Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

TIZENKILENC

ESZTENDŐ

1945 tavaszának másfél hónapja — egykori újság

lapszámainak tükrében

A nyíregyházi Felszabadulási emlékmű

| GYEREKEK cseperedtek

felnőtté, lakótelepek nőttek az egykori szántóföld helyén, s fénycsőtestek árasztják az utcákon az éjszakai fényt. Gyárak léptek munkába, mosógépek zúgnak a háztartásokban és esténként félmilló magyar család ül a televíziós készülék elé. Fényesek, nagy választékúnk az áruházak, húst, vajat, szalámit kínálnak a boltok, kitárulnak a lakások ablakai, hogy friss tavaszi levegőt szívjanak a napi munka után hazatérők. Teltek, hangosak a szórakozóhelyek, vidáman pereg a dob és szól a szakszafon, táncol nevet, az ifjúság. Ünnep jön, új ruhát veszünk. Spórolunk, hogy kicseréljük az unott bútort, de’ jó lenne már egy kocs is a kerékpár helyett.'

Ha valaki azt mondaná a mai tizenkilenc esztendősnek, hogy az, ami van, sok, legjobb esetben kinevetné. Sok? Ugyan, miért? Több lehetne és több kellene.

Mire ez a kitérő, kérdezheti az olvasó.

Tizenkilenc éves újságlapokat böngésztem a minap. Nem határozott- céllal és kicsit mégis azzal. Milyen volt az események, a napi krónikák tükrében a tizenkilenc esztendővel ezelőtti világ? És most — mivel érdekesnek, izgalmasnak és fiatal lévén akkor, kicsit ismeretlennek tűnt előttem a tegnap — közreadom a Magyar Nép című nyíregyházi lap másfél hónapos példányaiból készített sajtószemlét.

[ 1945 ÁPRILIS 3: Nagygyűlés

a Kossuth téren. Április elsején arról beszél a kommunista szónok, hogy a rabszolgaságból. a mai nappal átléptünk a szabadság és az igazság korszakába. j,...Többé nem viszik idegenbe a magyar nép verejtékével megszerzett jövedelmeket."

Eldőlt az ezeréves per. Wer- bőczi megfordult a sírjában, Dózsa György eszméje, akarata győzött. Megkezdték a földbirtok szétzúzását Magyarországon. A földosztást — mintegy jelképesen — ebben a megyében kezdték meg először. Itt, ahol egymást érték a kastélyok és kúriák, ahol a legrongyosabb és legéhesebb volt a paraszt szerte a hazában.

,.Eddig az ország nem Magyar- ország, hanem a grófok és a kapitalisták országa volt.” Már akkor figyelmeztetett a Magyar Kommunista Párt: „A demokrácia csak jelszó marad, ha nem fogunk küzdeni érte A magyar demokrácia csal. addig áll, amíg meg tudjuk tartani a baráti viszonyt a felszabadító Szovjetunióval Ugyanebben a számban: „Az orosz hatóságok a legmesszebb- menően támogatják a tervet, hogy a rádióadó mielőbb újjáépüljön. Ennek nagyon fontos rendeltetése is van, ezzel pótolják ideiglenesen a hivatalos lapot .és a még napokig érkező postai küldeményeket.”

| ÁPRILIS 5: „Nincs már német katona Magyarország területén. A második ukrán arcvonal megtisztította hazánkat az utolsó nácitól.“

Érdekes riport: „...Négy nap múlva leszek 23 éves. És békét kapok születésnapi ajándékul. Béke lesz, béke!” A fiatal, sebesült katona mondta c szavakat a nyíregyházi Erziehet kórházban. De A helyzet ma reggel című rovat még arról számol be, hogy utcai harcok folynak Bécsért. A moszkvai rádió magyar vonatkozású hírt közölt: „A földreform megvalósításának nagy munkája az egész országban folyamatban van. A hírmagyarázó külön megemlékezik a szabolcsi földosztásról és hangsúlyozza, hogy Tiszanagyfalu- ban kezdték meg először a magyarországi földosztást.”

| ÁPRILIS ?: Gyűlést tartottak Borbányán. ..Magyarország nem volt, hanem lesz" ■

I

idézték a nagy magyar hazafit a szónokok. Másik hírben: „Egy sem volt, most három munkásszínház nyílik Budapesten.” És megtudjuk, hogy hangverseny lesz a nyíregyházi városi színházban, amelyre munkásokat, parasztokat, egyszerű embereket is meghív a szovjet parancsnokság. A lap ezzel kapcsolatban jegyzi meg, hogy ez a hír az első kulturális esemény harsonája hosszú hónapok óta.

| ÁPRILIS 10: A Nemzeti

Kormány kiáltványa Dalnoki Miklós Béla aláírásával:” ...lezárunk egy szakaszt, a kiszolgáltatottság, az idegen célokért való állandó véráldozat és a reménytelenség sötét korszakát, megnyitunk egy új korszakot, a magyar önállóság, függetlenség és a demokrácia korszakát...”

