Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

83 millió községfejlesztésre

(Munkatársunktól)

Az 1963. évi községfej leszíes céljára befizetett összegekből megvalósult létesítményekről, s az idei terv és teljesítésének kérdéseiről beszélgettünk Pataki Jánossal, a Szabolcs megyei tanács vb. községfejlesztesi csoportjának vezetőjével.

— Mennyi volt a múlt évi

községfejlesztesi terv, s milyen fontosabb létesítmények valósultak meg ebből?

— A múlt évben megyénk 232 községében összesen 8! rnillió forintot fordítottak községfejlesztésre, melyből 10 millió forint értékű volt a társadalmi munka. Dicséretesen dolgoztak a/ műszakiak, akik több mint 1 millió 200 ezer forint értékben készítettek fontos műszaki tervdokumentációkat. A befolyt összegből épült a múlt évben 8 orvosi lakás és rendelő Gacsálvban, Geszteré- den, Mérken, Kállósemjénben, Nyírteleken, Kisvarsányban. Ezenkívül 5 nagy óvoda, 23 iskolai tanterem, 11 pedagóguslakás került átadásra, s 33 pedagóguslakás megvásárlásához nyújtottak segítséget a községfejlesztési alapból tanácsaink. A terv teljesítésének köszönhető, hogy 5 újabb művelődési házban kezdődhetett meg a kulturális munka, megépült 3 egészségház, 15 mélyfúrású kúttal bővült a jó ivóvízellátás, így bővülhetett'55 kilométerrel

A mérgezőit szék

Megievyzések

Üzérkedők

Ez év elejétől megköny- nyítették az utazást Csehszlovákiába, hogy a két ország pépe még jobban megismerhesse egymást, hogy az emberek gyorsabban eljuthassanak távoli tájakra, hogy minél könnyebben lelehessen bonyolítani a rokoni látogatásokat, vagy az alkalmi utazásokat.

Ezt a könnyítésit azonban egyesek haszonszerzésre használják fel. Az utazás költségeire kapott koronaösszeget kelendő magyar árucikkek eladásával egészítik ki csehszlovákiai útjuk során.

A kint megvásárolt árakat itthon eladják.

Az eladók a rendőrségen azzal védekeztek, hogy használt holmikat árusítottak. De ez a védekezés semmit sem ért, megbírságolták őket.

Nem tesz jót ez az üzérkedés a világban szerzett jóhírünknek. Ha valaki becsületes szándékkal indul Csehszlovákiába, lassan már annak is számolnia kell, hogy őt ;s az üzérkedők közé sorolják.

Másrészt ez a fekete-kereskedelem mindkét oldalon a becsületes dolgozók becsapásával jár. Az üzérkedőknek meg becstelen úton szerzett jövedelemmel.

Kun István

Pályázat és kényelmessé«

J n

A Tanácsok Lapja ez éff február 20-i számában országos pályázat jelent meg. „Tanácsüléseink” címmel. A pályázat határideje június 30- án jár le.

Eddig 13 pályázat érkezett be a megyéből. Dicséretre méltó, hogy ebből egyedül a csenged járás nyolcat küldött. Két városi tanácstag is nyújtott be pályázatot.

Amennyire szép az eredmény a csenged járásban, annyira elszomorító például a kisvárdai, a nyíregyházi járás — a megye két legnagyobb járása — esete ahonnan egyetlen pályázat sem érkezett. A tanácsok függetlenített vezetői inkább a könnyebb megoldás; választották azt, hogy kár beszélni a tanácstagokkal, úgysem vesznek részt falusi emberek országos pályázaton.

Ennek ellenkezőjét bizonyítja a csegeri járás példája.

Ángyán Zoltán

a villanyhálózat is. Köi-sege inkben a múlt évben újabb 'U kilométer hosszú járdát és 23 kilométer szilárd burkolatú utat építettek. Ha a számokat elemezzük megállapíthatjuk, hogy tanácsaink a községíej- lesztési alapnak több mint a leiét kommunális feladatok megoldására fordították, s ez helyes, mert Szabolcsban az első feladat még tavaly is a sár és a sötétség elleni harc volt Most, hogy a faluvillatnosítós befejeződött eltolódás mutatkozik a községfejlesztési alap fel használásában is. S ez érthető. Több pénzt fordítanak az ivóvízellátásra, s a kulturális célokra fordított összeg meghaladja a községfejlesztési terv egyharmadát.

— Mennyi a községfejlesztési terv az idén, s mi épül belőle?

— Az 1964. évi községfejlesztési terv 2 millió 600 ezer forinttal több mint a tafvalyi, vagyis 83 millió 600 ezer forint Ennyi pénzzel gazdálkodnak tanácsaink. Ebből május végéig több mint 40 százalék folyt be

Az említett 83 millió 600 ezer forintból mintegy 34 millió forintot fordítanak tanácsaink a gazdasági feladatok megoldása ra. Többek között építenek 50 kilométer utat, melyből Nyíregyházán, a Dohány, a Hoilo.. az Ady Endre utcán, az Északi körúton és ipari bekötő útként épül meg 13,5 kilométer. A 61 kilométer hosszan megépülő járdából a városban 6,5 kilométeres járda épül a M dich, Vécsey, Bukarest, Toldi, Bethlen, Körösi Csorna Sándor és a Bocskai utcán, valamint a Kálvin tér környékén. Ezenkívül 59 kilométer villanyhálózat bővítésére is sor kerül, melyből a városra 4,3 kilométer esik.

— Lényeges községiéjlesztő si beruházás az a 6 törpe vízmű építése is, melyekre Vásá- rosnaményban, Gáván, Rak a- nfázon, Jékén, Hermánszegen és Szamosbecsen kerül sor. Ezek egy részét már év végére átadják. Újabb hat orvosi rendelő épül Tunyogmatolcso.i, Ajakon, Nyírmeggyesen, Sza- mcsszegen s még két helyen. Nyíregyházán községfejlesztésből épül 2 millió 600 ezer forintos költséggel egy 60 férőhelyes bölcsőde a Sarkantyú utcában, az óvodai férőhelyek száma is 505-tel bővül a megyében. A tanítási gondok enyhítését szolgálja az a 49 iskolai tanterem is, mely részben állami, részben községfejlesztési segítséggel valósul meg. Uj 6 tantermes iskola épül Nyíregyházán a Színház utcában. Ti- szavasváriban, Demecserben, Nagycserkeszen, Vencseiiön, Nyírpazonyban 2—2 tantermet adnák át, míg Pusztadoboson és Rohodon 5—5-tel, A nagyon pedig néggyel bővül a tantermek szarna. Megépül a nagy* ecsedi. tiszanagyfalui, számos- szegi és a borbányai is.

— Mi valósult meg eddig?

— A tiszavasvári művelődési házat már átadták, a csénger- simai óvoda építése júniusban megtörténik. Hamarosan varható a nagyecsedi, ófehértói művelődési házak átadása is. Befejezés előtt van a nyírmegy- gyesi orvosi rendelő és a bot- poládi óvoda építkezése. De a többi építkezések is jó ütemben haladnak.

1963- ijau: 10 millió forint értékű társadalmi munka

községi segítség oil pedagóguslakás vásárlásához

1964- ben: Hat törpe vízmű, 61 kilométer járda épül

Ötszázzal bővül az óvodai férőhelyek száma

A szocialista világrendszer a forradalmi világfolyamat fő ereje

és erőforrásának tekinti a szocialista világrendszert és annak középpontját., a Szovjetuniót. A népek feledhetetlen történelmi tapasztalataik alapján tudják, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok emelnek gátat az ellenforradalom imperialista exportja elé, hogy joggal számíthatnak a szocialista országok gazdasági és politikai, tudományos és technikai, s ha kell, fegyveres katonai -támogatására az imperialisták ellen, a nemzeti függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés feltételeinek megteremtéséért és megvédelmezéséért vívott harcban.

A pépek százmilliói szabadultak fel az imperialista gyarmati elnyomás alól. Megnyílt előttük az önálló nemzeti- fejlődés útja. S mind több függetlenné vált ország ismeri fel, ha felemelkedés útján akar járni, a szocializmus felé kell haladnia. A fejlődés nem kapitalista útja, a nemzeti demokratikus állam megteremtése, a munkás- és paraszttömegek elemi társadalmi, gazdasági és politikai követeléseinek megvalósítása szükségképpen a szocializmus felé mutat. S ez az út, a fejlődés nem kapitalista útja, a jövő szocialista távlatai azért váltak reálissá, mert merőben új nemzetközi erőviszonyok alakultak ki, mert világtörténelmileg bebizonyosodott, hogy a szórnál izmusban valósulnak meg a dolgozó osztályok történelmi igényei, mert a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás útját járó- népek támaszkodhatnak a szocialista világrendszer őket segítő és védelmező erejére.

