Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-04 / 129. szám

Világpolitika sorokban Ellenforradalmar bandák a hét elején meggyilkolták FLN, az Algériai Nemzeti Felszabaditási Front három funkcionáriusát a kabiliai Bouira községben, egy másik csoportjuk az elnök lakosztá­lya előtt szolgálatot teljesí­tő őröket támadta meg. A Közös Piac minisztereinek tárgyalásai a gabonaár-politi­káról zsákutcába jutottak Nyugat-Németország ellenke­zése miatt. A Kanadában hivatalos lá­togatáson lévő Eamon de Va­lera ír köztársasági elnök saj- tóértekezffeten hangoztatta, hogy a ciprusi kérdést nem le­het a sziget felosztása útján megoldani. Kari Sülberbauer bécsi rendőrfelügyelő, Anna Frank és családjának Ietartóztatója, elleni bűnvádi eljárást be­szüntette az osztrák bíróság. Csak elhallgatott múltjával kapcsolatban tárják elő a terhelő tényeket. Tűz ütött ki egy kaliforniai légierő-támaszponton. A tűz­oltók csak nagy üggyel-baj- jal tudták megakadályozni, hogy a lángok ne terjedje­nek át a közeli hangárba, ahol 50 ballisztikus rakétát tárol­tak. Jelentések szerint a ra­kétákban „nem volt robbanó­tói tét”. Levi Eskol izraeli miniszter- elnök Johnson elnökkel foly­tatott kétnapos tárgyalásai után kedden Washingtonban közös amerikai—izraeli köz­leményt adtajc ki, amely hangsúlyozza, hogy az Egye­sült Államok „a Közel-Kelet valamennyi nemzete közötti baráti kapcsolatok mellett gzáll síkra”. A dallasi elnökgyilkosság körülményeinek kivizsgálásá­ra alakult bizottság hamaro­san befejezi munkáját és jú­nius végére tervezi a vizs­galat eredményeiről szóló be­számoló közzétételét Norvégia északi részében megkezdődtek a Nord-express elnevezésű NATO hadgyakor­latok, amelyeken Belgiumból, Olaszországból, Nagy-Britan- niából és az Egyesült Álla­mokból 6000 ember vesz részt a norvég hadsereg egységein kivüL Az észak-törökországi Ereg- li bányavárosában „sztrájkra való bújtogatás” címén letar­tóztattak és bíróság elé állí­tottak négy török szakszer­vezeti vezetőt. Félhivatalos érteke adlet kezdődött a laoszi helyzetről ^ éget éri a honolului tanácskozás — Washingtonban támadják az amerikai kormány délkelet-ázsiai háborús terveit R. J. McElinovszteij mcrsdl Dubrovnikben! B. Mamula jugoszláv ellen­tengernagy kedden Brioni szi­getén ebédet adott R. J. Mali- novszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és kí­séretében lévő szovjet katonai küldöttség tiszteletére. R. J. Malinovszkij marsall és kísérete kedden este külön- repülőgépen Dubrovnikba ér­kezett, ahol a szovjet vendége­ket Ivan Gosnjak hadseregiá- bornok, a jugoszláv fegyveres erők helyettes főparancsnoka fogadta. Inkvizíció Lisszabonban A lisszaboni törvényszék előtt hetek óta tart a hé­jai „zendűlők pere”. Hetven portugál antifasiszta ül a vád­lottak padsoraiban. A vádirat szerint 1962. január 1-én tá­madást intéztek Dél-Portugá- liában a bejai kaszárnya el­len. A tárgyalás gyakorlati­lag a nyilvánosság kizárásá­val folyik, mert a PIDE, a salazari politi­kai rendőrség emberei már jóval a tárgyalás megnyi­tása előtt elfoglalták a közönségnek szánt padso­rokat. A portugál sajtó néhány cenzúrázott jelen­téstől eltekintve hallgat a perről. Az Humanité Lisszabonból keltezett levelet közöl, amely hosszas után 32 kezelés- Manuel cellában bizonyos képet ad a tárgya­lás lefolyásáról. Manuel Serra és Valera Gomes fővádlot­tak a bíróság előtt elmondot­ták „kihallgatásuk” körülmé­nyeit. Gomes kapitányt válogatott kínzások napos „álmatlansági nek” vetették alá. Serrát ablaktalan tartották, a vizsgálati fogság két és fél éve alatt nem lá­tott napfényt, A bíróság elnö­ke azzal hárította el a PIDE elleni vádakat, hogy „nehe­zen bizonyítható belső ügyről” van szó, amellyel a bíróság nem foglalkozhat. Mamid Serra, a katolikus ifjúsági mozgalom volt vezetője nem tagadta, hogy a felkelés egyik szervezője volt. A „paceni in terris” pá­pai encikl'kára hivatkoz­va hangoztatta, önérzetes keresztény nem tűrheti az emberi jogokat lábbal líp- ró zsarnok uralmát. Több vádlott, köztük Pestena őrnagy elmondta, a hadsereg­nek egy jelentős része egyet­értett velünk abban, hogy vé­get kell vetni a Salazar-dik- tatúrának és az Angolában folytatott embertelen, gyar­mati elnyomásnak. A bejai felkeléssel kapcsolatban Sala­zar leváltotta Jolio Botel ho Moniz akkori hadügyminisz­tert és a tábornoki kar több tagját. A felkelők pere előrelátha­tóan még két hónapig tart. India Ij miniszterelnöke június 9-én veszi át hivatalé! Sal Bahadur Sasztri, India új miniszterelnöke kedd este megkezdte kormányalakítási tárgyalásait. Raclhakrisn- n el­nöknek bejelentette, hogy né­hány nappal szeretné elhalasz­tani hivatalba lépését, mert-ár ★ ,,A közép embere” — írták róla néhány héttel Nehru ha­lála előtt, s új-delhi megfigye- lök szerint éppen ezért állí­totta öt maga mellé Ináig el­hunyt miniszterelnöke. Lai Ba­hadur Sasztrira hárult tavaly óta az a feladat, hogy megerő­sítse a széthúzástól gyengülő pártot, az Indiai Kongresszust. S mert — a centrum embere, — ezért esett rá a választás és jelölték India kormányának élére. Sasztri 1904-ben született egy Benáresz melletti faluban. Ap­ja tanító volt, nagy gondot fordított fia nevelésére. Tizen­hét éves korában csatlakozott a Gandhi vezette passzív füg­getlenségi mozgalomhoz, a az angol gyarmati hatóságok 26 esztendős korában zárták elő­ször börtönbe politikai tevé­kenységéért. Akkor két ével töltött fogságban, kiszabadulá­meg akarja várni a hivatalos gyász leteltét és részt akar ven­ni Nehru gyásszertartásának Utolsó szakaszán, amikor az dhunyt hamvait a Gangesz fo­lyóba szórják. Ezek szerint Sasztri június 9-én teszi le a hivatali esküt, s addig Nanda ideiglenes miniszterelnök,- in­tézi továbbra is az allam ügyeit. Kedd esti sajtóértekezletén Sasztri nem voft hajlandó nyi- latkozni a kormányalakítással kapcsolatban folytatott tanács­kozásairól, de a kongresszus párthoz közelálló körökben úgy vélik, hogy nem lesz sok változás a kormányban. Ali Bhutto, pakisztáni kül­ügyminiszter egy keddi nyi­latkozatában kijelentette, hogy Pakisztán hajlandó együttmű­ködni az új indiai miniszter- elnökkel a két ország között fennálló .vitás kérdések, így • kasmiri probléma rendezésé­ben. ★ sa után pedig Benáreszben el­végezte a szanszkrit egyetemet. Nevéhez —■ Lai Bahadur — ak­kor kapta a Sasztri névet, amely szanszkrit nyelven „ta­nítót’ jelent. Azóta India po­litikai életében ezen a néven ismerik őt. 1937-ben a mai Uttar Prades állam parlamenti képviselője lett, tíz évvel ké­sőbb pedig ennek az indiai ál­lamnak egyik minisztere. Sasztrit Nehru javaslatára 1951-ben a kongresszus párt főtitkárává választották, ké­sőbb váltakozva többször részt vett Nehru kormányában, mint szállítási, kereskedelmi, ipar- ügyi, majd 1961 és 1963 között belügyminiszterként. Inkább India belső problémáival fog­lalkozott, a külpolitika irányí­tásában kevesebb gyakorlatot szerzett. Nehmt