Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

Orvosi tanácsadás: A CSALÁD OLDALA GYERMEKEK NAPJA Könnyen és romantiku­san lehetne szólani erről a napról.. Az édesanyák és a gyermekek — ezek olyan fogalmak, amelyek köny- nyen meghatják az embert. Elég lenne csak a háború­ra hivatkozni, amikor kor­ra való tekintet nélkül pusz­tult az élet, iskolák tűntek el gyermekestől, gyer­mekkórházak kis betegeit vágta szét a bomba.* Szembeállítani ezzel mai va­lóságunkat, a boldog gyer­mekkort, amely a ma gyer­mekeinek kijut hazánkban. A szociális gondoskodás az új iskolákat, az egészség- védelmet, s ctz olyan ter­mészetes dolgokat is, mint a napköziotthon, a gazdag és bő választékú gyermek- konfekció, vagy éppen a ve­rés eltörlése az iskolában. Mindez azonban már tudott, ismert dolog, ismert, hogy közoktatásunk egy sokkal műveltebb, széles körű is­merettel rendelkező ifjúsá­got akar nevelni. Hogy cé­lunk az, hogy minden fia­ttal elvégezze a középisko­lát, hogy a munkahelyeken jól képzett szakemberek dolgozzanak. Célunk az, hogy a jövő társadalma műveltebb, jobban élő és boldogabb legyen. És ez a jövő társadalma a mai gye­rekektől születik. S hogy ezeket a nemes ,célokat elérjük, nem eleg ezen a napon több örömet szerezni a gyermekeknek mint máskor. A szülői csok­inál sokkal többre kötelez a gyermekeink iránt érzett felelősség. Ez a felelősség kötelez arra, hogy ma vés­sük meg a gyermekek jö­vőjének alapját. Ki-ki a ma­ga helyén tudása és képes­sége szerint. Nemcsak a ipedagógus feladata, ez minden ember feladata. Feladat! Közhelyszerű már ez a szó. De a gyerekek is feladatot teljesítenek, szó szerint az iskolában, teljes komolysággal készülve az életre. Itt tehát helyénvaló ha valóban feladatokról beszélünk. S hány és mi­lyen feladat sorakozik, ha « gyermekeink jövőjéről gondolkodunk, azt még fel­sorolni is nehéz volna. ■Hogy csak a közeljövő né­hány ilyen megoldásra váró kérdését említsük; több is­kola kell, több napközi, még mindég vannak osztatlan jíanyai iskolák,- kevés a di­ákotthon, kevés a szakisko­la... Több gép kell, több lakás, jobb közlekedés... Bizony, ha a gyermekek jövőjéről beszélünk, az élet minden vonatkozását érin­tenünk kell. A meghatódás helyett, megfontolt, tuda­tos, elmélyült szándék kell. Cselekvő szándék. Hogy a ma gyermeke, majdan fel­nőve beírja az elvégzett ■feladataink után a csilla­gos ötöst. Lapozgatás a szakácskönyvben A diétáról A gyógyélelmezés tudomá­nya napjainkban reneszán­szát éli. Az orvostudomány egyre sokrétűbben deríti fel az egészséges és a beteg test­ben lejátszódó komplex fo­lyamatokat és ma már a dié­tát is korszerű fiziológiai, kórélettani, sőt biokémiai eredményekre alapozzák. Az orvosképzés gyakorlatibbá té­tele az egyetemen magával hozta a diétás oktatás fej­lesztését. Dr Rigó János ad­junktus a helyes diétával kapcsolatos tudnivalókról a következőket mondotta mun­katársunknak : — A gyógyélelmezés je­lentősége nem merül ki ab­ban — mondta — hogy a be­teg a meggyengült gyomor- és bélrendszert vagy más szervet, például májat, vesét kímélő, kevésbé igénybevevő ételeket fogyaszt. A diéta gyógytényező, amely a gyógyszeres kezelés mellett nagymértékben hozzájárul a beteg teljes felépüléséhez. A kórházakban a megfelelő étrend kialakítása nem okoz különösebb gondot, megvan rá a megfelelő apparátus, a diétásnővér stb. A nehézség ott kezdődik, ha a beteg a kórházból kikerül és orvosi vélemény szerint még jó ideig diétára szorul, vagy betegsége olyan természetű, mint például a cukorbetege­ké, amelynél állandó diétá­OLASZ RÁNTOTTÁ Jól kivajazott vagy zsírozott, tűzálló tálba személyenként egy deci tejfölt öntünk, ebbe ütjük a két tojást, két deka reszelt sajttal meghintjük, és sütőben világosra sütjük; SPÁRGÁS omlett A spárgát jól megtisztítjuk és másfél centis darabokra vág­juk. A spárga héját külön meg­főzzük. Félórai főzés után le­szűrjük, és ebben a lében főz­zük meg az összevágott spár­gát is. Ha megpuhult, tejföllel sűrűre behabarjuk, sóval, pici cukorral, apróra vágott petre­zselyemzöldjével és kis darab­ka friss vajjal megízesítjük. Serpenyőben vajat forrósítunk, a felvert tojásokat beleöntve Gyermekszemek kacsinta­nak össze és a pásztorok zeneszerszámán felhangzik a .. s twiszt igén ... így kezdődött az ismer­kedés a laskodi úttörők fu­rulyazenekarával. Két évvel ezelőtt a megyei versenyen, azelőtt pedig helyben és a környező községekben ad­tak életjelt magukról elő­ször. Dani Károly \iatal ne­velő találta ki, hogy a köz­ségben szunnyadó zenei ér­deklődést esetleg furulya­szóval kellene felébreszteni. — Tizenhat furulyát vá­sároltunk az úttörőcsapat Furulya-íwiszí — és ritmusérzék GYERMEKREJTVÉNY Benedek Elek Vízszintest 1. Névelővel, ki­ránduláson kedvenc ételkészí­tés. 12. Vissza: fában perceg. 13. ANE. 14. Kártyajáték. 16. Ételízesítő. 17. A függőleges 15 folytatása. 19. Szeszes ital. 20. E napon. 21. A sróf. 23. Forradás. 24. Pordítva: pecsét (ruhában). 27. Kacag. 29. Sza­tirikus beszédmód. 30. Hozzá­tartozó. 32. Téli sportot űzők. 34. Félig nyaral!!! 35. Pozitív elektród. 37. A vízszintes 17 folytatása. 39. Ő, németül. 40. Azonos magánhangzók. 42. Vissza: sakkfigura (névelővel). 45. Vénás. 47. SFA. 49. Lány­név. 51. A jövedelme, kere­sete. 53. Hegedű tartozéka. 54. Leningrád folyója (néve­lővel). 56. Elföldel. 57. Ágnes beceneve. 59. Csibész, gaz kö­lyök + AZ. 62. Gyerek jel- -zője is lehet. 63. Hagyma, oroszul. 65. Vissza: bicegő. 66. Kiejtett betű. 67. Tető. 69. Szakkifejezés labdarúgásban (szabálytalanság a kapu köze­lében). 70. Megfejtendő. Függőleges: 1. Két egymás­sal szomszédos közép-európai állam. 2. A mondat legkisebb, értelmes szakasza. 3. Kétje­gyű mássalhangzó. 4. Hátsó- indiai állam. 5. Arról a hely­ről. 6. Vizes, párás, nyirkos. 7. Rangfokozatot fejez ki. 8. Túlfűszerezett. 9. Nincs benne semmi. 10. A Tisza felső sza­kaszának baloldali mellékfo­lyója. 11. Építésügyi Minisz­térium. 15. Megfejtendő. 17. Római 1100. 18. AA+ terem­sportot űz. 20. Fia felesége. 21. AOKA. 22. Teréz becene­ve (—’). 23. Népvándorlás ko­rabeli nép. Róma nagy ellen­sége. 25. Igásállat. 26. Fiata­lok találkozóhelye volt régen a faluban. 28. Személyétől. 31. Dal. 33. Vesztesége. 36. Kö- zép-Euróoa legnagyobb folyó­ja. 38. Rossz állapotban levő ló. 41. A csipőszerszám. 43. Vége, külföldi filmeken. 44 Vissza: a kétéltű. 46. Szél be­tűi keverve. 48. Anna bece­neve. 50. Vigyázó, nem hebe­hurgya. 52. Tetejére. 55. Ajándékoznom. 58. Főváro­sunk része, mely a Duna jobbpartjára esik. 60. TÁOE. 61. Kertimunkát végez. 63. Talál. 64. Hordófertőtlenítő. 66. VEK. 67. Erdőt alkot. 68 Római 450. 69. Lötty. Megfejtendő: A nagy me­seíró két kötetének a neve. Múlt heti megfejtés: — süllő — keszeg — csuka — ponty — törpeharcsa. Könyvjutalom: Zsoldos László Nyíregyháza. Kovács Frzsébet Szstmárcseke. Bacsó Mária Nyírbéltek, Tóth Éva Vaja; A három fnrulyás: Bar® Jóska, Vajda Feri és Molnár Jancsi. pénzéből emlékezik a próba szünetében. — Elein­te a Zsip-esup-kenderzsup- pal kezdtük, de most már komolyabb zenei műveket is megtanultak a gyerekek. A járási szemlén oklevelet kaptak... A furulyazenekar előadá­sain a gyerekeken kívül ma már a felnőttek is ott van­nak, sőt a heti próbákra is el-eljönnek a szülők. A ze­nei hallás, a ritmusérzék egyre több gyermeknél fej­lődik ki. — Más hangolású furu­lyák is kellenének. C van, F is kellene, de nem kapni, pedig komolyabb műveket is szeretnénk megtanulni... A zene és ének rajongó­ja, a fiatal pedagógus pana­szolja ezt, mintegy kesereg­ve, hogy talán ez az ősi zeneszerszám mégis csak mostohagyerek a modern korszakban. De nem kese­redik el mégsem, arról ejt szót, hogy a furulyásokhoz ötven fős énekkar is csat­lakozott, s már zenei elő­adások is érdekelnél az em­bereket. P. G. Játszunk együtt Az elfutó hely“ A szobában a székeket körbe állítjuk. Egy szék kivé­telével mindegyikre ül valaki a részvevők közül. A játék­vezető a kör közepére áll. Amikor a játék megkezdődik, a játékvezető igyekszik leülni az üres helyre, de minden részvevő gyorsan eggyel bal­ra ül és ezzel igyekszik meg­akadályozni a játékvezetőt abban, hogy leüljön. Az üres hely így „elfut”. Ha a játék­vezető le tud ülni az üres székre, akkor a bal szomszéd­ja veszi át az ő szerepét. Helycserés játék A társaság valamennyi tag­ja kört alkotva a szobában, széken ül. Középen egyelőre nincs senki. A játékvezető mindenkinek ad egy számot. A kapott számot minden já­tékosnak jól meg keE jegyez­nie, mert a szám a játék fo­lyamán nem változik. Ezután egy önként jelentkező beáll a kör közepére. Szemét bekötik, hogy senkit ne lásson. A középen álló fogó két számot kiált, például: ha húsz játé­kos van, a 19-et, és a 6-ot. A két szám tulajdonosának azonnal fel kell állnia és he­lyet kell cseréiniök. A 19-es a 6-os, a 6-os a 19-es helyére ül. A fogó viszont meg akar­ja fogni őket. Akit megérin­tett, az áll a fogó helyére. Ha sikerült a két játékosnak he­lyet cserélni, akkor új számot kell kiáltani. Tilos a széken ülő játékos' nak: 1. A fogót félrevezetni, za' várni. Ha két játékos sikere­sen helyet cserélt csak taps« sál szabad jelezni. 2. A felszólított játékosnál! visszaülni a helyére. • zás szükséges. Az élelmiszer- ipar meglehetősen nagy i mennyiségben állít elő kü- ! lönböző diétás készítménye­■ két, bár megközelítően sincs . olyan választékban, mint . például a Szovjetunióban, , vagy más fejlett országok- i ban. Elég sok diétás üzlet is : található Budapesten, vidé- . ken már nem ilyen kedvező ! a helyzet. — A cukorbaj kivételevei a korszerű dietetíka nem is­mer egyegy betegségre ér­vényes diétát. A beiegseget jellemző anyagcserezavar ugyanis nem állandó jellegű, hanem a betegség különbö­ző szakaszaiban és a gyógyu­lás során változik. Az orvos tehát nem ír elő gyomorba­jos, vesebajos, stb. diétát, hanem időről-időre meghatá­1 rozza, hogy milyen anyagok­nak nem szabad és milyenek­nek szükséges előfordulniok a beteg élelmezésében. Pon­tosan meghatározza ezek mennyiségét is. A napi me- ; nü összeállítása azután vi­szonylag könnyű feladat, ha a konyha, vagy háztartás vezetője ismeri a rendelke- i zésre álló diétás készítmé- , nyék tartalmát. — A változatos étkezés alapfeltétele, hogy minél bő­vebb választék álljon ren­i delkezésre ' tudományosan el­■ lenőrzött diétás készítmé­nyekből. Ez megkívánja az 1 élelmiszereket előállító ipar és a diétás orvosok minél jobb együttműködését. nézte, hogy a Rárónak szür­ke színe van és megmondta nagyapónak. — Tehát sízürke lóra ült a bátor kisfiú — folytatta me­séjét Nagyapó. — A lóval egyenesen a füzeshez vágta­tott, vesszőt nyesett, és készí­tett magának egy fűzfasípot. A sípnak olyan szép hangja volt, de én bizony meg nem tudom mondani milyen szép hangja, ha Péter ki nem megy a fűzfabokrokhoz és nem vág három vesszőt, hogy sípot csináljak és megmutas­sam. Péter tehát kiment vesszőt nyesni és félelmében meresz­tette nagy kerek szemét, nincs-e ott boszorkány? Nem volt, így épségben ért vissza nagyapó­hoz és átadta a vesszőket. Nagyapó három fűzfas'pot készített. Fújta is Pityu, Pal­kó és Péter kedvére, majd- hogy beteltek vele megkér­dezték: — És mi történt tovább a bátor kisfiúval? Nagyapó mosolygott: — Az történt, ami veletek. Kedvére síoolgatptt és nem félt a sö­tétben, mert tudta, este is csak az van az udvarion, ami nappal. Nos, félnétek-e még- egyszer az udvarra menni.-— Nem félnénk — kiáltot­ták kórusban Pityu, Palkó és Péter. Igazat mondtak. Nagyapa megtanította őket a bátor­ságra < Seres Ernő Élt itt a faluban egy kisfiú, akkorka volt... Akikor ka... Ejnye Pityukám szaladj csak ki a ház elé, lépd keresztül a jegenyefa árnyékát, hogy megtudjuk mekkora volt a bátor kisfiú, mert én bizony már elfelejtettem. Pityunak erre a kérésre inába szállt bátorsága, de szé- gyellte volna azt mondani nagyapónak, hogy fél és nem megy ki. Kiment hát remeg­ve, keresztül lépte a fa ár­nyékát és sietett vissza meg­mondani az eredményt nagy­apónak. — Másfél lépés a fe »■ nyéka. — Nohát a kisfiú éppen másfél lépésnyi magas volt és egyik nap felült édesapjá­nak a lovára. A lónak szép.;. Milyen színe is volt na... Palkó fiam nézd már meg az istállóban, milyen színű a mi lovunk, mert a bátor kisfiú éppen olyan színűre ölt. Most bizony Palkón volt a félsz, de ő sem • akart szégyen­ben maradni nagyapó előtt. Óvatosan, majd egyre bátrab­ban kiment az istállóba, meg­Három unokája voit nagy­apónak, Pityu, Palkó és Péter. A három unoka egyformán szőke, pajkos és csintalan, még abban is megegyezett természetük, ha besötétedett, egyaránt féltek az udvarra menni. Félték a fák sötét ár­nyékos lombjától, féltek a cir­mos cica villogó szemétől, Bodri kutya láncának csörgé­sétől. Hát még ha szél is ke­rekedett este. Juj, akkor fél­tek csak igazán. Képzeletük­ben csupa mesébe illő réme­ket láttak, — óriásnak gon­dolták a jegenye árnyékát, sárkánynak a szalmatetős ólat és úgy hitték, hogy a kertek alji füzesben boszorkányok tanyáznak, azoknak suttogá­sát röpíti a szél. Nagyapó tudta, hogy kis- unokái félénkek, más szóval gyávák a sötétben. Gondolta hát — éppen akkor, amikor mindhárom unokáját kisdo­bossá avatták — megajándé­kozza őket a bátorsággal. Es­te, lámpagyújtás után maga köré ültette őket és így szólt: — Mast elmondok nektek egy mesét egy bátor kisfiúról. A bátorság iskolája megsütjük, majd megtöltjük a spárgakrémmel. összehajtva, tálra csúsztatva, spárgával kö­rítve tálaljuk;

Next

/
Thumbnails
Contents