Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

Nyilvánosságot a versenynek! f Amikor az emberek nagy plénumokon. termelési ta­nácskozásokon munkafel- ajánlásokat tesznek, ver­senyre hívják egymást, ezt több okból teszik, ösztön­zik őket az anyagiak, a pénz, a több kereset, a gondtalanabb élet, de nem utolsó sorban várják mun­kájuk elismerését megbe­csülését. Csalódás akkor éri őket, amikor ezen ösztönzők kö­zül valamelyik elmarad. És ez nem ritka eset. A mun­kaverseny szervezésének, irányításának és propagan­dájának gyakorlatában né­hány esztendeje túlléptük a csinadrattás időszakot. És ez jó. Ma már nem megalapozatlanul, a dolgo­zók megkérdezése és kö­zömbös részvétele nélkül szervezik üzemeinkben a termelési eredményekre ■erkentő és új embert for­máló mozgalmakat. Ma már nem verik dobra, ki, hogyan dolgozik, milyen eredményeket értek el a brigádok, az üzemek a munkaverseny eredménye­ként. Nem is szükséges nagy hűhó, ezt nem kí­vánják a munkások. Csak az a baj, hogy az utóbbi^ időben olyan „szerények” lettek egyes üzemek, hogy az már szinte sértő. Ácsok vasasok, építők dolgoznak két, három műszakban, hajtják magukat, hogy tel­jesítsék felajánlásukat, csak éppen azt nem tud­ják, hol tartanak, me­lyik brigád van az élen, ki a lemaradó, hol ked segí­teni. Valamikor a Versen yta li­lák sok irreális dolgot kö­zöltek. Ma viszont annyira vérszegények, sok helyén üresek, hogy azt hihetne az ember, nincs is egyes üzemeinkben munkaver­seny. Mi ennek a közöm­bösségnek, nemtörődömség­nek az oka? A kormány és a SZOT 1022 19ől-es kö­zös határozatában a követ­kezőket olvashatjuk: „...a termelési feladatok, ered­ményes megvalósítására va­ló mozgósítás legfontosabb fórumai — üzemen belül — a termelési tanácskozá­sok Ezek a fórumok általá­ban betöltik feladatukat. Sok fontos üzemi problé­ma mellett az elsők közölt foglalkoznak a munkaver­sennyel, értékelik a brigá­dok, munkacsapatok és az egyének vállalásait. De vajon elegendő-e ennyi? A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes üze­mekben megfeledkeznek a rendszeres termelési ta­nácskozásokról is. De, ha meg is tartják, erre csak havonta vagy negyedéven­ként kerül sor. Időközben azonban sok helyen senki nem foglalkozik a munka­verseny értékelésével. Egyik í észről hiába veszik komo­lyan a versenyt a dolgozók, ha a másik oldalról a vezetők komolytalanul kezelik. Ennek aztán kö­zömbösség az eredménye, csökkenti a versenykedvet, azt látják a munkások, hogy nem értékelik mun­kájukat. A Demecseri Bur­gonyakeményítő Gyárban a munkaverseny állását pél­dául 1963-ban egyetlen eset­ben értékelték. Mive} ta­karóztak? Azzal, hogy csak a központjuk rendelkezik az adatokkal, amelyek az értékelés alapját képezik. (Lehet a felettes szervekhez is csengetni, ha adatokra van szükség. Nem hisszük, hogy megtagadnák.) De meg lehetett volna oldani a munka folyamatos mé­rését házon belül is, hisz negyedévenként vagy ha­vonta készülnek mérlegek a munkáról, termelésiről. Sajnos a Szabolcs-Szatmór megyei Építőipari Vállalat­nál is csak addig jutnak el. hogy a kormány és a SZOT közös határozatának értelmében nyilvántartják a dolgozók verseny vállalá­sait. De mit érnek ezek, ha a munkások, csak a terme­lési tanácskozásokon halla­nak a munkaversehyben elért eredményekről? Itt már nem áll módjukban korri­gálni, javítani, ráhúzni a munkára, ha arra szükség van. így aztán egyáltalán nem megnyugtató a mun­kaverseny-propaganda az építőiparnál. Pedig megér­né a fáradozást, bőven ka­matozna. Ezt követeli meg az építőiparral kapcsolat­ban nemrég megjelent párthatározat is, melynek eredményes végrehajtása élő munkaversenyt igényel. Ezt várják az építőipari munkások is. Egy-egy feladat . sikeres végrehajtására jó ösztönző a célprémium. Példa erre a Nyírmadai Állami Gazda­ság, ahol jóval túlszárnyal­ták a terveket. S többek között miéit? Mert az igazgató a hozamok növelé­sére és a minőség javítá­sára 160 ezer forint célpré­miumot tűzött ki a dolgo­zók között. S ebből ki is fizetett 1963 végéig 131415 forintot. De emellett az igazgatói alapból is 82 700 forint jutalmat osztott szét a versenyben legjobb ered­ményt elért munkások kö­zött. Lényeges, hogy üzemeink ne rejtsék véka alá a mun­kaversenyben elért ered­ményeket. Helyes az, ha minden, dolgozó tudja hol tart. S ekkor érzik igazán, hogy munkavállalásaik nem pusztába kiáltott szó volt csupán, hanem később is törődnek velük, értéke­lik, becsülik munkájukat. Farkas Kállhán A cél: egy szabolcsi orvoskörzetre 2500 lakos Két járásunkban már nem volt tbc-ben megbetegedett gyermek Á városi rendelő létrehozásával javul a nyíregyháziak vizsgálata Dr- Moskmts 8€ér©iy megyei #©©rv©$ nyilat nyegesen több idő jut egy-egy beteg vizsgálatára is. (Ji nyer mek-, fertőző- és sugárterápiás osztály Bővülnek a kórházak osztá­lyai és több lesz a férőhely is. 1962-ben 1262 kórházi ágy vou a megyében, míg 1963-ban ez a szám 2551-re emelkedett. Rövidesen átadják rendelteté­sének a sóstói 300 ágyas tbc kórházat, amely a kiszűrt be­tegek azonnali elhelyezését te­szi lehetővé. Sajnos emellett még mindig kevés az általá­nos kórházi ágyak száma. En­nek érdekében külön intézke­dést tettek az illetékes szer­vek is. Például az országosan tervezett 8000 kórházi ágyból több mjnt 1000 ágyat a me­gyébe irányoztak elő. így a második ötéves terv végére 3169 kórházi ágy áll a betegek A megye egészségügyi fej­lődése kedvezően mutatkozik meg a népmozgalmi adatok­ban. — Egyik legnagyobb ered­ményt a csecsemőhalandóság csökkenésében értük el — mondja dr. Moskovits Károly, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. — Hasonló a javulás a tbc elleni küzdelemben. 1963-ban az előző évhez viszonyítva négyszázzal csökkent a bete­gek száma. Ma már a kiszűrt emberek betegségi állapota is enyhe lefolyású. Örvendetes a tbc-ben megbetegedett gyere­kek számának a csökkenése. Például az évente kiszűrt 200 gyerekről az elmúlt évben 60- ra csökkent. A tiszalöki és a nagy káliéi járásokban egyet­len megbetegedett gyerek sem volt. A tisztaság — egészség Több, azelőtt gyógyííhatatla- núl súlyos betegség, már évek óta nem fordult elő a megyé­ben. Örvendetesen csökken a hastífusz és a dif’tériában megbetegédők száma is. Vi­szont előtérbe került a fertő­ző májgyulladás és a vérhas­ban való megbetegedés. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy gondosabb egyéni és kö­zös tisztasági óvintézkedéseket tegyünk, mert ezzel jól véde­kezhetünk. (Evés előtti kézmo­sás, rendszeres tisztálkodás,) Általános a fejlődés az or­voskörzetek szervezésében is. 1959-ben a megyében lévő 160 körzetből csak 136 orvosi ál­lás volt betöltve, míg 1963- ban már a 172 körzetből csak nyolc volt üresen, melynek betöltésére az intézkedés most van folyamatban. A kedvező fejlődés ellenére sem értük még el az országos át­lagot. Az egy orvosra jutó lakosok száma 3149 fő a me­gyében, míg a? országos átlag 3073 fő. A kedvezőbb felté­tel érdekében olyan szabolcsi fiatalokat küldenek orvos- egyetemre — ösztöndíjjal is, — akik szívesen visszajönnek majd a megyébe. A cél az, hogy egy körzeti orvosra már a közeli években 2500 lakos jusson. Általános szakrendelés a járásszékhelyeken Ezzel függ össze a szakren­delések bővítése. A felszaba­dulás előtt a szakorvosok na­pi alig 25 órát rendeltek — egy-egy szakorvos 3—4 órát naponta —, míg 1963-ban már napi 548 óra szakorvosi ren­delés folyt. Igaz, ma már ez is kevésnek bizonyul, mert emelkedett a biztosítottak száma, s bizony emiatt még kevés idő jut egy-egy beteg vizsgálatára. Nyíregyházán kí­vül Mátészalkán. Fehérgyar­maton. Kisvárdán és Vásáros- naményban már komplett szakrendelés folyik. Minden járási székhelyen van mái gyermekszakrendelés és fogá­szat, a nagykállói járás kivé­telével pedig szülőotthonok működnek. Az intézetekben rohamosan emelkedik a szülé­sek száma. 1958-ban például 51,1 százalék volt az intézeti szülések aránya, míg 1963-ban 88,8 százalékra emelkedett. A szakrendelések bővítése folyamatos egészségügyi fel­adat. Gyorsan megvalósítható elképzelés, hogy minden járá­si székhelyen általános szak- rendelés legyen. Nyíregyházán külön városi szakrendelőt lé­tesítenek a jelenlegi SZTK al­központ helyén, melyre már kétmillió forint áll rendelke­zésre. Ezzel megszűnik Nyír­egyháza túlzsúfoltsága és lé­rendelkezésére. A nyíregyházi megyei kórház bővítése i* sürgetően került előtérbe. A második ötéves terv végére 140 férőhelyes gyermekosz­tályt és 80 férőhelyes fertőző- osztályt létesítenek, amely a fertőzött és járványos, betegek gyors kezelését teszi lehetővé. Szó van egy 40 ágyas sugár- terápiás osztály létesítéséről is. Árról is gondoskodnak, hogy, a megye kórházaiban,, szakrendelő intézetekben folya­matosan szerezzék be a mo-. dern felszereléseket. Például a legújabb szív- és érrend­szert vizsgáló készülékeket, á daganatos betegeket gyógyító sugárgépeket. Két- és hároméves ápolónő­képző szaktanfolyamok és is­kolák működnek a megyében. A jól képzett középkáderek­kel lényegesen csökkenteni le­het a betegek gyógyulási ide­jét. Cél, hogy minden orvos mellett védőnő is dolgozzék. B. U Hogy mi történt az újítással, arra Dulinszki Miklós fő­könyvelő nem tud választ adni. Czigler Miklós gépész tech­nikus, vállalati újítási meg­bízott február 15-től vette át ezt a posztot. Munkájáról vér leményt mondani még korai lenne. Az újítási naplót a betegszabadságon lévő Kozák IJános igazgató Íróasztalából sikerült előkefíteni. Az újí­tási megbízotti tisztséget töbt éven keresztül Székely Fe­renc gépésztechnikus — eny­hén szólva íelelőtlenül — látta el. S ha utódja is így viseli szívén az újítások sor­sát, nem történik előrehala­dás. Alkalmazták, de nem „merték" honorálni Azonban az újítások sor­sáért nemcsak az újítási meg­bízottak a felelősek. Végső soron a gazdasági vezetők feladata dönteni, érdemében elbírálni, mi történjék az újí­tással? A Nyírmadai Állami Gazdaságban pedig hosszú időn át labdáztak az újítások­kal. Egy műtrágyaapriió be­rendezés újítási javaslatát még 