a legutóbbi hónapokban gyakran helyette­sítette, mint a kormány tárca- nélküli minisztere. A ciprusi kormány hozzájárul az EMSZ-haderök Jelenlétének megboeszabbliásáhpz New York, (MTI): U Thant ENSZ-főtitkár fo­gadta Rosszidesz nagykövetet, Ciprus ENSZ képviselőjét, majd külön-külön Törökország és Görögország állapdó ENSZ- képviselőit. Rosszidesz nagykövet a meg­beszélés után közölte az újság­írókkal, hogy kormánya meg­bízásából egyelőre nem hivata­los formában a főtitkár tudo­mására hozta: a ciprusi kor­mány hozzájárul a szigeten ál­lomásozó ENSZ-haderök meg­bízatásának három hónappal történő meghosszabbításához. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács határozata értelmében az ENSZ-haderők háromhóna­pos ciprusi megbízatása június 27-én jár le. A nagykövet közölte még, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa június 16-án vagy 17-án foglalkozik majd az ENSZ erőit mandátuma meghosszabbításá­nak kérdésével. Gergely Mihály: Idegenek SS. — De hiszen a körülményei tették ilyenné, azokról viszont nem tehet, hogyan hibáztat­ható hát akkor ő? — Sokan nőnek fel hasonló és még rosszabb körülmények között, s mégsem lesznek ilyenek. Egészen jól beillesz­kednek... De neki hajlama van arra, hogy távolságot tartson maga és az emberek között. Nem figyelted meg, hogy talán még élvezi is a gyötrődésedet, hiábavaló igye­kezetedet? Magában talán mulat is rajtunk. — Eltúlozod. — Nem, ahogyan szótlanul csak bámul bennünket a nagy vádoló szemével, az számom­ra sokszor elviselhetetlen. — De miért tépné szándéko­san, mint mondod? — Mert minden ember sze­reti a játékot, s neki ez a játék, ez a szenvedélye, hogy bennünket gyötör... Téged, mintha bizony te lennél az oka mindennek! Az asszony sokáig hallga­tott, aztán tagadóan ingatta a fejét. — Gondolkodom rajta, de nekem olyan fájdalmas volna elfogadnom ezt... Nem tudom elhinni, hogy ilyen komisz volna. — Megkérgesedett lélek, annyi szent! — Ebben talán igazad van, de nem ő a hibás. Épp ebben kell segítenünk, hogy levesse ezt a kérget. A férfi sétálni kezdett, az­tán megállt az ablaknál, majd visszafordult, s onnan nézte a görcsös pózban ülő feleségét. — Nem tudom, sikerül-e Nem tudom. — Ha te segitessz nekem, sikerülni fog — mondta kér- lelően az asszony. A tekinlele is könyörgő volt, hogy a férfi megenyhült, s magában elha­tározta, többé nem marad el éjszakára. Hájer Eide a Vörös Csillag szálló rendszeresen visszatérő vendégei közé tartozott, im­már harmadik éve minden hó­nap első hetét Endrőn töl­tötte. Az egyik minisztérium revizorcsoport vezetője volt, és az endrőtelepi gyárakban' végezte ellenőrző munkáját a kiküldetés napjaiban. Közép­korú, erős fizikumú ember volt, ritka munkabírással; na­ponta öt órát töltött sl a gyárakban, de ezalatt többet végzett, mint mások nyolc óra alatt. Mindenki kitűnő mérnöknek ismerte. Hájer mindig a Vörös Csil­lagban szállt meg, Bumberá- val legelső látogatása alkalmá­val összeismerkedett, kitapint­va a főportás gyöngéit, meg­felelő honorálás ellenében bi­zonyos különszolgálatokra, megértő elnézésre való hajlan­dóságát. Attól kezdve minden hó első hétfőjén értesítés nél­kül jöhetett, és a szálloda ki­vételes vendégei közé tarto­zott abban is, hogy a házirend ellenére hölgyvendéget fogad­hatott. Természetesen, kivéve az elvétve előforduló rendőr­ségi razziák időpontját, amelyről azonban Bumbera mindig időben értesült. Hájer rendszerint fél kilenc­kor kelt, tízre