Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

HRUSCSOV ELVTARS 70 ÉVES must—leninizmust, s ezzel mérhetetlenül növelte von­zását az egész Földön. Hrus­csov — a nagyszerű szovjet nép élén — oly elemi erő­vel hirdeti a népek barát­ságát és testvériségét, ami­re eddig ilyen méretekben csak Lenin életében volt példa. Hruscsov magasan a kor államférfiéi tőié emel­kedik a béke megőrzéséért folytatott szívós, realista és eredményes harcával. El­képzelhetetlen olyan béke- szerelő ember, bárh ti él is a Földön, aki ne helye­selné mélységes együttér­zéssel ezt a küzdelmet. A béke a nukleáris fegyverek korszakában a legfőbb jó, amelyből minden egyéb következik a fegyver nélkü­li világ, az örök teke, a leghaladottabb társadalmi rend végső és biztos győ­zelme a ' népek és államok békés versenyében. Hrus­csov, mint a gyarmati rab­szolgaság megszüntetésének fáradhatalan harcold, to­vábbi százmilliók szivébe írta be a nevét. Mi magyarok külön is annyiszor éreztük barátsá­gának melegét, emberi de­rűjét, közvetlenségét és egész országunkat érintő gondoskodását, hogy benne a jelenkor példamutató hu­manistáját tiszteljük. A közelmúltban, amikor ná­lunk járt, oly sokoldalúan nyilatkozott meg államfér­fiül bölcsessége, baráti sze- retete, a harcostárs szi­lárdsága, hogy szinte bajo­san találjuk meg az igazán élő szót odaadásunk kife­jezésére. Minden jót, Nyikita Szcr- 'gejevics Hruscsov. Erőt. és egészséget kívánunk Ön­nek, hogy teljes győzelem­re vezérelhesse az igaz, nagy ügyet! Kedves vendég látogatott el a Hruscsov családhoz. A mindig mosolygó és szenve- délyesen fényképező Fidel Castro! most kivételesen mint «családtagot” örökítette meg a futoriporter. A munkában nincs megállás. A fehér telefon csak pef* cekre hallgat el. A hatalmas ország ügyesbajos dolgai ne­hezednek Nyikita Szergejevics vállára. 1942. Kemény harcokat állt ki a 80. lövészezred. Ura», csov meglátogatta a pihenőre hátravont harcosokat cs pa­rancsnokokat. A béke és a társadalmi ■haladás minden hive mély. és forró szeretettel gondot Nyikita Szergejevics Hrus- c savra 70 születésnap­ján. Olyan embert tiszte\ meg ez a spontán szeretet, aki soha, semmilyen for­mában nem kereste a nép­szerűséget, de aki Ciliéivel történelmi mérleggel mérve is sokszorosan kiérdemelte ezt. Nyikita Szergejevics. a kommunizmust efjítö szov­jet nép nagy fia, az igazi lenini eszme védelmezője Előharcosa annak a kie­melkedő tettnek, amely a XX. és XXII. kongresszus határozataiban öltött tes­tet. Ez a két kongresszus visszaállította egyenes és töretlen útjára a marxiz­A híres bécsi találkozón készült ez a felvétel. Kenne- áyvel, az Egyesült Államok néhai elnökével, akivel a két hatalmas ország kapcsolatainak megjavításáról tárgyalt. Solohov és Nyikita Szergejevics barátsága sok évre te­kint már vissza. Gyakran vendégeskedik Hruscsov elvtárs a világhírű író vesenszkai nj aralójában. r 1936-ból származik ez a felvétel. A fiatal Hruscsov ke­délyesen beszélget a moszkvai iskolás gyerekekkel. Tjaládközáiö k, pillái iáiké ptk Nincs olyan nyugati hírlap és magazin, amelynek hasáb­jain ne jelennének meg cik­kek Hruscsovról. Ezek a szí­nes írások megfelelnek egy- egy szavakban kifejezett pilla­natképnek, s egyúttal arról is vallanak — miként látja a nyugati szem a szovjet mi­niszterelnököt. A hamburgi Die Welt azt beszéli el, miképpen kezdődik a munkanap a „smaragdzöld kupola” alatt, a Kremlben, Hruscsov dolgozószobájában. „Hruscsov megváltoztatta a Kreml egész munkastílusát. Jelszava: ki korán kel, ara­nyat lel. Ezért aztán, amikor gépkocsija begördül a Kreml kapuján, napi munkájának egy fontos részét, a tájékozó­dást a belföld és a külföld legfontosabb eseményeiről, már megkezdte. Hruscsov hét órakor reggel már isme­ri a TASZSZ legfrissebb nem­zetközi jelentéseit. Pontosan tudja, mi történik a kapita­lista országokban, s azt is, miként vélekednek ott a szov­jet élet eseményeiről. Hrus­csov — bámulatosan értve idejének beosztásához — gyakran fogad vendégeket — írja Heinz Schewe, a Die Welt riportere. A smaragdzöld kupola alatt rohanó tempójú munka folyik. A New York Times tudó­sítója, Seymour Topping, az apró részletekre kitérő gon­dossággal ír a szovjet minisz­terelnökről. Feljegyzi, hogy Hruscsov tulajdonképpen mái a reggeliző asztalnál hozzálát napi feladatainak megoldásá­hoz. Miközben reggelizik, az egyik munkatársa tájékoztat­ja a legfrissebb és legfonto­sabb ügyekről. Es miközben a gépkocsi a Kremlbe robog, az informálódás folyik. Sey­mour Topping megjegyzi: mint a világ minden kor­mányfőjének, Hruscsovnak is szakértők állnak a rendelke­zésére. Ezek nemcsak a jelen­téseket ismertetik, hanem fel- készülten készenállanak arra is, hogy a kormányfő minden kérdésére feleljenek. Hruscsov kezeügyében állandóan ott vannak a párt és állami ügyekkel kapcsolatos anyago­kat tartalmazó dossziék. Sőt, a legérdekesebb külföldi könyvek orosz fordításai és a legfrappánsabb részletek ki­vonatai. A párizsi Express egy olasz könyvkiadó élményeit idézi. Arról számol be, mit tapasz­talt Einaudi a híres dolgozó- szobában? Az íróasztal mögött Lenin portréja, az asztalon túhegyesre faragott ceruzák és a zöldposztós, hosszú tár­gyalóasztalon ásványvizes üvegek a kissé sós mellékízű borzsommal. Maga a szoba hosszú és keskeny, az abla­kon halványsárga függöny. Einaudi egy eredeti előszót kért Hruscsovtól könyvének olasz kiadásához. Hruscsov — sö­tétkék öltönyben — átnyúj­totta a kért szöveget és olasz fordítását. Figyelmeztette Einaudit, hogy a fordítás hi­teles, s az eredetin ott az ö aláírása is. A kiadó a beszél­getés előtt szerette volna tud­ni, mi áll az előszóban? Hrus­csov szívélyesen szólt hozzá: „kérem olvassa csak el nyu­godtan. Addig én átmegyek a szomszéd szobába és szintén olvasi fogok — hírügynökségi jelentéseket. Ha végzett, majd a tolmács beszól értem”. — Einaudi ezután még két kerek órát töltött Hruscsovnál... A New York Herald Tri­bune riportere, David Miller, elsősorban azt veti:' észre, hogy Hruscsov szeret talál­kozni az emberekkel. Elmegy a gyárakba és a gazdaságok­ba, elbeszélget a munkások­kal és a parasztokkal, s e ta­lálkozók hangulata mindig rendkívül szívélyes. A nyugati lapok általában úgy tudják, hogy amióta Hruscsov megnyitotta >a Krem} kapuit — 40 millió ember látogatta meg az ősi erődítményt. „Hruscsov nem a formaságok embere. Látha­tóan kerüli, hogy személye körül titokzatosság cs mítosz alakuljon ki. Amikor napi munkáját bevégzí és haza in­dul fekete gépkocsiján — többnyire kettesben ül a so­főrrel. Ilyenkor kibontja az Izvesztyija esti, legfrissebb kiadását”. A külföldi látogatók, más- más társadalmi állású embe­rek, más-más momentumokat jegyeztek fel. Sokan leírták a Hruscsov család Moszkva kör­nyéki villáját. Ecsetelik, mi­lyen kedves és szívélyes Nyi- na Petrovna, a miniszterelnök felesége. És sokat beszélnek^ persze, az unokákról. Elmond­ja: „Hruscsov rendkívül sze­reti az unokáit.” Mások a jó vadászt dicsérik benne, aki nyaranta szívesen ölti magá­ra a hímzett ukrán inget, s gyakran látogat vidékre. Ész­revették Hruscsov színes tele­fonjait. A kíváncsi látogatók megjegyeznek minden aprósá­got Hruscsov életéről, sport­teljesítményeiről a sportte­remben és az uszodában. Tud­ják, hogy Hruscsov a napi teendők oroszlánrészét szere­ti délelőtt elvégezni, s rend­szerint csak ezután fogad lá­togatókat. Hruscsov minden találkozón tájékozottal! jele­nik meg és — igen kellemes házigazda. Gyakran c-gy-egy jólsikerült tréfával oldja fel látogatója kezdeti feszélye- zettséget. Averrel Harrimann. az Egyesült Állámok hírneves „utazó ügynöke”, aki fontos diplomáciai küldetésben kép­viseli a Fehér Házat, tavaly, amikor ismét Moszkvában járt, a Kremlben, így köszön­tötte Hruscsovot: — ön úgy látszik, egyre fia­talabb. Csak nem visszafelé számolja az éveket? Hruscsov állítólag nevetve válaszolta: — De bizony! Már régen ezt csinálom.­1964. április 17. 3

Next

/
Thumbnails
Contents