1963. februárjában be­jegyezték a naplóba. A be­rendezést az újító el is ké­szítette, több esetben alkal­mazták is. Az elbírálásra mégis csak nemrégiben ke­rült sor, mert sem a főköny­velő, sem az igazgató nem merte vállalni a felelősséget a díj kifizetéséért. Az óva­toskodás oka. évente csak egy pár esetben van rá szük­ség és csak száraz időben le­het használni, amikor a műtrágya nem csomósodik újra össze. Ám arról már keve­sebb szó esett, hogy az újítás alkalmazásával meg­szüntethetik a fizikai mun­kát és a földeken egyenlete­sebben szóródik szét a mű­Tira 53 nap helyett másfél év! Ugyancsak ilyen kálváriát járt meg a „Répa-burgonya zúzódaráló” címen Lejegy­zett újítás. Ä javaslatot ta­valy novemberben nyújtották be. El is készítették, s a ti- szaszalkai üzemegységben eredményesen kipróbálták. A darálót szinte nem lehet le­terhelni, még az adagolóját is nagyobb méretűvé kell át­alakítani. Négy hónapnak kellett eltelni, hogy a köz­ponti újítási megbízott uta­A főosztályvezető így szólt áz új titkárnőhöz: — Rövid beszélgetésünkből is látom, jól fogunk együtt- működni. Mindig ilyen értel­mes, kitűnő munkaerőre vágytam. Félóra múlva csengett a telefon és Ilonka, az új tit­kárnő így szólt a beszélőhöz: — Hogyne kérem, a főosz­tályvezető elvtárs itt van. Kapcsolom. Alig telt el egy perc, a főosztályvezető becsengette a titkárnőjét: — Mondja kérem, miért kapcsolta be azt a Komoró- czit? Miért mondta neki, hogy itt vagyok? — Kérem, ez a színtiszta igazság. Megkérdezte, hogy a főosztályvezető itt van-e? Dél felé egy kellemetlen látogató előtt nyitotta ki a főnöki ajiót. Ez már sok volt a főosztályvezetőnek: — Nézze, Ilonka! Én nem A titkárnő érek rá mindig és mindenki­nek. Mondja azt, hogy majd megnézem, itt van-e? Érti? Es ha én akarok valakivel beszélni, csak akkor mondja azt, hogy itt vagyok. Próbál­jon meg néha hazudni! Saj­nos, előfordul, hogy szükség van rá. Kettőkor a minisztérium­ból telefonáltak sürgős ügy­ben. Ilonka így szólt a be­szélőhöz: — Rögtön megkérdezem a főosztályvezető elvtárstól, hogy önnek itt van-e? Amikor a főosztályvezető megtudta, hogy Csemcsei ke­reste, a hivatal legfőbb revi­zora, rászólt Ilonkára: — Neki persze, hogy itt vagyok! Mire azonban a titkárnő visszajött a telefonhoz, már nem volt senki a vonalban. Az illető dühösen lecsapta a kagylót. Ilonka jelentette, mire a főnök kioktatta: — Ha ez a Csemcsei a mi­nisztériumból jön, azonnal beengedi! És másnak nem vagyok itt! Megértette?! Pár perccel később Ilonka leszaladt a büfébe egy duplát inni. Ezalatt a hivatalsegéd „helyettesítette”. Ö vette fel a kagylót, amikor csengett a telefon. A minisztériumból te­lefonáltak. Közölték, hogy Csemcsei helyett a főnöke, maga Kovásznál fog elmenni. Ilonka visszajött és a hi­vatalsegéd jelentette: — Telefonáltak, hogy vala­mi Kovásznál fog idejönni. — Hiába jön! Ügy sem en­gedhetem be — jegyezte meg a titkárnő. így is történt. Amikor Ko­vásznál megérkezett, sajnál­kozva mondta: — Sajnos, a főosztályveze­tő elvtárshoz nem lehet be­. menni, mert fontos értekez­letet tart, jelentést ír, ezen­kívül beteg és házon kívül van. A főosztályvezető csak az ajtó becsapódásának zajára fi­gyelt fel. Kijött és megkér­dezte: — Ki volt itt? — Valami Kovasznai. Dip­lomatikusan elküldtem. Tes­sék nyugodt lenni. Már tu­dok hazudni... Palásti László. fjjifásl