kényelmesen kiért Endrőtelepre. Háromig befejezte a napi penzumot, s nyugodt lelkiismerettel vi6z­szatért a városba, hogy meg­kezdje délutáni, esti program­ját. Ezen a reggelen éppen öltözködött, a nyakkendőjét csomózta, amikor bekopogott hozzá az új londinerfiú, é9 a hallban lévő nyilvános tele­fonhoz hívta. — Ki az? — kérdezte Hájer kissé ingerülten, mert túlzott önérzetességéért nem kedvelte a fiút. Hacsak tehette, apró szolgálatokra mindig Janit kérte meg. — Egy hölgy — felelt Géza. — De kéri, szíveskedjék sietni, mert régóta hívja a szállodát! Hájer maga elé tessékelte a fiút, s futva eltűnt a lépcső­házban. A fiú visszatért a hall­ba, mert ilyenkor kezdődik a forgalmasabb időszak, mind­járt itt vannak az expressel érkező fővárosi vendégek, s az öreg Kiszeli bácsi egyedül már nem boldogul a portán. Hájer mindössze két-három percig beszélt, és fölment a szobájába. Kis idő múlva azonban lármásan kiáltozva jött lefelé. — Londiner!... Londiner! — Megállt a lépcsőház ki terebé­lyesedő fordulójában, s most már meg is pillantva a meg­lepett fiút, parancsolóan mondta: — Jöjjön csak lel hozzám! A fiú bekopogott Hájerhez, megvárta, míg benn elhangzik a szabad. Tisztelettudóan meghajolt. Parancsoljon! Hájer sokáig nézte a fiút dühtől sápadtan, aztán gunyo­rosan elmosolyodott. Zsebre- dugott kézzel állt a szoba kö­zepén, lábujjain hintáztatta magút. — Kisfiam, te aztán lapo­san elvétetted a házszámot! — szólt végre Hájer. — Peeked van, hogy pont engem szúrtál ki, mert engem nem lehet pa­lira venni! —- Nem értem miről beszél — mondta változatlanul nyu­godt hangon a fiú, csak arcán mélyültek el a különös kifeje­zés vonásai, mert sértette ez a , bánásmód. — Majd megérted!... No, gyerünk, vissza azzal a pénz- zel! Köszönd meg, hogy nem szaladok rögtön a rendőrség­re. — Mondom, nem értem önt, miről beszél! Es megkérem, ne tegezzen! Hájer mást várt, azo:mali beismerést és meghunyúszkn- öást, könyörgést, ami után talán kivételesen megbocsátott vplna. Endrőn semmiféle ügy miatt nem kívánt a rendőrség­gel kapcsolatba kerülni, amióta egyszer tavaly "még nem is volt éjfél, leigazoltatta az őr­szem, mert a Szabadság-kert­ben egy nőismerősével sétált. A fiú szemrebbenés néiküli tagadása felbőszítette. Fenye­getően közeledett felé. — Mindjárt megkapod, te taknyos!... Az ember nem is hinné, hogy ilyen dörzsölt va­gány vagy! Egy fél perc elég neki, csak magára maradjon az ember szobájában, máris kizsebeü! ...No, ide azt a hat­száz forintot, míg szépen be­szélek! A fiú végre megértette, mi­vel gyanúsítják. — Nem loptam.,, ne sértse® meg ilyesmivel! — mondta a megalázástól feldúltam Kar­órájára pillantott. — Talán már bejött a főportáé, azonnal hívom! Hájer bosszúsan és csalódot­tan pattintott ujjaival, Gyors és tökéletes elintézésre szá­mított, lehet, hogy ehelyett be­lebonyolódik egy botrányos házivizsgálatba. De nem, nem tévedhet, ez az alamuszi lon­dinerfiú tökéletes típusa a tol- vajkodó szállodai alkalmazott­nak, csak ügyesen leplezi tet­teit a megtévesztő önérzeteske­déssel. Nagyon helyes, csak hívja Bumberát, majd ketten együtt megleekéztetik! A közeli harangtoropy órája elütötte a fél tízet. Pühög volt a Járatlan kellemetlenség miatt, mely újabbakat zúdít a nyakába; most kellene fel­szállni a villamosra, délelőtt műszaki értekezlete van. Ismét elővette irattárcáját, ebben tartotta a papírpénzt is. Megszámolta a maradékot, nem tévedett az előbb, négy darab százas