési eljárás segítséget nyújt az árbócoszlopos rendszer kialakításához. Ennek az építési módnak további előnye, hogy egyszerű, könnyen gépesíthető, és igen rövid átépítési időt igényel. Egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy helyszínről-helyszínre utazó, gyorsan mozgó szakbrigádokat hozzanak létre a nagyszámban épülő mezőgazdasági épületek vázának gyors elkészítésére, amely tehát a lyukak fúrásából, a pillérek elhelyezéséből és a tetőszerelés szakszerű elvégzéséből álL gyobb magyar sebész, fel nem ismert vakbélgyulladásban halt meg, a múlt század 60-as éveiben. A másik csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek azelőtt nem voltak, mert a kiváltó ok sem létezett. Ilyenek a közlekedési és üzemi balesetek — mérgezések — sokféle belgyógyászati és sebészeti problémái, vagy a kvarclámpa okozta szemgyulladás. Természetes, hogy ezeknek az ártalmaknak a leküzdésére új meg új gyógyító módszereket dolgoz ki az orvostudomány. S itt tűnik ki ismét a megelőzés mérhetetlen fontossága. Ne feledjük: kellő óvatossággal, az előírások betartásával minden közlekedési, üzemi és háztartási baleset, mérgezés elkerülhető lenne! Vannak-e megszűnt betegségek? Inkább csak arról beszélhetünk, hogy a civilizált országokban háttérbe szorultak olyan korábban pusztító járványok, mint a pestis, a kolera, a malária. Csak a pestisnek a XIV—XVI.'században fél Európa áldozatul esett! Ez ma már nem történhetik meg. Másrészt, félelmetes arányokat ölt a rákos és keringési (szív és érmegbetegedések), továbbá az idegrendszert ártalmak száma. Mégsem mondhatjuk, hogy ezek új betegségek. De régebben nem voltak eléggé ismertek, sem a kórmegállapítás (diagnosztika), sem a hiányos boncolási jegyzőkönyvek nem tárhatták fel lényegüket. Biztató távlat S még valamit számításba: kell vennünk: az átlagos emberi életkor száz év alatt a kétszeresére, 35 évről majdnem 70 évre növekedett. Ez azt jelenti, hogy több idős ember él tovább, a betegségeivel együtt. Tehát az a látszat, mintha a betegség lenne több... Rendkívül bonyolult összefüggésekről adhatunk röviden számot., össze kell foglalnunk a lényeget, hogy elkerüljük a félreértéseket. Több ember él a Földön, mint valaha, tehát több a beteg ember is. Az orvostudomány semmilyen betegséget nem tart gyógyíthatatlannak. Keresi az okot, s ha ezt megtalálj a,_ a gyógyítás módjának feltárása is csak idő kérdése. Legyőzni őket az emberi tudás, és az emberért való társadalom mindennél hatalmasabb ereje. Megkezdődött a vakáció 110 ezer általános iskolás, 7617 középiskolás, 1200 technikumi hallgató tanult Szabolcsban Tegnap délben az utolsó „Ó” betűt is odaírták a diákok a vakáció szóhoz, befejeződött az 1963—64-es tanév. Ilyenkor a diák, a tanár, az oktatásügyi szakember számotvet: mit is teltünk egy év alatt. Az év elején Szaboles- Szatmár megyében 110 ezer általános iskolás, 761* gimnáziumi és 1200 technikumi tanuló ült be 421 általános és 28 középiskola padjaiba. A tavalyihoz viszonyítva kedvezőbb körülmények között kezdődött a tanítás: ötvenkét tanteremmel bővültek a megye iskolái. Míg az elmúlt évben 14 milliót költöttek szemléltető eszközök beszerzésére, az idén másfél millióval többet, tizenöt és fél milliót. Az idei tanévben 28-ra emelkedett a középiskolák száma és tovább folytatták az általános iskolák körzetesítését. Űjfchértón új általános iskola kezdte meg működését a tanév elején, 160 férőhellyel. Lehetővé tette az új iskola, hogy a község tanyavilágénak gyermekei szakrendszerű oktatásban vehessenek részt. A nyíregyházi XII. számú iskola is az idei tanév kezdetén nyitotta meg kapuit 566 kisdiák előtt. A korszerű intézményben 16 osztály és három napközis csoport nyert elhelyezést. A Vé- csey-közi új iskola pedagógusai előtt nagy feladat állt: ösz- sze kellett kovácsolniok a különböző iskolákból ideikerült tanulók közösségét. S hogy ezt mennyiben sikerült teljesíteniük, bizonyítja a gyermeknap alkalmából megrendezett iskolanap sikere. A nyíregyházi Kölcsey-köz- ben is új, modern berendezésű tanintézet nyílt. A hatíaníermes gyógypedagógiai intézetet 900 ezer forintos beruházással létesítették. Az új iskolában 140 gyermek 11 pedagógus felügyeletével Végezte általános iskolai tanulmányait az idén. Nyíregyháza három középiskolájában: a Kölcseyben, a Vasváriban és a Zrínyiben a® idén tették meg az eiső lépéseket a koedukálásra. A Vasváriban egy, a Zrínyiben és a Kölcseyben két-két koedukált első osztály tanult az idei tanévben. A mátészalkai járásban az idei iskolai évvel befejeződött a körzetesítés, így e tanyai iskolákban már csak alsótagozatos tanítás folyt. A járás képesítés nélküli pedagógusai közül a múlt tanévben sokan szerezték meg a diplomát, tehát az idei tanévben már ezek a tanerők is képesítés birtokában végezték az ok- tató-nevélő munkát. Tiszavasváriban, Demécser- ben, Venesellön, Mándokon és Nagyeeseden ebben a tanévben a község történetében először kezdték meg a gimnáziumi oktatást. Fehérgyarmaton a technikum mellett gimnáziumi osztály is megkezdte tanulmányait az idén. A demecseri gimnáziumban csaknem ötven diák kezdte meg tanulmányait a tanév kezdetén. Csengerben új gimnázium nyílt. A megye általános és középiskoláiban több mint ötezer pedagógus, köztük 115 fiatal tanító, általános és középiskolai tanár tanított az 1963—64-cs tanév folyamán. Ezenkívül 140 főiskolára felvett képesítés nélküli nevelő és tíz óvónő kezdte meg munkáját az idén. Szilágyi Szabolcs Kölesei határjárás Nyolc gép, tizennyolc traktoros — Árasztják a rizsföldet Az alvégen is bútort vásárolnak Járjuk a kölesei határt. A tavasz megkésése miatt itt ezen a tájon szánthattak, vethettek legkésőbb, de ennek a késedelemnek már nyoma Sincs. Kikelt a kukorica, sara- bolják a cukarrépát, és a már bokros burgonyát 14 pár lóval ekekapázzák. Közel a Túr folyóhoz nagy területen csillog a .Víz; .árasztják, a rizsföldeket. , A Határjárásban es a beszél-, getésben Sira Gyula, a Kossuth Termelőszövetkezet agro- nómusa a partner. — A rizs tavaly is jól fizetett, 32 mázsa volt az átlagtermés. Idén 55 holdat vetettünk és a tavalyinál többre számítunk. Általában mindenből több termést varnak. A kalászosok jól teleltek, a tavaszi magvak jól keltek és minden munkát időben el tudnak és el tudtak végezni. A munka végzésében nagy segítség a gép. A fehér- gyarmati járásban a kölesei Kossuth Tsz egyike a legjobban gépesített gazdaságoknak. Ennek is megvan az oka. — Ide, a mi földünkre nagyon kell a gép, mert kötött és középkötött talaj az 'egész határ. Emberi erővel, igásállat- tal nagyon nehéz boldogulni. A gépekkel könnyebb és hasznot- hajóbb a művelés. Már nyolc traktorunk van, teherautónk és munkagép - bőven.- A nyolc gépből, négy állandóén kettős, a többi nyújtott műszakban dolgozott. Traktorosunk bőven van; tizennyolc és négy tanuló. Mindegyiknek nem is jut gép, de azért foglalkoztatjuk őket. Saját javítóműhelyt rendeztünk be. Ott, vagy másutt akad számukra szakmunka. A javítóműhely — korábban magtár lehetett —, a nagymajor peremén még magán viseli a kezdetlegesség bélyegét. Berendezése egy esztergapad, fúró, autogén- és villanyhegesztő, akkumulátor töltő. Ahhoz kevésnek tűnik, hogy korszerű javítást véaezhessenek. de Az idegen nyelvtudás anvagi elismeréséről Iszák József gépcsoportvezető ezt cáfolja. — A nagyjavítástól kezdve, ha alkatrészt kapunk, ml mindent megcsinálunk. Talán egyetlen gép sincs, ami meghibásodás miatt hosszabb ideig kiesett volna a termelésből. Az agronómus helyesel é* bizonyít. Egyszerre két dolgot bizonyít egyrészt, hogy a javítóműhely valóban jól dolgozik, másrészt a traktorosok szorgalmát. Tavaly a traktoro-,. sok kivétel nélkül 25—30 ezer. forint körül kerestek. Száraz Mihály, Ruszkai Ferenc 31, Máté Dezső 36 ezer forintot. Idén a tavaszi munkák után a traktorosoknak már hétezer forinton felül van a keresetük. Ezt a keresetet csak üzemképes, jó gépekkel lehet elérni, hiszen a traktorosok is munkaegységre dolgoznak. — Traktorosaink szeretik és megbecsülik a gépeket, a javítóműhelyben jól végzik a karbantartást és ez látszik meg a kereseten. A. nagymajor megtekintése közben — a 100 férőhelyes tehénistállónál, a tavaly épült 11, háromholdas és a most épülő két, ló holdas dohánypajtá- nál — már arról beszélgetünk, hogy a traktorosok keresetéhez viszonyítva hogyan alakul, alakult a többi tsz-tag jövedelme. — Kölesén többségében középparasztok éltek — mondja az agrönómüs. — Az én apámnak is nyolc hold földje volt, de a falunak talán 15 százaléka, ha többet keresett mint most. Tavaly már 16 ezer forintra emelkedett az átlagjövedelem és mirjél jobban berendezkedünk, gépesítünk annál több lesz. Csak mást ne mondjak: 12 cigány is tagja a tsz-nek, sőt, általában 3—400 munkaegységet teljesítenek, jól élnek, házat építenek, új bútort vásárolnak. Az utóbbi években mindig harminc-negyven ember jön haza. hogy a tsz-ben akar dolgozni. Kölese szén és rendezett község. A házak tája is mutatja, hogy ott szorgalmas, munkas-’e- rető emberek élnek. A rendezettség, a rendszeretet és szorgalom a határban, a tsz-nagy- majorban és a gyümölcsösökben is látszik. Így érthető, ha azt ifiondlék áz emberek, — elégedettek. Seres Ernő Nyíregyházán a CSEHSZLOVÁK NAGYCIRKUSZ Jegyek elővételben a Színház pénztárnál 9—13 óráig és 15—19 óráig. Telefon: 16—22. Minden nyelv tudásáért és használatáért külön-külön kell megállapítani és fizetni a nyelvtudási pótlékot. Azokat a munkaköröket, melyekben nyelvtudási pótlé- . kot kell fizetni — a miniszternek a szakszervezettel egyetértésben kiadott irányelvei alapján — a vállalat vezetője a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határozza meg és közli a dolgozókkal. a munkaügyi miniszter mos megjelent 110/1964. (9) sz. utasításában intézkedik. Eszerint azokat az alkalmazottakat, akik olyan munkakört töltenek be, amelyben £ nyelv mellett az idegen nyeli rendszeres használata nélkülözhetetlen, ha közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítványnyal rendelkeznek, nyelvtudás' pótlékban kell részesíteni A pótlék összege középfokú nyelvvizsga esetén 100,— Ft, felsőfokú nyelvvizsga esetén pedig 200,— Ft-nál kevesebb nem lehet. A pótlék mértékének a táblázatban foglalt határok közötti megállapítása ellen panasznak, vagy jogorvoslatnak helye nincs. Tolmácsok és fordítók, csak második és további idegen- nyelvek rendszeres használatáért kaphatnak* nyelvtudási pótlékot, hasonlóképpen azok is, akiknek munkakörében egy meghatározott idegen nyelv ismeretét alkalmazási feltételként szabták meg. Fizethető nyelvtudási pótlék olyan munkakörökben is, melyekben az idegen nyelv használata a munkakör ellátásához nem nélkülözhetetlen ugyan, de hasznos. A rendelkezés a továbbiakban részletesen ismerteti azokat a felsőfokú iskolákat, melyek elvégzése bel- és külföldön egyaránt, s ezeken élő idegen nyelvből tett szigorlat illetve államvizsga, az 1950. év december 31 napját követően eredményes nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítványnak felel meg. A pótlék alsó és Tetső natára az alapbér százalékában Az idegen nyelv megnevezése: középfokú- | felsőfoka nyelvvizsga esetén európai nyelvek után 4— 8 8—15 nem európai nyelvek után 8—15 10—20
