Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-21 / 144. szám

Tudomány * Technika * Tudomány

A tükör túlsó oldalán

Mi az antianyag — Van-e tükörvilág — Létezik-e

anligravitáció

Szabolcs-Szatmárban történt című pályázatunkra érkezett írás

Beszélgetés a fürdőben

Vasárnap volt. Igazi kánikula. A sóstói meleg medencében annyian voltunk, hogy majdnem kicsapott belőle a víz.

Egyszeresük egy idős bácsika elkiáltotta magát.

— Te vagy az édes testvérem? Jancsikám!

— Én — én vagyok Petikém!

Ölelkezés.

— Már vagy egy fél órája nézlek. Nem tudtalak hová tenni! Ahogy megmozdultál, akkor ismertelek fel a karodról.

— - Emlékszel?

— Hogyne! Ki ne emlékezne! Cimborám! Ezer éve nem láttalak.

— Bizony elmúlt már vagy ötven esztendő. Pontosan ötvenöt.

— Család? Gondolom van?

— Hat unokám. Négy fiú, két leány. És neked?

— Négy fiú és hat leány. Tíz unokám van már — dicsekedett nagyapai büszkeséggel.

— Gyermekeid?

— Egy fiú és három lány. Mindegyik családos. Tudod — kezdett bele Péter bácsi — a fiam tsz-elnök. Öt még nem bírtam taníttatni. A legidősebb lányom egy tanítóhoz ment. A középsőt már taníttattam. Védőnő az egyik faluban. A férje vasutas. A legfiatalabb lányomból óvónő lett. Annak a férje is tanító. Látod! Csak kipendültünk!

— De nem úgy, mint a Pisztrás lova!

— Isten őrizz! Azzal azt akartam mondani, megváltozott a világ. Mondhatom, jól változott meg. No, mondd csak! És a tieid?

— Nekem három van. Én nem tudtam őket taníttatni, de nem megy azárt rosszul a soruk. Felküzdötték magukat. A legidősebb fiam rendőr őrnagy. Magától pótolta azt, amit én elmulasztottam. Most az egyetemen tanul. A lányom a középső. Egy agronómus vette el. A lányom is rászánta magát és beiratkozott , a közgazdasági technikumba. Könyvelő szeretne lenni. A legkisebbik fiam szakmát tanult. Villanyszerelő lett.

— A te sorsod milyen,?

— Hála , istennek, nem panaszikodhatom. Gondolnak rám a gyermekeim. A, tiéd?

— Az enyém is jó. Már én nem dolgozom. Tudod! Az unokáimnak farigcsálok. A tanító vöm nagyon szeret.

— Még mindig szereted a bicskát?

— Hozzám nőtt. örömet szerez.

— Én az agronómus vömmel lakom. Van egy szép kis gyümö’esöskertje. Most kezd zsendülni a barack. Arra vigyázok. Kertészkedem.

— Emlékszel?

— Mire?

— A karodon hordod az emlékét!

— Már hogyne emlékezném! Tizenhárom évesek voltunk akkor, napszámra jártunk.

— Igen. A kőmívesek mellett dolgoztunk.

— Hordtuk a maltert, a vályogot.

— A disznó keccesből, egy rövid gatyába.

— Annyi bolha mászott ránk, hogy seperni lehetett volna.

— Én adtam az ötletet,

— Igen fürödjünk meg a lajtban. Fulladjanak meg a bolhák! Mennyit kacagtunk? Mind a fejünk búbjára mászott. Ügy sepertük le az egymás fejéről. Emlékszel?

— Utána felálltunk a lajt tetejére, s onnan megláttuk, hogy a nagyságon úr kertjében milyen szépen mosolyog a barack. Te felkiáltottál.

— Nézd innen.! Nem jön-e valaki?-— Hónod alá kaptad az inged, s átbújtál a gledicia kerítés alatt. Alig, hogy a fa alá értél, rád ugrott a kutya.

— A hatalmas buldog. Elkapta a karomat. Felordítottam.

— Jött a nagyságos úr. Kiabálta: „Harapd! Harapd!” A kutya dühödten rángatta a karod, s kifalt egy darabot belőle. Elájultál. Én édesanyádért szaladtam. Lélekszakadva rohant. Nem volt elég a baj, még ő is kapott. Emlékszel? Őzlábra fönt korbácsa volt, s azzal az édesanyád szoknyájára csapott.

— Szerencsés volt, a ráncok felfogták.

Bizony édesanyámon is ott maradt volna a nyoma.

— Ügy, mint az én hátamon.

Arra fordultam. Bizony három piros csík húzódott azon. Mindhárom keresztben. Tenyérnyi távolságra egymástól. Gyakorlott mozdul" ‘.si lehettek a nagyságos úrnak?

— Emlékszel? Nem tudtam feküdni csak a hasamon. Az enyém hamarabb begyógyult. Neked nagyon sokáig fájt a karod. Se orvos, se patika. Az öregasszonyok kuruzsolták.

— Hallod! Isteni szerencse, hogy megmaradt. Ha belegondolok?

— Az bizony. Nagy szerencse. Pókháló. Mész. De téged is kemény fában ringattak. Baltával sem lehetett volna agyonverni.

— Azért még most is megérzem. Ha időváltozás jön, mindig sajog. Az unokáim nevetnek is. Azért mondják: „Élő meteorológiai állomás vagyok”.

— Hagy mondják! Az a fő, hogy nekik már jobb. Emlékszel? Cselédlakás. Egy pitaron négy család. Gyermek egy suttal mindenütt.

— Emlékszel? Még a karom be sem gyógyult, ott volt a másik baj.

— Amikor kemencébe dugtak bennünket?

— Igen. Fertelmes élet volt. Mind a négy család rühes lett. Illetve az egész tanya. Emlékszel? Hogyan kutyagoltunk bü- döskővirágért a varosba tizenhat kilométert?

— Volt anyánknak éppen elég. Emlékszel? Mi egyszerre bújtunk a kemencéba- Szembe.n egymással. Csak a fejünk maradt kinn. Vicsorogtunk egymásra, mint a kiskutyák. A nyelvünket egymásra öltöttük. Csináltuk a jó kedvet, hogy a kicsik ne féljenek.

— Emlékszel? Milyen gyorsan bújtál ki? Meggyulladt a deszka vége. Tényleg volt nagy kacagás. A selype kisöcséd felkiáltott: „Anyuszikám! Mákká májat szütünk?” Szorongatta mindenki a pucér hasát. U.i deszka. Visszabúvás. Még életemben sem kacagtam annyit.

Az addig ragyogóan sütő nap elszégyellte magát. Egy icike-picike felhő mögé bújt. Ne lássa- a két öreg halvány mosolyát! Sírrli szeretett volna. Igaz is volt. Miért világított ilyen napokon? Nem sokáig tartott a bánata, mert a szél tovavitte a féihőcskét, messze- messze, olyan messze, mint amilyenre visszaszólít az emlékezés.

— Hát még a fürdetés! Előbb akácfa hamuból lúgot csináltak. Szappanunk nem volt. Az egyik gyerek a kemencében, a másik a teknőben. Egész estig tartott.

— Azon éjjel már nyugodtan aludtunk.

— Mi gyerekek. Apáink, anyáink azon törték a fejüket, hogyan osszák el a kenyeret. Mit adjanak el? Mihez nyúljanak? Emlékszel? Hármunknak volt egy pár csizmács- kája. Csizmácskája? Kimondottan csizma. Méghozzá jó nagy. Az apánké, amit már elnyúzott. A nyár még jó volt. Télen dideregtünk. Szemeltük a kukoricát, vagy görhét ehettünk.

— Emlékszel? Vándorlás. Évről évre más tanyára.

— Bíz ez így volt. El sem tudnám sorolni, hányban jártunk. Két háborút megéltünk. Negyvennégyben hadifogság. Mire hazajöttem, volt tíz hold földem. De sokat is változott a világ!

—Nagyon sokat változott. Nekem tizenöt hold jutott. Én bent a faluban építettem. Megértem. Nyugodtan hajthatom álomra a fejem. Nem riaszt fel hajnali kettőkor a lélekharang. Álhatóm, míg kedvem tartja. Nappal újság. Este rádió, vagy tv. Amelyiket választom. Aminek a legjobban Örülök, az a vili any. i

— Én a városban lakom. Nehéz volt megszokni a zajos életet. De már megszoktam, s nem vágyom vissza a tanyára. Azt mondom most jó élni az embernek. Kár, hogy nem húszéves vagyok.

— Bizony nagy kár!

— Nagyon megszomjaztam. Tarts velem! Megiszunk egy pohár sört itt a taber- nában.

Bácskái Antal.

Gáva, Lenin út 118.

RENDELETMAGYARÁZAT

Utiböltségtérítés a nyugdíjigénylő részére

Az anyagi világ jelenségei örök törvényeknek vannak alávetve. A természet például nem tünteti ki a balt a jobbal szemben. Ennek a szimmetriának egyik érdekes megnyilvánulásával az elemi részecskék világában találkozunk. Nem csak pozitív töltésű protont ismerünk, létezik ennek atomfizikai tükörképe is: a

negatív töltésű proton, röviden antiproton. A negatív elektronnak pozitív töltésű párja a pozitron. Antiproton- ból, pozitronból és a többi antirészecskékből egy másik világot építhetnénk fel, szakasztott ugyanolyant, mint a miénk, de mégsem hasonlót. Ezt a különös világot antivi- lágnak, tükörvilágnak nevezte George Hamow, az ogyesszai születésű kiváló amerikai fizikus, a princetoni egyetem híres fizikaprofesszora.

Alice kalandjai

A tükörvilág látszatra hasonlít a miénkhez, csak fordítottja ennek, akár a tükörkép az eredeti tárgynak. Csaknem egy évszázaddal ezelőtt ezt a témát dolgozta fel Lewis Caroll, angol író Alice kalandjai és a tükör másik oldalán című fantasztikus regényében. Ha egyszer a tükör mögé juthatnánk, mint Alice, a regény kislány főszereplője, szervezetünk teljesen átalakulna, szívünk a jobboldalra kerülne. Gamow világa természetesen nem ilyen egyszerű optikai esetet jelent, hanem atomfizikai természetűt. A természet tükörszimmetriája megengedi, hogy negatív protonokból, pozitronokból antiatomok épüljenek fel, s ebből anti- anyagból csillagok, csillagrendszerek keletkezhetnek.

Egy ilyen tükörvilággal való találkozás a legszörnyűbb katasztrófát jelentené. A kétféle atomból álló világ az érintkezés pillanatában kölcsönösen megsemmisítené egymást, s a másodperc tört része alatt teljes egészében sugárzássá alakulnának át. Ember és antiember kézfogása borzasztó nukleáris robbanással járna. Anyag és antianyag „keverékkel” működtetett gép hatásfoka száz százalék lehetne, mert a kétféle anyag teljesen — salakmentesen — átalakulna energiává.

Eddig a képzelet birodalmát jártuk és most nézzünk körül: lehet-e valóság Gamow világa?

Antirészecskék

Az 1932-es év érdekes fordulatot hozott az atomfizikában: felfedezték az elméletileg már régebben megsejtett első . antirészecskét, a pozitív töltésű elektront. Először antielektronnak, később pozitronnak nevezték el. Több, mint 20 év múltán amerikai atomfizikusok mesterségesen

A Szovjetunióban rövidesen nagyszabású egysínű vasútépítés indul. Az előzetes tervek szerint Magnitogorszkban, Miasszában, Cserepovecben és a Kamcsatkán épül ilyen vonal. Nagy-Szocsi kiépítésével kapcsolatban is javasolták, hogy a Fekete-tenger partvidékén is legyen egy 145 kilométeres, egysínű vasútvonal, melynek egyes szakaszai a tenger fölött haladnának.

Moszkvában a tervek szerint öt egysínű vonal épül, mégpedig: a Rigai-pályaudvar és a Kljazmai-víztároló, a központi légi pályaudvar és a- vnukovói, seremetyevói repülőtér között, a kasirszki országút és a domogyedovei repülőtér között, egy további

állították elő a negatív töltésű protont, az antiprotont. Azóta valamennyi ismert elemi részecskének megtalálták, vagy előállították ellenkező előjelű párját. A felfedezésekben nagy segítséget nyújtott az ismeretlen eredetű kozmikus sugárzás tanulmányozása, valamint az atomfizikai kutatóintézetek úgynevezett gyorsítóberendezései.

A világtér jelenleg tanulmányozható részében esetleg létező antianyagról nincsenek bizonyítékaink. Sokáig úgy gondolták, hogy egy anticsil- lagot nem is lehetne leleplezni. mert a fénye ugyanolyan. mint a rendes csillagoké. Ennek az a magyarázata, hogy a fény legkisebb egységének, a fotonnak nincs ellenkező előjelű párja, nincs anti- foion — így egy anticsillag is közönséges fényt sugároz. Csak az utóbbi években ismerték fel, hogy a csillagok sugárzásakor keletkező atom- parányok egyikének, a neutrínónak van párja. Az antianyag csillagok aníineutrinót sugároznak, csak éppen nincsen olyan berendezésünk, amely e rendkívül kis részecskét észlelni tudná. Egy neutrínó úgy szalad át a Fold testén, mint egy puskagolyó a labdarúgókapu hálóján.

Egy halvaszületett

ötlet

Ha vannak is antianyag égitestek, egyelőre felismerhe- tetlenek. Ha léteznének, akkor az ott élő antiélőlények joggal nevezhetnének bennünket- különleges anyagból készült világnak, mert csupán nézőpont kérdése, hogy mit nevezünk „rendes” anyagnak és értünk antivilágon. Ök is joggal mondhatnák, hogy mi élünk a tükör túlsó oldalán.

H. G. Wells, angol regényíró Az első emberek a Holdban című fantasztikus regényében szerepel egy cavorit

Ez az erőmű merőben szokatlan. Már első látásra is, de szerkezetét tekintse is, épülete nem a gát fölött van, hanem részben abban, részben a vízlevezető berendezések alatt. A gépterembe lépve pedig nem látni a szokásos generátorokat. Itt csupán a különböző irányító berendezések és műszerek kaptak helyet. A generátor a turbinával együtt a víz alatt helyezkedik el.

Ez a vízi erőmű még nem létezik, de hamarosan felépül a Sekszna folyón, Cserepovec város közelében. A folyó a Belije-tavat és a Ribinszki- viztárolót köti össze. Az itt alkalmazott horizontális hid- rogenerátorokat Leningrád- ban, részben a Vasműben,

javaslat szerint Moszkva körül egysínű gyűrűt kellene építeni.

Az egysínű a szakemberek számításai szerint olcsóbb a hagyományos közlekedési eszközöknél, nincs szükség töltésre, sínfektetésre, alagút- építésre. Az egyik típus kocsijainál még kereke sincs: a pályatesten képzett légpárnán siklik majd.

Az egysínű sikerrel helyettesítheti a vasútat, de még a helyi légi közlekedést is pótolhatja hegyekben, a taj- góban, a tundrákban, ahol gyakori a hóvihar, sok a hótorlasz.

nevű különleges anyag, amely megszünteti a Föld vonzóerejét. A cavorittal bevont űrhajó hajtóanyag né'kül röpíti utasait a Holdba. Ebben a Wells regényben szerepel először az antigravitáció ötlete. Igen sok tudósnak támadt az a gondolata, hogy ha az általunk ismert anyagból felépülő testek vonzzák egymást, akkor a rendes és antianyag között gravitációs taszításnak kell fellépni. Az Egyesült Államokban antigravitációs kutató laboratóriumokat építettek és milliókat költöttek arra, hogy megtalálják az antigra- vitációval működő űrhajók elvét, megtalálják a vonzóerő árnyékolásának módját.

A kísérleteknek csakhamar vége szakadt. Egy fizikuskonferencián magyar tudósok hívták fel amerikai kollégáik figyelmét, hogy antigravitá- cióval űrhajózni nem egyéb, mint a délibáb kergetése. Minden idők egyik legnagyobb fizikusa Eötvös Lóránd hatvan esztendővel ezelőtt (nem is sejtve az antianyag ötletét) híres torziós ingáival igazolt egy érdekes természet- törvényt, a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát. Ez a törvény az azóta született általános relativitás elmélet alapját képezi. Ha a súlyos és tehetetlen tömeg nem volna egybilliomod pontossággal azonos, nem volna igaz a relativitás elmélet, és lehetne antigravitációval kirándulni a világűrbe.

Eötvös méréseit az 1930-as években Reriner János, ma is élő Kossuth-díjas geofizikusunk még nagyobb pontossággal igazolta. Ez kizárja a gravitációs taszítás létezését. (Ez csak akkor: lenne igaz, ha a súlyos és tehetetlen töm«g nem volna azonos.)

Az antigravitáció az örökmozgó hamis ábrándjával együtt a tudomány lomtárába került.

Gauser Károly

részben az Elektroszila Gyárban készítették.

Az új generátor turbinájának átmérője öt és fél méter. A turbinának négy lapátja van. Ezek helyzete a működés közben automatikusan változik meg, a terheléstől és a víznyomástól függően. Az új generátorokat széles körben fogják alkalmazni a sík vidékek folyom. Szinte pótolhatatlanok ugyanis az olyan kis nyomással működő erőműveknél, ahol a turbinákról időnkint át kell térni a szivattyúzásra, és megfordítva. A csérepoveci erőműben négy gépegység működik majd; ezek mindegyike 20 ezer kilowat- tos lesz.

A leningrádi tervezők több mérnöki és gazdasági feladatot igen szerencsésen oldottak meg. A hasonló teljesítményű vízi erőművekhez képest a horizontális gépegységekkel működő erőmű jobb műszakigazdasági indexeket tud felmutatni. Ez az erőmű mind a beruházások, mind az üzemeléssel járó kiadások tekintetében rendkívül gazdaságos. A vertikális turbinák helyett a horizontálisak alkalmazása révén egyszerűbbé válik az építmények víz alá kerülő részének az elhelyezése, csők-' ken az alapozás mélysége; következésképpen a föld- és betonozási munka is. Ugyanakkor p horizontális turbina áteresztő képessége és teljesítménye 15—20 százalékkal naevobb. mint az azonos átmérőjű vertikális turbináé.

Horizontális turbinákat állítanak fel a most épülő klevi vízi erőműben is, amely a Dnyeperen épült vízierőműrendszer hatodik tagja lesz.

Az SZTK annak téríti meg a nyugdíjazási eljárással kapcsolatban felmerülő útiköltségét, akit berendelt meghallgatásra, orvosi vizsgálatra stb. Aki saját elhatározásából jelent meg személyesen az SZTK-nál annak útiköltségét nem téríti meg.

Csak a 4 km-nél távolabbi lakóhelyről történő utazásnak — a legolcsóbb közlekedési eszközre számítható költségét térítik meg, ha az egyszeri utazás 1,— Ft-nál, az autóbuszon váló utazás 1,50 Ft-nál többe kerül.

Az üzemi balesetet szenvedett igénylőnek az utazási költséget akkor is megtérítik, ha a költség az említett összegeknél kevesebb, de a megtett út 4 km-nél több. Távolságra tekintet nélkül megtérítik a közlekedési költséget akkoi;, ha az igénylő orvosi megállapítás szerint nem járhat.

A személyes megjelenésre kötelezett keresetveszteségét is megtérítik,, egy-egy napra azonban legfeljebb 30 forintot. Ha a személyes megjelenés miatt nappal 6 óránál többet . kell a lakóhelyétől 4 km-nél távolabb eltölte- nie, a keresetveszteség térítésen felül napi 6 forint élelmezési költség is jár. Akinek keresetvesztesége nincs, ilyen esetben 6 forint helyett 12 forint élelmezési költ ségre jogosult. Az élelmezési költséghez napi 12 forint szállásköltséget is kérhet az, akinek a személyes megjelenésre kötelezésé miatt éjfél után is lakóhelyétől távol kell tartózkodnia.

Ha a személyes megjele-- nésre kötelezett személy állapota olyan, hogy csak kísérővel képes megjelenni, l kísérő utazási, élelmezési é! szállásköltségét, illetve keresetveszteségét is megtérítik.

Metró a levegőben

Készülnek az első szovjet egysínű vasutak tervei

Erőmű a víz alatt