volt benne tíz helyett. Milyen ravasz a fic­kó, nem a teljes összeget vi­szi el, így sokkal nehezebb bizonyítani, hogy meglopták, senki sem köteles becsület­szóra elhinni, mennyi pénze volt, Átböngészte aktatáskája tartalmát, igen, mindent elő­készített mára, indulhatna. (Folytatjuk) kéziét két társelnökéhez, amely adatokra támaszkodva tiltakozik a Laoszban ál­lomásozó amerikai repülő­gépeknek a hazafias erők kezén lévő területek ellen végrehajtott bombatámadá­sa ellen. Az Anglia kezdeményezésére Vientianeban összeült és a lao­szi helyzettel foglalkozó érte­kezlet — amelyen Anglia, az Egyesült Államok, Kanada Thaiföld és Dél-Vietnam dip­lomáciai képviselője vesz részt — megtartotta első megbeszé­lését. Az értekezlethez az utolsó percben csatlakozott India képviselője, de bejelentette, a tanácskozásokat India „kizá­rólag félhivatalos megbeszélés­nek tekinti, amely semmikép­pen sem helyettesítheti a genfi értekezlet újabb összehívását. Honolulu, (MTI): • Honoluluban véget ért az Egyesült Államok délkelet­ázsiai szakértőinek, valamint a csendes-óceáni amerikai fegy­veres erők parancsnokainak Rusk amerikai külügyminisz­ter és McNamara hadügymi­niszter részvételével tartott bi­zalmas tanácskozása. A tárgyalásról közleményt nem adtak ki, jól tájékozott kö­rök pedig csak annak közlésé­re szorítkoztak, hogy a wa­shingtoni kormány két képvi­selője ugyan nem terjesztett elő semmiféle tervet a dél-viet­nami háború kiterjesztésére, de — mint mondották —, „a jövő alakulása más kérdés, és a to­vábbi fejleményeken múlik.” Washingtonban több táma­dás is érte az amerikai kor­mány délkelet-ázsiai háborús terveit. Wayne Morse szenátor sze­nátusi felszólalásában kijelen­tette, ,,a Honoluluban összegyűl­tek előkészítik a háborút Vietnam északi része, majd esetleg Kína ellen”. Mint mondotta, Honoluluban „majdnem haditanács ült össze.” George Aiken szenátor beje­lentette, nem lesz hajlandó tá­mogatni „olyan katonai műve­letek tervét, amelyeknek követ­keztében egész Délkelet-Ázsiá- ra kiterjedhet a háború.” Melvin Laird kongresszusi képviselő Johnson elnök Dél- Vietnamra vonatkozó megjegy­zéseit bírálta. Az elnök szán­dékosan félrevezeti az ameri­kai népet — mondotta —, ami­kor azt állítja „az Egyesült Ál­lamok kénytelen kivenni részét a veszély elhárításában” Dél- kelet-Ázsia térségében. A laoszi hazafias erők rádió- állomása ismertette Szufanu- vong a Laoszi Hazafias Front elnökének levelét a genfi érte­Meskezdődieft a finn-jugoszláv hivatalos nalitifcai tárgyalások Helsinki (MTI): Urho Kekkonen finn és Jo- szip Broz Tito jugoszláv köz- társasági elnök és munkatár­saik között az elnöki palota nagytermében Helsinkiben megkezdődtek a hivatalos po­litikai tárgyalások. Mint Jakobson, a finn kül­ügyminisztérium politikai osz­tályának vezetője a sajtó kép­viselőivel közölte, Kekkonen köztársasági elnök és Tito el­nök között őszinte és baráti légkörben megbeszélés folyt. A két államfő megvitatta a nemzetközi helyzetet, valamint a Finnország és Jugoszlávia kapcsolatait érintő kérdéseket. A jugoszláv elnök látogatása során a későbbi napokban folytatják majd a megbeszélé­seket. Befejezésük után hivata­los közös közleményt adnak ki. Tito elnök látogatásának má­sodik ^napján megtekintette Helsinkiben a „Hietalahti” ha­jógyárat. Szerdán a jugoszláv vendég Valkeakoski városába utazott, itt megtekint egy papírgyárat. 1984. junius 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents