Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
«- Köszönöm ezt a szép virágot. Kép szöveg nélkül Boldog anya: — Végre teljesült a vágyam, látom * fiaimat!.,. Szűr-Szabó József rajz» Vadgazdálkodási értekezletet tartott az Országa» Erdészeti Főigazgatóság. — Semmit rólunk, nélkülünk!.., Szegő Gizi rajza NYILATKOZAT Az újságíró a következő kérdezi a többször férjhez- | ment filmcsillagtól: — Boldog volt a művésznő? — Igen, a házasságok közöt- | ti időszakokban. INGADOZÁS Bíró a vádlotthoz: Felmentem önt a bigámia vádja alól, visszatérhet a feleségéhez. — S melyikhez? Vasárnaponként megjelenő keresztrejtvényünk láttán, gondoljuk, olvasóinkban ösztönösen lép fel az elhatározás, hogy a helyes megfejtők között legyenek. Áprilisi rejtelem című tréfás rejtvényünkben az ezzel kapcsolatos gondolatot helyeztük el. A megfejtés első pillantásra lehetetlennek tűnik, de ha eláruljuk,' hogy mai tréfás rejtvényünkben, minden magánhangzó csak „e” betű lehet, úgy gondoljuk már meg is adtuk a szükséges segítséget. Beküldendő sorok, sorrendben: vízsz. 1, függ. 4, vízsz. 44, függ. 9 és 49. Ézenkívül nagyon figyelmes számolás után beküldendő még az is, hogy hány darab „e” betű van mai rejtvényünkben. Könnyítésként eláruljuk, hogy kétjegyű szám jön ki, melyeket külön-külön 4 az egyik ember szerencsésnek, — Most menj játszani. Majd megtalállak a» elveszett tárgyak osztályán. töredék Jancsi kérdezi a mamájától: — A statisztikai évkönyvben Olvastam, hogy az átlagos család 4,1 főből áll. Mondd, mit fejez ki az a kis töredék? — A családfqt! ELVÁLASZTHATATLANOK — Hallottad, hogy András meg Henrik tegnap összeverekedett az utcán? — Mit beszélsz! Hiszen két elválaszthatatlan barát. — Igazad van! Négy ember alig tudta őket elválasztani egymástól! GYORSASÁG Ä nagyanyó visszatérve unokájával az atlétikai mérkőzésről a következőket meséli: Képzeljétek, az egyik futó olyan ragyogóan szerepelt, hogy a többinek kétszer meg kellett kerülni a pályát, hogy utolérjék. A titok diplomácia Talleyrandnak jelentést kel-l lett készítenie a Spanyolor-j szággal való diplomáciai' kap-| csolat felvételéről. Miután el-l készült vele, bemutatta titka-1 rának. — Véleményem szerint re-1 mek fogalmazvány, de beval-l lom, nem értem, hogy java-1 solja, vagy elutasítja a Spa-I nyolországgal való diplomáciai I kapcsolat felvételét. — Köszönöm — válaszolta! elégedetten Talleyrand — tu-l lajdonfeéppen erre voltam kiváncsi. FIGYELMEZTETÉS Az egyik fiatal kislány izgatottan magyarázza barátnőjének: — Richard megkérte a kezem, s én beleegyeztem. — Gondold meg alaposan a dolgot, mert a házasság hosz- szú hónapokig tartó kapcsolat kockázatának veszélyével jár!* KERESZTREJTVE Ny a másik nem éppen kedvezőnek ismer el. Azok a jnegfejtőink, akiknek megfejtése hibásan érkezik be, de az „e” betűk számát helyesen határozzák meg szintén részt vesznek a sorsolásban, természetesen kisebb értékű könyvet kapnak jutalmul, mint azok, akik az egész rejtvényt helyesen fejtették meg. Erre az alkalomra a kisorsolásra kerülő könyvek számát 15 darabra emeljük. Vízszintes: 5. Keverve számnév. 6. Alkotó részeire bontotta. 15. Omen, intés (j=y). 16. Világtól elzárkózott férfi. 17. Kétjegyű mássalhangzó fonetikusan. 18. Vissza: tiltó szó. 19. Hangtá- lanul ver. 20. Végnélkül ketyeg. 21. Falusi járművek. 25. Személyes és mutató névmás. 26. Vissza: gyászruha. 28. MRK. 29. Ásatásnál szerepel. 30. Kaszáló (—,). 32. Azonos magánhangzók. 33. Férfinév. 34. Megfej betűi keverve. 39. Szükséges (utolsó kockában két betű.) 40. Tizenkét hónap (—,). 41. Elkallódtak. 43. Mutató névmás. 46. Azonos mássalhangzók. 47. Német fasiszta katonai alakulatok rövidített neve volt. 48. Éktelenül zongorázik! 50. Kever magánhangzói. 51. Csapda. 54. Égboltja. 55. Félig kegyes. 56. ETY. Függőleges: 2. Felsőoktatási intézmény. 3. Régi magyar hangszer. 6. Ház része, tárgyesetben. 7. Levág. 8. M. 10. Idegen kötőszó. 11. Vissza: mérnök teszi. 12. Kiszélesedő parkírozott utcarészek. 13. ED. 14. Régebben levél címzésnél használt megszólítás, rövidítve. 20/a. És, latinul. 22. Mint a vízsz. 43. 23. Hiányos női név. 24. Járműnek a részét. 27. Valamely közös elvet valló emberi csoport. 31. • Svájci mondái hős (utolsó kockában két betű). 34. Vásárolna. 35. Élő. 36. GVR. 37. Sj, betűi keverve. 38. Vissza: távol. 40. Gondol rám. 42. TZSPE. 43. Mint a vízsz. 32. 45. Fele-fele. 49. Részemre. 51. Kicsinyítőképző. 52. Irány. 53. Régi „c". A megfejtéseket legkésőbb április 20-ig kell beküldeni. Március 29-i rejtvénypályá* zatunk nyertesei: Megfejtés: A röntgensugarakkal való vizsgálat átvilágítás és felvétel segítségével történik. Röntgencső. Vezérlőasztal. Generátor. Nyertesek: Kocsis Erzsébet, Lengyel Árpádné, Szabó Já- nosné nyíregyházi, Kocsár Imre csengeri, Kalydi Károly- ^ né fehérgyarmati, Kerti' Andor uszkai. Kocsis Miklós- né nagyecsedi, dr. Asmány Gyula és Tóth Miklósné nyírbátori és Tolnai Zsuzsa nyír- bogdányi kedves rejtvényfej- tőink. Március 22-i rejtvénypályá-i zatunk nyertesei:. Megfejtés: „Nyit a rózsa, s milyen édes! De míg ily szép élvezd — Hisz, ahogy jött be a kertbe, úgy el is megy, s jön a gyász.” Nyertesek: Gombos Pál, Kenéz Gyuláné, Kindrusz Erzsébet, Medgyesd Pálné, ö. Pelsőczy Zoltánné és Rádi Sándorné nyíregyházi, Kocsáf Éva csengeri, Angyal Berta’« lanné nyírbátori, Gerstmáje» Katalin nyírbélteki és Kun Mária nyírtelek-gyulatanyaf kedves rejtvényfejtőink. I A kerületi művelődési ház• I ban összeült a kolhozelnökök I elméleti konferenciája. A I konferenciát maga a Kerkol- I biz (Kerületi Kolhoz Bizott- Isóp) elnöke, Sztulcsikov nyi- I tóttá meg. Néhány világos bevezető I szó után, melyet a vezetési I rendszabályokról mondott, I Sztulcsikov ünnepélyesen így I beszélt: I — A szó a mi tisztelt elv- I társunkat, az Üj Út kolhoz I elnökét, Ma... hm... — Sztul- I csikov gyorsan a kezében lé- I vö papírra nézett és érces I hangon mondta: Babocskint I illeti meg. I Szarukeretű szemüveges, | fülessapkás ember lépett az ■ emelvényre. I — No, Babocskin, mondd I csak el — biztatta a Kerkol- I biz elnöke —, hogyan emel- I kedett ki a kolhozod. I — Bocsásson meg, én nem I Babocskin vagyok. Az én I nevem Mámocskin. — Én mondtam is Bá... ! Mámocskint — helyesbített I kevés meggyőződéssel Sztul- I csikov és sietően hozzátette J—■: Kezdd el mondani, elnök, Id titkot, miképpen vezeted a I gazdaságot. — Persze, el kell mondani I — válaszolt Mémocskin, — I csakhogy nálunk Babocskin I az elnök. Sztulcsikov végképp elve- I szítette a fejét. I — Semmit sem értek ebből I — mormogta magában, majd I hirtelen az asztalra csapott. I — Hát akkor ki maga? Ki I hívta az emelvényre? — A vezetés hatalmazott I meg engem — mondta el I őszintén Mámncskin — Sznn- I védj egy kicsit az embe- I riségért, Nyikolaj Jefimovics I— mondták. —Könyvelő sok I van nálunk, de elnök csak I egy. Nélküle kéznélkiili tesi I a kolhoz. Nos, én egyet is I értettem ezzel. S miért is ne? Az elnökséaben zavar tá- I madt. De a könyvelő folytat- I ta, s többek között így be- I szélt: — A párom, aki eddig tü- I relmes asszony volt, most I zsörtölődni kezdett. „Nyikolaj, mi lesz így? Mindig távol vagy a háztól. Mikor lesz már ennek vége?” Ss így igaz. Fél éven át alig volt olyan nap, amikor nem utaztam. Kezdetben cudar nehezen viseltem el, de most már nincs semmi baj. A teremben derűs margás futott végig. — Ebből elég! — szakította félbe Sztulcsikov —. A te Bábocskinoddal külön beszélek majd. De te, Mámocskin, ha el akarod mondani, miként lett kiemelkedő gazdaság a kolhozod, tessék mondd el. — Mit mondjak erről? — mosolygott a bajusza alatt Mámocskin. — Hiszen mondtam: • kezdetben nem. volt könmríí. Minden nap bementem a Kerkolbizba és vissza. Végül kimerültem. De köszönöm is Bábocskinnak ff jótanácsot. „Miért kell neked, Jefimovics, visszautaznod? — kérdezte —. Vegyél ki ff kerületi központban egy szobát, és élj jól. Az értekezleteken kolhozunk teljhatalmú megbízottja leszel.” — Íme így lettem én teljmegbízott — nevetett Mámocskin, majd komoly tekintettel nézett körül. — Elmondtam a titkot. Egyszerű a dolog: én értekezletekre járok, az elnök — mindig a gazdaságban van... A kolhoz pedig szépen fejlődik. A teremben kitört a iaps- „í*.-r. és so’-áto nem akart szűnni. Egyedül Sztulcsikov nem tavsoít. Ült, mintha karót nyelt volna. , (A Krokogyilból)
