Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

G3ra János: 25 Ufabb állásioglalások az SZKP határozata mellett Világ politika sorokban A megfélemlített brazil jk né tus kedden reggel elfog az/ideiglenes elnök kongic. szusi megválasztására von. kozó rendkívüli törvén amely most a képviselőiül;: . kerül és alig kétséges, h itt is ig?n gyorsan megszűr, zák. A kongresszusi elnök lasztást valószínűleg csütörto kön, a puccsista katonrj vc;;e tőség által elrendelt határna­pon ejtik meg. Jelöltjük .. mint ismeretes — a lázadó Branco tábornok, vezérkari fő­nök. Athénban körülbelül száz­ezer ember részvételével nagyszabású tömegtüntetés zajlott le, a dolgozók béreme­lési követeléseinek alátámasz­tására. Athén központjában két órán át szünetelt a forga­lom. Mint az AVGI írja, a tüntetés országos jellegű volt: Görögország különböző váro­saiból .autóbuszokon érkeztek a dolgozók küldöttségei, hogy részt vegyenek a tüntetésben. Az ENSZ békefenntartó erőinek közvetítésével hétfőn este tűzszüneti megállapodást kötöttek a ciprusi görög és tö­rök. közösségek a sziget' nyuga­ti. részén. Háromnapos lövöl­dözés után helyreállt a nyu­galom a nyugat-ciprusi Kok- kina török faluban és környé­kén. A feszültség azonban nem szűnt meg a vidéken és az ENSZ erők lehetségesnek tar­tanak további összetűzéseket. Az elmúlt napokban Dél-Ti­rolban az olasz rendőrség le­tartóztatta a terroristák egyik vezetőjét, Gunther Andergas- sen professzort. Andergassen » ,.Dél-Tiroj felszabadításáért harcoló bizottság” vezetője volt. Ez a szervezet az elmúlt években több tucat merényle­tet követett el. AMIRE NINCS TÖRVÉNY 25. . Alig haladt öt percig, ami­kor szemközt a nagy dűlőn Sütőst látta közeledni a Ze- toron. Valami nem tetszett a párttitkárnak mert összeszorí­totta a száját és olyan komo­ran nézett, mint akinek apját, anyját megölték. Még a lucer­nabetakarítási kitűnő haditerv sem hangolta jókedvre. Sőt, így nyilatkozott: — Megette a fene az egész világot, leálltak a traktoro­saim. Nem hajlandók dolgozni. Ott köpködik a tökmagot a köveskútnál. Erre már az agronómus is elkomorodott. Mert az még nem fordult elő, hogy a trak­torosok abbahagyták volna a munkát. Eddig még rájuk le­hetett legbiijtosabban számíta­ni. T- És szerinted mi ütött be­léjük? — kérdezte izgatottan, — Csupán csak annyi, hogy Vazult szembeköpte a felesé­ge! — Ezt nem értem — rázta a fejét. — Miért kell ezért sztrájkolni? Mi köze ennek a munkához? — Csupán csak annyi, hogy (íádár Gergővel szomszédok. y«iwSsEÍ# táviratok április 4. alkalmából Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a szoci­alista országok vezetői üdvözlő táviratokban tolmácsolták jó­kívánságaikat Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének. Az április 4-i lapok már közölték- a magyar és szovjet vezetők távirátváltását. További táviratokat küldtek: Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke és Dimitr Ca- nev, a nemzetgyűlés elnökségé­nek elnöke, Antonin Novotny, a " Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Jozef Lenárt, a csehszlovák kormány elnöke, — Mao Ce~ tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke, az or­szágos népi gyűlés állandó bi­zottságának elnöke és Csou En- laj, az • államtanács elnök-e, — a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága, a legfelsőbb népi gyűlés elnöksége, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kormánya és az egész koreai nép nevében Kim ír Szén és Coj Jen Gen, — Vladislav) Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Alekszander Zawadzki, a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke és Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnök-e, -— J. Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke és Zs. Szamba, a nagy népi hural elnökségé­nek elnöke, — Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államta­nácsának elnöke, Otto Grote­wohl, az NDK Minisztertaná­csának elnöke, — Gheorghe Ghcorghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Román Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke .és Ion Gheorghe Mau­rer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke né­pük jókívánságaikat tolmácsol­ták. Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­nöke és Pham Van Dong, a VDK Minisztertanácsának el­nöke a vietnami nép nevében üdvözölte a magyar népet. Jo- szip Bros Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke Kádár Jánoshoz és Dobi Istvánhoz címzett táviratában a jugoszláv nép baráti érzé­seit fejezi ki. Osvaldo Dortícos Torrado, a Kubai Köztársaság elnöke, Fidel Castro, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kor­mányának miniszterelnöke Do­bi Istvánhoz és Kádár János­hoz címzett táviratában a ku­bai nép testvéri jókívánságait tolmácsolta. A Dél-Vietnam felszabadulásáért küzdő nép ne­vében Nguyen Huu Tho, Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Frontjának elnöke kül­dött üdvözlő táviratot. Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából Dobi Istvánt táviratban köszöntötte Hadzsi Lesüt, az Albán Nép- köztársaság népi gyűlése el­nökségének elnöke. Dobi Istvánhoz, az Elnöki ' Tanács elnökéhez intézett üze­netben fejezték ki jókívánsá­gaikat nemzeti ünnepünkön: Mohammed Lahir, Afganisztán királya, Ahmed Ben Bella, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke. Lyndon Johnson, az Amerikai Egye- .sült Államok elnöke, a buda­pesti amerikai követség ideig­lenes ügyvivője útján tolmá­csolta az Amerikai Egyesült Ál­lamok népének jókívánságait. Ugyancsak táviratot küldött Arturo Illia, az Argentin Köz­társaság elnöke, Baudoin, Bel­gium királya, Vidor Paz Es- tensoro, a Boliv Köztársaság elnöke, P. R. Mazzilli, a Bra­zíliai Egyesült Államok elnöke, Ne Vin tábornok, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke, IX. Frigyes, Dánia uralkodója, G. A. Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság ein.7 . Haile Szelasszie, Etiópia csuszára, Urho Kalevn. Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, Kuiame Nkrumah, a Ghánái Köztár­saság elnöke levélben fejezte ki jókívánságait. Táviratot küldött még II. Konstantin, Görögor­szág királya, S. Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság elnöke, A. Sukarno, az Indonéz Köz­társaság elnöke, A. S. M. Aref, az Iraki Köztársaság elnöke, M. Reza Pahlevi, Irán császára, A. Asgeirsson, az Izlandi Köztár­saság elnöke, Z. Shazar, Izrael állam elnöke, Hirohito, Japán császára, A. Szálai, a Jemeni Arab Köztársaság elnök«, No­rodom Szihanuk herceg, Kam­bodzsa államfője, Abdullah Al- salim Al-Sabah, Kuwait emir- je, Sri Sevang Vatthana, Laosz királya, II. Hasszán, Marokkó uralkodója, Mahendra, Nepál királya, A. Segni, az Olasz Köztársaság elnöke, Ludwing von Moos, a Svájci Államszö­vetség elnöke, VI. Gusztáv Adolf, Svédország királya, A. Hafez, a Szíriái Forradalmi Nemzeti Tanács elnöke, I.'Ab­bild marsall, a Szudáni Fegy­veres Erők Legfelsőbb Taná­csának elnöke, C. Gürtel, a Török Köztársaság elnöke. Kádár Jánosnak., a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökének jókívánságait fejez­te ki. A. Ben Bella, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság elnöke és Norodom Kan­tol herceg, Kambodzsa minisz­terelnöke. Moszkva: A Pravda beszámol arról, hogy az ÜjJbég Kommunista Párt Központi Bizottsága plé- numon vitatta meg, milyen feladatok várnak a pártra az SZKP Központi Bizottságának februári plénumán a nemzet­közt: kommunista mozgalom összeforrotíságáért vívott harcról hozott határozatta! kapcsolatban. Á plénum részt vevői ki­fejtették, hogy a kínai veze­tők cselekedeteinek semmi kö­zük a marxizmus—leninizmus- hoz. A plénum szónokai fel­háborodással beszéltek a pe­kingi vezetőknek a szovjet népre, Lenin pártjára szór! rágalmairól, arról az igyeke­zetéről, hogy befeketítsék a Szovjetunió és más szocialista országok részéről Kínának nyújtott segítséget. Elítélően nyilatkoztak arról, hogy a kí­nai vezetők szakadást próbál­nak előidézni a nemzetköz. kommunista és a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségek egysége ellen léptek fel. A plénumon egyhangúlag el­fogadott határozat maradékta­lanul helyesli az SZKP Köz­ponti Bizottságának februári plénumán hozott határozatot, a pártnak és Hruscsov-vezette Központi Bizottságának poli­tikáját és gyakorlati tevékeny­ségét, amely a kommunista vi­lágmozgalom egységének meg­szilárdítására irányul. Colombo: Pieter Keuneman, a Ceylo­ni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „a Kínai Kommunista Párt példátlan és tűrhetetlen helyzetet teremtett a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban. A KKP vezetősége rend­szeres kampányt folytat a nemzetközi kommunista moz­galom egységének aláaknázá- sára.* Brüsszel: A Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja rész­letes kivonatban közölte Szuszlovnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága plénumán tar­tott beszámolóját és a plénu- men a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének meg­szilárdításáért vívott harcról hozott határozatot. A lap rámutat e pártdoku­mentumok nagy jelentőségére és hangsúlyozza, hogy azok a nemzetközi, kommunista moz­galom egységének biztosítását célozzák. Prága: Novotny csehszlovák köz- társasági elnök, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára hét­főn fogadta a Prágában ven­dégeskedő Max Reimannt, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A két testvérpártot kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről folyt eszmecsere során a Né­met Kommunista Párt és a Csehszlovák Kommunista Párt vezető képviselői megállapítot­ták, hogy pártjaik véleménye teljesen megegyezik a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének alapvető problé­máit illetően. Mind a két párt egyetért azzal az értékeléssel, amelyet Szuszlov adott a nem­zetközi kommunista mozgalom jelenlegi helyzetéről az SZKF Központi Bizottságának feb­ruár Í4-i plénumán, ugyanak­kor határozottan elítélik f Kínai Kommunista Párt veze­tőinek a nemzetközi kommu­nista mozgalom gyengítésére és egységének megbontására irányuló tevékenységét. I MOSI-ltSIdültség vezeisfének íElszélaSása a genfi vill|«ereskedelari értekezleten foglal Írassák a nemzetközi munkamegosztásban őket meg­illető helyét. Faagyéjev kijelentette, hogy az értekezlet sikere nagymér­tékben függ valamennyi érde­kelt állam tevékeny részvéte­létől és ezért követelte, hogy minden szocialista ország, így a KGST-államok közül az iparilag igen fejlett Német Demokratikus Köztársaság is egyenlő jogokkal részt vehes­sen a konferencia tanácskozá­sain. Az ENSZ világkereskedel­mi és fejlesztési értekezle­tének hétfői ülésén, felszólalt Nyikolaj Faggyejev, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa küldöttségének vezető­je. Faggyejev beszámolt a nemzetközi gazdasági sserv tevékenységéről. 1963-ban a KGST-álla­mok a világ ipari termelésé­nek 31 százalékát adták, ami hatalmas fejlődés az 1950 évi 18 százalékhoz képest. Rámutatott, hogy a KGST nyílt jellegű gazdasági szer­vezet, tagállamai nem ve­szik körül magukat közös vámtarifával, vagy bármi­lyen más korláttal, nem folytatnak káros megkülön­böztető politikát a tanács­hoz nem tartozó államokkal szemben. Valamennyi tagállam — mint teljesen szuverén ország — önállóan folytat­ja külkereskedelmét. A KGST-államok különösen gyorsan fejlesztik keres­kedelmüket a fiatal ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal; a velük lebonyolított árufor­galom volumene 1955-től 1962-ig csaknem meghárom­szorozódott. A KGST-tagálla- mai segíteni akarják a fiatal államokat az elmaradottság felszámolásában, az életszín­vonal emelésében, azon van­nak. hogy az új országok el­Botrány texasi színekben „Hogyan szenátor urak. Önök akarnak engem kiok­tatni?” — vágta a bizottság szemébe Bobby Baker. Bobby arcán egyáltalán nincs féle­lem — amint védői társasá­gában a kormányzás és a kormánygépezet ügyeivel fog­lalkozó szenátor: bizottság tagjaival polemizál. Nincs félelem arcán, set fölényes biztonság sugárzik vonásairól, mintha ezt mon­daná: ^ismerlek benneteket s barátaitok nekem el van­nak kötelezve.” Lannox Polk McLcndcr szenátor, a bizottság vizsgáld biztosa, egyetlen szaval kommentálta: „Tragédia!” ......J-i- i 1 i 1 . 1-------------— léptek! — kezdte Bujdosó nem hangosan, de azért erélyesén. — A traktorosok összenéz­tek. Szájuk gúnyos mosolyra torzult. — Agronómus elvtársnak, ha három hónapig nem adná­nak fizetést, biztosan ugyanígy tenne — felelte ellenségesen az idősebbik Kocsis gyerek. — Ha valami bajuk van, előbb szólni kellett volna. Or­vosolni lehet mindent idejé­ben, A másik KocSis fiú, Peti fordította rájuk tekintetét. — Szóltunk ml már száz­szor, ha többször nem. ígé­retben nem is volt hiány. Azt hittük, valóban belátják, hogy a traktorosok jelentenek vala­mit a szövetkezetben. Az em­berről lassan lekopik a gúnya, mert a gép valósággal eszi, otthonról elhordjuk az enni­valót, és végül dobnak ötszáz forintot. Ha elmennénk ka­násznak, vagy csirkét nevelni, akkor is jobban járnánk. — A gépállomáson tízszer* ennyit fizetnek a traktorosok­nak. A mi keresetünk meg... nem is jó erről beszélni. A fe­leségem aprójószágokat nevel a ház körül, de azzal többet hoz a konyhára, mint én — mondta Vazul elkeseredve. Bujdosó letelepedett a fűbe Sütős mellé. Nem akart to­pább vitatkozni, hiszen tud- :a, hogy a traktorosoknak iga­zuk van. Az előbbi dorgálást is csak a rend kedvéért mond­ta. (Folytatjuk) — A gépállomás traktorosá­val? — Ügy van. Ebből lett a baj. Miért Gergő felesége azzal di­csekedett, hogy a férje három­ezerötszáz forintot keresett a mi téeszünkben az utolsó hó­napban. Vazul meg éppen ak­kor vitte haza az ötszáz forint előleget, amit mi másfél hó­napra fizettünk neki. Érted már? Én Vazult állítom az el­ső nyomra, hogy diktálja az iramot, hajtsa ki a lelkét is a gépállomás traktorosából, mert sürget a munka. Még vasár­napja sincs, tizenkét órás mű­szakban ül a gépen, és heted­részit viszi haza, mint a gép­állomás embere. És nekem nincsen pofám veszekedni ve­le, mert én minden hónapban megkapom a bank engedélyé­vel az ezernyolcszáz forinto­mat. Hónapokig azzal biztat­tam őket, hogy majd ha fel­szabadult a bankban a szám­lánk, ha megkapjuk a félmil­lió forintos megsegítést, akkor majd fizetünk. És végül ötszáz forinttal kiszúrjuk a szemü­ket. Leültek a dudorászó Zetor- ral szemközt az árokpartra és nézték egymást keservesen. Asszonyok siettek el előttük, de ők ügyet sem vetettek rá­juk. Bujdosó összeszorította a száját, pofacsontja alatt meg- megvonaglott a kemény izom. Nagysokára Sütős kitalált valamit. — Mi lenne, ha a traktoro­soknak is adnánk lucernát? Elvégre náluk jobban senki nem vesz részt ebben a mun­kában. Nemcsak kaszáltak a gépekkel, de a behordás zöme is rájuk vár. Ha a többi tag­nak el lehet számolni a ter­ményelőleget, akkor nekik is. — Igazad van! — egyezett bele Bujdosó. — Rá kell be­szélnünk Szilasit. Elég gyáva ugyan, de azért hallgat az okos szóra. — Akkor megfordulok és te beszélsz a fejükkel — mondta Sütő®. Könnyedén felugrott a Zetorra. elörehúzott a hídig és ott visszakanyarodott. — Gye­re — mutatott a háta mögé. azután, amikor Bujdosó fel­kapaszkodott. hármas sebes­ségre kapcsolt... A traktorosok a másik Ze- tor árnyékában heverésztek. A látogatókat nem valami szí­vélyesen fogadták. Éppen csak megbökték a sapkájuk szélét. — Hallom, hogy sztrájkba Ám Baker ezt nem tartja tragédiának. Szamára az jó üzlet volt, — amellyel 1933- től 1963 őszéig 3 millió dol­lárt harácsolt össze. Robert (Bobby) Baker, 1963 őszéig a botrány kitöréséig fontos beosztást foglalt el az amerikai államgépezetben: a hatalmon lévő Demokrata Párt szenátusi titkára volt. Feladatköréhez tartozott, hogy gondoskodjon az üzlet: vi­lág és a törvényhozók „gyü­mölcsöző kapcsolatairól:” szo­rosan „együttműködik” az úgynevezett hobbysakkal, a monopóliumok hivatalosan elismert szenátusi kijáróival. Washingtonban az a véle-- meny ezek után, — hogy a többségi titkár kezében több hatalom összpontosul, mint bármelyik szenátoréba::, vagy a kormány jónéhány tagjának a kezében. A „többségi vezér” hivata­lába 1955-ben Lyndon John­son — a jelenlegi elnök — került A „többségi csoport” titkára — Johnson bizalmából — Bobby Baker lett... A „törekvő fiatalember’’ válogatott — finom és nyers — eszközökkel dolgozott, Jól fizetett titkárnő: Carole Tyler, kisasszony — tennesseei volt szépségkirálynője — pazarul berendezett luxuslakás, kele­ti kényelem és „nyugati” élet millió, ahol szenátorok, a Pentagon magas rangú tisztjei, a kormány magas beosztású tisztviselői, — akik alkalmakként élvezték a titkárnő, — valamint Ellen Rometsch asszony — nyugat­német őrmester csinos, fia­tal felesége — továbbá, még egy harmadik hölgy szórakoz­tató tevékenységét. S ahol a megvesztegetés ilyen finom, vagy más bur­kolt eszközei nem használt — a lefizetésig bezárólag — ott hivatali hatalmával, befo­lyásával, kapcsolataival visz- szaélve, zsarolással kénysze- rített ki megrendeléseket olyan érdekeltségeknek, —. amelyeknél ő maga is . „ér­dekelt” volt. „Senki sem tudja, milyen értékeket képviselnek azok a részvény pia Ítélték, amelyeket Baker egy-egy sikeres vállal­kozás . honorálásaként aján­dékba” kapott. S Bobby nem volt válogatós: „beszélt” minden üzletbe, legyen az « North American nevű repü­lőtársaság, vagy a Hampcó, a Haiti-Amerikai Húsipari Társaság, a „Magic” nevű biztosító intézet, vagy a Te- con Corporation, egy a te­xasi Dallasban!!) lévő útépí­tő cég... Ez utóbbival oly jó üzlete­ket kötött Baker, hogy a Tecon rendszeresen tízezer dolláros tételekben utalta át az „osztalékokat” Bakernek — a dallasi First National Bank révén. Mi hozta felszínre ismét a tavaly ősszel kirobbant botrányt? Már megkezdődött a vá­lasztási harc a demokraták és a republikánusok között. A republikánusok propaganda­fegyverei teljes erővel tüzel­nek Bakerre — mert Baker mögött Lyndon Johnsonra lőhetnek. A republikánusok azt állít­ják, Baker az 1960 évi vá­lasztási kampány idején — amikor az elnökjelöltségre pályázó Johnson egyik leg­főbb támogatója volt — az áitala tisztességtelen eszkö­zökkel szerzett pénzből min­tegy 90 ezer dollárt, bocsátóit Johnson választási kampá­nyának rendelkezésére. Milyen lesz az „évszázad botránya” a továbbiakban? — vetődik fel jogosan a kér­dés — hiszen az amerikai alkotmány ötödik függeléke kimondja: senki sem kénysze­ríthető önmagára nézve ter­helő vallomásra. Bobby Ba­ker kihallgatása során 125 kérdésre tagadta meg a vá­laszt —, az ötödik függelékre hivatkozva. Carole Tyler kis­asszony dühöngve tiltakozott „meghurcoltatása” ellen, — majd 75 kérdésre tagadta meg a választ. Ellen Ro­metsch asszonyt, —. aki mel­lesleg a nyugatnémet Geh­len hírszerző szolgálatnak is dolgozott — férjével együtt kiutasították az országból. És túlságosan összefonódnak a szálak a Baker ügyben. John I. Wilhams republiká­nus szenátor szerint „Az egész szövevénynek túlságo­san sötét texasi színe van.” M. G,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents