Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

Topano npHBeTCTByeM coBeTCKyio napTHHHo-npaBHTejiBCTBeHHyio ÄeJieraEtHio bo rjiaBe c TOBapnm.eM XpymeBbiM! XXL ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1964. MÁRCIUS 29., VASÁRNAP Köszöntjük a testvéri küldöttséget lépő szovjet párt. és kor­mányküldöttségben s szemé­lyesen Hruscsov elvtársbtm ilymódon egy állandóan ható nemzetközi felszabadító erő­nek a vezetőit is üdvözöljük. Ezen erő állandó támogatása tette lehetővé a tőkés világ hatalmas — és válságos pilla­natokban újra meg újra fel­fokozódó — nyomásával szem­ben a szocializmus megvédel- mezését és megszilárdítását Magyarországon. Az így ki­bontakozott együttműködés­nek és sokoldalú segítségnek felbecsülhetetlen szerepe volt abban, hogy öntudatos, szor­galmas népünk élni tudott a történelmi lehetőséggel; leráz­ta a szocializmus alapjait s most a szocialista társadalom teljes felépítésén munkálko­dik. Az együttműködésnek és se­gítségnek ez a skálája annyi­ra széles, megnyilvánulási formái pedig annyira színe­sek és elevenek voltak, ami­lyenre az emberiség történel­mében először a Szovjetunió és a szocializmust építő orszá­gok viszonya nyújtott példát. Gazdaságilag az együttműkö­dés számos fejlődési fokom ment keresztül, míg végre ki- teljesedett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának egyre magasabbszíntű mun­kájában. A KGST-ben a szov­jet és a magyar gazdaság két- »többoldalú szerződéseit egész sorával kapcsolódik egymás­hoz. Országaink egyenjogú testvéri viszonyára jellemző, >wgy szállításainkat a kölcsö­nös szükségletek szabják meg. «zen belül ipari nyersanyag- szükségletünk nagyrészét a Szovjetunió fedezi. Méghozzá olyan hosszúlejáratú szerző­dések keretében, amelyek teljesen szilárdan biztosítják iparunknak a nyersanyagot, termékeinknek a piacot. Másszóval: - gazdasági stabili­tásunk alapvető pilléréi. E szilárd gazdasági alapra az együttműködés valóságos pa­lotája épült: a tudomány új mágaslatainak meghódítása, nemzetközi szerepünk és te­kintélyünk megnövekedése éppenúgy a testvéri, egyen­jogú szovjet—magyar barát­ságon nyugszik — mint ha­zánk biztonságának, függet­lenségének és békéjének vé­delme a Varsói Szerződés ke­retei között. A szocializmus teljes felépí­tésének munkája és e munka biztonsága — mind annak a F annak ünnepek egy nemzet életében, amelyeknek je­lentőségét és ér­tékét nemcsak a szálló évek fo­kozzák. A felszabadulás idei évfordulóját a nap történelmi jelentőségén is túlmenően — nemzeti és nemzetközi szem­pontból egyaránt különös fon­tossággal ruházza fel a szov­jet párt- és kormányküldött­ség érkezése, s az, hogy a testvéri küldöttség élén ma­ga Hruscsov elvtárs, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke lép ha­zánk földjére. Ügy köszöntjük a Hruscsov elvtárs vezette szovjet kül­döttség látogatását, mint újabb megpecsételését a szov­jet és magyar nép történelmi hagyományokból táplálkozó mély barátságának. Ezek az erős baráti szálak már akkor kezdtek kialakulni, amikor a magyar munkások és parasz­tok az 1905-ös orosz forradal­mi eszmékért lelkesedve in­dultak harcba elnyomóik el­len. A Nagy Október eszméi tovább mélyítették ezt a for­radalmi barátságot és a Ma­gyar Tanácsköztársaság a minden oldalról megtámadott szovjet ország első szövetsé­gesévé vált Magyar vér is hullott az intervenciósok el­leni harcban az első, születő szocialista ország szabadsá­gáért. Történelmi igazságszol­gáltatás az, hogy szovjet har­cosok a maguk vei.áldozatai, árán szabadítottak' fél Ma­gyarországot. Méltán aajíniíot- ta Hruscsov elvtárs a hat esz­tendővel ezelőtti operaházi díszünnepségen: „a szovjet katonák szívében ott élt az 1848—49-es magyar szabad­ságharc és -az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság emléke...” A felszabadulás nem­zeti jelentősége egyben összekap­csolódott ennek nemzetközi jelentőségével is. A Szovjetunió sokoldalú gaz­dasági és politikai támogatása tette lehetővé, hogy röviddel a második világháború vér- ivatara után a legyőzött „úri .lagyarország” romjain meg­jelenhessék az új, a Szovjet­unióval szövetséges népi Ma­gyarország. A hazánk földiere napnak a történelmi jelentő­ségében gyökerezik, amelyet most népünk együtt köszön­het, együtt ünnepelhet a Hruscsov elvtárs vezette szov­jet küldöttséggel. M indez természete­sen azt is jelenti, hcjgy a szocialista építés gyakorlatá­nak Ss a nemzetközi élet nagy kérdéseinek elvi megítélésé­ben is teljes nézetuzoncsság alakult ki pártjaink, orszá­gaink, népeink között. Ami­óta az SZKP XX. és XXII. kongresszusa az egész szo­cialista világban hatalmas al­kotóerőket szabadított fel, ba­rátságunk ereje megsokszoro­zódott Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja lenini Központi Bi­zottsága élén kiemelkedő sze­repe volt e fejlődés elindítá­sában és következetes kibon­takoztatásában. Hruscsov eiv- társ hallatlan energiát alkotó gondolkodást és tisztánlátást követelő küzdelmet vívott a személyi kultusz időszakának káros gyakorlata és öröksége ellen. A huszadik és huszon­kettedik kongresszus határo­zatai, amelyekért Hruscsov elvtárs a Központi Bizottság­gal együtt olyan hatalmas je­lentőségű alkotó munkát vég­zett — nekünk is felbecsülhe­tetlen segítséget nyújtottak abban, bogy minden torzítás­tól mentesen érvényesíthes­sük a marxizmus-leninizmus tanításait. Ennek az útmuta­tásnak a helyességét fejlődé­sünk messzemenően igazolta. Voltaképpen ennek a fejlő­désnek a tapasztalatait fogal­mazta meg Kádár János elv­társ, amikor legutóbbi beszé­dében azt mondotta: „immár közel nyolc esztendeje töret, len vonalú és következetes politikát folytatunk. Pártunk felelősséggel vette figyelembe a múlt tapasztalatait, a jobb- és baloldali torzítások tanulsá­gait. Számolt adottságainkkal. Munkájában a marxista gon­dolkodás elveit követi, és hasznosítja a nemzetközi mun­kásmozgalom, elsősorban az úttörő: a Szovjetunió Kom­munista Pártja történelmi ta­pasztalatait.’* A szovjet küldöttségben és vezetőjében a torzításoktól mentes, lenini politika hordo­zóit és példamutatóit üdvö­zöljük országunkban! Végül, de nem utolsó sor­ban: a mi számunkra ez a lá­togatás á közös és következe­tes békepolitika ünnepe is. A forradalmi munkásmozgalom­nak mindig az volt a célja, hogy kiküszöbölje a háborút az emberiség életéből. Az erő­viszonyok megváltozása most megteremtette ennek reális feltételeit. Ma a' békés egy­más mellett élés politikája, a békés verseny az egyetlen járható út az emberiség szá­mára az atomkatasztrófa ve­szedelmes szirtjei között — s egyben ez a szocializmus fő harci formája a kapitalizmus­sal vívott világtörténelmi küzdelemben. Mi magyarok nemzeti érdekeink legtelje­sebb kifejezését látjuk ebben a nagy programban és mind­azokban a közvetlen politikai célokban, melyet ez magába- foglal: az általános és teljes leszerelésért vívott harctól a gyarmatosítás következetes és teljes felszámolásán keresztül a vitás kérdések békés megol­dását követelő legújabb szov­jet javaslatig. A Szovjetunió világ- hatalom. Hrus­csov elvtárs és többi vezetői, »ki­ket testvéreinkként üdvöz­lünk, világpolitikai gondokat és problémákat hordoznak vállaikon. Már jelenlétük is a nemzetközi érdeklődés közép­pontjába állítja Magyarorszá­got felszabadulásának 19. évfordulóján. És mi — mint Kádár János elvtárs mondotta nemrégiben — „nyugodtan te. kinthetünk a testvérpártűk. a testvéri országok és népek szemébe” s hogy ezt dicsek­vés nélkül, de teljes öntudat­tal megtehetjük, abban sors­döntő részük van azoknak., akiket, most vendégeinkként köszöntünk. Az érkezés pillanatéiban majd ezt a „nyugodt tekinte­tet” köszönjük a Szovjetunió­nak, a szovjet párt- és kor­mányküldöttségnek, Nyikita Szergejevics Hruscsovnak. NÉPÜNK SZERETETT VENDEGE HRUSCSOV ELVTARS

Next

/
Thumbnails
Contents