„ötezer pesti gyereket vállalt Nyíregyháza a segélyakció keretében.”

„Ezrekre menő tömeg ünnepelt április 8-án a Kossuth téren. A kormány nemzed ünneppé nyilvánította április 4-ét. Szent fogadalmat teszünk ezen a napon, hogy oroszlánként fogunk harcolni a német fasizmus ellen, amely romlásba és szerencsétlenségbe döntötte országunkat.”

Vezércikk kér, követel: „Mentsük meg gyerekeinket, a jövő generációját. Cukorra és tejre van szüksége a csene- vész szervezetnek. .És inkább mondjunk le mi, felnőttek a tejről és cukorról addig, amíg nem lesz elég, hogy felnőjenek, egészségesek maradjanak a kicsinyek!"

Riport hívja fel a figyelmet arra. hogy asszonyok serege vonul fel reggelenként a nyíregyházi piacra és tér vissza onnan csaknem teljesen üres kosárral és kétségbeeséssel telj lélekkel az otthonába, ahol az éhes gyerekszáj kosztj a előteremtésének szinte megoldhatatlan problémája várja. „A piacról eltűnt az áru, a kapuk alatt van, s a pincékben. A dolgozók által megfizethetetlen áron cserél gazdát és jut azokhoz, akik a múlt

• rendszerben hozzászoktak a könnyű pénzszerzéshez, és most sem akarnak lemondani

; róla.”

Harcot követelnek a speku• lánsok és üzérek, az éhség 1 vámszedői ellen.

A hírek között találjuk: t „20000 tonna élelmiszert kap- 1 tunk a SzovjetuniótóL”

>

Űjabb kulturális esemény Nyíregyházán, a budapesti írók irodalmi délutánt rendeznek.

A Vörös Hadsereg öt oldalról ostromolja Berlint. Búcsúzik a városunkban állomásozott 18/11. zászlóalj, a nemzeti hadsereg egyesített csapatai elindulnak a frontra. Parancsnokuk nyilatkozatából olvassuk: „Igyekszünk úgy harcolni, hogy visszatérve büszke öntudattal nézhessünk az emberek szemébe."

| ÁPRILIS 17: „Az MKP a

feketézés ellen. Városi élelmiszerüzemek felállítását javasolta a képviselőtestületi ülésen. A városi képviselőtestület elfogadta a kommunisták javaslatát.”

Megindult a magyar filmgyártás. Hat kisfilm forgatását kezdték meg Budapesten.

„Nyíregyháza—Kótaj—Béla- tanya között április 24-én megindul a kisvonat. Az NYVKV- nak egyelőre csak 6—8 napi szénkészlete van a mozdonyok fűtéséhez. A munkások fizetés nélkül, sokszor éhezve és fázva, rongyos ruhában és cipőben javították ki a pályatesteket, építették újjá a lerombolt sóstói felüljáró hidat, hogy hétfő kivételével mindennap járjon újra a kisvonat."

| ÁPRILIS 24: „íme, itt vagyok újra — mintha ezt mondaná nekünk a régi kedves ismerős, a kis füstös kávédaráló, amit de sokszor csúfoltunk nyöszörgő, vánszorgó kis vasútnak. És mi most simogatóan, fátyolos szemmel, nagy szeretettel nézünk rá."

„ Dohány és cigaretta kerül forgalomba, hivatalos áron!”

| ÁPRILIS 27: Májusi versenyt hirdettek meg a csepeli munkások. A nyíregyháziak csatlakoznak hozzájuk. A cél, hogy rendes mederben menjen az élet, legyen újra villamos, jó ivóvíz, hozzák rendbe a lerombolt, megsérült házakat, az utcákat, tereket. És hangsúlyozzák a kommunisták: „rendnek kell lenni a közéletben is, ahol még sokan ülnek az új rend ellenzői közül az íróasztalok mögött, ahol fennakad a demokratikus újjáépítés nagy munkája.” A párt figyelmeztet, hogy ne tűrjék a régi szolgabírók régi stílusú parancsolgatását, az ijesztgetést. Harcot egyúttal a kényelem és a nemtörődömség magyar úri betegsége, átka ellen: „A tömegek aktív segítsége, kritikája nélkül nem megy az új rend."

„Kenyérellátásunk biztosított, lisztet és olajat osztanak májusban.”

| 1945 MÁJUS 3? Május elsején leleplezték Pátzay Pál remekművét, a nyíregyházi szovjet hősi emlékművet. Apró Antal beszélt a nyíregyházi nagygyűlésen: „A vörös hadsereg győzelme a munkásosztály győzelme, a világ dolgozóinak győzelme. Mi magyar dolgozók egy test és egy lélek vagyunk a vörös hadsereggel, mert ez a munkásság és a szabadság hadserege.” Az ünnepségen jelen volt Celujko alezredes, a Nyíregyházát felszabadító szovjet csapatok parancsnoka.

| MÁJUS 9. „BÉKE! A gyászoló emberiség sokat szenvedett az elmúlt évtizedek alatt és nagy veszteség élte a fasiszták által kirobbantott háborúban. De könnytől patakzó arcán most felcsillan az öröm mosolya. Béke van, de még sokáig megfeszített izommal, de mámoros örömmél fogjuk építeni újjá, szebbé azt, ami volt, s építeni, ami lesz."

A felszabadult Európa örömmámorban ünnepli a békét. Itthon zúgnak a város összes harangjai, zászlók lobognak és mindenki a tavaszi utcára tódul. „Megjött a rendelet, megszűnt az elsötétítés. Hat esztendő után végre nyitott, kivilágított ablak mellett élvezhetjük a friss tavaszi levegőt. Éghet a villany.”

És elhangzik: soha többé

háborút! • '

A Nyíregyházi Villamossági

R. T. üzemét öt hónap megfeszített munkájával építették újjá. Szenet a szovjet városparancsnokság vagonjaival, teherautóival hozhattunk hozzá Borsodról. Egy másik üzemünkben harmincnyolc órán át'5 dolgoztak egyfolytában, hogy készen legyenek a villamossági berendezések.

| MÁJUS 13-ÖT írunk ekkor.

Négyoldalas, gyenge minőségű újságszámok másfélhónapos híradását tallózta az olvasó. Ebből is kitűnik, messzire értünk az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt. Nagyon mesz- szire.

Olykor nem árt felmérni ezt a távolságot.

Kopka János

Jubilál a vízlépcső

„Új mederbe tereljük a Tiszát...“ — Víz 280 ezer hold szomjas földnek — Másodpercenként 60 köbméter „fehér szén*

3000 hold öntözésére alkalmas víztárolókat tervez az idén a Vízügyi Igazgatóság

nába... Az emberi tudás, az akarat győzelme volt ez a Pillanat a természet felett!

ÉVENTE 27 MILLIÓ KILOWATTÓRA

Tíz éve történt.

A mai látogató előtt. már messziről feltűnne!-, a vízlépcső hatahnas tartóoszlopai, ellenállva a víz nagy nyomásának. A vízmű megépítése sok pénzt követelt. De hasznos jelentőségét ma már nehéz volna pénzben kiszámítani. A környék megváltozott, új élet kezdődött.

— A tiszalöki vízlépcső három célt szolgál — mondja Baka Sándor, a vízmű vezetője. — Az első, hogy biztosítsa az öntöző vizet a Keleti Főcsatornába, majd később a most épülő Nyugati-csatornába, amely a száraz, kevés csapadékot kapó területen 280 ezer hold öntözését teszi lehetővé. A másik célja, hogy hajózhatóvá tegye a Felső-Tisza 80, a Bodrog 50 kilométeres szakaszát, mert a

1849. május.

A rázomi Tisza-kanyarban, a fűzfával körülvett széles tisztáson mérnökcsoport jelent meg. A kézitáskákból előkerültek a rajzok és a számítások, mérőszalagok feszültek.

Középtermetű, halántékán már őszülő mérnök kezében rajzokat nézegetve, a jelenlévő megyei titkárnak mondta:

— Üj módszert dolgoztunk ki . A tiszalöki vízlépcső száraz helyen építjük fel, a Tiszát pedig új medrébe tereljük... ősszel már megkezdjük az építkezést...

SZÁZÉVES

VÁRAKOZÁS

Vízlépcső... Erőmű... Öntöző- rendszer... Akkor furcsán és izgalmasan csengtek ezek a szavak.

Már a századforduló előtt erőteljesen foglalkoztatta a tiszántúli közvéleményt és a mezőgazdasági igazgatást a gyakori aszály. Elgondolások, ötletek születtek, sőt határozatot ! is hoztak. Például a M. Kir,

megakadnak. Ekkor markos kezek ragadják az irányító rudakat és hosszú viaskodás után a jégtáblák nagyot zuhanva indulnak tovább a kavargó vizen.

KAVARGÓ

JÉGTÁBLÁK

FELETT

— Ez a legveszélyesebb időszak — mondja Németh József főgépész, aki tíz év óta irányítja a vízmű gépi berendezéseit, öt és tizenkét munkatársát bizony gyakran próbára teszi az időjárás viszontagsága. Télen a gáttestek eljegesedése, zajlás- kor pedig a két méter magas jégtáblák levonulása és a jégdugók keletkezésének megakadályozása a legnagyobb gondjuk,. Ilyenkor szinte ember- feletti munkát végeznek.

— Nyáron, amikor kevés a víz, tekintetünk a vízellátást jelző készüléket figyeli — mondja. — Hisz gyakran az egész gáttest mozgatására szükség van, hogy a meghatározott 95,50-es vízszíntet tartani tudjuk. Egyetlen „kihagyás” és máris veszélyben lenne sok ezer hold öntözése, az erömtf működése.

Ezen túl évente több mini 1200 kisebb, nagyobb hajói emelnek, át a zsilipen. F,mbe( és erőmű, tíz éve az emberei szolgálatában.

Bálint Lajo*

A víztárolók a nyírségi belvizekét, a' tavaszi olvadás folytán keletkezett víztömeget „teszik félre'’ a nyárra. A három víztároló összesen 3 millió köbméter vizet képes befogadni, és ez a mennyiség megközelítőleg 3 ezer hold föld öntözését teszi lehetővé.

A megyei pártbizottság határozata szellemében a Vízügyi Igazgatóságon megkezü- ték a víztárolók építésének tervezését. Júniusra elkészítik a császárszállási, laskodi és a székelyi víztárolók tervvét. E tervek alapján- az év második felében megkezdődhetnek az építési munkálatok is.

__________________________

viziközlekedés lényegesen olcsóbbá teszi a szállítást. S végül az, hogy biztosítsa a szükséges vízmennyiséget az erőmű turbináinál:. A vízmű betölti feladatát. Másodpercenként 60 köbméter „fehér szenet” ad az erőműnek.

— Ez elegendő ahhoz —kapcsolódik a beszélgetésbe Somo- di Imre, az erőmű főmérnöke —, hogy évente 27 millió kilowattóra energiát adjunk az országos hálózatba. Egy kilovatt- óra villamos energiát 20 fillérért állítunk, elő. Ez évben elvégezzük a felújítást a turbinákon.

A tágas gépteremben a vezetékek: ezernyi szála, a műszerek sokasága tárul a szemünk elé. A kapcsolótáblánál vigyázó szempár ellenőrzi az erőmű munkáját.

A TMK-sok, lakatosok már készülnek a nagy „fiatalításra”. Pristyák József lakatos, aki egyik legrégibb szakmunkása a vízműnek, arról beszélget társaival, hogyan tegyék majd könnyebbé, gyorsabbá a turbinák szétszedését és javítását.

— Ahogy ismerem őket — mondja felénk fordulva Varga Sándor művezető— nem lesz különösebb probléma. Ügy ismerik már a gépeket, mint a tenyerüket. Karbantartásból eredő hiba még nem fordult elő az üzemben.

Szűk lépcsőházban jutni fel a tartóoszlopokat átívelő hídra. Alattunk a Tisza, jégtáblákat szállítva, amelyek néha megHelyiartótanács 85 161/1863. számú rendelete intézkedett, a Tiszalöktől kiinduló és a Kőrösbe torkolló hajózható öntö- zőcsatorna megépítéséről. De feledésbe merült a terv. Közel egy évszázad kellett ahhoz, hogy a régi álom megvalósuljon...

A helyszínen tartózkodó mérnökcsoport az első lépéseket tette. 1950 tavaszán már teljes erővel folyt az építkezés. Az emberek százai kapcsolódtak be a munkába.

1954. április 4.

Az eső sűrű cseppekben hullott. A kellemetlen időjárás ellenére minden szempár a gátat figyelte.

Nehezen és izgalmasan teltek a percek. A csúszós, sáros talajon csak lassan boldogultak a gát átvágásával... Még néhány markolat, s a gát áísza- kadt... A Tisza vize előbb lassan, aztán zúgva megindult új medrébe. A motorok indultak és a hatalmas gall-lénc megemelte a gáttestek nehéz szerkezetét. Ahogy emelkedett a Tisza vize, úgy indult el az életet adó víz a Keleti Főcsator-