Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-11 / 59. szám
XXL ÉVFOLYAM, 59. SZÄM ARA: 50 fillér 1964. MÁRCIUS 11, SZERDA Kádár János és Todor Zsivkov beszéde a magyar—bolgár barátsági gyűlésen A Todor Zsivkov vezetésével hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség kedden meglátogatta a magyar híradástechnikai ipar egyik korszerű nagy üzemét, a Beloiannisz Híradástechnikai gyárat. A bolgár vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Ajiai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának külügyi osztályvezetője, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Práth Károly, a Magyar Nép- köztársaság szófiai nagykövete, Kanczler Gyula, a II. kerületi pártbizottság titkára, Galambos Dezső, a kerületi tanács vb. elnöke. A kedves vendégeket a gyár főkapujánál dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint a gyár ve* zetői: Sellő Dénes vezérigazgató, Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára és Sütő Lajos, a KISZ bizottság titkára fogadta. Az igazgatóság fogadószobájában Kas Oszkár műszaki Igazgató ismertette a gyár helyzetét, fejlődését, nemzetközi kapcsolatait. A gyár tevékenységlének egyik jellemzője az ú# gyártmányok nagyarányú fejlesztése. 1957-ben még csak a termékek 13 százaléka volt új gyártmány. 1963-ban az új KÁDÁR ELVTÁRS: gyármányok részaránya 80 százalékra emelkedett és az új gyártmányok egyike sem régebbi három évesnél. Kovács Kálmán, a pártbizottság titkára a gyár pártós töm^gszervezeteinek tevékenységét ismertette. A közvetlen, szívélyes hangulatú beszélgetés végén Todor Zsivkov meleg szava kkal mondott köszönetét a részletes, alapos tájékoztatásért. Ezt követően a vendégeik gyárlátogatásra indultak. Első útjuk az úgynevezett falu telefonközpontokat készítő gyáregységbe vezetett. A hatalmas, több műhelyből álló egység kizárólag automata központokat készít falusi települések számára. Termékeik igen kedveltek. A Szovjetunió és más baráti országokba — a többi között Kubába is exportálnak jelentős tételeket. Az üzemrészek megszemlélése közben Todor Zsivkov, a bolgár párt- és kormányküldöttség vezetője gyakran megállt egy-egy munkaasztalnál, kérdéseket intézett a műszaki vezetőkhöz és a dolgozókhoz. A gyárlátogatás után a bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai a magyar párt- és kormányvezetőkkel együtt részt vettek a gyár éttermében a magyar—bolgár hivatalos barátsági gyűlésen. A terembe lépő vendégeket a dolgozók lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták, KISZr-tagok virágcsokrokat nyújtottak át. A magyar és a bolgár Himnusz elhangzása után Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg a gyűlést. Ezután Kádár János mondott beszédet. tésére. Különös fontossága van tehát annak, hogy ma mindenki lelkiismeretesen, legjobb képességei szerint, felelőssége tudatában álljon helyt a munka frontján. Pártunk központi bizottsága éppen a napokban tárgyalta a mezőgazdaság és ha építőipar helyzetét és feladatait. Egyöntetűen megállapítottuk, hogy jobban kell dolgoznunk. A munka jobb megszervezésével, a műszaki fejlesztéssel, a munkafegyelem erősítésével emelnünk kell a munka termelékenységét minden területen. Gyoi> sabban, olcsóbban és jobban kell építkeznünk. A parasztság az elmúlt ősszel nagyon jó munkát végzett, idejében és megfelelő területen elvetette az őszi növényeket., • 'égezte a szántást. A vetesek jól teleltek. Minden reményünk megvan arra, hogy az idén ellátjuk magunkat kenyérgabonával. Ehhez az kell, hogy egyetlen órát se mulasszunk; rövidesen reánk köszönt a tavasz, neki keil látnunk a tavaszi munkáknak a szántó-vető ember örök bizalmával. Növekszik a Hazafias Népfront feladata Büszkén tekintünk testrérnépünk útjára Kádár elvtárs bevezetőben köszönetét mondott a szíves íogadtatásért s rámutatott: a Beloiannisz-gyár a magyar ipar égyik fellegvára, továbbiakban hangsúlyozta: Végtelenül jó érzés, hogy e inai találkozónkon körünkben vannak a testvéri bolgár nép képviselői, magas vendégeink, tisztelt és szeretett elvtársaink, barátaink, a hazánkban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai (taps). Engedjék meg, hogy ezen a gyűlésen, amelyet a bolgár—magyar barátságnak szentelünk, Központi Bizottságunk, kormányunk nevében én is köszöntsem, forró, elvtársi szeretettel üdvözöljem Todor Zsivkov elvtársunkat, minden egyes bolgár vendégünket, népünk igaz és közeli barátait (nagv taps). Kedves elvtársak, elvtársnők! A magyar nép örömmel hall azokról a sikerekről, melyeket bolgár testvémépünk a szocializmus építésében elért. Alig 20 évvel ezelőtt Bulgária gazdasági, kulturális és szociális téren egyaránt elmaradott ország volt. Első sorban mezőgazdaságáról ismerték, iparral alig rendelkezett, népe nehezen élt. 1944. szeptember 9-én, amikor a bős bolgár partizánok a hadsereg antifasiszta egységeivel együttműködve megdöntötték a fasiszta rendszert, a hazafias arcvonal első kormánya elmaradott és kifosztott ország vezetését vette át. A maga urává lett bolgár nép azonban vállalta a nehézségeket. Teremtő kedvét és tehetségét az új társadalom építésére fordította és ma, amikor Bulgária már csaknem 20 éve halad a szocializmus útján, joggal állapíthatjuk meg: alapvetően megváltozott a nép élete, az egész ország képe. A Bolgár Kommunista Párt helyes politikája és a nép fáradhatatlan munkája, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtatta Bulgáriát. Megvalósult Georgi Dimitrov- nak, a bolgár nép nágy fiának, a nemzetközi kommunista mozgalom nagy harcosának törekvése: a szocialista útra lépett bolgár nép 15—20 év alatt elérte azt, amihez más népeknek, más körülmények között egész évszázadra volt szükségük. Ma Bulgária ipara több mint tizenhét és félszer annyit termel, mint a háború előtt Az ország, amely azelőtt nem gyártott gépeket, ma 103 országba exportálja gépeit. A szövetkezeti alapokra helyezett mező- gazdaság termelése jóval túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Az öntözéses gazdálkodás már több mint másfél millió holdra terjed ki. A gazdasági fejlődés nagy ütemű, a kulturális forradalom pedig a nép műveltségének emelésében, a művészet, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában tárja fel nagyszerű eredményeit. Ezek az eredmények kiinduló pontul szolgálnak a jövő fejlődéséhez, amelynek irányát a Bolgár Kommunista Párt 1962- ben tartott Vili. kongresszusán elfogadott 20 éves terv szabja meg. Ez a nagyszabású program azt a fő feladatot tűzi a bolgár nép elé, hogy 1980-ig fejezze be a szocialista társadalom felépítését és kezdje meg a kommunizmusba való fokozatos átmenetet. Mi magyarok büszkén tekintünk testvémépünk 20 év alatt megtett útjára, amely mindennél igazabb bizonyítéka annak, hogy a Brig r Kommunista Párt helyes, marxista—leninista politikát folytat és következetesen vezeti a bolgár népet a szocializmus és a kommunizmus magaslatai felé. Kedves elvtársakt Elvtársnők! Dolgos népünk hétköznapjai nagy, bonyolult és sokszor nehéz feladatok megvalósításával, kemény munkában telnek. Sokszor úgy vagyunk, hogy szinte elfelejtjük, milyen nagy utat tett meg, micsoda nehézségeket küzdött le, milyen hatalmas eredményeket ért el népünk a szocialista társadalom, a népgazdaság, a kultúra, az életszínvonal fejlesztésében. Amikor egy másik szocializmust építő nép képviselőivel találkozunk, mint most bolgár testvéreinkkel és a köznapok gondjaiból fejünket felemelve, a megtett Utat áttekintve tájékoztatjuk őket helyzetünkről — megmondom — jó érzés fogja el az embert. Új alkotások hirdetik a munka diadalát Ml a döntőt A döntő az, hogy pártunk és népünk nyugodtan tekinthet a testvérpártok, a testvéri országok és népek szemébe, ök felbecsülhetetlen értékű, internacionalista segítséget nyújtottak nekünk mindenkor, amikor támadó ellenségeinkkel, a feltomyosult nehézségekkel álltunk szemtől- szemben. A magyar munkásosztály, a magyar nép jól élt az internacionalista segítséggel, és a párt vezetésével csapást mért a reakció erőire, győzelemre vitte nagy ügyét. Magyarországon ma szilárd népi hatalom van, leküzdöttük a személyi kultusz átkos kinövéseit, az ellenforradalmi felkelés erőit, fejlCdött iparunk, kutúránk, emelkedik az életszínvonal. Befejezve az alapok lerakását, népünk ma már a szocialista társadalom teljes felépítésének müvén dolgozik. A Magyar Népköztársaság dolgozó népe ma és mindig egy sorban halad a bolgár, a szovjet néppel, a szocializmust építő többi néppel, az élen halad abban a seregben, amely az egész emberiség érdekében védelmezi a békét — jelentette ki Kádár elvtárs, majd így folytatta: Szeretnék szólni azokról az eredményekről, amelyeket a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség áldozatkész munkájával, a párt vezetésével az osztályharc ma döntő területén, a szocialista gazdaság fejlesztésében elért. Népgazdaságunk e nehézségek ellenére is egészségesen, az 5 éves terv előirányzatai alapján fejlődik. A nemzeti jövedelem tavaly mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. A szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben, az új, szocialista mezőgazdaság termelése 4—5 százalékkal növekedett. Akármerre járunk az országban, mindenütt új alkotások hirdetik a munka diadalát Tavaly működésbe lépett a Tiszamenti Vegyiművek új kénsavüzeme, a Dunai Cement- és M észmű, a Lenin Kohászati Művek nagykovácsműhelye. Az 5 éves terv első három évében több lakást építettünk, mint amennyivel az 5 éves terv erre az időszakra számolt. Minden tervünk, munkánk egy célt követ: hogy szebbé, jobbá tegyük népünk életét. Az idén tíz százalékkal kívánjuk növelni ipari termelésünket és nagy gondot fordítunk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának tovább fejleszElvtársak! Hamarosan összeül a Hazafias Népfront III. kongresz- szusa. A népfrontmozgalom már eddig is jelentős sikerekkel büszkélkedhet népünk alkotó erőinek összefogásában, a szocialista közgondolkodás formálásában. A Hazafias Népfront feladatai a szocializmus teljes felépítésének időszakában tovább növekednek. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ez a kongresszus megszabja azokat a mai és holnapi tennivalókat, amelyeket a népfront válla! a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében. A tömegek eszmei és politikai nevetésében, a szocialista nemzeti egység erősítésében. A magyar nép néhány hét múlva ünnepli felszabadulásának 19. évfordulóját. Életünk szaporodó örömei igazolj áik, hogy a munkásosztály politikája eredményes, az egész nép, a nemzet javát szolgálja. A népünk elmúlt 19 év Matt hatalmasat alkotott A szegénység, a léttrzöny- talanság, a munkanélküliség az egyén kiszolgáltatottsága, a kizsákmányolás már régen csak úgy él, mint a múlt emléke. Kedves elvtársak! A közös ügv szolgálatában fog össze immár 20 esztendeje a szocializmust éoiíő magyar és bolgár nén. Kapcsolataink évszázadokra vezethetők vissza, a történelem folyamán barátságunkat sohasem árnyékolta be ellenségeskedés. gyűlölet fekete felhője. Nagy becsben tartjuk a törökök elleni harc idejéből származó közös hagyományainkat, kegyeletté! Őrizzük a tanácshatalmunk védelmében hősi halált halt bolgárok emlékét soha nem feleltjük el, hogy a második ■világháborúban a már felszabadult Bulgária százezer katonája harcolt a szovjet csapatok oldalán Magyarország felszabadításáért. A felszabadulás óta a közös jelen és jövő fűzi minden eddiginél szorosabbra barátságunk szálait. Pártunk és kormányküldöttségeink tárgyalásai, pártmunkás, népfront, szakszervezeti és ifjúsági küldöttségeink találkozói hozták még közelebb egymáshoz népeinket. A továbbiakban Kádár elvtárs rámutatott: gazdasági kapcsolataink fejlődnek. Kül- kereskedelmá forgalmunk az utóbbi 5 évben csaknem kétszeresére emelkedett. A közelmúltban fejeződött be a két ország tervhivatalának tárgyalása az 1966—7) évek népgazdasági terveinek ösz- szehangolásáról. A megbeszélések eredményeképpen ú jabb együttműködés távlatai bontakoznak ki. Kulturális és tudományos kapcsolataink terén gyümölcsöző együttműködés jött létre a külön oozű művészeti szövetségek és a két ország tudományos akadémiái között. A két ország kulturális építőmunkájában is sok az azonos törekvés. Szocializmust építő népeknek szocialista kultúrára van szükségük. Teljes közöttünk az egyetértés abban is, hosy a békés egymás mellett élés politikája nem jelent ideológiai fegyverszünetet a bur- zsoá eszmékhez, hánem éppen ellenkezőleg: még határozottabban kell a szocialista eszméket képviselnünk. Elvtársak! Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a szocialista országok gazdasági fejlődésének elengedhetetlen feltétele a saját erőforrások maximális kihasználása. A termelés tervszerű nemzetközi szakosítása és kooperációk, a műszaki és tudományos együttműködés, a közös beruházások és a gazdasági együttműködés több más formája azonban olyan hatékony eszköze a népgazdaság fejlesztésének, amelyet nem nélkülözhet egyetlen szociális* ta ország sem. Ezért a KGST tagországok kommunista- és munkáspártjai politikájukban abból indulnak ki, hogy az egyes szocialista országok átfogó gazdasági fejlesztését össze kell kapcsolni a termelés nemzetközi szakosításával. Ezeket az elveket a gyakorlatban támasztja alá Magyar- ország és Bulgária gazdasági fejlődése, amely a többi szó* clalista állammal való szóró* együttműködésre épül. (Folytatás a 2. oldalon)