A Kínai Kommunista Párt vezetőinek politikája és cselekedetei a szocialista világ- rendszer egységét bontják meg, próbálják szembe állítani Latin-Amerika, Afrika és Ázsia nagy térségeinek népeit a szocialista országok hé- peivel. A szocialista világkö- zö$ségnek másodrendű szerepet tulajdonítanak az ő felfogásuk szerint döntő jelentőségű forradalmi erőt képviselő volt gyarmati országok, vagy a gyarmati elnyomás ellen küzdő népek antiimpe- rialista harcával szemben. Ezzel meghamisítják a nemzetközi világforradalmi folyamat összetevőinek a valóságos dialektikáját és minden forradalmi frázis ellenére is kárt okoznak a forradalmi erőknek.

A szocialista világrendszer egységéért, marxista—leninista alapokon küzd minden öntudatos forradalmár. A nemzetközi forradalmi folyamatban sok áramlat olvad össze. Az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és béliéért küzdő erők, amelyeknek központjában a szocialista világrendszer áll, gyarapodnak, előrehaladásuk feltartóztathatatlan, új és új országok népeinek nyitnak utat a szocializmus világrendszerébe, míg uralkodóvá nem teszik azt az egész földön.

1917-ben, amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a polgári világnak csak a legokosabb, legérzékenyebb, legmesszebbre látó képviselői sejtették meg, hogy új fejezet nyílt az emberiség történetében: a

szocialista forradalom nemzetközi győzelmének, az imperializmus hanyatlásának, gyógyíthatatlan, egyre súlyosbodó válságnak, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek korszaka. A szocializmus hatalmas, reális, a nemzetközi folyamatok alakulását döntően befolyásoló világrendszerré vált. A szocialista országok ipari termelése a világ ipari termelésének 37 százalékát meghaladja. Több mint egy- milliárd ember az Atlantióceántól a Csendes-óceánig, sz Északi-sarktól a trópusokig terjedő területen szocializmust, kommunizmust ópflt. Nincs egyetlen jelentő» nemzetközi esemény, az imperialistáknak egyetlen világpolitikai kombinációja sem, amelynek alakulását, megítélését ne befolyásolná a szocializmus jelenléte.

Napjainkban, az imperialista országok politikusainak, ideológusainak akarva akaratlanul számolniuk kell azzal, hogy a szocialista országok világközössége legyőzhetetlen erővé vált, a szocialista országok' léte és fejlődése, eredményeinek vonzása és tömegeket mozgósító példája közvetlenül, létében fenyegeti a kapitalizmust. De azt nem tudják, de nem is akarják felismerni, hogy a szocialista forradalom győzelme az európai népi demokratikus országokban, Kínában és Ázsia más országaiban, a forradalom fellángolása és győzelme Kubában ‘nem véletlen, hanem azoknak a társadalmi, történelmi fejlődést meghatározó vastörvényeknek következménye, amelyeket g marxizmus—leninizmus feltárt és amelyeket a munkásosztály, a néptömegék forradalmi küzdelmei érvényesítenek. .

A szocializmus világrendszere a világot átfogó forradalmi mozgalmak nyílt bázisa, támasza, fő ereje. A jelenkor történelme bonyolult ellentmondásokban mozog: az ellentmondások középpontjában a szocialista világrend- szer és a nemzetközi imperializmus harca áll

A szocializmus világrend- szerének kialakulása és fejlődése megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat, új erőt adott a nemzetközi felszabadító, antiimperialista mozgalmaknak, támasza lett a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek harcának a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, új távlatokat nyitott a monopóliumok uralma ellen, a dolgozók jogaiért és érdekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelemben.

A nemzetközi munkásosztály saját vívmányának, megvalósult reményének,

minden antiimperialista erő bástyájának, védelmezőjének

Olcsva. A Kraszna és a Szamos öleli körül. Kicsiny falu. Lélekszámú 927, melyből több mint tíz százalék a cigány. Egyetlen igazi nagy gond a faji különbségek megszüntetése, az előítéletek kigyomlálása az emberek fejéből. Igen, ez a fő tennivaló, mert az a másik, a szövetkezeti élet már jobb sorsot bizr tosít évről évre az embereknek. Nem ritka az ötven forintos munkaegység. De reménykednek, hogy még jobb is lesz. Csakhogy ez teljesen új módon gondolkodó közösséget követel.

„Bírjátok még?"

Ennek szószólója a harminchat esztendős igazgató, Bartha Ernő, a felesége, s még négy pedagógus. Barthát mindenki ismeri. Itt született, nevelkedett, diák korában ide járt haza. Míg nem lett diplomás, a cieiányok tegezték. Most magázzák. Igazgató bá- csizzák. Ö és társai tanítják a cigányokat betűvetésre. £ ez tekintélynövelő. Felesége még korábban kezdte a pályát. Tudta, hogy Olcsván sok a cigány, de vállalta a nehézséget, a küzdelmet. A számos- szegi lány már 1949 óta éi itt.

— Itt ismerkedtünk meg — jmondja Bartha.

Bartha Ernő egy ideig Apátiban tanított. Hazajött. Hívták máshová, nem ment.

— Édesapám házat akart építeni részünkre Szamossze- gen. Megígérte a férjemnek a kocsit is, csak költözzünk ót, tanítsunk ott, de hát... Mit mondjak?

Itt nehezebb, több a munka.

Beszélgetünk a szükségtanteremben. Ősz óta itt van az igazgató szükséglakása is. Együtt a szoba a konyhával, a kamrával. Egyik sarokban kiságy, a másikban fürdőkád, odébb konyhaszekrény, ruhásszekrény, melynek ajtaján ruha lóg, oldalt íróasztal, s előtte konyhaasztal. Itt van a járási tanács művelődési osz- ’ tályának a vezetője.

\ — Bírjátok még? — kérde" zi, s átöleli vállát az igazga- ■ tónak.

Elzárkózott a téesz

Bartha mosolyog, j — Mit csináljunk? Most , már könnyebb. A télen veit ’ csak nehéz. De átvészeltük. . Ha építeni akarunk, ezzel szá- ‘ molni kell.

A szükséglakás mellett tan- 1 terem. Behallani a pedagógus hangját, a gyerekek felelését. . Az ajtó előtt sóder, kőkupacok, odébb malterosgödör. Munkások vakolják az új - épületet. Két tanterem épül S új nevelői lakás.

— Hamarosan kész lesz — újságolja az igazgató. — De nagyon kellett is már. Növekszik a tanulók létszáma. 1950- ben még 70—80 volt. Most csak rendes tanuló 158. S évről évre csökkentjük az analfabéták számát is. Ez a legnehezebb. Nagy része cigány,

Két esztendeje rendszeresen beiskolázzák őket is. A 158 tanuló közül 40 a cigány.

— Eddig, már 15 esztendeje. nekem volt a legtöbb bajom velük. Mindig az else osztályban tanítottam, s a;i volt a probléma, hogyan mennek tovább — mondja Bartha. né. — Két éve 18 cigánv elsősöm volt, s mind tovább ment Most az elsőben már csak ? van. Sokan járnak ötödikbe nyolcadikba.

— Igaz, hogv a tanulmányi átlaguk valamivel gyengébb mint a többinek, de míg ez! elértük az volt a nehéz — folytatja Bartha Ernő. — A legtöbb gondot rájuk fordítottuk. Minden nevelőt beosztottunk korrepetálni. Még a jó

tanuló felsősök is őket segítették.

De meg kellett küzdenie az igazgatónak és a pedagógusoknak a cigányokat lenéző szemlélettel is. Nem akarták felvenni őket a tsz-be. Szaladtak az igazgatóhoz. Ö a járáshoz.

...de ma már segít

— A pálíordulást a Mélyek a gyökerek című színdarab okozta, mely a négerkérdéssel foglalkozik. Nagy volt a hatása az emberekre — mondja az igazgató. — S utána megkezdődött a felnőtt cigányok oktatása is. Egyre többen iratkoztak be az analfabéta iskolába. Először a férfiakat iskoláztuk be, aztán a nőket, hogy otthon is legyen valaki. Már csak 18 közülük -az analfabéta. De jövőre már megszüntetjük. Azt - hiszem sikerül...

— S tudja mi volt a legnagyobb eredmény? A felnőtt cigányok vizsgája. Tudta, hogy mikor kerül erre a sor Balogh László, a tsz elnöke is. Eljött. S a legnagyobb csodálkozásomra a legjobb tanulók között 200—200 forintot osztott Id. Volt aki 100 és 50 : forintot kapott.

így segíti a tsz a cigány- j kérdés megoldását. S a korábbi szemlélet, hogy renyhék, lusták a cigányok, lassan megszűnik. Ha nem is sokat, de ebben segítettek a falu pedagógusai.

— Tavaly már azt elértük, hogy tömegesen hangoztatták: nem tudjuk mi lett volna a cigánvok nélkül a szövetkezet terményeivel. Becsülettel dolgoztak, s akik városokba járnak dolgozni, iőnnek haza. látják, hogy itthon jól bánnak velük. S van is értelme a. munkájuknak. Több építrtt házat. Igaz. hogv még a teleden, de már rendes otthonok. Megtalálható már a rádió és szaporodik a kerékpár is.

— S ha elvétve, de már a felnőttek közül is akad egv. kettő, aki tagja a kultúroso- nortunknak — dicsekszik a felesége, aki egyben a kultúr- ház igazgatója.

— Ha mást nem tett volna e pedagógus hó zsanér csak ennyit, már akkor is sok^í tett. Közelebb hozták az embereket egymáshoz. S tovább terelik egy folyamba az emberek gondolkodását, alakítják, formálják a tudatot Olcsván.

í Farkas Kálmán

A ei^án^*$iaI»9lok

bí| éIeS*L Olcsván

A Bartha házaspár marad — Jutalmai oszt a leesz-etnök Felszámolják az analfabétizmust

5 még mindig olyan érzékeny, mint volt. Ez a jó emberek sajátosága. Mert Ko- mornoki földreszállt angyal, reá mindig lehet számítani, örül, ha jót tehet valakivel. Kár, hogy nincs vezető beosztása.

— Már van. öt héttel ezelőtt kinevezték főosztályvezetőnek.

— Na, ennek igazán örülök.

— Te örülhetsz. De mi! Komornoki azóta teljesen megváltozóit. Kimutatta foga fehérjét. Nála komiszabb vezetőt el sem lehet képzelni Na, szervusz, mennem kell.

Amikor egyedül maradtam, elgondolkoztam Komornokin. Ügy látszik, igaza volt azzal a mérgezett székkel...

Palásti László

gezett székbe és undok kiskirály lett belőle. A legmél- tányosabb kéréseket is elutasította, egyperces késésért nagy murit csinált és megtagadta régi barátait. Fenyvesi pont olyan.

— Nézd, nem lehet mindenki olyan csupajó ember, mint te.

— Hát ami igaz, az igaz, rám mindig lehet szántani.

Tegnap Sebesivei kerültem össze az eszpresszóban. Ö is az Eximpexnél dolgozik. Bérelszámoló. Sokáig beszélgettünk, Fenyvesi is szóba került.

— Megfúrták, vidékre került — újságolta.

— Gratulálok. Megszabadultatok egy rossz embertől Komornoki is nagyon panaszkodott rá, amikor egyszer találkoztam vele. ügy látszik.

Komornokival sokáig egy szobában dolgoztam az Eximpexnél, aztán engem elhelyeztek, ő pedig maradt.

Pár hónappal ezelőtt ösz- szetalálkoztunk. Nagyon megörültünk egymásnak, beszéltünk erről, arról, családról, kollégákról, végül megkérdeztem, hogy most ki náluk a főosztályvezető.

— A Fenyvesi —, válaszolta Komornoki.

— örülhetsz. Fenyvesi

mindig nagyon rendes volt.

— Ebben egyetértünk!

Volt! De most! Abban a pillanatban, amikor beült a főosztályvezetői székbe, megváltozott. Te. az egy mége- zett szék: aki beleül, egyik percről a másikra rossz emberré válik.

— Ugyan ne viccelj!

— Komolyan beszélek,

fenyvesi előtt Tátrai volt a főnök. Te nem ismered, utánad került hozzánk. Először helyettes volt. Akkor mindenkiért kiállt, mindenkin gegitett. Azután beült a mér-