Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

XXI ÉVFOLYAM, 57. SZÁM

ÁRA: 80 fillér

19M. MÁRCIUS A, VASÁRNAP

KÖSZÖNTJÜK BOLGÁR BARÁTAINKAT

Hétfőn érkezik Magyarországra a szeretettel és érdeklődéssel várt bolgár párt- és kormányküldöttség, amelyet Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezet Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy körűnkben üdvözölhetjük a testvéri bolgár nép, a forradalmi múltú Bolgár Kommunista Párt kiemelkedő vezetőit Látogatásukat nemcsak örvendetes eseménynek tekintjük, hanem kitűnő alkalomnak arra, hogy újabb magaslatokra emeljük a két ország együttműködését kicseréljük tapasztalatainkat számba vegyük közös tennivalóinkat az országaink szocialista építése és a béke megvédése terén. Jóleső érzés, hogy bolgár barátaink közelebbről is megismerkedhetnek szocializmust építő népünk új vívmányaival.

Népeink történelme a kosos harc számos tiszteletre méltó hagyományára tekinthet vissza. Meghajtjuk fejünket a százezer antifasiszta bolgár katona előtt akik a szovjet hadsereg oldalán részt vettek hazánk felszabadításában. S habár barátságunk a messzi múltban gyökerezik, a magyar és a bolgár nép végképpen csak a szocializmus útján talált egymásra. Felszabadult népeink immár 20 esztendős felhőtlen barátságának sziklaszilárd alapja, hogy azonos világnézetet vallunk, a közös jelen és jövő terveinek megvalósításán dolgozunk és ösz- szefogunk a béke megvédésére. A marxizmus—leniftíz- mus, a szocializmus, a kommunizmus, a béke és a boldogság közös eszméi, céljai vezérelnek bennünket Ezen a gazdagon termő talajon bontakozott ká összefogásunk.

amely mindkét országban elősegítette és elősegíti ma is a szocialista építést, növeli erőnket és biztonságunkat A legutóbbi években szorosabbá váltak kereskedelmi kapcsolataink. Magyarország és Bulgária áruforgalma az elmúlt 5 esztendőben mintegy 70 százalékkal emelkedett, s minden lehetőségünk megvan arra, hogy a jövőben még intenzívebben kereskedjünk. A szocialista munka- megosztás, a kooperáció és a gyártásszakosítás térhódításával egyre több áruval segítjük egymás népgazdaságiáit E vonatkozásban már számos jó példát sorolhatunk fel. Magyarország dokumentációkkal, szakemberekkel, gépekkel és — nem utolsó sorban — megrendelésekkel segítette pl. a bolgár rádióipar kifejlesztését. Ezzel nemcsak magasabb fokra emelkedett a szocialista munka- megosztás, hanem újabb lehetőségek születtek a magyar ipar számára a nagy jövő előtt álló iparág, az elektronika kiépítésére. Nagy jelentőségű számunkra az is, hogy bizonyos traktortípúsok —

együttműködés és szövetség azért nagy jelentőségű a béke szempontjából, mert mindkét ország a szocialista tábor tagja. Amikor Magyar- ország és Bulgária egymás között, vagy más szocialista országokkal erősítik kapcsolataikat, nagy jelentőségű tettet hajtanak végre: a szocialista tábor egységét és erejét gyarapítják, gyorsítják valamennyi szocialista ország fejlődését A szocialista államok közössége pedig a világbéke legfontosabb támasza, a békés egymás mellett élés legkövetkezetesebb harcosa. így válik két szocializmust építő nép barátsága a történelmi események befolyásának számottevő tényezőjévé.

A szocialista építés valamint a nemzetközi helyzet megítélésének kérdéseiben kialakult teljes nézetazonosságunk alapja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt eszmei-politikai közössége.

Mindkét párt internacionalista kötelességét következetesen teljesítve harcol a szocialista országok összeforrottsagá- nak megszilárdításáért.

Még sorolhatnánk tovább népeink, pártjaink és kormányaink közötti igaz barátságunk tényeit Reméljük, hogy kedves bolgár vendégeink érezni fogják a feléjük áradó forró baráti érzéseket. Olyan ország népét köszöntjük ezzel, amely lerázva az osztályelnyomás bilincseit, sikeresen építi szocialista hazáját. Mély rokomszernwel követjük Bulgária fejlődését és nagy eredményeit a magunkénak érezzük. Mindezt személyesen is tapasztalni fogják drága barátaink. A két ország vezetői közötti tárgyalások megerősítik majd az elvek és célok teljes azonosságát és újabb távlatokat tárnak együttműködésünk elé. Kívánjuk, hogy kedves vendégeink nagyon jól érezzék magukat vendégszerető magyar népünk körében.

Zsivkov elvtárs életrajza

például sEŐlőmövelő traktorok — gyártására nem kell nagy költségekkel berendezkednünk, mert szükségleteinket Bulgária fedezi. Kölcsönösen előnyös az együttműködés a hajógyártásban, a mezőgazdasági termékek cseréjében és sok más területen. Hasonlókat mondhatunk kulturális és tudományos kapcsolatainkról is, amelyek keretében egyre több szakembert, művészt, együttest, kiállítást, filmet, stb. cserélünk. S nem feledkezhetünk meg a testvéri barátság ezernyi nagykövetéről, a túristákról sem, akik a barátság szívekben gyökerező szálait fonják a két ország köré.

A magyar—bolgár barátság,

Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár minisztertanács elnöke 1911. szeptember 7-én született a szófiai járás Pravec nevű községében, szegény paraszt családból.

Ifjú korában egy szófiai állami nyomdában dolgozott, s munkája mellett elvégezte a képzőművészeti szakiskolát, majd a gimnáziumot. 1928-ban belépett a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. 1932-ben az illegális kommunista párt tagja lett, ahol hamarosan felelős pártmunkával bízták meg. 1934-től 1941-ig Szófia több kerületi pártbizottságának volt a vezetője.

Miután a hitlerista hadsereg megszállta Bulgáriát és megtámadta a Szovjetuniót, Todor Zsivkov minden erejével azon dolgozott, hogy szervezze a bolgár nép harcát a hitleri megszállók és bolgár kiszolgálóik ellen. Mint a Bolgár Kommunista Párt szófiai körzeti bizottságának tagja, 1943-ban a párt megbízásából a potevgrádi járásban szervezte és irányította a partizánmozgcd- mat, 1944 szeptemberében partizánegységeket és katonai csoportokat vezetett a fővárosban és környékén. Szeptember 8-ról 9-re virradó éjszaka ezek az egységek biztosították a fegyveres antifasiszta népfelkelés győzelmét.

Az ország felszabadulása után Todor Zsivkov felelős párt- és állami tisztségeket töltött be. 1945-ben a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, 1948-ben pedig a Központi Bizottság tagja lett. 1948-tól 1949-ig a Bolgár Kommunista Párt szófiai bizottságának első titkáraként, a Hazafias Arc- vonal városi bizottsága és a városi tanács elnökeként tevékenykedett. 1950-ben a BKP Politikai Bizottságának póttagjává és a KB titkárává, 1951-ben a Politikai Bizottság tagjává választották. 1954-től a BlCP Központi Bizottságának első titkára. 1962. november

19-én a nemzetgyűlés a bolgár minisztertanács elnökévé választotta.

dz jnA&jtirp

'JCözpß-ntl ^ßizötbn gátiak lei) ele cl ^Magijnr Qlőh

Or-Lzágos 'Tjaitáeiáliö-z

Az MSZMP Központi Bizottsága a következő levelet intézte a Magyar Nők Országos Tanácsához:

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meleg szeretettel üdvözli a magyar nőket március 8-a, a nemzetközi nőnap, a nemzetközi demokratikus nőmozgalom harcos ünnepe alkalmából.

— Több mint fél évszázada már, hogy ezt a napot a világon mindenütt a nők emberi és társadalmi egyenlőségéért vívott harc jegyében ünnepük a haladás hívei. Hazánkban írott és Íratlan törvény a nők politikai, társadalmi és gazdasági egyenjogúsága. A magyar nők a férfiak egyenrangú és egyenjogú küzdőtársai a szocializmus építésében. A nemzetközi nőnapon tisztelettel adózunk a magyar nőknek, akik nagyszerűen helytállnak az alkotó munkában és a tanulásban,

— Köszöntjük a nőkben az egyenrangú küzdőtársakat, akik nemcsak megértik a szocialista építés céljait, hanem sokat tesznek is népünk, hazánk anyági, szellemi és erkölcsi fel- emelkedéséért, megtanultak a szocialista társadalom érdekei szerint gondolkodni, cselekedni és vallják, hogy a társadalom és az egyén, a család boldogulásának egyetlen, közös forrása a becsületes, odaadó munka. A párt bizton számít asszonyainkra és leányainkra terveink valóraváltásában, az előttünk álló feladatok végrehajtásában.

— Tisztelet az anyáknak, akik betöltik nemes hivatásukat és új erkölcsű embereket nevelnek szocialista társadalmunk számára. Segítjük őket gyermekeik nevelésében és azon vagyunk, hogy gondoskodás, szeretet övezze vala- mennyiüket.

— Egész társadalmunk arra törekszik, hogy mind több segítséget nyújtson a nőknek azoknak a gondoknak és nehézségeknek megszűntetéséhez, amelyeket munkájuk, anyai hivatásuk és a család körüli kötelezettségeik ellátása okoz. A nők számára könnyebb helyzet, gondtalanabb élet csak az ország további erősödésével, a termelés emelkedésével jöhet létre. Életünk javulása tudásunktól, helytállásunktól, szorgalmunktól függ.

— A magyar nők óhaja, eszménye a békés alkotó munka, a nép jóléte, gyermekeik boldog jövője. Jól tudják, hogy egyéni sorsuk, népük és hazájuk sorsa összefügg az emberiség békéjével, haladásával, a népek barátságával. Ezért a magyar asszonyok és lányok ott vannak a békéért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért küzdő százmilliók soraiban. Áthatja őket a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért, emberi jogaikért küzdő népek iránti szoüdaritás mély érzése.

— A párt Központi Bizottsága, a Népköztársaság kormánya egész társadalmunkra támaszkodva harcol a tartós békéért. A béke fenntartása, a társadalmi rendszerek békés versengése közelebb visz bennünket célunkhoz, a szocializmus teljes felépítéséhez és ami ezzel egyet jelent: a szebb* gondtalanabb, kulturáltabb élethez. E célok eléréséért az élet minden területén szívvel-lélekkel dolgoznak a magyar nők is.

— Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a magyar nőket, az anyákat, a lányokat, a termelő munkában, az oktatásban, az élet egyéb területein dolgozó és családjukat gondozó nőket. Kívánjuk, hogy az idei esztendő újabb boldogság* örömök és sikerek forrása legyen számukra.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében

KADAR JANOS

Erősödik a bolgármagyar együttműködés

Szófia, (MTI):

Bulgáriában nagy érdeklődéssel tekintenek a bolgár párt és kormányküldöttség budapesti útja, a két baráti nép vezetőinek küszöbönálló eszmecseréje elé. Történelme folyamán számtalanszor találkozott már a két nép, s e találkozások emlékét ma is sok minden őrzi bolgár földön.

Utoljára 1957 júniusában járt bolgár párt- és kormányküldöttség Magyarországon. A bolgár vezetők akkori hivatalos látogatását egy év múlva 1958 nyaran viszonozta magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János vezetésével. A Zsiv- kov vezette bolgár delegáció mostani látogatása minden

bizonnyal tovább erősíti gazdasági és kulturális együttműködésünket, konkrét intézkedéseikkel járul hozzá a két testvéri nép hagyományos — s immár szocialista tartalmú — barátságának elmélyítéséhez.

A bolgár lapok sok cikket közölnek Magyarországról. népünk életéről, munkájáról. A Rabotnicseszko Deli Kiril Radoev írását közli Budapestről; a lapokban számos fényképet is találni, amelyek új ipari építkezéseinket mutatják be az olvasóknak.

A Zemedelszko Zname és a Trud szombaton vezércikkben köszönti a bolgár part- és konnán'.kü’döttség magyarországi látogatását.

Hruscsov beszéde a februári plenum határozatainak végrehajtásáról

A szombati Pravda közli annak a beszámolónak teljes szövegét, amelyet Hruscsov mondott február 28-án v a párt-, a tanácsi és mezőgazdasági vezető funkcionáriusok értekezletén.

Beszédében Hruscsov hangoztatta, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére határozottabban kell felhasználni a dolgozók anyagi érdekeltségét.

Biztosítanunk kell a munka jobb megfizetését azok számára, akik termelékenyebben dolgoznak, akik kevesebb munka- és esz- közráiördítással többet termelnek

— mondotta. — Küzdeni kell az egyenlőedi ellen, a végzett

munka alapján történő díjazás elvének betartáséért.

A vezetés módszereiről szólva rámutatott:

vessünk véget annak a méltatlan gyakorlatnak, hogy a rosszul dolgozó vezetőket egyik helyről a másikra helyezzük ói.

Ez nem helyes. Támaszkodjunk jobban a fiatal dolgozóikra. „Bízzanak a fiatal dolgozókban, támogassák őket és ők biztos kéazel vezetik majd , előre a gazdaságot” ■— jelentette ki.

Hruscsov felszólította a hasai és a külföldi tudomány legjobb eredményeinek fokozott felhasználására, majd élesen bírálta azokat a vezető

szerveket, amelyek a kolhozok 1955-ben bevezeteu új tervezési rendszerével ellentétben vetési terveket kényszerítenek rá a kolhozokra és elfojtják a kolhozparasztob kezdeményezését.

A kolhozokra tartozik annak eldün.ese, hogyan tudják minél jobban, ésszerűbben kihasználni földjüket.

Hruscsov ipari és köziga» gatási kérdésekről is szólt, majd a Központi Bizottság nevében meggyőződését fejezte ki, hogy a decemberi és a februári plenum határoaatai- nek teljesítésével valóra válnék a párt "által kitűzött feladatok.