kálvária — huzavonával Bonyodalom egy zúzódarálóval — A főkönyvelő: „Nincs gazdája,f Tanulságos esetek a Nyírmadai ÁG-ban silására most átküldték a Kemecsei Állami Gazdaság­ba megállapítani; bevezetésé­vel milyen gazdasági ered­mény mutatkozik, előnyös e a használata? Közel féléves huzavona volt Balázp Sándor karban­tartó szerelő újításává! is. Az újító egy olyan trágya lé­fej szívó berendezést készített, amellyel a, dolgozókat men­tesítették a piszkos, egész­ségtelen munkától. A beren­dezést azóta is alkalmazzák a tiszaszalkai üzemegységben lévő istállóknál. Az ezzel kapcsolatos vita abban csú­csosodott ki, hogy nincsen gazdaságilag kimutatható haszna és más üzemekben már régebben alkalmazzák. Nem vették figyelembe, hogy a munkavédelmi újításokat eszmeileg is lehet, sőt kell is.’ díjazni, mint azt most meg is tették. Fárasztó papírmunka ? • Van valami igazság abban, amit a főkönyvelő mond: ..A Nyírmadai Állami Gazdaság­ban nincsen gazdája az újí­tásnak. A felelősi tisztséget automatikusan a gépésztech­nikus látja el. aki nem sze­reti a papírmunkát.” Való­ban így van. De vajon ki azért a felelős, hogy az újí­tások körüli huzavona meg­szűnjön, ha nem elsősorban az igazgató és a főkönyvelő? Az ellenőrzés, a felelősségre vonás hiánya, hogy ilyen ese­tek előfordulhatnak! S ha a gazdasági vezetés nem lab­dázik az újításokkal, akkor az ügyintéző technikus is nagyobb lelkesedéssel vészi ezt az egyáltalán néni túl» zott adminisztrációval járó feladatot. A Nyírmadai Állami Gaz­daságban az utóbbi öt év alatt 17 újítást jegyeztek be az újítási naplóba. Csak en- * nek felét nyújtották be a gazdaság dolgozói, tehát még két helyileg született javas­lat sorsának intézése sem jut egy évre. Az ezzel járó papírmunka igazán nem lehet túlzott tehertétel. Különösen nem akkor, ha ebhez a gazdasági vezetőktől és a szakvezetéstől is meg­kapja az elengedő-h ellénül szükséges segítséget. S hogy az utóbbi napokban három újítási javaslat sorsáról tud­tak döntenj, arra enged kö­vetkeztetni, a gazdaságban megérhették, sürgőién fel kell számolni a hiányosság» kát. * Tóth Árpád Rendelet írja elő, hogy a benyújtott újításokat az er­re a célra rendszeresített naplóban szabályosan köny­velni kell. Utgna -az újítás leírását jpl láithgtó helyen ki kell függeszteni és az azt követő nyolc naptól számított 30 napon belül dönteni kell elfogadják, elutasítják, vagy szakvéleményezésre tovább adják. A rendelet azt is meg­határozza, hogy a yéleménye- zés nem haladhatja meg a 15 napot. Mindent egybevet­ve. az újítást a benyújtástól számított 53 nap alatt el kell bírálni és ennek ered­ményéről tájékoztatni kell az újítót. Árulkodik a napló... A Nyírmadai Állami Gaz­daságban — úgy tűnik — másként értelmezik a rende­letet. A rendszertelenül és pontatlanul vezetett újítási naplóban — több helyűit is — szinte olvashatatlan a bejegyzés. Több újítás sorsa ismeretlen, vagy csak hosszú hónapok, olykor egy év múltán történik intézkedés, elbírálás. Csupán egy példa a felü­letes bejegyzésre a 10-es sor­szám alatt; „Fagymentes ön­itató. Balázs Sándor Tisza- szalka.” Egy későbbi oejegy- zés pedig: „63. X. 25. Átad­va a szakvezetésnekAz első bejegyzés X. hónap 13. Évszám nincsen. Valószínű 1963? A benyújtás óta több mint négy hónap telt el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents