Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-10 / 83. szám
Hruscsov elvtárs beszéde a budapesti nagygyűlésen Az imperialisták most elégedetten dörzsölgethetik a kezüket, hiszen azt látják, hogy a szocializmus rágalmazásának funkcióját azok a kínai sza- badárok vállalták magukra, akik kommunistáknak, marxistáknak—leninistáknak nevezik magukat. Lehet-e ennél aljasabb módon elárulni nagy forradalmi ügyünket? A kínai vezetők lényegében letérnek a forradalmi osztályálláspontról, a világ proletárjai és elnyomott népei egyesítésé(FolytaKa a 3. oldalról nek marxista-leninista elvét azzal a hibás és reakciós tézissel cserélik fel, amely a bőr színe, a fajok és a világrészek elve alapján akar egyesíteni. A kínai vezetők rossz szándéikúan elválasztják a népek nemzeti felszabadító harcát, a munkás- osztálynak, — a dolgozók élcsapatának — forradalmi harcától. Látnunk kell, hogy az afféle álláspont a forradalmi erők megosztásához vezet, amiből viszont csupán osztályellenségeink — az. imperialisták és a gyarmatosítók — húznak hasznot. Milyen megin gathatatlaonak látszott a II. világháború után az imperialista hatalmak szövetsége, amelyben beleszólást nem tűrve dirigált az Egyesült Államok. Most pedig már a kapitalista világ vezetői is siránkoznak azoknak a repedéseknek, hasadékok- nak és szakadékoknak a láttán, amelyek a nyugati szövetségesek között tátonA kommunista világmozgalom leküzdi a nehézségeket o A kínai vezetőik kalan- ttorpolitikaja különösképpen szembetűnő korunk oly létfontosságú kérdésében, mint a háború és béke kérdése, A kínai vezetők, akik felelőtlenül játszanak az embermilliók sorsával, igyekeznek megakadályozni a népeknek a termonukleáris világháború veszélye ellen vívott harcát. Demagóg állításaival, amelyek szerint „az atombomba papírtigris” és „az imperialisták papírtigrisek”, a kínai propaganda káros illúziók magvát hinti el, és tompítja a népek éberségét abban a harcban, amelyet oly álnok és veszélyes ellenséggel folytatnak, mint a jelenkori imperializmus. A Kínai Kommunista Párt vezetői elszántan védelmeznek olyan — a marxizmus— > nrnizmus szellemétől idegen — jelenségeket, mint Szitáin személyi kultusza és igazolni próbálják a személyi kultusz légkörében született dúrva önkényt és a hatalommal való visszaélést Ebben a kérdésben is nyíltan szembeszegültek a nemzetközi kommunista mozgalommal, amely határozottan elítélte a személyi kultuszt és harcra hívott minden kommunistát annak káros következményei ellen. Meg kell mondanunk elvtársiak, hogy a marxista—leninista pártok maximális : őreimet és önfegyelmet tanúsítottak a Kínai Kommunista Párt vezetősége iránt. A testvérpártok számos alkalommal fejtették ki a kínai vezetőknek jelenlegi álláspontjuk elhibázottságát és szélyes jellegét, sok alka- nmal javasolták a nyílt vita beszüntetését és az egység megszilárdítására irányuló konkrét intézkedések meghozatalát. Annak ellenére, hogy a kínai sajtó és dió fékevesztett rágalomhadjáratot folytatott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a többi marxista—leninista párt ellen, mi hosszú időn keresztül tartózkodtunk attól, hogy nyilvános választ adjunk a szakadároknak, mert abban reménykedtünk, hogy hallgatnak a nemzetközi kommunista mozgalomra és visszatérnek a helyes útra. Ez sajnos nem következett be. A kínai vezetők az utóbbi időben még inkább fokozták szakadár aknamunkájukat. A Kínai Kommunista Párt vezetői, amikor így jártak el, szemmel láthatóan különleges célokat követnek: rá akarják kényszeríteni a testvérpártokra antile- ninista, kalandor irányvonalukat. létre akarják hozni saját hegemóniájukat a nemzetközi kommunista mozgalomban. Mit mondhatunk az ilyen abszurd igények láttán? Csupán egyet: a kínai vezetőknek azok a görcsös erőfeszítés??, amelyekkel alá akarják rendelni maguknak a kommunista mozgalmat, szégyenteljes kudarccal végződnek. A kommunista világmozgalom, amely hű a marxizmus —leninizmus elveihez, leküzdi az előállott nehézségeket és még erősebben, edzettebben kerül ki a szakadárokkal vívott harcból. Marx, Engels, Lenin magasztos zászlaja alatt a nemzetközi kommunista mozgalom elvezeti a világ munkásosztályát, dolgozóit a békéért, a demokráciáért. a nemzeti felszabadulásért és a szocializmusért vívott harc új történelmi győzelmeihez! A szocialista világrendszer meg hatalmasabb és erősebb lesz. Meggyőződésünk azon alapszik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Szocia'ista Munkáspárt és a többi szocialista ország mar > ista—leninista pártja eddig is megtett és a jövőben is megtesz mindent a kommunista eszmények diadalra juttatásáért! Gyökeres a világ átalakulása Elvtársak! Nagyszerű korban élünk, — olyan mélyen szántó forradalmi változások mennek végbe, amelyek gyökeresen átalakítják az egész föld arculatát. A kapitalizmus a végét járja. Leomlanak a népek gyarmati börtönének maradványai. Az új társadalmi rend évről évre mind szilárdabban és nagyobb területen veti meg lábát bolygónkon, mind több ország és nép sorakozik fel a szocializmus zászlaja alatt. Nincsen olyan erő a földön, amely megállíthatná a szocializmus felé feltartóztathatatlanul haladó népeket. Elég egyetlen pillantást vetnünk a világ politikai térképére, hogy szemünkbe tűnjenek a földön végbement óriási társadalmi átalakulások, mélyen szántó változások. Ott, ahol azelőtt egész földrészeket három-négy gyarmatbirodalom színe jelzett, ma több tucatnyi szuverén államot jelző szint találhatunk. Bővül a szocialista rendszer, amely ma az emberiség egyharmadát fogja át. Szűkül az imperialista elnyomás és uralom szférája. Eles, kibékíthetetlen ellentr mondások mardossák a kapitalista világot A tőkés országokban manapság sokkal inkább, mint bármikor máskor, növekszik a kapitalizmus megmentését célzó, betegségének gyógyítását és az imperilaista ellentmondások kibékítését szolgáló receptek és tervezetek száma. Azonban a kapitalista ideológusoknak mindezek a próbálkozásai hiábavalók. Hiszen az imperializmus a bögrébe esett; pókokra emlékeztet. Bárhogyan is igyekezzenek ezek a pókok megállapodni egymással, bármiféle egyezségre is jussanak, nem sikerül kiküszobölniök a viszályt ás a testvérharcot Kanak. Az imperialisták egymásközti ellentmondásai aláássák az agresszív tömbök — a NATO, a SEATO és a CENTO szilárdságát. Mind nagyobb és nagyobb tömegek szállnak síkra a militarizmus és a fegyverkezési hajsza, az agresszív katonai tömbök ellen. A szocialista világrendszer növekvő ereje, a munkásosztály harca a tőkés országokban, a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése, elmélyíti az imperialista tábor belső ellentmondásait, és oda vezet, hogy az erőviszonyok a nemzetközi porondon még tovább tolódnak el a forradalmi munkásosztály, a béke és a szocializmus javára. Minden energiánkat a jobb élet építésére Elvtársak! örömmel hangsúlyozzuk ismét, hogy a Szovjetunió és Magyarország korunknak, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcnak valamennyi nagyfontosságú kérdésében közösen veszi fel a küzdelmet a nemzetközi porondon. Népeink nagy sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. A szocializmus sikerei pedig döntő tényezőt jelentenek a világ forradalmi átalakításában, annak az új igazságos társadalmi rendnek a létrehozásában, amely megállíthatatlanul terjed egész bolygónkon. Ez új energiát kölcsönöz nekünk az emberiség boldog jövőjéért vívott harcunkban. A továbbiakban Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: — „Mi kommunisták büszkék vagyunk arra, hogy minden energiánkat, tudásunkat és munkánkat a szocializmus győzelméért az emberek jobb életéért vívott harcnak szenteljük. Mi azért küzdünk, hogy minden dolgozó ember lehetőséget kapjon arra, hogy tevékenyen dolgozhasson, sokoldalúan fejleszthesse képességeit, részt vehessen a társadalmi életSen, és alkotó lehessen a szó legteljesebb értelmében. Mi azért küzdünk, hogy minden nép elfoglalhassa méltó helyét az emberiség nagy családjában, gazdagíthassa az emberi civilizáció kincsestárát és élhessen annak javaival. Mi azért küzdünk, hogy a világ békéje, a barátság és a testvériség, az igazi nemzetköziség, a kölcsönös bizalom és tisztelet az emberek és népek közötti kapcsolatok megingathatatlan elvévé váljék. Mi azért küzdünk, hogy a kommunizmus, amely megtestesíti az emberiség legszebb álmait és reményeit, osztatlan győzelmet arasson a földön. Ezek a mi kommunista eszményeink, elvtársak! És bizonyosak vagyunk abban, hogy győzedelmeskednek. — Fejezte be beszédét Hruscsov elvtárs. A viharos, nagy tapssal fogadott beszéd után Gáspár Sándor mondott zárszót. A forróhangulatú nagygyűlés az Intemacionalé hangjaival ért véget. Aláírták a magyar—szovjet közös nyilatkozatot A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között a testvéri barátság, a teljes egyetértés szellemében lefolyt tárgyalások eredményeképpen csütörtök délután az Országház Munkácsy-termében magyar— szovjet közös nyilatkozatot írtak alá. A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun. kás-paraszt kormány elnöke, szovjet részről N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, Diszku Béla, Fehér Lajos, Focis Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Nemes Dezső. Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai valamint a Politikai Bizottsá; póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a magyar és a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai és szekértői. Fogadás a szovjet nagykövetségen G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása alkalmából csütörtök este fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és felesége, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke és felesége, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor. Somogyi Miklós. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet pártós kormányküldöttség vezetője és felesége, valamint a delegáció tagjai: P. J. Seíeszt, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, P. A. Szatyukov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Pravda főszerkesztője, P. N. Fedoszejev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, R. F. Gyemen tyeva, az SZKP Központi Bizottsága Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP Moszkva városi bizottságának titkára. Jelent volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. A meleg, baráti légkörben lezajlott fogadáson G. A. Gyenyiszov nagykövet köszöntötte a megjelenteket. A fogadáson N. Sz. Hruscsov és Kádár János pohár- köszöntőt mondott. í jahli állásfoglalások a szocialista tábor egysegéért folyó küzdelemben Beirut As An Ida, a Libanoni Kommunista Párt lapja, cikket közöl, amelyben megállapítja, hogy „a kínai vezetők kalandor akciói nagy kárt okoznak a népek nemzeti felszabadító mozgalmának és a függetlenségért vívott közös harcának, ártalmasak a társadalmi haladás és a demokrácia szempontjából” majd így ír: teljes mértékben támogatjuk az SZKP XX, kongresszusának és az 1957., illetve 1960. évi moszkvai tanácskozásoknak a békére és az államok békés együttélésére vonatkozó határozatait — írja a lap — Elítéljük a kínai vezetőket, támogatjuk az SZKP-t és Hruscsov vezette Központi Bizottságát. A kínai vezetők provokációira teljes kudarc vár.” hogy a Kínai Kommunista Párt vezetősége „nyílt harcot indított, amelynek célja a szocialista közösség és a kommunista világmozgalom bom- lasztása. Az SZKP és más marxista—‘leninista pártok;, köztük a Francia Kommunista Párt elleni kínai támadások egyre durvábbá és álnokabbá válnak.” A cikkíró megállapítja, hogy a kínai vezetők „rendszeres aknamunkát kezdtek és képmutatóan ideológiai vitát színlelve szakadást próbálnak előidézni a kommunista vi- lágmozgalomban.” Baku Az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumán vitatta meg a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának erősítéséért folytatott harc kérdéseit. Az előadói beszédet Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja mondta. A plénum részt vevői hangsúlyozták, hogy következetesen le kell leplezni a kínai vezetők ideológiai elhajlását, határozottan vissza kell verni a kínai vezetők bomlaszd» akcióit. Többen felháborodva ítélték el, hogy a kínai vezetők rágalmazzák az SZKP-t, a szovjet népet, a Szovjetuniót, az októberi forradalom hazáját A vita után egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a plénum teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságának, elnökségének és Hrus- csovnak, a Központi Bizottság első titkárának politikáját és gyakorlati tevékenységé. Varsó Lengyel párt- és kormány küldöttség utazik Moszkvába Malinovszkij Berlinben A csütörtöki Trybuna Ludu „A kommunista mozgalom és a szocialista tábor egységéről” .címmel négyhasábos szerkesztőségi cikkben tiltakozik a KKP vezetőinek szakadár lépései ellen. A cikk maradéktalanul támogatja az SZKP és a többi testvérpárt e kérdésben hozott határozatait és állásfoglalásait. A Trybuna Ludu cikke élesen tiltakozik a Kínai Kommunista Párt frakciós, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét szétbomlasztani akaró politikája ellen és kijelenti. hogy a LEMF együtt az SZKP-vel, s a többi kommunista- és munkáspárttal — töretlenül folytatja harcát a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok egységének, összefogásának politikájáért. Párizs A France Nouvelle, a Francia Kommunista Párt heti folyóirata legújabb számában Charles Aroche, a lap főszerkesztője rámutat arra, Berlin (TASZSZ) Az NDK-ban tartózkodó Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter és a vezetése alatt álló katonai küldöttség szerdán a Német— Szovjet Baráti Társaság berlini székházában találkozott a társaság központi vezetőségének tagjaival. Johannes Dieckmann a társaság elnöke, az NDK népi kamarája elnökségének elnöke átnyújtotta Malinovsakij marsallnak a társaság aranyérmét. Viszonzásul Malin óvsz- kij marsall a „Kovácsoljunk ekevasat a kardokból” szobrot adta át Dieckmann profesz- szomak, hangsúlyozva, hogj a műalkotás a szovjet néf béketörekvéseit jelképezi. 1964. április 19. 4 A küldöttség vezetői: Wladis- lav Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP és a szovjet kormány meghívására a napokban lengyel párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba.
