Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
Teriin i ka * Tudománig Rákműtét — kés néSkül Kísérletek a daganatok múmiíikálására A tudósok hosszú évek óta keresik azt a módszert, amelynek révén a rákos daganat sebészi beavatkozás nélkül eltávolítható. Kipróbáltak különféle belgyógyászati, rádióbiológiai módszereket. besugárzásokat. Mégis, az esetek többségében a radikális módszerhez, a sebészeti beavatkozáshoz kellett folyamodni, A sebészek ég a belgyógyászok állandóan tökéletesítik és harci készenlétben tartják fegyvereiket. Ám a rákos daganat elleni harcban a jó fegyverzet még kevés, rajta kívül figyelembe kell venni az ellenség stratégiai és taktikai sajátosságait. LELEMÉNYES ÉS BOSSZÚÁLLÓ A RÁK * A rák expanzív. Nem elégszik meg az elfoglalt területekkel. Állandóan bővíti határait. Ezenkívül a rákos sejtek ,,osztagai” időnként áttörik az v.érkorlátokat”, behatolnak a véráramba, eljutnak a test távoli részeibe és megszervezik ott „gyarmataikfet”. A rák ..leleményes" és bosz- szúálló. Ha megpróbálják .élve” elfogni, hirtelen megnöveli „gyarmati osztagának” létszámát. S ha megölik, hát hullája áll bosszút, körös-körül mindent megfertőzve. Az allegóriáról a tények nyelvére áttérve a következőket mondhatjuk: A sebészeti beavatkozás együttjár a véredények és magának a daganatnak a megsértésével, azzal a veszéllyel terhes, hogy nagyszámú rákos sejt kerül a véráramba. A rákos sejtek pusztulásával kísért belgyógyászati beavatkozásnak az a veszélye, hogy a daganat bomlástermékei megfertőzhetik a szerveztek MÉRGES TERMÉKEK FERTŐZÉSE Igaz, a sarokba szorított ellenségnek a „kitöréseit” az orvosok megtanulták parírozni, így például a rákos sejtek elterjedésének megelőzésére a Sebészek gondosan elkötik a daganat környékén lévő.összes ereket, azon vannak, hogy a műtét idején a daganatot ininéj kevésbé sértsék meg. Az egészséges szövetek által övezett. daganatok lehetőség szerint egyetlen tömbben veszik ki a legközelebbi nyirok gócokkal stb. A belgyógyászoknak szintén számos eszközük van, amelyek csökkentik azt a veszélyt, hogy a szervezetet akár maguk a gyógyszerek, altár a rákos daganat szétesésekor keletkező mérges termékek megfertőzzék. Ám ezek az eszközök és módszerek nem ideálisak. Nagy számuk is ezt bizonyítja. A gyógyászati eszközök száma mindig nagy, amikor hiányzik az egyetlen biztos eszköz. A tudósok szenvedélyesen vágynak arra, hogy megtalálják a rák gyógyításának egyszerű és megbízható módját. De nemcsak vágynak, hanem keresik is. Keresik — ki-ki a maga útján. PREPARÁTUM ÁLLATOKON Pa vei Csepov, a szovjet Orvostudományi Akadémiai Kísérleti Biológiai Intézetéhek tudományos fömunkatársa, az orvostudományok kandidátusa 1956-ban elhatározta, hogy különböző preparátumokat próbál ki a bőr- és tejmirigyda- ganátok eltávolítására. Á kísérleteket állatokon végezte. A tudós feltételezte, hogy a rákos daganat a preparátum bevezetése után ■ megkeményedik, mintegy mumlfikálódik. A kísérletek sikertelenek voltak mindaddig, amíg Csepov fel nem figyelt a gyanta alkoholos oldatára. Régóta ismeretes, hogy a hullák távolról sem mindig bomlanak fel. Több száz, sőt több ezer évig megmaradnak például az egyiptomi fáraók múmiái. (Kiszáradt hullák). Ismeretesek a részleges mu- mifikáció esetei is, midőn az élő szervezetben kiszáradt állapotban megmaradnak elhalt szervek vagy testrészek. (Például száraz üszők.) Tehát a rákos daganat elvileg muiru- fikálható. A KONZERVÁLT DAGANAT Pavel Csepovnak sok munkájába került, míg végre megtalálta azt az anyagot, amely egyidejűleg megöli és konzerválja a daganatot, ugyanakkor nem árt az egészséges szöveteknek. S ez az anyag a gyanta volt, amely nem oldódik a szövetnedvekben, ennélfogva nem terjed el a szervezetben, hatása csupán arra a helyre korlátozódik, ahol alkalmazzák. A gyantának ezek a tulajdonságai a tehető legjobban megfeleltek annak a feladatnak, amelyet Csepov maga elé tűzött. Az egyik kísérlet a következő volt. A tudós egy egészséges kutyát rákkal megfertőzött. Amikor kifejlődött a daganat, injekciós tűvel belé- juttatta a gyanta alkoholos oldatát. Előzőleg a megfertőzött részt novokain oldattal itatta át. A novokain-oldat kettős szerepet játszik: érzésteleníti s ugyanekkor „elvizesíti” a szöveteket. A víz mohón elnyeli az alkoholt, amelyben a gyantát feloldották. Abban a pillanatban, amikor a gyanta a szövettel érintkezésbe kerül, végbemegy a szövetfehérjék koagulációja (alvadásos elhalása). A gyanta megkeményedve mintegy cementként „köti” a daganatot, s ennek következtében a daganat nem képes sem szétesni, sem felszívódni. Tehát nines lehetőség arra, hogy a rákos sejtek a szervezetet megfertőzzék. SIKERES KÍSÉRLET így történt a kísérleti állattal is. A rákos daganat a preparátum bevezetése után mumifikálódott, megkeményedett, majd a szervezet idegen testként kivetette magából. A daganat helyén friss seb maradt. amely gyorsan behegedt. A gyógyítás egész folyamata a preparátum bevezetésétől a seb teljes behegedé- séig, körülbelül másfél hónapig tartott. A rákkal mesterségesen megfertőzött állaton végzett kísérletek után Pavel Csepov olyan kutyákat is megpróbált gyógyítani, amelyeknél a bőr és a tejmirigyek rákja ilyen módon keletkezett, s ekkor is pozitív eredményt ért el. A Csepov módszerrel meggyógyított állatok száma ma még kevés. Ezért korai lenne határozott „igent” vagy „nemet” mondani Csepov módszerére. Eddig azonban még csak „igen” hangzott eh Budapesten Magyarország állatvilágát bemutató űj állandó kiállítás nyílik a Magyar Kemzeti Múzeumban. A balgyujíemény egyik érdekessége a szegedi halászok idén kifogott óriásharcsája. Foto: Mikó László Hóban, szélviharban helytállnak határőreink hogy teljesítse u parancsot... A szakadék szélén megáll, szemben a tomboló viharral. Véget ért a nap, A televízió képernyője elsötétül Lent a völgyben, a meleg házikókban sokan már alváshoz készülődnek. Nem félnek az éjszakától. Tudják, hogy az a fiú, ott fenn a szakadék szélén, az ő ál- nukra is vigyáz. Az Alpok kétezer méteres csúcsairól leszökött a tél. A hegyóriások lábai, a mi nyugati határvidékünk fenyvesekkel, évszázados tölgyekkel borított meredek hegyoldalai fehér ruhába öltöztek. A tűlevelek hópaplanba burkolóztak, a csupasz ágakon zúzmara csillog. Északról, a felhők fölé emelkedő szirtekről vad szél keres magának utat. Dühöngő játékával felkapja a könnyű hópihéket, s a hegyoldal megtisztított lankáiról pajzán kegyetlenséggel átkergeti az utak közepére. A frissen keletkezett hóhegyek oldalán kissé megpihen, s aztán ha látja a hótorlaszba derékig süppedő ember küzdelmét: új erőre kap! Segítőivel, a tűhegyes jégszilánkokkal és a zord hideggel újabb rohamra Indul, de most már az ember ellen... Nem ismerik a-fáradtságot Ki mer szembeszállni ezzel a vad erővel? Ki ne húzódna meleg, védett helyre a tomboló hóvihar elől? Akadnak bátrak. Erősebbek a hóviharnál, a hidegnél. Fehér lepelbe burkolózva nekivágnak a téli erdőnek. Átküzdik magukat a hóakadályokon, szembenéznek az orkánnal, s közben kemény markolással szorítják s fegyver jégtől csillogó vasát. Járőrben. A határt, a vastag hótakaró alatt húzódó kanyargós vonalat védik, őrzik, Vigyázzák ezek a bátor, edzett fiúk. ök azok, akik nem ismerik a fáradtságot, léküzdik az akadályokat. Itt élnék fenn a hegy tetején. Több ezer lépcsőt másznak még naponta a kanyargós határvonal mentén, áttörik magukat a szél- hordta hóbuckákon, küzdenek a tomboló viharral. Éjjel vagy nappal, hidegben —, hogy a bunda prémgallérján megfagy az ember lehelete —• járják nap mint nap az erdőt, hajtják végre a szolgálati feladatokat. itlakiidí a terepjáró gépkocsi Előfordult nemegyszer, hogy befújta az utat a hó. A gépek nem tudták megközelíteni a hegy tetején levő őrsöt. Elakadt a terepjáró gépkocsi, befulladt a hóba az is, amelyet .segítségére küldtek. — Ítéletidő van — mondták a falusiak a meleg szobában, s közelebb húzódtak a kályhához. De fönt, a hegyen, ilyenkor is pontosan indultak a járőrök. Hátat vetettek a kétezer méter magasból levágtató szelnek, vigyázzták a határnak azt a darabját, amelyet rájuk bízott a haza. S amikor letelt a szolgálat, amikor annyira vágytak már a meleg után, még volt erejük és szívük kimenteni a hóból a gépet, gyalog lemenni a városba a húsért, elhozni a postát, segíteni azoknak, akik rászorultak. Bernt az őrsön a meleg kul- túrszobában most duruzsol a vaskályha. Ontja a meleget. A Ahol élelrekelnek a lelőtt madarak Sarki búvár, uráli bagoly, havasi pinty egy Virág utcai szobában inkább iparművészet, mint mesterség Különleges erdőbe téved az ember a Virág utca 14. számú ház előszobájában. Ritka. mókus, hermelin, saske- selyü, egerészölyv, fekete bagoly, barna kánya, uráli bagóig, hávasi pinty, sarki-búvár és még ki tudná felsorolni hányfajta illat népesíti be a preparátor műtermét. Mintha élnének. ,. .4 preparátor ügyes keze hosszú órák alatt változtatta ilyenné a lelőtt madarakat, erdei vadakat. Két nő, Tóth Ferenc- né és Kovács Melinda űzi o szokatlan mesterséget. ,4 Kovács nővérek. — Apánktól örököltük a hajlamot — mondja Tóthné. A falon nem mindennapi festmények: természethü háttér, s mintha abból nőné ki, elevenedne meg az erdők egyik ékessége, egy szóptol- lú madár, kipreparálva, rádolgozva a festményre. — Éz bolt az apáin specialitása, a madár-relief. A szobában valóságos madár-költemény. Mintha minden percben felröppenni készülne, úgy ül d faágon az északi Svédországból hazáhk- ba leruccant csonttollú madár, mellette o távolról idevándorolt uralt bagoly, a sarki búvar, s a Kárpátok kedves madara, a havasi pinyt. Távoli égtájak ritlca madarai. — Nemrég egy hattyút preparáltunk Szegedre. Azelőtt pedig a Zrínyi és a Kossuth gimnázium biológiai szertárát hoztuk rendbe. Mát megyékből is érkeznek madarak, kisebb állatok... Areéntartalmú konzerváló szerrel dolgozik a. preparátor. Szénkéneggel pedig a kártékony molyokat pusztít* ják el. A madarak vékony bőre hamar szakad,1 a finom kéz és türelem a preparátor nélkülözhetetlen „kelléke”. — Nehéz munlea művészt formát adni a kis állatnak. Mikor behozzák élettelenek, amikor elviszik valósággal életrakclnek. Szinte sajnálja az ember, mikor jönnek érté,.. Lesz-e folytatója a családban? — Sajnos nem — feleli Tóth néni. — Tudja, a preparátor remete életet él. A lányom nem kedvelte a beüti foglalkozást. Férjhez ment, már van egy kis unokám is... Ki tudja, a majd felnövő Unokában nem ébred-e fel ágykor a Kovács crnöi:-öan apáról-utódta szálló hcjltmt amely a vadász életét kioltó kézmozdulatával szemben életre igyekszik, kelteni a le‘ lőtt erdei madarakat, kis ál* latokat. S egy darab termé> szetet varázsol az erdőktől távoli szobák meghitt csöndjébe. páu a pihenő határőrök a televíziót nézik. Nem felnek az éjszakától Nyílik az ajtó, az ügyeletes szolgálatba szólít valakit, Az feláll, még egy pillantást vet a képernyőre, majd elindul,
