Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

Világ politika sorokban Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke szombaton fogadta Edgar Fauret, a neves francia politi­kust és feleségét. John Bernal professzor, a Békevilágtanács -ügyvezető el­nöké táviratban szólította fel Johnson amerikai elnököt, tegyen intézkedéseket a dél- vietnami intervenció megszün­tetésére és a délkelet-ázsiai, országokkal, valamint az érde­kelt nagyhatalmakkal együtt­működésben. igyekezzen békés megoldást találni a problémá­ra. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plé­numáról kiadott közle­mény szerint a nemzet­közi kommunista- és munkás- mozgalom helyzetéről Ray­mond Guyot tartott ■ beszámo­lót. A Francia »Kommunista Párt Központi Bizottsága, a beszámolót egyhangúlag jóvá­hagyta és elhatározta: nem­zetközi értekezlet összehívását kéri a legrövidebb időn belül a világ Összes kommunista és munkáspártjának a részvételé­vel. Szombaton délelőtt. Szöul utcáin ismét tüntettek a Dél- Korea fővárosának diákjai a Japánnal folytatott tárgyalá­sok ellén. Több mint három­ezer fiatal vonult fel a főut­cákon, Pénteken 15 városban került sor tüntetésekre. Szombaton Amszterdamban megnyílt a Holland Kommu­nista Párt XXI. kongresszu­sa. A kongresszusra körülbe­lül 500 küldött érkezett. Az üléseken részt vesz több or­szág kommunista pártjának küldöttsége. Az SZKP Köz­ponti Biznttságána’’ Wíldö'tsé- gét Rumjancev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja ve­zeti. Torontóban megkezdte mun­káját a Kanadai Kommunista Párt 18. országos kongres­szusa. Leslie Morris, a párt főtitkára beszámolójában ele­mezte a -nemzetközi helyzetet és hangsúlyozta, hogy a ka­nadai ! íkórnrmínjsták követke­zetesen háládnak a marxista— leninista tahíjás útján és, ren­dületlenül küzdenek. a mun­kásosztály és a nép egysé­géért. a békéért és a hala­dásért. Pakisztáni—iraki közlemény Aref iraki elnök Pakisztán­ban telt hivatalos látogatásá­val kapcsolatban Karacsiban közös pakisztáni—iraki közle­ményt adtak ki. Mindkét elnök úgy véli, hogy a béke fenntartása az egész világon létszükség az emberiség haladása szempont­jából. A béke Pakisztán és Irak nemzeti fejlődésében- a siker legfontosabb feltétele. A két elnök egyetértett abban, hogy folytatni kell a harcot a gyarmatosítás, a fajüldözés és a neokoloniaiizmus ellen. Goulart elnök Paulo Mario Da Cun ha tengernagyot ne­vezte ki haditengerészeti mi­niszterré a tengerészzendülés következtében lemondott Svl- vio Motta admirális helyébe. Az új miniszter 69 éves, 1953-ban ellentengernaggyá nevezték ki, 1955-ben a hadi- tengerészet vezérkari főnöké­nek helyettese lett. Később altengernagyi rangban a Rio de Janeiro-i haditengerészeti körzet parancsnoka lett. 1959- ben visszavonult a tényleges szolgálatból és a haditengeré­szeti bíróság elnöké lett. Az új minjszter beiktatá­sának körülményei airra mu­tatnak, hogy a tengereszzen- düléssel kapcsolatban kirob­bant válság egyre inkább a brazil tengerészet magas rangú tisztjei és a kormány közti erőpróba síkjára toló­dik át. A mostani válság kirob­banását előidéző tengerész- zendülés egyébként véget ért. A tengerészek — akiknek szá­mát a legújabb jelentések Ciprusi nyilatkozat a TASZSZ-iak A ciprusi kormány képviíA kéjének helyreállításában — lője nyilatkozott Szemjonov- mondotta. hogy teljhatalmú gazdája legyen saját államának. A ciprusi kormány az ország­ban