Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-04 / 53. szám

Zárszámadás után Évi nyolcmillió Tavaszi jelentés A szamostatárfalvi—szamos- atigyalosi Ady Termelőszövet­kezetben már megkezdtük a tavaszi munkát. Gyors ütem­ben halad a gyümölcsfák met­szése, hogy idejében végez­nünk vele, mire a permetezést kell megkezdeni. Még jókor — a nagyobb Hányó tavaszi munkák előtt — megalakult termelőszövet- iezetünkben egy szocialista símért küzdő brigád. Tagjai KISZ tagok, fiataljaink leg- lobbjai, akik vállalták, hogy i reájuk bízott munkákat lri- ogástalanul végzik el, ezután s példamutatóan élnek és dolgoznak. Ezekre a fiatalok- ■a eddig is mindig számíthat­unk; Székely Gyula, Bogya ,ajos. Király István, Porko- áb Tibor, Büte Miklós, Péter- 'i Sándor, Bódi Lajos, Fehér stván és a többiek most bri- tádba tömörültek. Bízunk ab- >an, hogy közösen még jobb ■redményeket érnek majd el. Vezetőjük a tsz párttitkára, fj. Fehér Endre lett Király Béla Szamosta tárfalva Tuzséron a tsz zárszám­adása után a várható foko­zott kereslet kielégítésére a földművesszövetkezet műsza­ki kiállítást rendezett, ahol a kiállított cikkeket a hely­színen meg is vásárolhatták az érdeklődők. A kulturáltabb szórakozási igény községünkben is meg­növekedett. Bizonyítéka en­nek az is, hogy 9 televíziós készüléket, 25 világvevő rá­diót és 7 lemezjátszót vásá­roltak községünk lakói ezen a kiállításon. Megnövekedelt a háztartási gépek kereslete is. Több mint 40 darab mo­sógép. ezenkívül több porszí­vó, villamos főzőlap és var­rógép talált gazdára. A csillárok, állólámpák nagy keletje arra enged kö­vetkeztetni, hogy falun is egyre nagyobb az "igény a Szebb, kényelmesebb otthon iránt. A közgyűlés után több ke­rékpár és motorkerékpár-tu­lajdonos lett Tuzséron, 30 darabot vásároltak ezekből a cikkekből a földművesszövet- kezetnél. Tóth Miklós Megyénk gazdasági egysé­géiben alkalmazott újítások eredményeképpen évente hozzávetőleg 8 millió forint megtakarításhoz jut a nép­gazdaság. Az 1959—1963-as éveket magában foglaló idő­szakban mintegy 10 000 volt a benyújtott újítások száma, melynek több mint felét fo­gadták el, s hozzávetőleg az elfogadott újítások 60—90 százalékát hasznosították. Az újítómozgalomnak ná­lunk már 15 éves múltja van. Az első ötéves terv időszaká­ban sok, de jórészt kisebb je­lentőségű újítást nyújtottak be. Számos kidolgozatlan ja­vaslat volt közöttük, s a ké­sőbbi években -i- bár az újítások száma csökkent, na­gyobb értéket képviseltek. Az újítómozgalom így ' végered­ményben fejlődött. Ebben az időben az egy bevezetett újí­tásra jutó átlagos népgazda­sági eredmény 6128 forint, az újítóknak kifizetett összeg át­lagosan 400 forint. Az 1959— 63. években az egy újításra jutó népgazdasági megtaka­rítás értéke meghaladta a hétezer forintot, s az újítók­nak kifizetett összeg átlago­san elérte az ötszáz forintot. Annak ellenére, hogy a fejlő­dés az 1959—63 években biz­tató, az 1963. évben jelentke­ző visszaesés figyelmeztető kell, hogy legyen. Vállalataink többségére ma még az a jellemző, hogy sok esetben magukra hagyják az újítókat, ésszerűsítőket, hiá­nyos a céltudatos irányító, szervező munka. Az utóbbi időben valamennyi vállala­tunk készített újítási feladat­tervet. Legfőbb hibájuk azon­ban, hogy nem kellő körülte­kintéssel. Pedig egy gyár, gazdasági egység szempont­jából nem lehet közömbös a fejlődést gátló körülmények megszűntetésének sorrendje és tervszerűsége. Nemcsak azért kell elké­szíteni ezeket a tervfeladato­kat. mert azt kormányrende­let írja elő, hanem elsősor­ban azért, mert a műszaki fejlesztési tervnek komoly tartalékát kell, hogy képezze. Igen jó újítási feladattervet készített a Tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyár, a Kisvárdai Vasöntöde, az 5. sz. Autóközlekedési Vállalat. Helyesen igazították a válla­lat követelményeihez a terv- feladatok meghatározását, hi­szen a jól elkészített újítási feladatterv nagy segítséget ad az újítómozgalom tervsze­rű irányításához. Több vállalat hozott létre olyan műszakiakból és fizi­kai munkásokból álló brigá­dokat, amelyek segítik az újítások kidolgozását, beveze­tését. Üjítóink sokszor he­lyesen tappintanak rá a meg­oldás lényegére, csak éppen hiányoznak a műszaki isme­retek. Mi sem volna kézen­fekvőbb, mint segíteni az újí­tót a probléma műszaki meg­oldásában. Sajnos ezt műsza­kilag felkészült mél-nökeink, technikusaink gyakran elmu­lasztják, jóllehet a közremű­ködés anyagilag is elismerhe­tő. Az újítómozgalmat gátol­ja még az ügyek késedelmes, bürokratikus elintézése is. Többszörös újítók panaszkod­nak, hogy nem érdemes újí­tani, mert elutasítják. Sőt az is megtörténik, hogy anyagi és erkölcsi elismerés helyett az anyagiasság vádjával il­letik őket. Ilyen eset többször fordult elő az elmúlt évben a nagyhalászi kenderüzemben. Az elmúlt évben megtartott ellenőrzések során 12 válla­latnál tapasztalták, hogy nem tartották be minden esetben a 38 napos határidőt. Végh János, a megyei pártbizottság munkatársa Fiatalok munkatervéből Ez évi munkatervét tárgyal­ta meg legutóbbi ülésén a Járási KISZ Végrehajtó Bi­zottság Baktalórántházán. A munkaterv azrt a törekvést tükrözi, hogy 1964-ben foko­zottabb figyelmet fordítanak a nevelőmunkára. Tervükben szerepel többek között, hogy jelentősen .növe­lik a József Attila olvásómoz­galomban és az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalomban részt vevő fiatalok számát. Mint egyik legfontosabb feladatot vették tervükbe, hogy többet foglalkoznak a cigány fiatalokkal. Elsősor­ban a szervezeti életbe való bevonásukkal, és munkábaál­Szóvá tettük — az illetékesek válaszoltak „Tanyai problémák" cí­mű. január 29-én megjelent cikkében postai problémák­kal is foglalkozott a Kelet- Magyarország. Ezeket meg­vizsgáltam és az alábbiakat közlöm; Flóra tanya postai kézbesí- ését azért végeztetjük a kán- Drjánosi postahivatallal, mert külterületi járat megszerve- ésekor ez a tanya még Kán- jrjánosdhoz tartozott köz- íazgatásilag. A postai kézbe- itő nemcsak. Flóra tanya, ha­em pgy másik — Kántorjá- osihoz tartozó — külterület ikói részére érkező levélpos- ai küldeményeket is kézbesí- A minden napos kézbesí­ts biztosítva van, csak a endkívüli időjárás okozott ‘meneti zavarokat. A bakta- Irántházi posta útján történő ézbesítést csak egy új dolgo- 3 beállításával lehetne meg- Idani, de erre a jelenlegi lét- 'ámkötöttség miatt nincs le- erőség. Egy távbeszélő állomás fel­jerelése a tanyán — melyet cikkben is felvetettek — ?C ezer forintba kerülne, ezt z építési költséget fedezni em tudjuk. Esetleg a bakta- •rántházi községi tanács — íelyhez időközben a Flóra ta- ' át kapcsolták — rendelke­zőnkre bocsáthatná az üsz­ögét, úgy a nyilvános tele- Dnállomás megépíttetésének incg akadálya. Vx Igazgatóság vezetőjének forgalmi helyettese Postaigazgatóság Debrecen „Egy község az orvosért” című cikkükre közöljük, hogy az Egészségügyi Minisztérium az 1963. évi körzeti orvosi fej­lesztés keretében Szabolcs- Szatmár. megyének is adott le körzeti orvosi állásokat. Ez­zel a tanácsi egészségügyi szervek ott . szervezhetnek körzeti orvosi székhelyet, ahol a lélekszám eléri a miniszté­rium által előírtat. Azonban a körzeti határok kialakítása és azok megállapítása a he­lyi tanácsi egészségügyi szer­vek feladata. dr. Vadász Gyula osztályvezető Egészségügyi Minisztérium lítósukkal a termelőszövetke­zetekben. Nagy feladat hárul e téren a nyírmadai, a ra- mocsaházi, a vajai és a bak- talórántházi KISZ szervezetek­re. Az úttörő expedíció» őrsök tagjai felkutatják a községek­ben az analfabétákat, és min­den KISZ vezetőségi tag vál­lalja egy-egy írástudatlan ok­tatását. Ugyancsak részt vesz­nek ebben a munkában a nyá­ri szünidő alatt a baktalóránt- házi középiskolások is. Üjabb ifjúsági munkacsapo­tok szervezése is szerepel ter- y$ikben. A már meglévő munkacsapatok mellé Ramo- qsáházán, Nyírmadán, Baktán és Bobodon szerveznek újabb ifi munkacsapatokat. K B. A rendelkezések és az emberség Sajnálatom tapasztalataim vannak az 5. sz. AKÖV egyes buszvezetői és kalauzai ma­gatartását, udvariasságát ille­tően. Sok esetben nem meg­engedhető hangot használnak az utazóközönséggel. Eddig szó nélkül hagytam ezeket, de a február 27,-i esetet már nem tudom. Zuhogott az eső Csenger- ben és 25—30 ember várta, hogy a GA 40-62 rendszámú — 14,45-kor Mátészalka felé induló — autóbusz vezetője kinyissa a kocsi ajtaját, hogy felszállhassanak, mielőtt még bőrig áznának. Kérésükre a kalauz azt a választ adta, hogy szerinte még nincs itt az ide­ié, hogy az ajtót kinyithassa, mert a rendelkezések szerint ez csak az indulás előtt 10 perccel lehetséges. Végül is az indulás előtt 5—6 perccel „engedélyezték” a beszállást, aminek aztán óriási tolongás lett a vége. Ilyen esetben kap jó tanácsot is az utazó: „nyomódjunk beljebb, aki nem bírja a nyomást szálljon ki”. Ha már ilyen szigorúan be­tartják a rendelkezéseket, — bár hiszem, hogy a rendelke­zések betartása nem zárhatja ki az emberséget! — akkor tartsák be az udvariasságot is. mert ezt is előírja a sza­bályzat. Varga Bernát A kulturális élet hírei Éva Krcz Nyíregyházán Március 7-én este nyolc órakor a nyíregyházi Dózsa moziban díszelőadáson mutat­ják be az Éva A 5116 című magyar filmet. A díszelőadáson a városi nő­tanács képviselője ismerteti röviden a film előzményeit és körülményeit. A bemutatón részt vesz Éva Krcz, a film címszereplője, Pirivel a városa nőtanács tagjai szombaton délután baráti beszélgetést folytatnak. Belga Műszaki Filmnap A TIT és a MT5SZ veze­tősége március 4-én délután 16 órai kezdettel „Belga Mű­szaki Filmnap”-ot rendez a Bessenyei György értelmisé­gi klubban. 8 belga műszaki kisfilmet vetítenek az érdek­lődők számára, többéi között a műanyaggyártásról, az atomerőművek, a korszerű autóutak építéséről, a mező­gazdaság korszerűsítéséről. Az előadás megtekintése díjtalan. Felvevőgéppel az erdők világában Az ismeretterjesztő és tu­dományos filmek rendezői és operatőrei több érdekes, kis- film felvételein dolgoznak. Kollányí Ágoston Kossuth-dí­jas rendező egyszerre két fil­Ircok, emberek ...a mama Réthy-lány volt... Vámé kett, de ők türel­mesen várnak. Hatvanon túl már nem siet. az em­ber. A kort meg letagad­ni.Ugyan már. Hisz va­laha együtt táncoltak a megyebálokon. Istenkém de regeit, régen volt. A hábo­rú, az első háború előtt. — Péter kérem! Az idős ember a néni fe­lé fordul. — Mondja kérem, emlék­szik még a Bsnczire? Az öreg mosolyog, s gyenge, lúcsit sípoló hangon dúdol- ,n kezdi: Kislány, hallod a muzsikát... Az öregasz- ssony bólogat. — Tudja, hogy szereih ’em volna gyufát gyújtani, de az édes mama... — Tudom, a mama Réthy lány volt... En meg... — Tessenek befáradni. Felállnak. A raktáros so­káig csörgeti, válogatja a kulcsokat. Nem lát már jók Az emelet is kifáraszt­ja, deltát mit csináljon, ha itt rendezték be q gyógyá­szati segédeszközök raktá­rát. S az a kis nyugdíjpót­léka — Hát ugyebár, nagy gonddal felteszi a szemüve­gét, egy-egy botra lenve szükség... Az adatoknál az öregasszony kicsit húzódo­zik. . — No, de Karolva ked­ves elég, ha « születési évet mondja, mi már nem számolunk. Ezen aztán mindhárman jót nevetnek. Az SZTK öreg alkalma­zottja végül szépén kalig- rafált betűkkel mindkét kartonra ráírja: „Köz­gyógyellátás?, s megkezdő­dik a botok kiválasztása. Mennyi ■ bot. A raktáros kibontja az egyik köteget, az asztalon szétterülnek. A két öreg kicsit izgatott, ia­pintgatják, simogatják a botokat, melyiket is vá­lasszuk Istenkém, hiszen társ lesz ez, segítő, egé­szen a... Csak el ne hamar­kodjuk. _ Deltát a botok szinte egyformák. Simák, lakko- zottak, szépek. A bácsi marokra fog egyet, suhog­tatja. Ah, nem lovaglópál­ca ez és nem is nád. Becs­ben, ott lehetett kapni iga­zi bambuszt... Bár a fogá­sa, egy botnál ez a fontos. Ez jó, a tenyérbe símül. Csak ez a görcs, még sze­rencse, hogy idejében ész­revette. — Segítsen kérem, ne­kem még nem volt botom. — Mindjárt, mindjárt Karolin. Áh, ez vetemedett kicsik Tudja nem volt elég száraz az anyag. Kár, mert a hossza éppen jó kegyed­nek. Talán ez inkább. Pró­bálta- csak. Az öregasszony rátámaszkodik a botra s mosolyog. — Mosolygott 50 éve is, mikor új kalapokat pró­bált a Rosenthalnál. Hogy szeretett vásárolni. Az édesmamával végigjárták a város üzletsorát. A tulaj­donosok kezetcsókoltak, a segédek leszedték az egész polcot... Egyszer bulcjel- szoknyát szeretett volna, de a mama.„ Igen, a mama Réthy lány volt. Talán ezért vem sikerült ferjhez- mennem, a mama sokat akart. — Nos, Karolin? — Jó, talán jó lesz. — Csak hosszú egy ki­csit, de néhány centi le­vágható. — De Itt vágja le? — Majd én, Karolin. — Nagyon jó, köszönöm. A férfi is hamarosan megtalálta a maga botját. Hosszú, egyenes pálca, kéz- beillő foggantylval. Indul­nak. A bácsi a lépcsőn karját nyújtja a néninek. A Kállay út kopasz fái között besüt « nap. Men­nek. Kopp... kipp— kipp... kopp— Gyarmati Bála •Bet forgat „Szökellö lábok, suhanó szárnyak” címmel ké­szülő filmje a különböző élő­lények — rovarok, madarak, négylábúak — mozgását kí­séri végig a fejlődés más­más szakaszaiban. A felvéte­lek szakaszaiban. Kollányí Ágoston másik munkáját „Felhők” címmel forgatja. A 17 perces színes film a fel­hők kialakulását, típusait „életét” ismerteti. Új tv játékfilm Március 11-én, szerdán mu­tatja be a televízió a Csáz- marék Mátyás forgatókönyvé­ből készült „Éjszaka is kéz­besítendő” című vígjátékot. Témája: a fiatalok szerelme A főbb szerepeket Nádasi Myrtill, Gobbi Hilda, Garas Dezső, Márkus Lásúló, Szend- rő József és Peti Sándor ala­kítja. Kiállítás Váci András műveiből Vasárnap, március 7-én dél­előtt 11 órakor a Józpa And­rás Múzeum kiállító helyisé­gében Váci András nyíregy­házi születésű festőművész al­kotásaiból kiállítás nyílik. A megnyitó beszédet Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb. elnökhelyettese tartja.- Népművelési szakemberek országos konferenciája A Művelődésügyi Minisz­térium március 6-án, pénte­ken a Postás Szakszervezet Benczúr utcai művelődési há­zában rendezi meg a népmű­velési szakemberek or­szágos konferenciáját. A ta­nácskozáson a könyvtártudo­mány és a népművelési kuta­tómunka fő kérdéseiről tarta­nak előadásokat és széles kö­rű vitát. Zenekari est Vasárnap tartotta az Állami Zeneiskola jubileumi hangver­seny-sorozatának harmadik est­jét, amelyen az ifjúsági zene­kar és kamaraegyüttesek szere­peltek. Az ifjúsági zenekar — jólle­het a téli időszakban kevés próbalehetőség állt rendelke­zésre, — szépen, fegyelmezet­ten muzsikált. Schmidt Miklós tanár biztoskezű, gondos irá­nyítása mellett. Különösen tet­szett Csajkovszkij műveinek tolmácsolása, valamint Schu­bert Katona-indulója és Bartók Gyermekeknek című sorozatá­nak négy tétele. A kamaraegyüttesek közül kitűnt a fuvola-kvintef: Szabó Éva, Bálint Éva, Korchma Fru­zsina, Bajdik István és Marik Ágnes. A jól sikerült produkció Csősz Sándomé tanár szakava­tott munkáját dicséri. A fúvós­ötös egy XVIII. századbeli to­ronyzenét adott elő. Újjáépítik a Jókai villát A KÖZTI-nél már készt« tik azokat a terveket, amelyek alapján a következő másfél év alatt újjáépítik a saa- badság-hegyi egykori Jctcai- villát. Az író életével és mun­kásságával kapcsolatos tárgyi és írásos dokumentumokból Jókai-emlékmúzeumot rendez­nek be. Az épületben műkö­dik majd a Madártani Inté­zet. A tervek szerint a villa kertjében Jókai-elékpa.kot lé­tesítenek. »Paprika isleola*' Kedden „paprika islkola" kezdődőt a Csongrád megyei Kiskundoroasmán, a sziksós­tói turistaszállóban. Fatezáz termelőszövetkezeti gazda vesa részt az egész hétéit tartó bentlakásos tanfolyamon, ahol kísérleti intézett kutatók, konzervipari és kereskedelmi szakemberek ismertetik a hallgatókkal a termelés, a ne­mesítés és az értékesítés leg­fontosabb kérdéseit. A „paprika iskola” célja as új gazdasági év alapos elüté­sei tése. Nemzetközi jogász kongresszus Budapesten A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének magyar tagozata kedden a Magyar Újságírók Szövetsé­ge székházéban sajtótájékoz­tatót rendezett, amelyen dr. Benedek Jenő, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára is­mertette a Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Szövetsé­ge Budapesten rendezendő 8. világkongresszusának előké­születeit, a tanácskozás prog­ramtervezetét. Elmondta, hogy a március 31 és április 5 között sorra kerülő világ- kongresszusra mintegy 4C0 küldöttet várnak a világ minden részéből.

Next

/
Thumbnails
Contents