Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-26 / 148. szám

KXI. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM ÁRA: 50 fillér 1964. JÚNIUS 26, PÉNTEK II posta, a távközlés és a belkereskedelem fejlesztéséről tárgyalt az országgyűlés Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai hatá­rozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett az elhunyt dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszterről és Kozma József Győr-Sopron megyei képviselőről. Javaslatára a két kiváló közéleti személyiség emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselők néma felállás­sal adóztak az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének. Vass Istvánná bejelentette, hogy Kozma József helyére a Győr-Sopron megyei választókerületből Varga Zoltánná so­ron következő pótképviselőt hívta be, majd elmondotta: — A forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke be­nyújtotta a postáról és a távközlésről szóló törvényjavasla­tot, amelyet az országgyűlés illetékes állandó bizottsága megtárgyalt. A törvényjavaslatot a képviselők között szétosz­tották. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tagjai, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta al­kotott törvényerejű rendeletekröl szóló jelentését. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyó­lag tudomásul vette. Ezután dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismer­tette az interpellációra jelentkezett képrnselők nevét és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve meg­tárgyalják a postáról és a távközlésről szóló törvényjavasla­tot, a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellá­ciókra kerül sor. Vass Istvánná megnyitója után a postáról és a távközlés­ről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Elsőként dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter emelke­dett szólásra. Csanádi György miniszter beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló tör­vényjavaslat kidolgozását az tette időszerűvé és indokolttá, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabályok leg­utoljára 1936-ban szerepeltek az akkori képviselőház előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó testület napi­rendjén. A törvényjavaslat egyebek közt azt célozza, hogy jelenle­gi társadalmi, gazdasági vi­szonyainknak megfelelően sza­bályozza a posta és a postát igénybevevő szervek egymás­hoz fűződő viszonyát, s meg­határozza a régi jogszabály megalkotása óta született tech­nikai eszközök üzemeltetésé­nek, használatának, igénybevé­telének jogi vonatkozásait. — A posta legfőbb fel­adatának azt tekintjük, hogy lehetőségeihez, adott­ságaihoz mérten segítse népgazdaságunk fejlődését hozzájáruljon országépítő terveink valóraváltásához, s szolgáltatásaival messze­menően kielégítse a la­kosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozása­kor minderre figyelemmel vol­tunk, s természetesen figyelem, be vettük azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek nemzetközileg érvényesek, s amelyeket magunkra nézve kötelezőknek fogadtunk el. Dr. Csanádi György a to­vábbiakban elmondta, hogy ha az országgyűlés jóváhagyja és törvényerőre emeli a ja­vaslatot, ennek szellemében kívánja kidolgozni az új pos­tai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kéz­besítést, a felvevőszolgálatot, stb. — egyszerűbbé, bürokrá­ciamentessé tesz. A posta szabályzattervezetben helyet körött például a küldemé­nyek alakjának szabályozása, ami az előbb-utóbb napirend­re kerülő gépesítés útját ,.egvengeti” és természetesen magát a szolgáltatást is meg­gyorsítja. Csökkenteni akarják a kézbesítés adminisztráció­ját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a küldemények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben lévő megkötöttségek sok bosszúsá­got, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van i akkor, amikor a kézbesí­tő kihordja a küldeményeket. A sok időt rabló: utánjárást úgy akarják megszűntetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatali szervek — például szövetke­zeti központok, ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvé­telére, s ott a címzettek minden további nélkül át is vehetik azokat. A csupán rövid múltra visszatekintő postai szolgál-. tatásokról szólva a minisz­ter hangsúlyozta: — A legtöbb bíráló szó, kritikai észrevétel a távbe­szélő szolgáltatás „címére" szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is in­dokolatlan. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a telefonkérők igényét. A kép teljességéhez hozzátartozik hogy a távbeszélő-hálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fej­lődött. Jellemzésül megemlí­tem, hogy 1937 óta a távbeszélőállo- mások száma három és félszeresére n tt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több mint 60 százaléka tönk­rement. A hálózat bővítésében, kiépí­tésében tehát nem kis lép­tekkel jutottunk előbbre. a következő időszakokban azon­ban a lehetőségekhez a nép­gazdaság egészének fejlődésé­hez mérten az eddiginél gyor­sabb ütemben szeretnénk elő­rehaladni. Feladataink első­sorban a mezőgazdaság terü­letén sürgetőek, hiszen ma már igénylőkként modern árutermelő, nagyüzemi gazda­ságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy felada­taik megoldásához szinte munkaeszközként szükségük van távközlő szolgálatra Az igény jogos, amit szemlélete­sen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint ha­zánkban jelenleg 100 mező­gazdasági munkásra 0,8 táv­beszélőállomás jut. Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével ki- sebb-nagyobb mértékben fel­tétlenül hozzájárulhatunk az iparunkra háruló: kötelezettsé­gek teljesítéséhez. Fontos fel­adatnak tartjuk a lakosság kö­réből jelentkező telefonigény­lők kéréseinek teljesítését is. Ha a felszabadulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk össze­hasonlítani, a fejlődés rendkí­vül nagy. Az efféle összeha­sonlítás azonban nem lehet mérvadó számunkra, s bár az­előtt csupán az úgynevezett jólszituált családok otthonai­ban csöröghetett a telefon, ar­ra törekszünk, hogy az élet- színvonal, a kulturális igények növekedésével párhuzamosan minél gyorsabban eleget te­gyünk a lakosság igényeinek. Javítják a rádióadás vételi lehetőségeit — Meg kell azonban jegyez­nem, hogy az új távbeszélő- állomások bekapcsolásának határt szab a telefonközpontok fejlesztésének üteme. Ebből következőleg a távbeszélő­szolgáltatás szélesítése függvé­nye híradástechnikai iparunk fejlődésének. Az előrehaladást ezen a téren igyekszünk azzal is gyorsítani, hogy szoros, gyü­mölcsöző együttműködést ala­kítunk ki a KGST-n belüli or­szágokkal, s jó kooperációra törekszünk más országokkal is. A miniszter megemlítette, hogy a posta távírószolgál­tatása világszínvonalon áll. S például a rendelkezésre álló automatikus géptáv­írók, telex-gépek számotte­vően segítik a külkereske­delmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásában és bővíté­sében. Rátérve a rádióműsor-továbbí­tás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, el­mondta, hogy a rádióelőfizetők számaránya eléri az európai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut — s így a közel­jövőben minden bizonnyal el­érjük, hogy hazánkban min­den családnak lesz rádiója. Ko­rántsem lehetünk azonban elé­gedettek a vételi lehetőségek­kel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország te­rületén jó műsorszórást bizto­síthatunk. A helyzeten javí­tanunk kell a hullámsávok koordinálásával, a frekvencia­szolgálat összhangjának meg­teremtésével is. Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 tele­vízióelőfizető jut, s bár ná­lunk jónéhány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más európai orsógokban, az elmaradást lényegében be­hoztuk. — A vételi lehetőségek javí­tásánál már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv műsorait az egész ország területén tökéle­tesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kíván­juk az adások zavarmentessé­gét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szün­tetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között termé­szetesen szerepel második te­levízióadás bevezetése is. — Er­re azonban csak a hosszútáv­ra szóló tervek valóraválása idején kerülhet sor. A Szov­jetunióval létesített mikrohul­lámú összeköttetés megterem­tése után a fejlődés következő állomása a lánc kiépítése Ro­mánia és nyugat felé. A mikro­hullámú lánc a külföldi tv- adások átvételét sokkal bizton­ságosabbá, zavartalanabbá te­szi majd. A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövid hul­lámú adásának továbbítását; a jó minőségű URH-adások vé­teli körének bővítése elsősor­ban a komo'y zene kedvelői­nek szerez majd sok örömet. Korszerűsítés a híradástechnika minden ágában A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma végén hangsúlyozta:-— A felvevőszolgálat kor­szerűsítése, az automata tele­fonközpontok számának gya­rapítása, a legkülönbözőbb te­rületeken előirányzott gépesí­tés, a rádió- és tv-műsorok to­vábbításában tervbe vett jelen­tékeny fejlesztés nagyban hoz­zájárul majd a panaszok szá­mának csökkentéséhez az igé­nyek teljesítésének kielégíté­séhez. Az ígéretes tervek meg­valósításának legfőbb előfelté­telé azonban, hogy a posta dol­gozói továbbra is hivatássze­retettel, fegyelmezettséggel dol­gozzanak. Eddigi elismerésre méltó, jó munkájuk biztosíté­ka annak, hogy kötelezettsé­geiknek eleget tesznek, s az új törvény biztosította lehetőségek felhasználáséval megoldják a iájuk háruló feladatokat. Ké­rem, hogy az országgyűlés a postáról és a távközlésről szó­ló törvényjavaslatot fogadja eL Ezután Bondor József, az or­szággyűlés ipari bizottságának elnöke, a törvényjavaslat elő­adója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, ezek a törvé­nyek már nem felelnek meg társadalmi életünk követel­ményeinek, a posta tevékeny­ségében lezajlott változások­nak. Elmondotta, hogy az ipari bizottság vitáinak során is ki­derült: nagy szükség van a távbeszélőhálózat fejlesztésére. A bizottság ezért nagy öröm­mel üdvözölte azt. a javasla­tot, amely szerint a jövőben a beruházásokkal egyidejűleg meg kell valósítani a postai beruházásokat is. Az előadó ezután megemlí­tette, közeledünk ahhoz, hogy hazánkban minden család rá­dióelőfizetővé váljék, majd így folytatta: — 1959, a tele­vízióadás megkezdése óta, ug­rásszerűen nőtt és ma már meghaladja az 530 000-et a te­levíziókészülék tulajdonosok száma. E téren több olyan fej­lett országot értünk el és előz­tünk meg valamelyest, mint például Ausztria. Az elmúlt években rendeletekkel igye­keztünk a törvényadta lehető­ségeket bővíteni, de bebizonyo- sodot, hogy a posta és a táv­közlés feladatait a régi törvé­nyekkel már nem lehet meg­oldani. Ezért vált időszerűvé ez a törvényjavaslat kidolgozása. — A törvényjavaslat, amely anyagi kihatásokkal járó vál­tozásokat nem tartalmaz, meg­őrizte a postai és távközlési szervezet fennállása óta kiala­kult időtálló alapelveket. Eze­ket ugyanis a nemzetközi szer­vezetek és az egyes országok is elfogadták és alkalmazzák* a különböző nemzetközi egyezmények pedig jogszabályi erőre emelték. Ilyen például a világ valamennyi postájánál érvényesülő és a postai tevé­kenységgel összhangban álló korlátozott kárfelelősség. A ja­vaslat e készítésével az az elv is érvényesült, hogy az időt­álló, a fejlődés folyamán ki­alakult és ma is helyesnek tar­tott elveket továbbra is fenn kell tartani, ha azok gazdasági berendezésünkbe és jogrend­szerünkbe beilleszthetőek. — A javas'at figyelembe vette a szocialista országok kapcsolatának fejlődését is. A régi elvek korszerű átalakítá­sán és egységbe foglalásán kí­vül egész sor új, a posta és a távközlés területét érintő rendelkezés, mint például a frekvencia-gazdálkodás, vala­mint a rádió- és televízió za­varelhárítás is .helyet, kapott, a törvényjavaslatban. Az előterjesztett törvényja­vaslatot az országgyűlés ipari bizottsága megvitatta és elfo­gadta. Ugyanakkor mind a képviselők, mind a meghívott szakértők úgy látták, hogy az indoklás szövege néhány he­lyen módosításra szorul, első­sorban azoknál a rendeiaeze- seknél, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat es amelyek végső soron jogvitás eseteket idézhetnek elő. Bondor József befejezésül bejelentette, hogy az ország- gyűlés ipari bizottsága a tör­vényjavaslatot elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslaloí az országgyűlés el fogad la A törvényjavaslat vitájában elsőnek dr. Hargitai Katalin Vas megyei képviselő szó­lalt fel. Majd Klujber László Fejér megyei, Galló Ernő bu­dapesti, Lőrincz Pál né, Csongrád megyei képviselő szólalt fel. A vitában elhangzott fel­szólalásokra dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter válaszolt. Jól­eső érzéssel nyugtázta a pos­ta dolgozóinak jó munkáját dicsérő elismerő szavakat. Köszönetét1 mondott azokért a javaslatokért, amelyek a posta fejlesztését, a végrehaj­tási utasításoknak a törvény szellemét tükröző, helyes ki­alakítását . kívánják ■ segíteni. Kérte a felszólalókat, hogy különösen technikai kérdések megoldásában -a harmadik öt­éves terv előkészítése során is támogassák majd a postát és az illetékes szerveket. A miniszter ezután beje­lentette, hogy egyetért az elő­terjesztett két konkrét, mó­dosító javaslattal, elfogadja azt az indítványt, amelyet Bondor József előadó nyúj­tott be az ipari bizottság ne­vében és amelyben bizonyos (Folytatás a 3. oldalon! YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents