Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
A molnár Hiányokkal jelennek meg a világpiacon, hiszen a második negyedévben már- a hatodik termék, a mosdószivacs készítését is megkezdi hazánk leendő könnyűgumiipari centruma, a nyíregyházi gumigyár. — Jót tett, hogy még a múlt évben kézihez kaptuk az idei tervet. Ügy gondoltuk, csak akkor teljesíthetjük maradéktalanul, ha erőinket a leggyengébb pontra irányítjuk. PÁROSVERSENY A BRIGÁDOK KÖZÖTT Itt még nincsenek szocialista brigádok, hiszen sok a pótolni való. De nagy akarat van az emberekben a jó hímév megszerzéséért: ez az alapja a brigádok most kezdődő párosversenyének. Januárban megszületett az első siker: minden vonatkozásban túlteljesítették a tervet, nem volt minőségi kifogás. Erről azonban még legszívesebben hallgatnának, nehogy a korai öröm megbosz- szulja magát. Angyal Sándor. jait, közelebbről a gyümölcs- termesztés alapvető módszereit a manuális készségekkel kezdő szakmunkások ismereti fokán. — Az itt érettségi bizonyítványt szerzett fiatalok — minden korlátozás nélkül — folytathatják tanulmányaikat az ország bármelyik felsőoktatási intézményében, felsőfokú technikumban, főiskolán és egyetemen. — Teljesen egyéni véleményemnek adok hangot, amikor indokot keresek arra, hogy miért következik be ez a változás éppen a technikumoknál. Véleményem bizonyos mértékig túlmegy azon a követelményen, hogy az érettségizett fiatal rendelkezzen bizonyosfokú szakmai ismerettel, úgynevezett élettapasztalattal. A középfokú technikumot végzett fiatalember 18 éves, amikor a termelő munka valamilyen irányítói posztjára kerül. Élettapasztalata, különösen szervező készsége hiányában nagyon sok fiatal nem tudja még megállni a helyét. • Röviden ezt úgy mondják: nincs tekintélye a dolgozók előtt. Nagyobb a lehetőség — Ez utóbbiakat részben megnyugtatásként szántani azoknak a szülőknek, akik középfokon szerették volna továbbra is a kertészeti szakmát gyermekeiknek biztosíttatni. Ismét alá szeretném húzni: a most alakuló szakközépiskolák — így a nyíregyházi is — egyáltalán nem adnak kevesebbet a fiataloknak mint az általános gimnáziumok — hanem a szakmai résszel még több ismeretet sajátíthatnak el. Ezáltal megvan a lehetőség az érettségizett fiatal előtt, hogy ha nem akarja folytatni tanulmányait, könnyebben jó szakmunkássá váljon, hogyha pedig felső szinten kíván szakvezető — mérnök, tanár, agro- nómus, orvos stb. — lenni, akkor érdeklődési körének megfelelően választhat a felsőfokú tanintézetek között. Samu András. Sokan azt tartják: ennek a gyárnak még nincs múltja, tradíciója, hiszen a telepítést követő 1963-as esztendő is a ,járni tanulás” éve volt náluk. Itt még túl korai lenne beszélni a szigorú gazdaságosságról és a világszínvonalhoz hasonló termelésről. A Ruggyantaáru gyár nyíregyházi üzemében másként vélekednek saját magukról. KÉPLET ÉS FEHÉR LAP Négy új üzemet megindítani egy év alatt, komoly erőfeszítést kíván. Különösen akkor, ha az abban termelt gyártmányokkal az egész országot kell ellátni. — Érthető így, hogy 1963- ban leginkább csak a mennyiségi termelést tarthattuk szem előtt, nem titkoljuk: olykor a minőség kárára. Gergely Ferenc igazgató még azzal egészíti ki a gyáriak véleményét, hogy számottevő minőségi javulást csak azután lehet felmutatni, ha a mennyiség már „beállt” Ez a vidéki ipartelepítés íratlan képlete. De az 1963-as „tipegő kor” végén már olyan jelekre lehetett felfigyelni ennél a gyárnál, melyek becsületére válhatnának az idősebb üzemeknek is. — Nálunk a gyárral együtt ARCOK, EMBEREK valamennyi dolgozónak meg kell teremtenie munkája rangját, megszerezni az elismerést. Itt mindenki tiszta lappal kezdett s nem mindegy, mi kerül erre a fehér lapra. TANTEREM AZ EBÉDLŐBEN Baj volt például a kedvelt gumilabda minőségével. Amikor a múlt év végén elhatározták: a termelésnek több, mint 80 százalékát elsőosztályúként készítik a jövőben, felismerték a legfontosabb' teendőt is. Csak úgy javul a minőség, ha a dolgozó tudja, mit miért csinál. Szakmunkásképző tanfolyamot szerveztek, több mint hatvan fővel, a minisztérium külön engedélye alapján. Mostanában hetente kétszer tanteremmé változik át az ebédlő, ahol a mérnök-tanárok vezetik be a fizika, a kémia, az anyagismeret rejtelmeiben Nyíregyháza fiatal vegyipari munkásait. BALESETMENTES NAPOK Ehhez hasonló intézkedések egész sorát lehet megtalálni a nyíregyházi gumigyárban. A tauril üzem egyik kulcshelye a gyárnak: itt dől el jórészt évi eredményük. De itt volt 1963- ban a legtöbb a baleset. Érthető, hogy a részleg dolgozói úgy kívánnak résztvenni a kibontakozó munkaversenyben: növelik a balesetmentes napok számát. Sűrítik az oktatási napokat, egy-egy időszakban minden dolgozó erre fordítja fő figyelmét, hogy szokásává, „vérévé” váljék a testi épség megóvása. HÍRNÉV A HATÁRON TÚL Az intézményes és az ismeretterjesztő jellegű szakmai képzéstől várják a szigetelő- szalagot ért korábbi reklamációk megszűnését. Ezen túl új szeletelő automatákat helyeznek üzembe (ugyanezt teszik a labdagyártásnál: a pettyezést hamarosan gépek végzik, több színben). Nemcsak a hazai, de a külföldi megrendelők előtt is vizsgázniuk kell az idén: a Nyíregyházán gyártott szigetelőszalag most jut majd ki először a határon túlra, Bulgáriába. S aztán — remélik — újabb gyártA Balkányi Állami Gazdaság gyümölcsöseiben megkezdték az almafák tavaszi metszését. Foto: Hammel József. A „tipegéstől“ a világpiacig Fordulat a nyíregyházi gumigyár munkájában dolgozó* oklevelet kapott. Most nemrégiben, mikor a telep elmúlt évi munkáját értékelték, a három legjobb dolgozó közé sorolták. Pénzjutalmat kapott. Mégsem ennek, ezeknek örül legjobban. Inkább egy olyan valaminek, amit nem lehet pénzjutalmakkal pótolni, mert a szív nem pénztárca — bár megvan elégedve a keresetével is —, ellenben az érzéseket jobban számon tartja. így beszéli el az egyiket — Van egy régi molnár mondás. A molnár apa hajnalban ment el dolgozni, gyermeke még aludt az anyjával. Este későn érkezett az apa, a gyermek megint aludt. Ünnepen szintén korán kellett menni az apának, megvágni a malom köveit, megfoltozni a szakadt szíjakat, szitákat csövekét. Fél évben egyszer, ha találkozott az apa gyermekével. A gyermek pedig azt hitte, idegen ember, bácsinak szólította. Ez nagyon fájt a molnár apának, össze is verte a feleségét, miért nem neveli rendesen a gyermeket.. Régen tényleg lehetett igy. Most mi is tudunk a családdal lenni, játszani, beszélgetni gyermekeinkkel— Asztalos Bálint Nagy családos, pár hold i földdel magánosán küszködő ! apja azt mondta: — Legyél : molnár inas, Gabi fiam. Nem messze a malom. A molnár- i nak sose veri el jég a bú- ' záját | így indalt Ale*a Gábor sorsa. Tizenhatéves kiváncsi 1 fejével megilletődve állt a garat mellé, amely „elnyel- : te” a beleöntött búzát, s i deszkacsöveken folyt vissza a Jiszfc, derce, korpa... Első j iparos inas volt Nyírcsa- 1 holybam. Azóta csaknem negyven 1 éve mesterkedik a garatok. 1 duruzsoló szita-rostaházfak, ] halk nesszel zümmögő cső- ■ vek, surranva csattogó szí- ' jak birodalmában. De nem ! a csaholyi malomban — az már kikopott, kivénült az 1 időből —, hanem a máté- £ szálkáiban. Az emeletekre ’ meredek lépcsők vezetnek, j maga sem tudja, hányszor ' ment rajtuk fel, s le. S bár J a deszikalépcsőfokok sarka 1 elkopott, jégsíkos a rárakó- ’ dott liszttől, soha még csak meg se csúszott rajtuk. Sze- rinte ez is úgy hozzátartozik í a molnársághoz, mint a gé- ' pék belállítása, ellenőrzése, vagy a szíjvarrás. A család Csaholyban vám és Alexa Gábor mikor vo- - nattál, mikor motorkerékpárral teszi meg a hozzájuk vezető öt kilométernyi utat Ahogy az Idő enged. Visszafelé, munkára érkezésben is nagyon pontos, legyen akár nappali, akár éjjeli ügyeletes. Szakmája alapjának elvéből szikrányit sem enged: lisztnek kell lenni, a kenyér pótolhatatlanul fontos.. Ütközben, ha alkalma nyílik rá, maga Is vesz boltban karéj kenyeret, egy-két kiflit, perecet, zsemlét: milyen a liszt, amiből „ezeket” csinálták?! Pedig táskájában ott az ennivaló, amit felesége gondos kezekkel pakolt. De a molnár, Alexa Gábor időnkénti kóstolásában, ízlelésében a szakma szeretete, a felelősség érzete az ösztönző erő. Olyan, mint mikor a tele garatba markol, s morzsolgatja az őrlendő búzát, majd meg a lisztből vesz a tenyerére ég kincset érő aranyport sem tudna finomabb érzéssel simogatni, mint ezt. Vajon mennydt őrölt már csaknem negyven év óta ? Csak annyit tud: nagyon sokat! Két évvel ezelőtt („Kiváló Még több ismeretet sajátíthatnak el Szakközépiskolává szervezik a nyíregyházi kertészeti technikumot ■ Antal. — Az országban, a me• zőgazdasági technikumok közül • a keszthelyit növényvédő, a • kiskunhalasit növénytermesztő í és gépész, a nyíregyházit gyü- t mölcstermesztő és faiskolakeze• lő szakközépiskolának szerve• zik át. A nyíregyházi iskolának i a benépesítés! körzete Szabolcs-' i Szatmár, Hajdú-Bihar, Borsod, ■ Heves és Nógrád megyék. Teljes értékű érettségi i — Az újrendszerű szakkö- . zépiskola első osztálya számára . az 1964/65-ös tanév őszén nyitja meg kapuit a fokozatosan . megszűnő középfokú kertészeti . technikum helyén. A felsőfokú j kertészeti technikumi oktatást ez természetesen nem érinti. — A szakközépiskolában — : mondhatnám azt is, hogy gimnáziumban — a képzés célja: olyan érettségizett szakmunká■ sok nevelése, akik négy év i alatt,' az általános műveltség , megszerzése mellett, korszerű l szakmai ismeretekkel rendel■ leeznek: megismerik a kertésze; ti termesztési ág általános alap- ! Az általános műveltséget biztosító tudományágak közül középfokon legtöbbet a gimnáziumok nyújtottak a tanuló fiataloknak, de ettől aztán semmi többet. A különféle formában alkalmazott politechnikai oktatás igyekezett a gimnáziumokban tanuló fiatalokat közelebb vinni a gyakorlati élethez, a termeléshez. Most tovább megy az oktatás egy lépéssel: szakirányú középiskolákat hoznak létre. Megyénkben a Szamuely Tibor nevét viselő középfokú kertészeti technikum az, amelyet az idén megkezdve szak- középiskolává szerveznek át. Megkértük Kiss Antalt, a technikum igazgatójának helyettesét, adjon tájékoztatást az új iskolaformáról. Szeptemberben nyílik az első osztály — Általános érvényű ismereteink már vannak az új szakközépiskola formájáról azonban teljes részletességgel még nincs módunkban felvilágosítást adni — mondotta Kiss Élesen berreg a csengő a 35. számú házban. A lakókat meglepi a kérdés; miért éppen mi? r „/Miért nem 2 a lakótársak?“ t i —Az én férjem beteges — 1 mondja a háziasszony, — miközben visszamegy a tűzhely- f hez. Én viszont nagyon elfog- • lalt vagyok, itt vannak a lakó- ! társak, ők ráéröbb emberek, J miért nem csinálják meg? A lakótársak: — Csak a kerítés előtt van j jég a járdán, s az a rész nem hozzánk tartozik. A szomszé- , dóknak kellene megcsinálni. ( Mi tudjuk a kötelességünket, , annak eleget is teszünk. , Találomra négy ház, ugyan- j annyi kifogás. De nemcsak az j itteniek, Nyíregyházán bizo- , nyára még sokan tudnának kérdésünkre hasonlóan el nem fogadható választ adni. Ébredj hát rendelet, jó reggelt szabálysértési paragrafus! Nem lenne rossz, ha az illetékesek érvényt szereznének azoknak. Komán Dénes, Síkos járdák, felelőtlen felelősök Körriport kifogásokról, egy utcának négy házából gyülemlik föl. Olvadáskor elszoktam hányni a járdáról a latyakot, de utána máshonnan idefolyik. Fogadtam már napszámost is, de két nap múlva kezdhette volna elölről. Az útfenntartóknak kellene segítséget adni. „Kemény a jég?..“ Bocskai út 33: idős, őszhajú néni nyit ajtót, ö a házigazda. — Nemcsak úgy van az édes lelkem, olyan kemény a jég, mint a vas. Nem boldogul azzal az ember. Próbáltam én a kisbaltával, de semmire nem jutottam— Olvadáskor?— — Akkor meg már minek? gyázzanak. Különben is vannak úttisztító munkások az ő munkájuk lenne rendbetartani a járdát. A „megnyugtató” válasz után tovább csúszkálok a síkos, göröngyös járdán, mely mellett ott hevernek ugyan a homokdombok, de senki nem szórna belőlük a jégre. „Máshonnan idefolyik“ A 29-es számú ház bejáratánál várok az ajtónyitásra- A háziasszony szívélyesen fogad. — Nehéz lenne az nekem nagyon. Egyedül vagyok nem tudom megcsinálni. A házhely különben is nagyon alacsonyan van, így az egész utca vize itt Sok helyen nem törődnek a járdák tisztításával, s a csúszós, jeges utakon gyakoriak a balesetek Miért nem takarítják a járdákat a házigazdák? Ezzel a kérdéssel állítottunk be a Bocskai út néhány házába. „A járókelők szórakozottak“ A 9-es számú házban magas, barna férfi informál. — Eddig sem volt takarítva, mégis megvagyunk. Történt ugyan egy-két baleset a ház előtt, de az figyelmetlenségből adódott. A járókelők szórakozottak, nem néztek a lábuk alá, persze, ha a jégre lépnek elesnek. Figyelmeztetni kellene őket, hogy síkos a járda vi-
