Kelet-Magyarország, 1964. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-24 / 70. szám
ön. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. MÁRCIUS 24, KEDD Részletes tudósítások a vasárnap sportjáról (4—5. oklal) Az üzletek húsvéfi és április !-i nyitva tartásának rendje (6. oldal) Megnyílt az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlete Hruscsov üzenete a konferencia küldötteihez Hivatalosan csak hétfőn délután nyitotta meg U Thant,' aa ENSZ főtitkára a genfi Nemzetek Palotája erre a célra kibővített közgyűlési termében az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletét, a tulajdonképpeni megnyitó azonban már előbb elhangzott — amikor Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a konferenciához intézett üzenetét nyilvánosságra hozták. Az értekezletet délután háromnegyed három órakor 123 ország 1500 küldöttének — közöttük Bíró József külkereskedelmi miniszter vezetésével a Magyar Népköztársaság küldöttségének —, több száz újságírónak és érdeklődőnek jelenlétében nyitotta meg U Thant, ENSZ főtitkár. Beszédében kifejezte azt a reményét, hogy az értekezlei döntő fordulatot hoz az ENSZ gazdasági tevékenységében. A konferencia összehívásának okairól szólva kifejtette, hogy a béke megőrzését is veszélyezteti, „ha az ENSZ nem tesz egyidejűleg határozott erőfeszítéseket a nemzetközi kereskedelem és a fejlődés problémáinak megoldására.” U Thant hangsúlyozta, hogy a konferenciának le kell raknia a fejlődést elősegítő új kereskedelempolitika alapjait, ki kell köveznie ennek a politikának útjait és meg kell határoznia a megvalósításához szükséges eszközöket. Beszéde befejező részében az ENSZ főtitkára hangozhatta, az emberiség úgy látszik most első ízben ébredt tudatára annak, hogy a világ anyagi erőforrásai elegendők ahhoz, hogy lggyőzzék a nyomort, a tudatlanságot, s a betegséget. A konferenciának cselekednie kell — fejezte be megnyitó beszédét az ENSZ főtitkára. U Thant szavai után az értekezlet közfelkiáltással a konferencia elnökévé választotta L. Kajszunit, az EAK gazdasági miniszterét. Kaj- szuni, miután elfoglalta az elnöki széket, vázolta azokat az okokat, amelyek szükségessé tették ennek a konferenciának az összehívását Kajszuni beszéde után a konferencia megválasztotta az értekezlet tisztikarát: a 27 alelnököt, az 5 főbizottság elnökét és az értekezlet jegyzőjét. Ök 34-en alkotják az általános bizottságot, amelyben az ázsiai, afrikai országok 15, a latin-amerikai országok 6, a fejlett tőkés országok 9, a szocialista országok négy helyet kaptak. A szocialista országok kategóriában az értekezlet a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia képviselőjét alelnökké választotta. A csangkajsekista klikk elküldte ugyan képviselőjét az értekezletre, azt azonban nem választották be az általános bizottságba. Helyére japán került. Este U Thant fogadást adott a konferencia általános bizottsága tiszteletére. Az értekezlet ma reggel folytatja munkáját Az építőipai* és a me*őg*a*dasé«j helyzetéről tárgyait az JÄSÄiHI* SzaSíolcs megyei bizottsága Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága hétfőn kibővített ülésen tárgyalta meg a Központi Bizottság februári határozatából adódó megyei feladatokat az építőiparban és a mezőgazdaságban. Az ülésen részt vett dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Szegedi József, a Központi Bizottság munkatársa, valamint az Építésügyi Minisztérum és a Földművelésügyi Minisztérium képviselője. Az építőipar helyzetéről szóló beszámoló megállapította, hogy a megye építőiparának termelése az utóbbi három év alatt háromszorosára emelkedett. A különböző célokat szolgáló létesítmények egész sorát építették fel. Többek között befejezték a Mátészalkai Fűrészüzem, a Tuzsér—Komoró ÉRDÉRT Faátrakótelep építését, a faluvillamosítást.. Csupán az utóbbi három évben 169 általános iskolai, 54 középiskolai tantermet, számos kul- túrházat, óvodát, bölcsődét, egészségügyi intézményt létesítettek. 107 darab szarvasmarhaistálló, mintegy kétezer vagont befogadó magtár és egyéb tároló helyiség, csak tavaly 1500 dohánypajta épült a termelőszövetkezetekben. Az idei feladatok még nagyobbak. A megye építőiparának több mint egymilliárd forint értékű beruházást kell megvalósítani. Ezek között olyan nagyjelentőségű objektumot kell befejezni, mint a Nyíregyházi Konzervgyár, és az idei feladatok között szerepel még többek között a Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Tiszántúli Növényolajipari Vállalat, a Nyíregyházi Dohánygyár rekontsrukciója, a kisvárdai és a vásárosnaményi kórházak, a Demecseri Burgonyakeményítő Gyár korszerűsítése, a nyíregyházi anyás-csecsemőotthon és s nagyarányú lakásépítkezés. Az építőipar előtt álló megnövekedett feladatok sikeres elvégzése érdekében sok problémát kell megoldani. A technikai ellátottság a megyében is elmaradt a követelmények mögött. A meglévő gépeket sem használják ki mindenütt megfelelően. Ezért többek között sürgősen felül kell vizsgálni az építőipari gépeket, terveket kell készíteni azok javítására, jobb kihasználására, szükségszerinti átcsoportosítására. A lakásépítkezések gyorsítására be kell vezetni a két műszakos, ahol a feltételei megvannak, a három műszakos munkát. Jobban kell koncentrálni az építkezéseket. Meg kell javítani a munkaerőgazdálkodást, mert időnként szakmunkáshiány adódik. Nagy a hiány a műszakiakból is. Nehezíti a helyzetet a munkaerővándorlás. Ezért az építőiparba» működő pártszerveknek, szakszervezeteknek és KISZ-szervezeteknek többet kell foglalkozni a dolgozók nevelésével. Az eddigieknél is jobban kell törődniök szociális, kulturális igényeik kielégítéséről, szakmai továbbképzésük lehetőségeivel. A mezőgazdaság helyzetével foglalkozó jelentés szerint a korszerű nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb alapjainak megteremtésével egyidejűleg növekedett a mezőgazdaság termelése. Tavaly 19 százalékkal több árut vásároltak fel, mint 1961-ben. A mezőgazdaság átszervezése után Jelentősen megváltoztak a parasztság életkörülményei, munkájuk köny- nyebbé, szebbé vált. A szövetkezetek tízezrei tanulnak, szereznek általános műveltséget és sajátítják el a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges szakmái ismereteket. A növénytermelés szerkezete kedvezően, a belterjesség irányába fejlődik. Majdnem háromezer holddal nőtt hüvelyesek, 6000 holddal az évelő pillangósok, 9000 holddal a dohány vetésterülete. Lényegesen nagyobb területen termelnek zöldségféléket és gyümölcsöt is, mint a korábbi években. A kenyérgabona hozamának növelése végett a megye az ősziek vetését már október 20-ra, jó minőségben befejezte. A terület 48 százalékán nagyhozamú búzafajtákat vetettek. További cél, hogy már az Idei őszön elvetésre kerülő búzából a nagyhozamú fajták aránya elérje a 80 százalékot. A burgonya hozamának emelése érdekében a vetőmagot három évenként felújítják. Négy év alatt mintegy másfélmilliárd forint értéket ruháztak be a szövetkezetekben. Ennek 55 százalékát építkezésekre fordították. Jól halad a gépesítés. Míg 1961-ben 2600 traktor dolgozott a megyében, tavaly már a 3300-nál Is több. Ez év végére pedig előreláthatólag 3850 traktor lesz. Az idei mezőgazdasági beruházás értéke több mint 500 millió forint. Ebben jelentős helyet foglal el a dohánypajta építés. Az öntözött terület az 1960. évinek többszörösére emelkedett. Ez évben kísérletként dr. Simon László kutató tanulmányterve alapján rátérnek a téli alma öntözésre is. Az ülésen részletesen megvitatták a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások munkáját, s megfelelő határozatokat hoztak a közös gazdaságok további megszilárdítására, a mezőgazdasági üzemek tevékenységének javítására. Nyíregyháza egyik legszebb létesítménye a Zrínyi gimnázium. Foto; Hammel Jöacf A szovjet kormányfő üzenete értekezleten hozott határozatok mielőbbi életbeléptetésére. A szovjet kormány meggyőződése, hogy a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés hatalmas mértékben előmozdítja a béke megszilánötását és a népek együttműködését. Ennél fogva sok sikert kíván és kifejezi azt a reményét, hogy az értekezlet új fejezetet nyit meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok történetében. ★ A Pravda hétfői számában a lap genfi különtudósítói emlékeztetnek arra, hogy a nyugati hatalmak bizonyos köréi hosszú időn át makacsul ellenezték az értekezlet összehívásának még a gondolatát is, ezek a körök — bár kénytelenek voltak hozzájárulni az összejövetel megtartásához — nem adták fel a reményt, hogy ha felborítani nem is tudják azt, legalábt megnehezítsék munkáját. Máris kísérletek történtek arra, hogy hamis megvilágításba helyezzék a szocialista országok álláspontját Azt állítják, hogy az, amit s szocialista , államok ettől a: értekezlettől várnak, nenr számol a fejlődésben 14ví országok gyakorlati érdekei1 vei. Ennek elhitetésére egyesek még attól sem riadna! vissza, hogy nyomást gyakoroljanak a gyarmatos ítóktó! valamilyen oknál fogva mé{ mindig függőben lévő elmaradott országok küldöttségei re. A népek nagy reményeket fűznek az ENSZ világkereskedelmi és fejlesztési értekezletéhez — hangoztatja befejezésül , i Pravda. — Az értekezlet si i kerében érdekelt mindéi 3 olyan ország, amely a gazda -• sági kapcsolatok megszilárdí r tására, a nemzetközi feszült z ség enyhítésére törekszik. felel meg a világ népei részéről megnyilvánuló nagy várakozásnak. Az igazságtar lan nemzetközi munkamegosztás, a fejlődő országok által kivitt és behozott áruk ára között egyre növekvő szakadék, ami a szóban forgó országok gazdasági kimerülésére vezet és fejlődésüket gátolja, az imperialista kizsákmányolás következménye. Hátrányos megkülönböztetések és mesterséges sorompók akadályozzák a nemzetközi kereskedelem fejlődését és mérgezik a politikai légkört. A Szovjetunió a maga részéről következetesen olyan politikát folytat, amelynek célja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztése a világ minden országával egyenjogú és kölcsönösen előnyös alapon. Ezt bizonyítja a szovjet külkereskedelem szakadatlan növekedése. Mi továbbra is nagy figyelmet fordítunk arra, hogy fejlődjék kereskedelmünk és gazdasági együttműködésünk minden olyan országgal, amely ezt érdekének tártja, különösen a fejlődésben lévő országokkal. Önökre, e rendkívül fontos értekezlet részt vevőire nemes és felelősségteljes feladatok hárulnak. Feladatuk biztosítani a legjobb feltételeket a világkereskedelem fejlődéséhez olyan igazságos elvek alapján, amelyek előmozdítják a kereskedelem normalizálását, a mesterséges akadályok és hátrányos megkülönböztetések kiküszöbölését, minden ország számára méltó szerepet biztosítanak a nemzetközi munkamegosztásban. Feladatuk továbbá gyakorlati intézkedések kidolgozása a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés ki- terjesztésére és egy hatékony i szervezet megteremtése as Hruscsov szovjet kormányfő a genfi világkereskedelmi és fejlesztési .értekezlethez a; alábbi üzenetet intézte: A szovjet kormány és saját magam nevében forrd üdvözletemet küldöm a; ENSZ világkereskedelmi éí fejlesztési értekedet énei részt vevőihez. A szovjet kormányt megelégedéssel tölti el az értekezlet megnyitása, hiszen a Szovjetunió az összejövetel kezdeményezői közé tartozott. Örülünk, hogy az értekédé összehívásának gondolat, széles körű támogatásra ta Iáit az egész világom é különösen a fejlődésben lév< országokban, s most ez i gondolat megvalósul. Meggyőződésünk, hogy a egyenjogú és kölcsönösen elő nyös kereskedelem a különbö zö társadalmi rendszerű or szágok békés együttélésénél jó alapja és kedvező félté teleket teremj a nemzetköz feszültség további enyhülésé hez és a világbéke megszi lárdulásához. Napjainkra jellemző az ázsiai, afrikai és latin- amerikai független államok azon törekvése, hogy a legrövidebb időn belül véget akarnak vetni gazdasági elmaradatlságuk- nak, előre akarnak haladni az élet minden területén. A szuverenitás tiszteletbe tartásán és a fejlődő oi szágok égető Szükségleteire figyelembe vételén alapul nemzetközi kereskedelem d gazdasági együttműködés j( kiegészítené ezeknek az oi ' szagoknak az erőfeszítéseit gyarmati rendszer — gazdi ságukban és külkereskede műkben tapasztalható következményeirtek falsziá molására és független nen zetgazdaságunk fellendítésér Mint ismeretes, a nemze kod kereskedelem jelente; állapota sok tekintetben ne
