Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
A fehér halál torkában A repülőgép lezuhan — Ötvennégy nap a Sierra Nevada hóval jéggel borított csúcsain R. Stewes 1957. május 9-én Indult el T—33-as léglökéses gépével a kaliforniai Oak- landból. Ütjának célja az ala- bami repülőtér volt, s át kellett repülnie a Sierra Nevada hóborította csúcsain. Éppen egy mély szakadék fölött repült, amikor a gépből erő6 csattanás hallatszott. Abban a pillanatban elvesztette eszméletét. Amikor magához tért, a gép fülkéje tele volt füsttel, S látta, hogy merőlegesen zuhan. Megrántotta a kormányrudat, a gép azonban nem engedelmeskedett Nem maradt más hátra, mint kiugrani ejtőernyőjével. Ez pontosan 11 óra 45 perckor történt. Nem sokkal később egy sziklás, hóborította térségen ért földet, de olyan szerencsétlenül, hogy mindkét bokája kificamodott. A gép néhány kilométerrel odébb egy szurdokban zúzódott ízzé-por- rá Köröskörül hó és jég. Kissé távolabb égnek meredő sziklacsúcsok. Háromezer méter magasságban volt, élőlénynek sehol semmi nyoma. Holttá nyilvánítva Egy héttel a szerencsétlenség után a hatóságok felhagytak a kutatással, 16 nappal később a pilóta anyja írásbeli értesítést kapott ^ légierők parancsnokságától. Tudatták vele, hogy fia esete reménytelen. „Az évnek abban a szakában ennyi ideig senki sem maradhat élve a Sierra Nevada csúcsain” — hangzott az értesítés. Törölték a pilóták névsorából. Hivatalosan tehát meghalt. Stewes azonban élt. Amikor földet ért, megkísérelte a tájékozódást. Persze ez nem igen sikerült. Köröskőrül 4000 méter magas hegycsúcsok. Barátja, Gleen Suton néhány héttel ezelőtt zuhant le ugyan ezen a vidéken. Stewes akkor elővigyázatosságból két zsebet varratott pilótacsizmájára. Egyikbe szolgálati revolverét, a másikba pedig egy nagy kést dugott. Ettől fogva gondja volt arra is, hogy repülés közben mindig néhány doboz gyufa legyen nála. Először természtesen a mély hórétegből kellett kikecmeregnie, ha nem akart megfagyni. Aztán összehajtogatta ejtőernyőjét és ledobta az előtte tátongó szakadékba Az ejtőernyő 100 méterrel lejjebb egy korcs fa ágaiban akadt meg. Késével a jeges hóban üreget vájva ereszkedett utána. A száz méternyi utat négy óra alatt tette meg. Rövid pihenő után ismét elindult lefelé, ám, megdagadt békái fölmondták a szolgálatot. Ekkor az az ötlete támadt, hogy ejtőernyőjét szánkónak használja. Esteledett, amikor egy gyér erdő szélén néhány fenyőfához ért. A mély hóban lyukat vájt. ejtőernyőjével leborította és belebújt. Irataival és a nála levő pénzzel tüzet gyújtott, s a világosságnál a lyuk fenekén néhány korhadt fadarabot talált. Hóbarlangjában három éjszakát és két napot töltött. Bokái kissé helyreiöttek. Tovább indulhatott. A következő éjjelen egy másik hóbarlangban húzódott meg. Háromnapi vánszorgás után elérte a hómező alsó határát. Fa most már bőven volt, és végre hatalmas tüzet rakhatott. Megszárította lucskos ruháit, s egyfolytában 12 órát aludt. Ejjy kunyhó a láthatáron Két héttel a szerencsétlenség után Stewes egy kis tisztásra ért. A nyári hónapokban itt a csúcsokra készülő hegymászók szoktak tanyázni. ‘ Egy szemetes hordóban néhány rozsdás konzervdobozt talált, és jóízűen elfogyasztotta a bennük lévő húst és gyümölcsíz maradékot. Négy órával később az esti szürkületben egy kunyhó körvonalait pillantotta meg. Ajtaja zárva volt, Stewes pedig oly gyenge, hogy a zárát csak négyórái keserves kínlódás után tudta feltörni. Amikor végre belépett elsőnek ezt p feliratot pillantotta meg: ..Élelem”. Odarohant és a polcon néhány babkonzervet, egy kis húst, rizst, teát és néhány üveg paradicsomot talált. Lassan és óvatosan kezdett enni, bár szeme szikrázott, feje pedig szédült az éhségtől. Ivóvizet a közeli patakból hozott. Amikor kissé erőre kapott, hozzáfogott a legkínosabb művelethez. Lassan és vigyázva megpróbálta csizmáit lehúzni. Lábába irtózatos fájdalom nyilait, bokái pedig szemlátomást dagadtak. Lábfeje kékeslila daganattá vált. Homlokán jeges verej- tékcseppek gördültek aló. Mielőtt elájult volna, sikerült takarója alá büjnta. Két napig fetrengett lázálomban Minden út elvágva A harmadik reggelen túl volt a veszélyen. Odakint Ismét havazott, és most már u patakhoz sem mehetett. A kunyhóban egy térképet is talált, amelyből megállapította, hogy a menhely 1800 méter magasságban van a tengerszint felett, továbbá, hogy körös körül 3600 méter magas sziklák zárják el az utat. Másnap reggel elindult abban a reményben, hogy a hatalmas kőkatlanból valahol mégiscsak van kijárat. Egynapi gyaloglás után át kellett kelnie a patakon. A víz sodra - magával ragadta, és lezuhant nyosuló 3600 méter magas hegyláncot. Déltájban ért a csúcsra. Kissé megpihent a hónaljig érő hóban, elfogyasztott egy pisztrángot, aztán elindult lefelé a völgybe. Késő délután volt. amikor megállt, és szamócát vett elő, hogy kissé felfrissüljön. — Maga mit keres itt? — szólalt meg váratlanul egy női hang. A meglepetéstől moccanni sem tudó Steweshez egy nő közeledett lóháton, néhány férfi társaságában. — Milyen dátum van ma? kérdezte Stewes felelet helyett. — Július 9. Gyorsan kiszámította: Gépének lezuhanása óta 54 nap telt el. Ez alatt az idő alatt 160 kilométer sziklás, jeges hegyi utat tett meg, megmászott egy 4000 méter magas hegyormot és testúlyából húsz kilogrammot veszített. De élt, és végül ismét emberek közt volt. Párizsban megválasztották az 1964 évi szépségkirálynőt, (MTI Külföldi Képszolgálat.) A xm. sz. Autójavító Vállalat nyíregyházi Illillllíli ÍS SZERVIziira MARC. 1-TÖL MUNKANAPOKON 6—22 ÖRAlG VÁLLAL SZEMÉLY ÉS TEHERGÉPKOCSI SZERVIZ ÉS JAVÍTÓI MUNKÁKAT VÁLLALATOK ÉS MAGÁNOSOK RÉSZÉRE. Bejelentés telefonon: 34—99, vagy személyesen Nyíregyháza, Moszkva út 25. (85858) egy három méter mély vízesésbe. Amikor végül partot ért, megállapította, hogy a sziklafalon sehol semmilyen rés vagy átjáró. Vissza kellett térnie a kunyhóba. Ejtőernyőjéből néhány nylonzslnórt húzott ki, aztán egy hosszú ágból és drótból horgászfelszerelést készített, s a patakban sikerült néhány pisztrángot fognia. Később ágakból és zsinórokból, néhány dorong és revolvere fel- használásával csapdát készített, és harmadnapra egy őzikét fogott. Lezuhanása ótá ekkor történt meg először, hogy jóllakott. A szerencsétlenség óta négy hét telt el. A földből kibújtak az első fűszálak, az ágak rügyezni kezdtek. Csapdájával többé nem boldogult, mert az állatok most már máshol is találtak élelmet. Ismét éheznie kellett. Rügyekkel, csigákkal es egy-egy horogra akadt pisztránggal táplálkozott. Ismét emberek között így persze nem élhetett tovább. És azt sem remélhette, hogy ilyen táplálkozással visz- szanyeri erejét. Tovább kellet tehát indulnia. Félretett néhány füstölt pisztrángot, egy kis szamócát, és elindult, hogy megmássza az előtte torAcs szakmunkásokat azonnal felveszünk. Építő és Szerelő Vállalat, Nyíregyháza, leállói út 4. (75) Építésztechnikus io éves gyakorlattal másodállást vállal. írásos ajánlatokat „Technikus” Jeligére a Lapkladóöa kér. (2434) Felesleges a városba beutaznia! RÉSZLETRE a bektalórántházi, csengeri, dombrádi, demecseri, balkanyi, fehérgyarmati, nagykállói, nagyecsedi, nyírbátori, rakamazi, újfehértói, tiszalöki, tiszavasvári, nagyhalászi, ibrányi, keme- csei, nyírlugosi, nyírmadal, mándoki és vásárosnaményi földinűvesszövetkezeti szaküzletekben is vásárolhat! Nagyobb értékű árukat díjmentesen házhoz szállítjuk! VILÁGMOZAIK Címzett a Hotel Matignonban ? A francia miniszterelnökség székhelye, az un. Hotel Matig- lon állandóan furcsa félreértésekre ad alkalmat. Néhány nappal Erhard nyugatnémet kancellár legutóbbi párizsi látogatása előtt a miniszterelnök hivatalába levél irkezett egy nyugatnémet ifjúsági szervezettől, amelyben az iránt érdeklődnek, hogy iű-as csoportokban történő Látogatás esetén olcsóbb szobaárakat számi tanak-e fel és ezekbe beleértendő-e a reggeli is. Sokan nem tudják, hogy a francia szóhasználatban a „hotel” nemcsak szállodát, hanem régi palotákat is jelöl. Hajóút viking módra Robert Marx amerikai amatőr régész és kutató elhatározta, hogy áprilisban útnak indul egy „drakkar”-ral, vagyis olyan vízijárművel, amilyet a vikingek használtak és elhajózik Mexikóba. Azt akarja bebizonyítani, hogy "a vikingek hajói is eljuthattak a délköri vizekre. A drakkar Norvégiából incrul és oda is tették: fej-, has-, foghíjas, gvo- morgörcs és ehhez hasonló betegségek ellen. A dohány magyar neve. legnagyobb valószínűség szerin!, a perzsa duhan szóbói származik. A dohányzás az ogj es uralkodó körökben nagy ellenszenvet váltott ki. Bár a francia király udvarában a nők is álta- ! Iában hódoltak e szenvedélynek, Vili. Orbán pápa,,és 1. Jakab angol király a legsúlyosabban büntették azokat, akiket tetten értek a dohányzásban. Oroszországban és Perzsiában hasonló volt a helyzet. A dohányzás bűnében talált embereknek például kifúrták az or- . rát, azon pipaszárat dugtak keresztül -- és a pellengérre állították őket. De hiába volt minden megtorlás, a dohányzá» mégis rohamosan terjedt. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy bár megízlelése nem volt minden zavaró körülménytől mentes, de megszokása, rendszeres élvezete nem járt semmi kézzelfogható veszéllyel. Másrészt | — és elsősorban a tömegek között — afféle reakcióként jelentkezett a hatalmasságok elleni állásfoglalás kifejezésére. A dohány élvezetének három formája volt ismeretes: sziva- - rozás, pipázás, tubákolás, no és emellett a negyedik — a bagózás. A cigaretta egészen fiatal, mintegy százéves múltra tekint vissza. Kutya-macska barátság Hazánkban a dohány termesztése a törökök hódításával kezdődött; az ország nyugati részén a spanyol zsoldosok, az Alföldön a törökök tanltgatták a magyart a dohányzásra. Euró- paszerte, amikor az uralkodó körök látták, hogy a dohányzás szenvedélyének nem tudnak gátat vetni, a dohány termesztését adó alá vetették, kereskedelmét államilag monopolizálták. Magyarországon az osztrákok — Európában szinte legkésőbb — csak 1851-ben tudták megoldani a dohány egyedáru- sítását, s hogy mennyire sikerült ez a XX. század első évtizedeiben is, arra példa volt a dohánytermesztő munkások és a fináncok állandó kutya-macska barátsága. A dohánytermesztés tájegységei kisebb eltérésektől eltekintve azonosak a több száz év előttivel, s közöttük Igen fontos helyet foglal el a szabolcsi termőtáj. A dohány jelentős a külkereskedelmi forgalomban Is. Ezért hoz az állam áldozatokat a termesztés bővítésére. S mint népgazdaságilag hasznos növény, a legmunkaigényesebbek közé tartozik — ennek következtében nagyüzemeinknek igen komoly bevételt biztosít. Fodor Béli Ä füstbeburkolt hódító Á dohányzás elterjedése Európában — Ki volt az első női ,,bagót“7 Politikai állásfoglalás pipázássai nyomó részben innen származnak. De nem minden dohánynak Amerika az őshazája. Ausztráliában ma is sok vad dohányfajta található. Afrikában is vannak vad dohánvfn- jok. Itt, 80—100 évvel ezelőtti feljegyzések szerint a bennszülöttek népünnepélyeik alkalmával a vaddohányok szívásával hódították magukat, Ezek állandó szívásra, igen erős füstjük miatt élvezhetetlenek. Az európaiak az amerikai indiánok között láttak először dohányzó embert, Az indiánok ebben az időben rendszeresen dohányoztak. És a „békepipa” pecsételte meg az egyes megállapodásokat. Általában a dohány levelet összesodorva, csőbe dugva szívták. Elrettentő büntetések Jean Nicot a francia udvart és magát Medici Katalint szoktatta rá a dohányzásra, s így indult el ez a furcsa élvezeti cikk Európa-hódító útjára. A dohányt eleinte legtöbb helyen gyógynövényként termeszAz utóbbi években világtéma lett a dohány, a dohányzás mint káros szenvedély: Washingtontól Párizsig, Budapesttől Tokióig erről cikkeznek tudósok és társadalmi szervek toll forgatói egyaránt. A dohányzás pedig hódít, egyre csak hódít. Nincs szándékomban e „lenni, vagy nem lenni" — szívni vagy nem szívni kérdésben se Ide, se oda állni. Honnan származik a dohány'( A semlegesség talaján inkább néhány Ismeretlen vagy kevésbé ismert dolgot emlegetek fel a dohány sokévszázados múltjából. Az előbbi kérdőjel jogos! Mert honnan is származik a dohány? Jean Nicot francia francia nagykövet 1558-ban hozta először Európába a dohány magvát. AZ ő tiszteletére kapta a dohány tudományos nevét: Nicotiane. A dohányzás elterjedése Európában Amerika felfedezése után kezdődött, és a jelenleg termesztett dohányfajták túlHajdü—Szabolcs megyei Tégla é! Cserépipari Vállalat tiazabercel téglagyárába érettségi bizonyít vánnyal és Bzéllitásl vizsgával ren delkező szállítás* előadót azonnal belépéssel felvesz. Jelentkezés i tiszaberceli téglagyár vezetőjénél. ________ (39 valósítja a svájciak régi ál- ' miit: „ablakot nyit” a tenger ! felé. Mindössze néhány órai autóúttal Svájcból el lehet majd jutni az olasz Riviérára. Az úthasználati vámot a gépkocsik nagysága alapján szabják meg. Személyautók- , nál előreláthatólag, a mére- j tektől függően 2,08—4,16 dől- , lár, teherautók és autóbuszok esetében 6,80—9,60 dollár kö~ , zött lesz. A „menekültek szentélye“ i Az amerikai hatóságok elhatározták, hogy helyreállítják Hawaii szigetén a 73 hektáros parkot, a hawaii menekültek XVI. századi szentélyét. Az 1500-as években Hawaii királya építette ezt a 3,6 méter magas és közel 5 méter vastag fallal körülvett „szentélyt”, ahová bemenekülhettek mindazok, akik megszegtek valamely törzsi szabályt, vagy vétettek valamilyen tabu ellen és ezért üldözték őket. A szentélyben a papok menedéket nyújtottak nekik és ha rövid ideig a falakon belül tartózkodtak, a menedékjog megvédte őket a büntetéstől akkor is, ha már elhagyták a szentély területét. ’ Az érdekes történelmi műemlékhez több ősi templom Is tartozik, ezeket is rekontruál- ják. tér vissza New York és Grönland érintésével. Marx és hajószemélyzete az egész úton csak olyan eszközöket használ, amilyenek valaha a vikingek birtokában voltak és kizárólag szárított hússal, hallal és sajtfélékkel, tehát „viking táplálékkal” tartja fenn magát. A viking hajó pontos mása egy 1880- ban Norvégiában megtalált X. századi „drakkarnak”, amelyet egy történelmi film számára rekonstruáltak. Robert Marx, aki egyben újságíró is, két évvel ezelőtt már áthajózta az Atlantióceánt Kolumbusz flottája egyik hajójának, a „Niná”- nnk pontos másán. « Elkészült a Szent Bernát-hegyi alagút A tervek szerint március 19-én fogják ünnepélyesen átadni a forgalomnak az 538 kilométer hosszú alagutat, amely közvetlen gépkocsi ösz- szeköttetést teremt Olaszország és Svájc között a Szent Bernát-hegyen keresztül. Szakértők szerint az alagúton évente 300 ezer gépkocsi, vagyis naponta átlag közel ezei fog áthaladni. A 14,4 millió dolláros költséggel megépült alagút meg
