Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

Élünk a gazdag tapasztalatokkal KONCZ KÁROLY MEGYEI NÉPFRONTBIZOTTSÁGI TITKÁR NYILATKOZATA „Négyórások44 Aki tanyáról indult — Tupírozás és lenyelem — \incs esiinsedés — Amikor megkaptam az elutasító értesítést, egész nap sírtam és mondtam édes­anyámnak: ez nem lehet igaz. Hiszen biztattak, s vé­gül még a felvételi vizsgára sem hívott be a fodrász szö­vetkezet... Benkei Erzsiké álmodozása a fodrász szakmáról tehát véget ért. Hiába fogadkozott: kimegy 6 vidékre is, vagy vállalkozik a férfi fodrászat­ra. „Nincs férőhely!7’ Juhász Ica nem felelt meg a keres­kedelmi tanulók felvételi vizs­gáján. „Tanyasi iskolában vé­geztem, nagy hátrányban vol­tam, hiszen ott idegen nyel­vet sem tanítanak.” Hiába re­ménykedett Boczkó Jóska, meg. Filkó Gvuri is: nem pártolt melléjük a szeren­cse, nem lettek ipari tanulók. Jelenleg mind a négyen a nyíregyházi fermentáló ..négy­órásai”, havi 417 forintért. fi Mp gél hét és, II twistmellény Múlt ősz óta járnak be az üzembe 18 sorstársukkal együtt. Erzsiké címkéket fűz fel asinegre, Ica Ugyancsak dohánycímkét ragaszt, pecsé­tel. A fiúk védő italt — szó­davizet — hordanak szét a raktárból a termekbe, napon­ta 90—100 üveggel. — Nem fárasztó ez. Jófor­mán játék... — Csak akkor msaz, ha a liftesek viccelnek velük, s megvárakoztatnak a hideg­ben 1— kontráznak a fiúk. — Félóra pihenőt is ka­punk, étkezésre. • Nem titkolják: jól érzik magukat a fermentálóban és jól jön az a négy darab szá­zas is 'havonta. Különösen Icának. Édesanyja — ketten ülnek együtt — csak időszakos az üzemben. Most éppen nem dolgozik. Kell minden forint a megélhetésre. Erzsiké it büszke arra, hogy az új cipőt és az új.• e-Tiyőt mu’- nem az édesanyja fizette. Filkó Gyur­ka fs szép cipőt, divatos tvistihtllényt, nadrágot vá­sárolt a keresetéből, Jósika meg a pulóverével, az új in­gével dicsekszik. „Én vettem,’ magamnak...” Láthatóan kellemes étről beszélniük, a szavakból, a mondatokból büszkeség csen­dül ki. — És miért hivattak ben­neteket nemrég az üb-re? Kis csend követi a várat­lan kérdést. I Raporton as ttb-nel Erzsiké: ,— A viselkedésért. Azt mondták, túl sokat tupí- rozunk, szépítkezünk. Állító­lag az egyik lány még a res­tibe is kijár. A fiúk: És kérdezték, miért nem tiszteljük jobban, a fel­nőtteket, köszönéssel, szófoga­dással . , in mi .......... -......................... . T—T ^Lwutíuen ezt megoiüöttUi* es bővítésük folyamatos. — Ez évben. és a közeljö­vőben három fontos terület­re irányítjuk a községíajlesz- tési alapot. Az egyik . az egészségügyi létesítmények építése, illetve fejlesztése. A járás minden orvosi körzeté­ben korszerű, az igényeknek megfelelő orvoslakással ren­delkezünk. De sajnos nincs rendelőnk és betegváró ter­münk. Ezért már 1984-ben közel 360 ezer forintot for­dítunk erre a célra. — A másik problémánk az óvodai helyhiány, hiszen mindössze öt állandó óvo­dánk működik. A többi csak nyári idényjellegű. Pedig fontos volna, hogy a tavaszi és késő őszi mezőgazdasági munkákban részt vevő asz- szonyok munkáját is meg­könnyítsük. — Sajnos még ma is sok községünkben ásott kutak­>ól és a Szamosból fo­gyasztják az emberek a vi­zet. A víz minősége rossz, gyakran fordul elő gölyvás megbetegedés. Ezért törpe vízműveket létesítünk. Kísér­letképpen, a Vízügyi Igaz­gatóság segítségével Gyü- gyén megkezdjük a falu vízanűvesíté.'.ét- A község már egész évi fejlesztési alaojól erre a célra tartalé­kolja. Amennyiben sikeres lesz ez a munka, a járás többi községeinek is javasol­juk a vízmüvek megépítését. <b. I.) KISJÓ 3 ff i/ etek Újsághír: 55 éves munkájukért elismerő oklevelet és egy hónapi fizetést kapott tizenhárom dolgo­zó, a Közúti igazgatóságtól... — Biri János... — szólítják. Feláll, lassú léptekkel elin- lul. Amikor átveszi az okleve- et és a pénzjutalmai, zavará- >an elejti az aláírásra nyújtott oUat. Együttérző mosoly fut végig teremben lévők arcán. Visszaül. Sokáig nézi a szép- ivitelű oklevelet, miközben nég a pénzes borítékról is meg- eledkezik. Nézi, nézi, emlékei lessze a múltba vezetik visz- za. Huszonöt év megszakítás nél- .ül egy helyen szép idő. Pedig z útkövező szakma nemköny- iyű mesterség. Olyan szakma z, ahol tűző napon, a köveken érdelve pontosan egybe kell udni illeszteni az apró kocka- éveket. érteni kell a kőíara- ást is. S ő huszonöt év óta megszokott ritmussal végzi ezt munkát. Azt mondja, talán z éveket tekintve nem soknak űnik, de ami a huszonöt év mögött van. A négygyermekes család, bi- ony gond elé állította. Becsü­sttel felnevelte őket és szak­sát adott a kezükbe. Az egyik ía nyomdász, a másik gépko- sivezető, egy lánya műtős, a másik szülésznő. Aztán,a kere- etére sem panaszkodik. Elége- .etíen mondja, hogy a három- zret is megkeresi havonta. A szakemberek is elismerően elekednek a munkájáról. Azt mondják, nagyon lelkiismere- es. Már nehezen várja a ta- aszt, hogy újból megkezdje a «inkáját. Az pedig lesz bőven- mondja az igazgató. Az 8ÉHC niegye kocka kövezésének. Jánoska, meglepődik Gyönyörű fiúcskát emel kísérője a hatvanegycsre. Édesen selypít a gyerek, va­lahonnan a Szeged—Vásár­hely—Kecskemét háromszög­ből való. mert ő-vel selypít. Mamának szólítja a hölgyei, tehát nem az édesanyja. De nem is a nagymama, ahhoz fiatal. Valamiféle nagynéni lehet. Első dolga a kislcgóny- nek, hogy fölieszi lábát a szemközti bőrülésre. — Nem szabad, Jánoska — inti a mama — és a lábacs­kát gyengéden leemeli. Jánoska azérlis fölteszi. Ma­ma leveszi, Jánoska' fölteszi, mama elveszíti a türelmét és kezével rácsattant a kis-' fiú combjára. Hangos a pacsi, mindenki odanéz, most mi lesz. Jánoska, úgy látszik nem szokott kapni. Nagyon meg­lepődött, kicsit bele is hal­ványult, hirtelen keserves bőgésbe tör feste — Most micsinájjak? — kérdi hangosan zokogva. Azután fölnéz mamára és amiközben potyognak a könnyei, szemrehányó han­gon folytatja: — Megütötted a kAgyerö- köt ...Nem sül ki a tömöd?? * Családi zsarolás Kishajót hozott Zsiga bá­csi, van kormánya, vitorlája, no. derék építmény, öröm­mel kap utána Bandi. — Holló, kitör eg. de ki kö­szön? Bandi hallgat. — No, Bandika, köszönj szépen a Zsiga bácsinak. — Mondd szépen, hogy ke- zitcsókolcrm, Zsiga bácsi. — Mondd szépen, hogy jó­reggelt Zsiga bácsi. Bandi hallgat. — Hja, akkor nincs hajó. Bandi sunyit, s félszem­mel rémülten látja, hogy viszik a hajót. — Addide! — stvítje. ~ Előbb kősadmá Kön#*­ni. Köszönni. No, köszönj szépen, no?? Látja már Bandi, egy hú­ron pendül a banda, oda a szilaj szabadság, győzött a családi terror. Áll, ÓM. aztán lesüti a szemét és szól meg­történ: — Szia. Juli közbelép l Ma ka ordít. Hathónapos, időnként az a dolga, ordít. Ezúttal kissé huzamosab­ban. Papa, mama csicsísgat- ja, babusgatja, fogyatja, nyaggatja, mi baja a gyö­nyörűnek, Lacika ordít, ordít, ordít. Gyors és riadt tanakodás, telefonálni kellene az or­vosnak, nem kell, de kell, de nem kell, egyszerre csak nyílik a kis szoba ajtaja. Julika lép be, a nagyobbik. Négyéves. Gyakorlott moz­dulattal nyúl a pólyába és szól: — Vizes. Az ám, nícsak, persze, vi­zes, tényleg vizes, nohaX, vi­zes, becsületistenemre vizes. Teszik hamar tisztába, La­cika elhallgat, Julika meg a fejét csóválja és lesújtó han­gon csak annyit mond: — Micsoda «ölök. Egymás szavába vágnák: „Pedig nemcsak fésülködünk, dolgozunk is.” „Sokan azt hi­szik, a négyórás mindenre kapható.” „A resti, az tény­leg helytelen...’­— Végül mégis jó hangu­latban távoztunk. — összege­zik. S már arról beszélnek szí­vesebben, hogy sokat köszön­hetnek az üzemnek. Felka­rolták őket. megkímélik a négyórásokat, s gondoskodnak róluk később is. Mi lesz később? Hiszen ez a négyórázág is véget ér egyszer. I Almok» tervek, vágyak Erzsiké: — Amikor lecsúsztam a fodrászatról, kijártam az egy­éves ipari továbbképzőt. Ezután sem sikerült bejutnom , a Írisz­be. Nem vártam a sültgalanm- bot, s végül felvették a eyors és gépíró iskolába. Délutánon­ként most oda járok, egv év múlva végzem el. Aztán? Csak azért is meekockázta- tonm a fodrász szakmát. Ha nem megy, maradok a gép­írásnál. Juhász Ica jelentkezett az ősszel induló konzervipari technikumba. Nem fűz hoz­zá túlzott reményeket —• ezt megtanulta —. S ezé:1 marosan átmegy az éleimi- szerkisker.-hez 4 órásnak. így valószínűbb lesz, hogy ősszel bejut a kereskedelmi iskolá­ba. ^ Gyuri: Viaveühékszeielő szerelnék lenni. Jóska: Esztergályos, '.agy motorszerelő. Most a vas- és fémipari ktsz-né! próbálko­zom. Álmok. tervek. vág vak. Akárcsak egy évvel ezelőtt. Most mindannyian vidámak, mintha életpályájuk az álta­lános iskola elhagyása óta törés nélkül ívelt volna. Nem mondják ki. de szavaikból érezni, hogv jó hatással van rájuk a könnyű munka. a kollektíva. — Ezért is történik meg gyakran, hogy a 16. év után többöjüket megtartjuk, közli az üzem egyik vezetője. Egy­kori -néavórásokat kÖrmvén le­het találni a szerelőknél, a TMK-ban,, vagy a raktári iro­dában is. _Ök négyen menni szeret­nének. szakma, jó kereset után. Bizakodásukat — mint elárulták — arra is alapoz­zák most már, hogy tálán a felvételnél fievelembe veszik a négyói-ázásukat. — Ez nagyón igazságos len­ne... Angyal Sanda* Gépek és családapák > izsga elolt a traktoros tanfolyam hallgatói Harmadik hónapja, hogy reggel nyolc óra előtt mind a negyvennégyen — vonattal, busszal, vagy éppen saját járművel — megérkeznek Mátészalkára. Akinek még gyalog kell termi a további utat, kezükbe veszik a táskát és egyedüli beszédtéma: a gép. A „tanteremben” szokott a hely, asztalhoz ülnek. Több­ségükben fiatal, harmincon inneni családapa. Az otthoni táj Tóth József, a gépállomás főagironómusa kinyitja a ta­nulmányi naplót, s mellé he­lyezi a vizsgakérdéseket tar­talmazó íveket. — Ma délelőtt folytatjuk azi elméleti ismétlést, délután gyakorlati lesz. Kezdjük. Mi­lyen szántási módokat isme­rünk? Feleljen Szabó Lajos. A tekintetek a válaszadó­ra szemeződnek. valósággal drukkolnak a jó feleletért. — A régi. kisparcellás ösz- sze és siéjjelszántás helyett a nagyüzemi javított ágyszán­tást alkalmazzuk. E módszer lényege... A válasz jó. A következő kérdés: — Milyen kormányiemez típusokat ismerünk? — Csavaros és meredek tí­pusokat. Mivel én szamcssze- gi vagyok, a mi határunk ke­ményebb, erősebb talaj, arra a csavaros típusú kormányle­mezes eke való... Érvel, magyaráz Szabó La­jos. Feleletében sűrűn idézi j saját községe, termelöszövet- ! kezete viszonyait. De nem ..egyszerűen magolnak” a töb- , bl felelők sem. A kérdésre adott válaszokban benne van az otthoni táj, adottság; gépi munkával mit, hogyan a leg­jobb csinálni. Nem szólhatott ellen az asszony Borbás Gyula jármiból jár a tanfolyamra, fáradozásait érdekes tényekkel magyaráz­za. — Jó Volt a ló, tehén, ökör valamikor. Legény koromban magam is imádtam a lovat, de most majd szívesebben ülök gépre. Van már a tée- szünknek három erőgépe, idén újabb hármat vásárolunk. Kell a hozzájuk értő ember. Kerestem eddig te rendesen a gyümölcsösben, most mégis szégyelltem volna, ha a ve­zetőség nem küld engem is erre • tanfolyamra. — S az asszony? 0 mii' szól hozzá? Mosolyog. — Kezdetben nem akarta. Olyan bolondságokat mon­dott, hogy a traktoros mindig olajos, sokat kell mosni utá­na. Csal; annyit feleltem: mi­re való a mosógéped? Akarsz még televíziót, magnót, meg... autót is? Meggyőztem. Aki önmagát „szerelte" A kocsordról való szőke, bajuszos Bakos János előrébb furalcszik. Borbás okosan szerelte 1« az asszony ellenvetését. Éa viszont magamat szereltem! — ?... — Ahogy mondom. Tessék elképzelni, egy bérelszámoló­nak, mint jómagam is va­gyok, mi szüksége traktoros tanfolyamon részt venni? — Maga bérelszámoló? Mit akar a traktorossággal? Nei* kényelmesebb az iroda?. Kényelmesség? — légyint. Abból sehol nem születik semmi. De arról van szó, hogy a jó bérelszámolás nem firkászságból áll. Érteni is kell megnézni, ellenőrizni, mit mennyire lehet számfej­teni. Ismerni kell a talajmun­ka minőségét, a szántás mély-, ségét, a vetés technikáját, a gépek teljesítményét. Nálunk, Kocsordon agronómus hiány van, nem lehet mindenütt ott egy-két szakember. Ha ezt a tanfolyamot elvégzem, sokat tudok nekik segiteni. A legfiatalabb December1 másodikén in­dult a tanfolyam, február vé­gén fejeződik be. Az ugyan­csak Kocsord ra való, 45 éves Jakab C. Béla a legidősebb részt vevő, Ki a legfiatalabb? A 19 éves Budai Lajos, Nyír­meggyesről. Milyen célok ve­zették ide? — Mit menjek összevissza csavarogni. Olyan helyzet van kialakulóban nálunk, hogy el­gondolni is szép. Van munka, kereset. Ha láttam eddig egy vontatóit, ülni a kormánynál, nem bírtam az irigységem­mel. Ebéd után sorakoznak !d mind, gyakorlati foglalkozási ra. Itt már Nagy Dezső, gép­állomási brigádvezető magyai rázó szavaira ügyelnek, bőgj mikorra elérkezik a számot! tevés, a vizsga ideje, ne cs«! latkozzanafc. Asztalos Bálin! Hatmillió községfej lesztésre Előtérben az egészségügyi intézmények Növelik az óvodai férőhelyeket Törpe vízmű épül Gyügyén A járási tanács vb. titkárá­val, dr. Kertész Istvánnal folytattunk beszélgetést, a fehérgyarmati járás idei köz­ségfejlesztési tervéről és an­nak felhasználósáról. — 1964-ben több mint hat­millió forintot terveztünk a községfejlesztési alapra. Le­het, hogy ez a szám még emelkedni fog. Az elmúlt években a közsógfejlesztési alap felhasználását — a já­rás sajátosságaiból adódóan — két fontos területre irányí­tottuk. Mivel járásunk kul­turális téren elmaradót- volt, így elsősorban a kulíürhá- zak építését szorgalmaztuk. Ma már elértük, hogy mind­össze négy községünkben — Fülesd. Kisszekeres, Tisza cse­cse, Nábrád — nincs kul- túrház, de létesítünk ezekben a községekben is, csak rö­vid idő kérdése. — A másik jogos igény a sáros utcák megszüntetése. Ezért helyeztük előtérbe a járdák építését. A községek re folyamatosan vissza is té­rünk. — Állandóan ismétlődő probléma Nyíregyházán és a nagykállói járásban — elvét­ve másutt is — a lanyavilág helyzete. A gyűléseken élesen vetették fel az ottani lakosság hátrányos helyzetét a művelő­dés. egészségügy, kommunális ellátás területén. Mi máris javasoljuk a tanácsoknak, hogy Nyíregyháza mintájára dolgozzanak ki részletes ta­nyai rendezési terveket. Ez­zel együtt azonnal segítsenek a beruházást nem igénylő ügyekben, a beruházásokra pedig fordítsanak nagyobb gondot. — Végül hadd mondjak kö­szönetét a munkánkban ön­zetlenül segítő tízezreknek, a bizottságok tagjainak. Ügy ér­zem, megvan a lehetőség ar­ra, hogy a jövőben az eddi­ginél is tevékenyebben ve­hetjük ki részünket megyénk tennivalóiból.- tájékoztatásra. Ezzel igényt • sebbé tettük a tömegeket í- általuk választottak munkáj- iránt. Ez is olyan, amiben fe]- tétlenül tovább kell lépn i hogy a tanácsi munka szín ■ vonala emelkedjék. A tanácsválasztásokon el " hangzott javaslótokat tavai ■ összegyűjtötték. Ez most szt lesedett és kezd rendszeress válni. Előtérbe kerül a nép frontnak az a szerepe, hog bizonyos javaslatodat tesz. í ■ tömegek így lesznek még köz vetlenebb résztvevői az állam ■ hatalomnak, ' államigazgatás i nak. ■ — Felszínre került, menny: re él a. szabolcsi emberben . művelődés iránti vágy, igénj Olyan falu nem volt, ahol e ne lett volna napirenden 1 Nagy érdeklődést kelt már j szakoktatás is. E javaslato! alapján kidolgozzuk, hogyai segítheti a népfront a mag; eszközeivel a megoldást, ezek Véget értek a községi vá­lasztói gyűlések, megválasz­tották az új községi népfront­bizottságokat. Csütörtökön be­fejeződnek a járási bizottsá­gok alakuló ülései. Ezzel a megyei küldöttértekezlet ka­pujába érkezett megyénk népfrontmozgalma. Koncz Ká­rollyal. a megyei r.épfront- bizoltság titkárával beszélget­tünk, milyen általános tapasz­talatokkal gazdagodott a moz­galom. — A készülődés három hó- ■fcpja, az országos tanács ha­tározatával kezdődött Szabolcs- Szatmórban. Felkészültünk a kongresszusra, bizottságaink megerősödtek, sokat szilárdul­tak. Ezt nemcsak a forma — vagyis a választási beszélge­tések. gyűlések lebonyolítása —, de elsősorban a tartalom jelzi: ebben az időben a szó szoros értelmében kibontako­zott a Hazafias Népfront moz­galmi jéllege. A megye minden községé­ben megtartott számtalan kisgyűlés, beszélgetés a leg­alkalmasabb arra, hogy a szö­vetkezeti tagság alaposan meg­vitassa a gazdasági, vezetési, t más problémákat, segítsen az dei termelési tervek kidolgo­zásában, majd a megvalósítá­sában. Sok jó vélemény, ja­vaslat született itt. a népfront- ál együtt erősödött a szövet­kezeti demokrácia. — Igen kedvező jelenség, íogy újabb ezrekkel találkoz- ía ttunk. Azt tapasztaltuk, rogy a legutóbbi népfront vá- asztásokhoz képest is rendkí­vül magas meet a tömegek lolitikai érettsége, aktivitása. Bátor, őszinte valamennyi lozzászólás. Természetes, hogy ■lni akarunk ezzel a jövőben 3. — Hadd mondjam el: :gyellen hasznos javaslat em sikkadhat el, valamennyit ■sszegyűjtjük és megvalósítá- ukig figyelemmel kísérjük a o vsukat. — Hasznos volt az előkéezí- ő munka a tanácsokkal való :npcsolat erősítésére, a tanács ömegszervezeti jellegének ki- >ontakozására is. A népfront küvisták a legtöbb helyen gyütt szervezték a kisgyűlé- eket, beszélgetéseket a ta- ácstagokkal. Sok községben tértek fel járási, megyei ta- íácstagot. országgyűlési kép­viselőt beszámoló tartására, javításának a gondja az ő vál­lán nyugszik. Mert a tél, a ta­vaszi olvadás nagyon megron­gálja az utakat. Még ebben az évben a városban is sok munka várja. A csatornázás megboly­gatta a kockaköveket. B. L-l _____________ i ARCOK, EMBEREK Az útkövező kitüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents