Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-26 / 121. szám
Ä kizis nyilatkozat szövege N. SZ. HrnsesoT (Folytatás az L oldalról) minden szervében azért, hogy minden ország igazságos képviselethez jusson. A jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatban a felek megelégedéssel állapítják meg, hogy az utóbbi időben sikerült elérni, az összes békeszerető államok és népek aktív, szívós erőfeszítéseinek az eredményeként a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését. Ehhez nagymértékben hozzájárult a légköri, a világűrbeli és a víz alatti nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló moszkvai szerződés megkötése, amely az első, történelmi fontosságú lépést jelenti a nukleáris fegyverkezési verseny korlátozása felé, és jobb feltételeket teremtett az államok közötti bizalom helyreállításához. A moszkvai szerződés megkötése máris meghozta a maga szemmel látható eredményeit azért is, mert a légköri, világűrben és viz alatti nukleáris fegyverkísérletekből már nem szennyeződik rádióaktívítással a légkör. Ezt a nagy célt szolgálja az a megállapodás is, hogy nem juttatnak föld körüli pályára nukleáris fegyverrel ellátott objektumokat és hogy csökkentik a háborús célokat szolgáló hasadó anyagok termelését. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy megfelelő nemzetközi egyezmények útján atomfegyvermentes övezetek létesüljenek Közép- és Észak-Európ:)óan, Afrikában, Ázsiában, a Közel és a Közép-Keleten, a Földközitenger térségében, valamint a világ más térségeiben. Mint a közös nyilatkozat hangsúlyozza, a felek megállapítják, hogy a nemzetközi feszültség némi enyhülése ellenére is fennáll egy sor vitás kérdés, amelyeket békésen kell megoldani. Az imperialista agresszív erők a világ különböző részeiben kifejtett tevékenységükkel veszélyes következményekkel járó feszültségi gócokat hoznak létre. Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő a tárgyalásokon kifejtette a szovjet kormánynak azt a nézetét, hogy minden olyan próbálkozás, amely a Kubai Köztársaság szuveréní- tásának és légiterének a megsértésére irányul, a legsúlyosabb következményekkel járhat mindazokra, akik ilyen kalandokba bocsátkoznak. Mindkét fél megerősítette a kubai népnek azt a törvényes jogát, hogy védelmezze szuve- rénítását és forradalmi vívmányait. A felek felhívják a figyelmet arra, hogy a Karibtenger térségében uralkodó feszült helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, szükségessé teszi e térség normális helyzetének visszaállítását, megkívánja, hogy ne avatkozzanak be Kuba bel- ügyeibe. Az EAK kormánya megismerte a szovjet kormánynak a német kérdéssel kapcsolatos álláspontját és kifejezte azt a véleményét, hogy a német kérdést békés úton kell rendezni. A közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság kifejezte őszinte óhaját és készségét a két ország között kialakult gyümölcsöző együttműködés folytatására és fokozására a nemzetközi kérdésekben. Ez az együttműködés kétségtelenül a jövőben is fontos tényezője lesz a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának. A tárgyalások során a felek megállapították azt is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság között tartós barátság, s politikai, gazdasági, kulturális és egyéb területen szoros együttműködés valósult meg, s ez az államok békés együttélésének egy felszabadult nép és egy szocialista hatalom népei testvériségének példájául szolgál, miután ezeket a népeket közös érdekek fűzik egymáshoz az imperializmus és a gyarmaturalom ellen, a világbékéért vívott harcban. Az EAK kormánya hálával hangsúlyozza annak a segítségnek és támagatásnak a nagy jelentőségét, amelyet a szovjet nép nyújtott az Egyesült Arab Köztársaságnak megalakulása idején, különösen pedig akkor, amikor az egyiptomi nép 1956- ban visszaverte az álnok imperialista agressziót. Eredményesen fejlődnek a Szovjetunió és az EAK kereskedelmi kapcsolatai is. A tárgyalásokon a szovjet fél megértéssel fogadta az Egyesült Arab Köztársaságnak azt a törekvését, hogy tovább fejleszti nemzetgazdaságát és az EAK kormánya kívánságának eleget téve beleegyezését adta ahhoz, hogy a Szovjetunió közreműködjék az EAK 1965-1970-re szóló, második ötéves iparfejlesztési tervében előirányzott ipari objektumok felépítésében. A következő öt esztendőben a Szovjetunió és az EAK kormánya között megkötött egyezmények értelmében a Szovjetunió folytatja és befejezi az asszuáni nagygát második szakaszának és más nagy ipari objektumoknak az építéséhez nyújtott gazdasági és műszaki segítséget. A Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújt egy évi egymillió tonna kapacitású, vas- és acélipari kombinát, egy nehézgépipari üzem és újabb hő- és vízerőművek építéséhez. A tárgyalásokon megállapodás jött létre arról, hogy a Szovjetunió az Egyesült Arab Köztársaság kormányának további hosszú lejáratú hitelt nyújt 252 millió rubel összegben, a megkötött egyezmények alapján korábban nyújtott hiteleken kívül. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, tájékoztatta Gamal Abdel Nasszert, az EAK elnökét a szovjet kormány döntéséről: a Szovjetunió mezőgazdasági gépeket és egyéb mezőgazdasági felszereléseket ajándékoz az Egyesült Arab Köztársaságnak egy 4000 hektáros öntözött földterületen létesítendő nagy gépesített gazdaság céljaira. A mezőgazdasági berendezések megismertetésében és a helyi személyzet kiképzésében nyújtandó segítség céljából a szovjet fél megfelelő létszámú szakember-csoportot küld az EAK-ba. Egy ilyen nagy gépesített gazdaság — jegyzi meg a nyilatkozat — példaként szolgál azoknak a módszereknek az elsajátításához, amelyek biztosítják új öntözött földeknek meghódítását a korszerű tudományos és műszaki eredmények felhasználásával. A tárgyalások folyamán az EAK elnöke köszönettel emlékezett meg a Szovjetunió szerepéről az EAK fegyveres erőinek megszilárdításában és katonai felszerelésekkel történt ellátásában. Ez a segítség megerősítette az Egyesült Arab Köztársaság védelmi képességét — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az EAK elnöke megelégedéssel említette, hogy a szovjet kormány jó szándékkal foglalkozik a katonai felszerelések szállításának, az EAK fegyveres erői tökéletesítésének a problémáival, annak tudatában, hogy ez a hadsereg a nép békés alkotó munkáját, az EAK függetlenségét és szuve- rénítását védelmezi. A felek megállapodtak, hogy kulturális csereprogramot írnak alá a két ország között az 1965—1966 évre. N. Sz. Hruscsov a szovjet nép és a szovjet kormány nevében hivatalosan meghívta Nasszer elnököt látogasson el a Szovjetunióba. Gamal Abdel Nasszer köszönettel elfogadta a baráti meghívást. A látogatás időpontját kölcsönös megegyezés álapján határozzák meg. Új államnevek Közép-Afrikákén Nagy-Britanhia nemzetközösségi és gyarmatügyi minisz. tériuma a közelmúltban nyilvánosságra hozta, hogy Észak- Rhodesia brit védnökség ZAMBIA néven ez év októberében a politikailag független államok sorába lép. A jövendő szuverén állam nevét a Zambezi folyamtól kapta, köztársasági államformát választ és brit nemzetközösség tagja marad. Államjogi függetlenségének kikiáltását keleti szomszédjának Nyaszaföldnek függetlenségi ünnepe három és fél hónappal megelőzi. Nyaszaföld brit védnökség függetlenségét ugyanis előreláthatólag 1964. július 6-án kiáltják ki. A rövidesen felszabaduló Nyaszaföld is megváltoztatja — gyarmatosítóitól kapott — nevét: MALAWI — a terület bantu nyelvű — elnevezésével gazdagodik Afrika politikai térképe. Zambia és Malawi — régi nevükön és a ma még érvényben lévő politikai státuszukkal — Dél-Rhodesia önkormányzattal rendelkező brit gyarmattal együtt alkották a „Rhodesia és Nyaszaföld Föderációt”, melyet Nagy-Britan- nia 1953-ban hozott létre. Dél-Rhodesi8 jövőjének rendezése megoldásra vár. Az ott élő mintegy 300 ezer európai származású telepes és hivatalnok ugyanis a terület néger lakosságát — kereken 3,5 milliót — politikai jogaik gyakorlásában gátolja és a fajüldöző Dél-Afrikaj Köztársasággal majdnem azonos belpolitikát folytat. Világpolitika sorokban A Mikojan vezette szovjet parlamenti küldöttség hétión Tokióban a japán üzleti világ képviselőivel találkozott. A szovjet küldöttséget a japán kereskedelmi és iparkamara elnöke üdvözölte. A találkozón Mikojan nagy beszédet mondott. Megkezdődtek a LEMP vajdasági küldöttválasztó konferenciái. Bialystockban Wladis- law Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára határozottan szembeszállt azzal a nézettel, mely lebecsüli a mezőgazdaság szerepét a népgazdaság életében. Az egész népgazdaság nem fejlődhet modern mezőgazdaság nélkül — hangsúlyozta beszédében a LEMP KB első titkára. Nagy-Britannla Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben aggodalmát fejezi ki a délkelet-ázsiai és közép- keleti helyzet miatt. A kommunista párt felhívja az angol közvéleményt, hogy szálljon síkra az Egyesült Államok délke’et-ázsiai intervenciója ellen, a tizennégyhatalmi genfi értekezlet haladéktalan összehívása mellett; követelje az angol repülőgépek kivonását a dél-arábiai hadseregből és a Kuba feletti amerikai kémrepülések beszüntetését. Eg? vérszomjas javaslat Goldwater szenátor egy televíziós interjúban azt javasolta, hogy a vietnami háborúban az amerikaiak használjanak atombombát. A szenátor azzal indokolta meg a kijelentését, hogy „atombombával el lehet pusztítani az erdőségeket, amelyek fedezéket nyújtanak a vietkong harcosainak. Goldwaternek ez a vérszomjas javaslata óriási, olyannyira megdöbbenést és felháborodást keltett az Egyesült Államokban is, hogy a szenátor sajtófőnöke, Edward Mellör kereken megcáfolta, hogy Goldwater az atombomba bevetését ajánlotta. Goldwaterral egyidejűleg viszont Wayne Morse oregeoni demokrata szenátor televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak Dél-Vietnamban játszott szerepe sérti az amerikai alkotmányt és az ENSZ alapokmányát: Semmi erkölcsi alapunk nincs a dél-vietnami katonai kaland folytatására — hangoztatta a szenátor. Gergely Mihály: Idegenek ti. Érzett a lány ^karjában egy szabadulni akaró erőtlen mozdulatot, de nem engedte el. Aztán megcsókolta az arcát. — Olyan jó, hogy... szerethetlek! — suttogta. A lány feléje fordult, a sötétben is látni akarta a fiú nagy szemét. Ez a szempár vonzotta legerősebben a lányt, ez fogta meg az első pillanatban is, úgy érezte, a fiú egész lénye benne sűrűsödik különös tekintetében. — Ezt csak úgy mondod — súgta vissza. — Ha másképpen is mondod, mint a többi. —Én mindig csak azt mondom, amit érzek. — Két tenyerébe fogta a lány fejét, magához fordította, és szájon csókolta. Ettől el akart menekülni a lány, de Géza nem engedte. Ismét megcsókolta, s a lány ellenkezése megtört. — Olyan jó, hogy szerethetlek! — ismételte a fiú, mert számára valóban ez volt a nagy felfedezés ebben a kapcsolatban, amit egy lány mellett gém érzett még. Igazában sohasem érezte, senki mellett. Mintha váratlanul egy eddig föl sem ismert gyötrő hiányérzetét elégítené ki, olyan hatással volt rá a lány közelsége, a tudat maga is, hogy hozzátartozik. ★ Az anya átöltözött, s főzéshez látott, hogy friss vacsorát kapjon a család. Tudta, hogy a rakott krumplit nagyon szereti Géza. Míg főtt a krumpli, bement a nagyszobába, előszedte tankönyveit, mert másnapra, a heti konzultációra kellett készülnie. Befolyásos protektorok segítségével sikerült elintéznie, hogy ne az esti tagozatra kelljen járnia, ami napi három-négy órát jelentett volna az iskolában a gyári munka után. A levelező tagozat előnye, hogy hetenként csak egyszer kell beszámolnia. Elégedetlen volt magával, nem fogott az agya. Fáradtságával magyarázta, napi hivatali munkájával, mely kimerítette: hosszú mÚsiakl értekezlet a főnökénél, a gyári technológusok tanácskozása: a részletes jegyzőkönyvet neki kellett vezetnie. Igaz, a jegyzőkönyvvezetés már nem okozott gondöt, hibátlanul értette a műszaki nyelvet, ismerte a legtöbb gyártástechnológiai folyamatot. Mégis: hat órán át figyelni vitatkozó emberekre, négyéves gyakorlat után sem köny- nyű feladat. Föltette Csajkovszkij d-moll zongoraversenyét, néhány percre elnyúlt a fotelban, szemét is lehunyva átadta magát a zenének, míg azt nem érezte, hogy tagjai kellemesen zsiborogni kezdenek. Ez nála a kioldódás jele volt, most örvendetesen korán bs- köszöntött. Még maradt egy ideig, aztán lehalkította a gépet, hogy csak nyugtató aláfestés maradjon a zene. Most már fogékonyabban böngészte végig a másnapi konzultáció anyagát. öt óra elmúlt. Sietve felöltözött, leszaladt az iskolai napTEozibe Andiért. — Jó, hogy találkozunk, már készültem magukhoz — mondta Ingusz Menyhértné. Hervadó, de még mindig érdekes, szép arca volt. Nagyon megpróbálta szegényt az élet, mintha férje majd négy évvel ezelőtti rejtélyes öngyilkosságából máig sem tért volna teljesen magához. Inguszné belekarolt, bevezette a tanáriba, behúzódtak a sarokba. — Valamj nincs rendben Andival, kedve« anyuka — mondta özvegy Inguszné, zöldesbarna, lágy pillantású szemét kutatóan jártatta rajta. — Sajnos, év végére így nem lesz jeles, egymás után többször is gyengén felelt. Mi lehet az oka? — Fogalmam sincs róla. — Talán kevesebbet tanul a gyerek, mint eddig? — segített neki Inguszné. — Igen, talán... Mintha ritkábban venné elő a könyveit. — Kétszer a házi feladatát sem csinálta meg, és mára nem íratta alá az. intőt, amit éppen a házi feladat miatt kapott. — Az első intő után' még nem gondoltam... — Én sem, azért is halogattam a családlátogatást, mert a gyenge tanulókhoz kell eljárnom... Kevesebbet tudnak vele foglalkozni mostanában? Történt valami változás a család életében? — Mostanában költözött hozzánk a nagyobbik fiam. — Nem is tudtam, hogy másik fia is van anyukának! — O, már tizennyolc éves! — mondta, s az anyák büszkeségével elmosolyodott. — Tizennyolc?!... Es hogy, hogy csak most?... Röviden elmondta nagyobbik fia történetét. — így már értem — jegyezte meg elgondolkodva Inguszné. — Tudom magamról: annyi problémám van nekem is Idával! Olyan sokszor volt, hogy azt éreztem végre, most már érteni a gyemekemet, és a barátjának is vallhatom magam, aztán mindig kiderült, nem értem eléggé... Talán mert nekünk már nem U oly könnyű megérteni őket. — Ok már egész mások! — erősítette ő is, mert egyetértett Ingusznéval. — Tudom, most sokat kell foglalkoznia a nagyobbik fiával, azért Andiről sem szabad megfeledkezni... Es talán apuka többet segíthetne ebben. Ügy tudom, ők igazán jó pajtások. — Igen, igen... Majd beszélek a férjemmel. Elmúlt hat óra, még sem a férje, sem a fia nem jött meg. Fél nyolckor megvacsoráztak, nem várathatta tovább a gyereket, a rakott krumpli is majdnem kihűlt a sütőben. Maga alig evett. Nyolc után lefektette Andit, s fél kilenckor leszaladt a Közértbe. Hamar végzett a bevásárlással, de még nem ment haza, kisétált az autósztrádáig. Öt villamos elment már, amikor végre a hatodikról leszállt a fia. Oda akart futni hozzá, de idejében észrevette, hogy nincs egyedül. O szállt le előbb, udvariasan lesegítette a lányt, könyökét gyöngéden fogva, az úttesten is lovagiasan vezette keresztül. A gimnázium előtt befordultak az új lakótelepre bevezető Jókai útra, de akkor sem engedte el társa karját. S a lány nem ellenkezett. Kissé hátrább maradva követte őket, szavaikat így nem érthette, de gyakran felhangzó nevetésükből megérezte gátlástalan örömüket. Hihetetlen volt számára fiának ez a felszabad ultsága. A felfedezés megdöbbentette. Lélegzete elnehezült, sírás kaparta a torkát. Kínzó volt a felismerés: ez is az ő fia. S még elviselhetetlenebb a gondolat, hogy talán nem miatta, nem az ő kérésére maradt itt, hanem a lány kedvéért. .Látásból ismerté a lányt. Fejlett, szép fiatal teremtés volt, számára olyan, mint a többi, csak most vált egyszerre jelentőssé. Irigyelt vetély- társsá, aki láthatóan mindent elért, amiért ő a legcsekélyebb eredmény nélkül küzd. Amit talán ő sohasem fog elérni. Elszégyelite magát a fia utáni lopakodásért, alantasnak és szükségtelennek érezte a leskelődést. A Közértnél lemaradt, hazament. Nemsokára megjött a fia. Megmelegítette a vacsorát, csak eléje kellett tenni, A fiú szótlanul evett, az éhes ember falánkságával. És nem tett észrevételt kedvenc ételére. — Kérsz még? — Kérek. (Folytatjuk) üdvözlete az afrikai szabadság- napja alkalmából A szovjet kormányfő baráti üdvözletében hangsúlyozta, hogy ezen a napon a szovjet nép kifejezésre juttatja azt a szilárd meggyőződését, hogy az afrikai egység szervezete új sikereket ér el a kontinens imperializmus és gyarmatosítás ellenes erőinek egységesítésében. Moszkva, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov az afrikai országokba akkreditált szovjet nagykövete és a Szovjetunió ENSZ-képviselője közreműködésével üdvözletét juttatott el az afrikai állam-, illetve kormányfőkhöz Afrika felszabadulásának napja alkalmából. 1964. május 26. 2