végrehajtott reformokkal garantálja a török nemzeti ki­sebbség összes jogait. Ugyan­akkor ismét határozottan ki­jelenti, hogy senkinek a ré­széről nem ismeri el az úgy­nevezett vétójogot, amely fé­kezné fiatal államunk fejlő­dését Ciprusnak egységes és valóban szabad országgá kell válnia'’. Felhasználom az alkalmat arra, — hangoztatta a képvi­selő —, hogy a ciprusi nép és a kostái- g saság kormánya nevében% forró hálámat fejezzem ki a szovjet népnek és a Hruscsov vezette szovjet í kormánynak azéi-t az együttérzésért és szo­lidaritásért, a felbecsülhetet­len értékű segítségért és tá­mogatásért, amelyet Ciprus­nak nyújtottak a számára leg­nehezebb és legválságosabb napokban. A nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom körülbelül 2000 főre becsült, egy mérföld hosszú menete indult el pén­teken déltájban a londoni Hyde-parkból. A mehet élén három rendőrautó, a végén pedig rendőrökkel zsúfolt két autóbusz halad. A menet jel­mondata : „Nem kell poláris^ nem kell hidrogénbomba, az amerikaiak menjenek haza!'* Rusk külügyminiszter pén- — a pilóták nem kémkedtek, teken sajtóértekezletet tartott. Igaz, hogy taktikai felderítő A legtöbb kérdést Fulbright repülőgépről van szó és titok- szenátor. legutóbbi, nagy port zatos dolog, hogyan tévedhe- felvert külpolitikai beszédéről tett el ennyire, de ennek uta­tették fel a külügyminiszter- »a járunk és a vizsgálatot nek. A külügyminiszter íe- megindítottuk, szögezte: nem misjdenben ért egyet Fulbrighttal. Kuba hely­zetét például az amerikai kormány „fenyegetésnek” te­kinti. „Castro magatartása ugyanígy lehetetlenné teszi a normális kapcsolatokat az Egyesült Államokkal” — állí­totta Rusk. Elismerte ugyan, hogy Kuba gazdasági elszige­telését sikerült teljessé tenni, de ugyanakkor ay,t .állította, hogy -a korlátozások ^hatékonyaknak”. bizonyultak. A pénteken szabadon bocsá­tott amerikai pilóták ügyével kapcsolatban Rusk hangsú­lyozta. A Szovjetunió a sza­badon- bocsátást nem kötötte feltételekhez. Az amerikai kormány további intézkedése­ket tett, hogy hasonló berepü­lések elkerülhetők legyenek. Szerintünk, — mondotta Rusk Rusk sajtóértekezlete Fontos dokumentumodat fogadott el az llfroázslai Szolidaritási Tanács Algír, (TASZSZjr: ' szóló határozat felhívja Afri­ka, Ázsia és Latin-Amerika Tanács pén lekén végétért al- tömörítik imperiahs­gíri ülésszakán két fontos cip latellenes erőiket, hogy el- kumentumot fogadlak el. szánt küzdelmet íolytathassa­Az általános nyilatkozat hi- 3Z jga2i függetlenségért, tét tesz a bandungi értekez- a ga2dasági és társadalmi fel- leten meghirdetett elvek, va- szabadulásért, az imperializ- lamint a kairói, a cona-kryi mus> a gyarmati rendszer és és a moshi értekezleteken ho- a neokoloniaiizmus végérve- zott határozatok mellett; fo- nves felszámolásáért, a világ­kozott harcra buzdít a kolo- ,^ke megteremtéséért. Felhív- nializmus, a neokoloniaiizmus. ja a határozat az antikolonia- az imperializmus és a faji jjsk, er<$ket, hogy folytassák megkülönböztetés elten. küzdelmüket az általános és A főbb politikai kérdésekről teljes leszerelésért. Esőmén %fok sorokban Tűzvész Indiában Az indiai főváros egyik ke­rületében. tűzvész pusztított. Jelentések szerint 400 kiysebo üzlet és épület leégett. Légikataszíróía Felszállás után nem sokkal egy pajtára zuhant az ame­rikai légierők, egyik B—47-es típusú bombázórepülőgépe, a gép személyzetének mind a négy tagja meghalt. Életet vesztette rajtuk kívül egy kisfiú is, aki a pajta mellett játszott, ,Egy másik gyermek súlyos égési sérüléseket szen­vedett. Egyik „emlék” a inasjk után Párizsban Madame Bouc­her négy évvel ez­előtt kiharcolta, hogy az. anyakönywézető újszülött kislányát „Souvenir” („em­lők”) néven jegyezze be, de amikor nemrég a hölgy új­ból megjelent az anyakönyv- vezetőségen és második kis­lányának a „Deuxieme Sou­venir’: („második emlék”) ne­vet óhajtotta adni. az anya- könyVrezető igen határozottan elutasította. Visszaadott kéé Ötödik hónapja él felvarrt kézfejjel Viktor Sztalicev, egy Rajkái, környéki szovnoz íriiinka társa. Közvetlenül a baleset után kézfejét esupán egy keskeny bőrdarab kötö- te össze az alkarral. Az am- putáció elkerülhetetlennek látsaott. Mihail Fjodorov fia­tal -sebész nagy tudást igény­lő bonyolult műtétre szánta rá magát: összevarrta a vér- edényeket, az idegrostokat, az inakat, az izomszöveteket. A műtét sikerült: a kézfej moz­gásfunkciói csaknem teljesen helyreálltak. Légi szanatórium Számos szovjet orvos java­solja, hogy szanatóriumi cé­lokból .építsenek olyan légiha­jókat.. amelyeken, az óceán- járó hajókhoz hasonlóan több száz ember számára van ké­nyelmes férőhely, és szórako­zási lehetőség. Az orvosok véleménye szerint a léghajó szanatóriumban eltöltött idő kedvezően hatna az egézség- re. Gerő János: AMIRE NINCS TÖRVÉNY 22. Néhányszor megköszörülte a torkát, majd csendesen kezdte: —' Szilasi elvtárshoz lenne néhány szavam mindenek­előtt. Nem tetszik nekem a felszólalása'. Olyan nesze semmi, fogd meg jói. Pedig Szilasi elvtárs, te nagyon jól tudod, mi vitte munkába az embereket. Az anyagi ösz­tönzés. És adhat ide az állam milliókat is, ha á tagság nem lát célt maga előtt, újabb milliókkal növeljük az adó-' sagót. Jól jön a segítség, tagadhatatlan! De! azt is :visz- sza kell egyszer fizetni. Itt az előbb Kálmán elvtárs a közös vagyon herdálásáról beszelt. Megesuklott a hangja, za­varba jött. Idegesen kráko- gott és a zsebében kotorá­szott. Kis noteszét előszed­te. s míg azt lapozgatta, ab- La-hagvta a beszédet. — Nézzük csak a számokat — f oly iatia szinte hadarva. —- Tavaly elhullott a malacok harminc százaléka. A ba­romfiakból ezrenként kétszáz­ötven. Ezer anyabirkától hét­százat neveltek- két éven keresztül. És most mi a hely­zet?.. Hat százalék a malac elhullás! aránya. A csirkéje öt és a bárányoknál még jobb a helyzet. Ha ebből , ki­adjuk a megígért, pénzt, a pré­miumot az állatgondozóknak, r kkop. is .sokkal több marad a szövetkezetnek, mint ta­valy. Hangsúlyozom, sokkal több. És ráadásul minden ál­latgondozó elégedett, a jöve­delme kielégítő, sőt, jó. Az­zal, hogy érdekeltté tettük, nemcsak a maga részét ke­resi meg, hanem gyarapítja a közöst is. Aki ezt nem érti, akár tetszik, akár nem, el­lensége a fejlődésnek. — Mondd ki kereken, hogy ezt rám érted — szólt közbe Kálmán András dühösen. Sütős őt is nyugalomra in­tette: — Szót kaphatsz még, de most Bújdosóé a felszólalás joga. Az agronómus nem vitat­kozott. Tovább mondta: — Nem állítom, hogy. ez a legfejlettebb jövedelemel­osztási mód. Szívesen dolgoz­nék én is garantált munka­egységgel. h-o.zzá prémiummal. De ha nincs hozzá erőnk, ak­kor be kell érjük ezzel. Ná­lunk beválikj ezért alkalmaz­nunk kell. Saját . érdekünk­ben. Ami pedig az elherdálási illeti, ezt kereken visszauta­sítom. Ha eltékozolnánk a szövetkezet vagyonát, börtön­ben lenne a helyünk, nem a szövetkezet élén. — Egyetértek — jelentet­te ki Vékony Béla. Bujdosó csodálkozva ráné­zett, majd. hirtelen leült­Hallgattak. — Kálmán elvtárs, most mondhatod!..törte • meg Sütős. a csendet. A járási 'kiküldött, kellet­lenül tett elegét á felszólí­tásnak. — Az „elherdálás” valóban túl kemény volt, nem is szó szerint értettem. Intóbb meggondolatlanságnak ne^ezg ném az 'elvtársak döntését. De mi azért vagyunk, fy>gy ilyesmit is szemmel tartsunk. Mert ha nem avatkozunk közbe, jövőrjp ki tudja, mi­lyen újmódit találnak ki? A munkaegység országosan be­vált, tessék aszerint dolgoz­ni! — Csakhogy kilenc forin­tért nem dolgoznak az em­berek — vágott közbe Vár­nagy Géza. Úgy kell gazdálkodni, hogy ne annyit érjen a munka­egység! — Azért kombináljuk most a kettőt, hogy talpra álljunk! Újra Sütős avatkozott köz­be. — Kálmán elvtársé a sző, hagyjuk beszélni. — Én lényegéé«! ennyit akartam mondani. És még- egyszer felhívom a taggyű­lés figyelmét a miíikaegység becsületére. . Várnagy Géza meg sem várta az elnöki engedélyt. Már nem óvatoskodott, mondta meggyőződése sze­rint. — Hogy a tavaszi munkák­kal ilyen jól . állunk, az nem véletjen. Há nem , tértünk volna át a munkaegység' és ’ részesedés kombinációra,! a tagok még mindig sztrájkol­nának. Hát hogyne lennének bizalmatlanok, mikor hónapo­kig nem fizettünk semmit? De menjünk tovább. Tavaly, meg azelőtt ellopták a ten­geri felét és nem kapálták meg becsülettel. Hiába ter­veztük, hogy munkaegységre tengerit osztunk, annyit se takarítottunk be, hogy a kö­zös állatállománynak elég lett volna. így meg juttat­hatunk mindein-kiinek és több jön be a közösbe is. Nem ér­tem, miért ellenzik ezt a já­rásnál? Énszerintem az a fontos, hogy a városi mun­kásságnak sok húst adjunk és ellássuk a mi tagjainkat is. — Várnagy elvtárs is a tö­megek uszályába került... — Nem kerültem és semmi­féle uszályba. Én csak azt tu­dom, hogy Ilonka összecsókol­ta örömében a csirkéit, ami­kor a részét kiadtam. Amikor meg visszavontuk a szavunkat,, agyon akarta taposni a sok gonddal felnevelt aprójószágo- kat. Tavaly pirult a pofám, amikor százával ástuk el a dö­göket. Most meg örül a szi­vem, mert alig van elhullás. Ezért éh Bujdosó elvtársat tá­mogatom. Kálmán András sértődötten hallgatott. Látta, hogy a sza­vazásnál kisebbségben marad, szeretett volna már túl lenni ezen is. „Egész megbolondította őket ez az agronómus. De egy fél év múlva biztosan nem így beszélnek majd, ha rájönnek, hogy nem csodaszer az üjmfl- dijuk”. — Gondolta elkese­redve. A szavazásnál valóban csak az elnök. tartózkodott: Nyíltan azonban ő sem mert a többség ellen fellépni... A gyűlés után lassan fe­ledtek hazafelé. Kálmán And­rás motorja az iroda előtt várakozott. Kikísérték a „ven­déget”, kezet fogtak vele. — Aztán meg ne bánjátok, hogy letértetek a kijelölt út­ról —, mondta Kálmán az ag- ronómusnak. Bujdosó hangjában nem volt harag, de azért határozottan felelt: — Legalább annyit feltéte­lezzél rólunk, hogy azonos a célunk. Hogy aztán melyik út lesz az igazi, azt eldönti a jö­vő. — Nagyon bízol magadban. — Meg az emberekben... A motor felbőd ült. Fénycső­vé ja messzire előrevágott, át­ölelte az akácfák sűrűjét. Meg­rándult a gép, aztán beleíúr- ta magát a sötétbe. Pár perc múlva eltűnt a fekete éjsza­kában. csak a por szállt még egy ideig. Mint valami finom háló. betakarta a motort ész­revétlen üL ★ Veres Mihály betartotta Ígéretét. Öt hold kapást vál­lalt, alá is írt a papírnak az irodában. De nem csupán ennyi vetésnél segédkezett, hanem amikor Várnagy Géza munkába hívta, majd mindig megjelent és mint gépfaros dolgozott. Volt olyan nap, amikor feleségével együtt há­rom és fél munkaegyseget tel­jesített. — Miska bátyám most. akar­ja pótolni, amit elmulasztott — gúnyolódtak vele a fiata­lok, ő azonban nem adott rá­juk semmit. Dühhel vetette magát a munkába, este árgus szemmel nézte, hány munka­egységet ír be a brigád veze­tő. — : Hamarosan meglesz a százötven, de akkor már én szabom meg, mikor jövök a közösbe — mortdogatta ilyen­kor magában mérgesen. A nagy buzgóságnak az áprilisvégi jó idő vetett véget. A hirtelen kibomlott tavasz miatt összezsúfolódott a mun­ka. Egyszerre azt vette észre, hogy égyedü] már a saját ker­tészetében sem boldogul. Ezért némi töprengés után elballa­gott Hörcsög-Budaiékhoz es a két nagylányt felfogadta nap­számosnak. Olyan ügyesen irányította a feleségét, meg a lányokat, hogy minden hétén akadt egy-két napja, amikor a termelőszö- vetkezet munkájában . részt vehetett. Sokszor még örült is, ha munkába hívta Várnagy Géz», i mert amíg távol volt. otthon a felesége elvégezte az utálatos gvomlálást a lányos segítségével. A világ folyásával tehát tu­lajdonképpen már kibékült. De valami mégis hiányzott az életéből,., a fia.., Bármilyen keményszívű volt, azért csak szenvedett Jóska miatt. Hiányzott a megszokott hang­ja, az esténként száguldó mo­torja, hiányzott a mindig visz- szatérő kérdése: „Mit segítse* apámnak?" Egy ízben, amikor felesége Jóska után siránkozott, ráför­medt: — Mit pityeregsz? írjál ne­ki, hívd haza... látogatóba, ha másképp nem akar#, Az asszonyt nem kellett kétszer biztatni. Még aznap elszaladt az iskolába, Mariká­tól megtudakolta Jóslta címét és másnap elküldte a szinte könyörgő hangú levelet. (Folytatjuk.! Véget ért a brazil tengerészzendülés delmük. Politikai megfigye­lők ennek ellenére nem látják biztosítottnak, hogy a tengeré­szeket nem éri-e megtorlás parancsnokaik részéről. . Ezért úgy látják, hogy a kongresszusnak törvényhozási . úton kellene amnesztiában részesítem a zendülőket. Ez iviszont Goulart elnök és el­lenzéke újabb politikai ero- . próbájához vezethet. i 1425-ben állapítják meg — elhagyták a Vasás székhazat és ideiglenesen a közelben lévő gyalogsági kaszárnyában : kaptak szállást. A zendülők- ■ nek büntetlenséget ígértek a hatóságok, ha hétfőig felve­szik a szolgálatot. Anselmo Dos Sarotos, . a tengerészek egyik vezetője - kijelentette, hogy lényegéhen győzelemmel ért véget kHz­I ______1___ '___________________; Az ENSZ-erők akkor töl­tik be küldetésüket, ha kötelességszerűen végre­hajtják a Biztonsági Ta­nács március 4-i, Ciprusra vonatkozó határozatát. Úgy véljük, hogy ezeknek az ; erőknek minden kérdésben ta­nácskozniuk kelj a ciprusi köztársaság kormányával. A továbbiakban a kormány képviselője kiemelte az ENSZ ciprusi közvetítőjének szere­pet, akinek, mjnt mondotta, meg kell értenie a ciprusiak jogos törekvését a garanciális és szövetségi szerződések el­törlésére. „Csak a ciprusi népnek vau törvényes joga ahhoz, na«., a i .»10Z.0Z, luoosiioja- nak. A Biztonsági Tanács hatá­rozatának megfelelően Ciprus­ra érkezett ENSZ-csa pútoknak együtt kell működniük a cip­rusi reguláris rendőri erőkkel és a nemzeti gárdával a rend fenntartásában és a sziget bé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents