Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

Nem állnak rendelkezésem­be pontos statisztikai adatok, de szilárd meggyőződésem, hogy a válások egyik fő oka — a férj szófukarsága. Ha a feleség egy-két órát tölt mély hallgatásba burkolózott fér­jével, feltétlenül megkérdezi tőle: — Az isten szerelméért, miért nem mondassz már va­lamit? A probléma egészen magá­tól értetődő és az alábbi tény­ből ered: a nő azért beszél, mert szükségét érzi ennek, a férfi viszont csak akkor szó­lal meg, ha külső körülmé­nyek késztetik erre. Például nem talál tiszta inget. A férj nevelése — komoly tudomány. Engedjék meg, hogy beszámoljak ezzel kap­csolatban néhány megfigyelé­semről. Hogyan beszélgessünk a férjjel ha vendégeket vá­runk? A nő életében vannak olyan esetek, amikor teljes mérték­ben számít férje támogatásá­ra. Például amikor gyerme­ket vár, vagy amikor vendé­geket vár. Érdekes, hogy az asszony mindkét esetben fel­tételezi: ez az egész közös vállalkozás, de amikor gya­korlati megvalósításra kerül a dolog, mégis kié a gyerek? És ki fogadja a vendégeket? Természetesen a feleség. Sen­ki nem is várja a férjtől, hogy kimenjen a konyhába és süteményt süssön, de azt elvárhatjuk tőle, hogy lega­lább erkölcsi támogatást írta: JANE CARR Hogyan bánjunk a férjjel? a nehéz percekben, amikor már csak fél óra van hátra az első vendég érkezéséig. Ha a feleség kitart jogai mellett és így szól férjéhez: „Ne menj sehová, állj itt mellettem” — a férj nem igen fogja enyhíteni a helyzet feszültségét, mert feltehetően valami effélét fog morogni: „Ó, ördög vigye, elfelejtettél citromot venni!” Ezért jobb ha békén hagyjuk, mert akkor valószínűleg megpróbál valami kedveset mondani. Például ilyesmit: „Drágám, milyen csinos ez a ruhád! Arra az estére emlékeztet, amikor megismerkedtünk. Emlékszel?” Bár igaz, hogy amikor leg­utóbb vendégeket vártunk, az én férjem is hasonlót mon­dott nekem. En már nem em­lékszem pontosan, hogyan is történt, de állítólag így för- medtem rá: — Az isten szerelmére, mi­’ i " t lakkozásunkról. Menj le in­kább jégért!... Hogyan beszéljünk fér­jünkkel ha horkol? Amikor azt mondom, „hor­kol”, nem arra a békés, üte­mes szuszogásra. vagy duru- zsolásra gondolok. amihez minden okos és odaadó fele­ségnek alkalmazkodnia kell. Olyan horkolásra gondolok, amely hangskáláját és erejét tekintve felveszi a versenyt egy szimfonikus zenekarral. Kezdetben csak szelíden meg­löktem férjemet és így sut­togtam: „Kedvesem, fordulj át a másik oldaladra.’“ Erre ő valóban meg is for­dult és két perc múlva újult erővel kezdett horkolni. Órákon át feküdtem álmatla­nul, válási terveken gondol­koztam és azon törtem a fe­jem, hogyan osszuk meg a gyermeke.ket és a monogra­mom családi törölközőket. Végül rájöttem mit kell tenni. Kérdéseket kell felten­ni a férjnek. Fel kell ébresz­teni és így kell szólni hozzá. — Mit mondtál drágám? Nem értettem. A férj néhány pillanatig összefüggéstelennül mormog, ilyesmit, hogy „ Mi van?, Hol? Mi történt?” majd meg­kérdezi. — Mi az ördögnek kérdezed tőlem, hogy mit akarok mon­dani?! Néhány hasonlóan értelmet­len kérdés és válasz után már annyira magához tér, hogy legalább 15 percig nem fog horkolni, ez alatt az idő alatt viszont a feleség eial- hat. Hogyan beszélgessünk a férjjel, amikor fürdik? A férj ilyenkor nem tud kereket oldani, ezért a fele­ségnek ideális lehetősége nyí­lik arra, hogy mindent el­mondjon, ami nyomja a szí­vét. Például ilyen megjegyzése­ket tehet: „Természetesen már szóltam neked erről, de te so­hasem hallgatsz rám!” Fürdés közben bátran közölhetünk férjünkkel akármilyen meny- nyiségű kellemetlenséget és pillanatok alatt könyithetünk a lelkűnkön. Például: „Elhoz­ták a számlát az üzletből és kivettem az irattárcádból 30 dollárt...’1 A CSALAFINTA SERTÉSGONPOZÖ — Ö, csak addig maradj még Juliskám, amíg megfő g presszókávé! Endrődi István raj» alszik? Gépesítik a falut... (Szegő Gizi rajza) KÉP SZÖVEG NÉLKOS 1265 május 30-án született Dante, a legnagyobb olasz köl­tő, a világirodalom klassziku­sa. Beküldendő sorok: vízsz. 1, függ. 13. 7. 29. és 31. VÍZSZINTES: 1. Engels mondotta Dantéről, 13. Idő­egységek, 14. Szerb,. horvát éljen, 15. ÖCJ. 16. Becézett női név, 18. Zamata, 19. Lé­ha mássalhangzói, 21. A pénz megjelenése előtti kereskedel­mi forma, 23. Bánat, 24. Lab­darúgó-mérkőzés sava-borsa, 26. Közelmúltban tragikusan elhunyt nyugati államférfi, 27. Három pár, 28. Folyó a SZU - ban, 30. Arcbőr, arcszin, 31. Vasárnap, 32. Sír, 33. Klasz- sxikus é, 35. Hangnélkül ki­szed, 36. Sporteszköz, 37. Al- Latlakás 38. Francia világi pap, 40. Olvasztó kemence, 42. Bíró, törvénytudó a mohame­dán népeknél, 43. körtánc, 46. Mértani fogalom, 47. Hely- határozó szó, 49. össze-vissza jár! 50. Ilona egyik becézett változata, 51. Részvénytársaság 53. Folyékony kényé-. 54. Bútordarab, 55. Kétjegyű mássalhangzó, 56. Két egy­másra merőleges egyenes érin­tési pontján keletkezik, 57. ITS. 59. Féreg a fában, 60. Félig akar, 62. Látó, figyelő névelővel, 65. Napszak, 66. A villamosvontatás magyar úttörője. FÜGGŐLEGES: 2. Vas vegyjele, 3. A mozgási álla­pot megváltozásának oka a mechanikában, 4. Rajta, 5. Román államférfi, 6. AAAAA. 7. pánté fő műve, 8. KZ. 9. Régi, 10. Cukorkaféle, 11. 12 hónapja, 12. Ludolf-féle szám, 13. vízsz. 1. folytatása, 16. Hullanak, 17. A tisztaság, 20. Csapadék, 21. Tengeri emlős, 22. EDT. 23. Helyhatározó rag, 25. Háziállat, 27. Felté­teles kötőszó, 29. A mű leg­jobb magyar fordítása ennek az írónknak a munkája, (folyt, függ. 31.) 34. Kutya, 36. Fű­szer, 38. Állami bevétel, 39. Kis patak, 40. Kóró egyik fe­KERESZTREJTVÉNY le, 41. Időhatározó szó, 44. Csecsemősírás, 45. Diplomá­sok neve előtt használatos rö­vidítés, 48. Szúró fegyver, 50. Nyelvtani fogalom, 52. Főze­lékféle, 55. Végtelenül helyes! 57. Bizonytalanul áll, 58. Hi­bás göngyöleg! 61. Két szó: nö­vény, személyes névmás, 62. Kadar közepe, 63. Gyilkoló, 64. Szájat nyit, 66. Sík szé’ei, 67. Ismeretlen névjele 68. 1050 római számmal, 69. Az egyik nem, 70. Tiltó szó. A megfejtéseket legkésőbb június 8-ig kell beküldeni. Megfejtés: Pierre Curie francia fizikus és felesége Ma­ria Sklodowska fedezte fel a rádiumot és a polóniumot. Május 17-i rejtvénypályáza­tunk nyertesei: Nyertesek: dr. Horváth Sándorné, Jánkfalvi Lajos és Peller Imre nyíregyházi, Nagy Mózesné buji, Koncz Emma mátészalkai, Bartha Elvira napkori, Vonza Jolán nyírbá­tori, Tomasovszki Pál nyír­szőlőst Tisza Bálint tunyog- matolcsi és Fekete Mátyás vajai kedves rejtvényfejtőinlía A nyereményeket — egy-egy szép könyvet — postán küld­jük el. jt _ Valamit tennünk keli, nála van az ebédünk!

Next

/
Thumbnails
Contents