Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-26 / 148. szám
Folyt st áédáaík a s*ov|et—svéd tárgyalások Hruscsov Kis Csaba, az MTI tudósító- iá jelenti: Hruscsov szovjet miniszter- elnök csütörtökön este Erlan- der meghívására a miniszter- elnök vidéki rezidenciájába, Harpsundba érkezett. A szovjet kormányfő rögtönzött sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Ezt a sajtókonferenciát a svéd televízió, az Eurovíziós-hálózat és a svéd rádió is közvetítette. Hruscsov röviden összegezte csütörtöki útján szerzett benyomásait. — Nem akarom megbántani a vendéglátóinkat, azonban az acélműben tett mai látogatásunk csak bizonyos területeken volt érdekes számomra. Nagyon újszerű és jó megoldásnak tartom a forgókemencés, oxigénbe- fúvásos acélöntési eljárást, a Szovjetunióban azonban már a második világháború előtt voltak billenő martinkemencék. Mindenesetre az új eljárások nagyon érdekelnek bennünket, ezért a gyár vezető- - égével megállapodtunk abban, hogy szakembereket küldünk az üzem megtekintésérögtösízöít sajtóértekezlete Meg kell azonban jegyeznem, hogy a szovjet mezőgazdaság — beleértve a balti köztársaságokat is — a szervezettség terén a skandináv ' országok mezőgazdasága felett áll. Nagyobbak, jobban gépesítettek. — Hogy kinek a mezőgazdasági gépei jobbak — folytatta — erre a kérdésre nehéz válaszolni. Azok a gépek amelyeket ma láttam, bizonyára igen jók a svéd viszonyokra. A mi viszonyainknak azonban nem feleinek meg. Kicsiny például a kombájnok vágóéle. — Nem szeretnék persze az elől a kérdés elől sem kitérni, amit a szovjetellenes specialisták tesznek fel, s bizonyára önök között is vannak sajnos ilyenek —, mondotta Hruscsov az újságíróknak. — A terméshozam itt, Svédországban jelentősen magasabb, de például abban a gazdaságban, amelyet láttam, a gabonavetésekre évente 1000— 1200 tonna műtrágyát szórnak szét — nálunk pedig egyelőre a gabonavetést legfeljebb az ég madarai trágyázzák. Műtrágya nélkül nem lehet magas terméshozamokat elérni. Ahogy mi is erre az útra léa szovjet—svéd közös közleményről folytatott tárgyalásokat. Erlander miniszterelnök csó- nakkiránulásra invitálta Hruscsovot. A tolmáccsal hármasban szálltak be a csónakba, azonban Hrucsov ült az evezők mellé és erőteljes csapásokkal hamarosan a tó közepébe vitte a csónakot. A két miniszterelnök hangulata tehát — a csütörtöki látogatások után igen jó volt. Mint ismeretes, csütörtökön este és pénteken délelőtt a svéd miniszterelnök rezidenciáján sor kerül további politikai tárgyalásokra. A két miniszterelnök eddig már egyaránt tárgyalt a nemzetközi kérdésekről és a két ország kapcsolatairól. Előreláthatólag pénteken a délutáni órákban adják ki a közös közleményt, amely összegezi majd a svéd— szovjet tárgyalások eredményeit. f A sajtóvisszhang is arról tanúskodik, hogy a svéd nép józanul értékeli Hruscsov látogatását. A lapokban meleg visszhangra találtak a szovjet kormányfőnek a stockholmi városházán, a göteborgi hajógyárban elmondott beszédei. re. Egyébként a Szovjetunióban is nagyon gyorsan fejlődik az acélgyártás, — folytatta — az idei tervünk már 80 millió tonna acél előállítását irányozza elő. így hát máris Amerika sarkára lépünk, — mondotta Hruscsov. Válaszolt a szovjet kormányfő a mezőgazdaságra vonatkozó kérdésekre is. — Láttam a dán mezőgazdaságot és a rnai nap folyamán a svéd mezőgazdasággal is megismerkedtem. Ügy vélem, hogy a svéd mezőgazdaság — legalább is az általam megtekintett birtokból ítélve — magas eredményeket ért él. pünk, természetesen a mi terméshozamaink is sokkal magasabbak lesznek. Hruscsov végül kijelentette, hogy továbbra is a svéd—szovjet barátság híve, Nem változtatom gyorsan a véleményemet, kitartok mellette — mondta tréfásan. A két ország barátságának állandónak kell lennie, hiszen semmi olyan tényező nem létezik, amely megzavarhatná azt.” Hruscsov ezután Gromiko külügyminisztert mutatta be a sajtó képviselőinek. A külügyminiszter Harpsundban csatlakozott a szovjet küldöttséghez, — napközben ugyanis Zorin felszólalása a genfi leszerelést foizotíság plenáris illésén Genf (MTI) Csütörtökön Géniben plenáris ülést tartott a lß-hatalmi leszerelési bizottság. A napirenden a szovjet és az amerikai társelnök előzetes megállapodása értelmében a hadügyi költségvetés csökkentésével és a katonai célokat szolgáló hasadó anyagok gyártásának korlátozásával kapcsolatos kérdések szerepeltek. Zorin szovjet külügyminiszter-helyettes felszólalásában hangoztatta: a részintézkedések sorában kormánya azért helyezi első helyre a katonai kiadások csökkentésének kérdését, mert a hadügyi költségvetés megnyirbálásából minden országnak óriási előnye származna. ha a katonai költségvetés 10 százalékos csökkentéséről egyezményt írnak alá, akkor a Szovjetunió kész az ily módon felszabadult összegnek egy részét a fejlődő országok megsegítésére fordítani. — Ha a jelenlegi ülésszakon egyes nyugati hatalmak nem tudnának hivatalos egyezményt aláírni, akkor első lépésként megállapodást lehetne kötni, — javasolta Zorin. Indítványozta: a bizottságban képviselt országok nyilatkozatban forduljanak az ösz- szes országokhoz és mutassanak rá, hogy ..a fegyverkezési kiadások csökkentése égető kérdéssé vált minden ország számára, mert megvalósítása szilárd gátat szabna a fegyverkezési versenynek, javítaná a nemzetközi légkört”. Elmondotta, hogy szakértők véleménye szerint az ily módon felszabaduló összegekből 20 év alatt meg lehetne szüntetni az éhséget, a betegségeket és az írástudatlanságot a földkerekség elmaradott vidó kein. Negyvennyolc olyan hatalmas kohót lehetne építeni, mint amilyen a bilai Indicban, vagy nyolc olyan gigantikus létesítményt, mint amilyen az Asszuáni-gát az Egyesült Arab Köztárs s -gban — mondotta Zorin, — majd kijelentette, hogy Dimitrescu román és Lu- kanov bolgár és Kurka csehszlovák küldött támogatta a szovjet indítványt. Foster amerikai delegátus < srnertette kormányának elképzeléseit a katonai célokat szolgáló hasadóanyag-gyár'.ás csökkentésének ellenőrzésére vonatkozólag. Az angol, a kanadai és az olasz megbízott az amerikai álláspontot tetté magáévá. A lé-hatalmi leszerelési bizottság a u'vő hét keddjén fi inét plenáris ülést tart, IDEGENBEN MINDENKI önkéntelen összehasonlításokat tesz: nálunk — és náluk... Autóbusz-utazásaink során az ipari üzemeket csak kívülről láthattuk. Annál többet az utak mentén elterülő tájakból, a mezőgazdaságból. Nem csupán az elmúlt, évtizedek technikai fejlődésének eredménye a német mezőgazdaság magasszíntű gépesítettsége, ehhez hozzájárult az ipar szívó hatása, az, hogy a mezőgazdaságban kevés a munkaerő. A felföldi dús legelőkön csak egyfajta, fekete-fehér szarvasmarhát lehet látni. A nagyüzemi állattenyésztésben egy dolgozóra a tejtermelésnél 30 000, a baromfitartásnál 100 000 márka termelési érték jut évente. Ez utóbbi érték meghaladja az ipari átlagot. A keletnémet mezőgazdaságban 1950 óta megháromszorozódott az árutermelés. A szocialista nagyüzemek létrehozása 1960-ban fejeződött be. Ezek az átfogó értékelések. Ezeken túl érdekességként említjük meg, hogy láttunk olyan parasztot, aki gépkocsiján ment ki szénát gyűjteni, de olyanokat is, akik tehénnel vontatták az ekekapát a burgonya tölfögetésénél. Az utak. Potsdamtól déli irányba, Drezda felé kimondottan gépkocsiúton — auto- bahnon — lehet haladni. Sok ilyen utat építettek Németországban a második világháború idején. Ezeket az utakat, mint Csehszlovákiában megtudtuk, többségében a katonai korban lévő csehek építették, akiket a hatesztendős hitleri megszállás idején — okkal — nem tartottak megbízhatónak katonai szolgálatra. AZ AUTOBAHNOKON két- két sorban haladhatnak a gépkocsik. Az utat kettéválasztó gyepes sávban 3—4 kilométerenként telefonfülkék vannak a szervizszolgálat értesítésére, ha a gépkocsi meehibásodik. Drezda fölött északra, egy kis kitérővel jutunk Meissen- be, az európai porcelángyártás bölcsőjéhez. Az alkimisták aranycsinálási láza idején találták fel a másik aranyat — a porcelánt. A messeni porcelángyár 254 éve áll fenn. A gyár fogalmánál meg kell állnunk egy pillanatra. Gyártanak valóban, nagyüzemszerüen itt porcelánt, azonban legnagyobb értéke a nagymúltú kézműipari termékeknek van. Értékük? Még a legbúzgóbb műgyűjtő turistának is alaposai’ ki kellene forgatnia a zsebeit, hogy egy szép darabot megvásárolhasson. t 1945. február 14-re virradó Amerikai repülőgépek újabb támadásai Laoszban A Laosz Hangja Rádióállomás szerdán jelentette, hogy amerikai repülőgépek újabb támadást hajtottak végre a laoszi hazafias erők kezén lévő területek ellen. A jelentés szerint kedden délelőtt hat amerikai T—27-es repülőgép, két csoportra oszolva bombákat dobott le Khang Khayra, Munong Peek és Ban Chol, valamint Lak Boua községekre. A bombatámadásoknak összesen négy halálos áldozata van, a sebesültek száma 15, — közölte a rádió. Nguyen Khanh tábornok, a dél-vietnami diktátor szerdán sajtóértekezleten kijelentette, az a tény, hogy Johnson elnök Maxwel Taylor tábornokot nevezte ki saigoni diplomáciai képviselőjének, azt bizonyítja, hogy az Egyesül Államok még határozottabban igyekszik megvalósítani dél-vietnami céljait, mint bármikor. Washingtonban Taylor szerdán Rusk külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után kijelentette, amilyen gyorsan csak lehet, új állomáshelyére utazik. Tito Varsóban Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság elnöke, Wladyslaw Gomulkának, a LEMP KB első titkárának és A. Zawadzkinalc, az Államtanács elnökének meghívására feleségével és kíséretével csütörtökön délelőtt hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett. A repülőgépből kiszálló Titót és feleségét Gomulka köszöntötte. A repülőtéren elhangzott beszédek után Tito Gomulkával és Zawadzkival együtt nyitott gépkocsin a Belvedere kastélyban lévő szállásra hajtatott. A zászlókkal és a két nép barátságát hirdető jelszavakkal feldíszített útvonalon a varsóiak tízezrei üdvözölték Titót és kíséretét. A jugoszláv elnök, a JKSZ főtitkára csütörtökön felkereste Gomulkát, a LEMP Központi Bizottságának első titkárát és Zawadzki államelnököt. Mindkét látogatás szívélyes, baráti légkörben folyt le. Délután Tito részt vett a varsói városi tanács ünnepi ülésén. Ezután a jugoszláv elnök és kísérete városnéző körútra indult. Mikofan Indonéziában Djakarta, (TASZSZ): Mikojan az Indonéz—Szovjet Társaságnál tett látogatásakor beszédet mondott. Beszédének jelentős részében ismertette azt a forradalmi harcot, amelyet a szovjet nép a külföldi beavatkozók és a belső ellenforradalmárok ellen az októberi forradalom időszakában vívott. Méltatta a fasizmus és a japán militarizmus szétverésének jelentőségét. Mikojan befejezésül többek között beszélt az amerikai „veszettekről” akik igen veszélyesek. Ezért a béke híveinek ébereknek kell lenniök, hogy megakadályozzák a nukleáris háborút, harcoljanak a gyarmati rendszer és neokolonializmua felszámolásáért, azért, hogy ember az embert és a nép a népet ne zsákmányolja ki. ★ A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Mikojan vezette küldöttsége látogatást tett az indonéz parlamentben és részt vett a delegáció tiszteletére összehívott rendkívüli ülésen. A parlament alelnöke és Mikojan beszédet mondott. SAMU ANDRÁS: MEISSEN - DREZDA Turista útijegyzetek éjszaka súlyos angol—amerikai légitámadás érte Drezdát, az „elbai Firenzét”. A negyven perces bombázás évszázadok műkincseit tette tönkre. Elpusztult a város kétharmada. Drezda ma félmillió lakosú nagyváros. Az Elba folyó két partján helyezkednek el a sérülést nem ért vagy a restaurált értékes, jobbára barokk épületek. Drezdának, sok más mellett, két világhíressége van: a Zwinger és a Képtár. A barokk sííiúsú Zwinger közel 300 éve épült, amikor Drezda európai fővárosi rangra emelkedett, tehát királyi palota volt. A drezdai képtár fejedelmi gyűjteménye is évszázadok eredménye. Műkincseit megmentették a háborús pusztítástól, majd Moszkvában találtak védelemre. A háború után a szovjet hatóságok átadták a gyűjteményt a drezdai képtárnak. ÓRIÁSI SZIKLAFALAK az Elba folyó partján: Bastei. Aki először látja az NDK déli részén, közel a csehszlovák határhoz az úgynevezett Szász-Svájcot, végigkocsiká- zik az erdőszegélyezte utakon, annak az a benyomása támad, mintha óriások ormótlan táblahegyeket, szikla- oszlopokat dobáltak volna szét az Elba két pártján. Az elbai' homokkőhegység legszebb helye Rathen üdülő, és közvetlen közelében a Bastei, a természetes kőbástya. 317 méter magas, s meredek lábánál kanyarog a sziklák közé szorított Elba. A különféle .elnevezésű sziklatömbök, alakzatok emberek tömegétől tarkállik. E-urópa legtöbb nációjának nyelvén beszélnek itt a turisták. Legtöbben. persze, németek vannak. Talán itt lehetne megjegyezni, hogy a 17,8 millió» Német Demokratikus Köztársaságban tizenöt év alatt 14 millió üdülési beutalót kaptak a dolgozók, s az idén egy és negyed millióan pihennek 1219 szakszervezeti üdülőben, A Bastei csúcsáról szép időben láthajuk Drezdát, keletre Neisseig, a német—lengyel határfolyóig, délre a Cseh Középhegység csúcsait éri el tekintetünk. A Bastei belső részén, háttérként a sziklafalakkal. ' szabadtéri színpad van, amelyen a szász opera szerepel nyári szezonban. Nappal lévén, csak az opera zenekarának a próbáiét hallhattuk. Feledhetetlenül tisztán . csengett a száz- métares. kőkulisszák között ‘öéhibhért Teli Vilmosának muzsikája. (Folytatjuk) Az Elba menti ezeréves vá ros, Meissen, a porcelángyárt ás bölcsője.
