Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
A tizennegyedik zárszámadás Szurkos Gábor, Scbrankó András és Biri András a szövetkezet alapító tagjai közül. A kis csibéknél Titkó Sándorné és Kiss Józsefné dolgozik. Idén 60 ezer naposcsibét nevelnek íel, amelyből terv szerint 580 mázsa pecsenyehúst kívánnak értékesíteni. Ez több, mint kétszerese az elmúlt évi értékesítésnek. kirrtettel hallgatják közös már meghaladja a 13 miöiő tetteik szép eredményeit, forint értéket hogy már háromszor nyerték És most hagyjuk a beszá- el a Minisztertanács ván- mólót és vessünk pillantást dorzjászlaját esetenként 35 a fiatalok helyzetére. A tag- ezér forinttal, okleveleik van- Ságnak több mint egyharma- nak. Számok röpködnek a dát teszik ki a 25 éven al»Egy község az orvosért igent mond a járás, a megye, csak a minisztérium véleménye hiányzik Már évek óta azon fáradoznak, a nyírvasváriak, hogy a községet önálló orvosi körzetté szervezzék. Hisz gyakran előfordul, hogy gyors orvosi beavatkozásra lenne szükség, dehát az orvos Nyírbátorban van... Már a jelölt is megvan — Mint orvosi körzet Nyírbátorhoz tartozunk — mondja a tanácselnök. Hányszor előfordult már, hogy éjjel költöttek fel a telefon miatt, mert sürgős segítségre volt szükség. Ilyenkor perceken múlott egy-egy ember élete-. Dr. Szabó Antal hetenként kijárva tart rendelést a betegeknek. Becsülettel igyekszik munkáját végezni — így vélekednek felőle az emberek. De korántsem nyújthatja azt, amit egy ott élő orvos tehet a dolgozókért Ez érthető is. Éppen ezért merül fel az a gondolat: nem lehetne-e Nyírvasvárit önálló orvosi körzetté szervezni? Ha figyelembe is vesszük megyénk orvosi problémáját, sok körülmény amellett szól, érdemes napirendre tűzni. Papp György, a községi tanács elnöke ezt mondja: — Eégi problémája a községnek az orvosellátás. Már eddig is sok áldozatot hoztunk, hogy a község régi kívánságát teljesítsük. A tanács jelenleg községfejlesztési alapból 320 ezer forintot tud biztosítani orvosi lakásra és rendelőre. Sőt —, ha szükséges —, néhány hét és az orvos beköltözhet a lakásba. — Gondoltak-e valakire? — Igen. Levelezésben vagyunk Molnár József debreceni orvostanhallgatóval — most fog végezni —, aki szívesen vállalná Nyírvasvári orvosi ellátását. Arra is hajlandók vagyunk, hogy a más helyen kifizetett ösztöndíját visszafizessük. A falu lakói minden áldozatot válalnak, , csak orvos legyen... T A Bt LÁSZLÓ: Kaíiawt beszélnek Gfóagyarország s 1964. február 2. Első szempont: a fogyasztók lírAm/n GONDOSABB TERMÉSBECSLÉS, IgCIiyt; FELKÉSZÜLÉS A MEZŐGAZDASÁGI ÉVRE Acél Béla elvtársnak, a MÉSZÖV elnökének nyilatkozata sok problémát okozott a járulékos beruházások hiánya. Tárolók, raktárak létesítése elengedhetetlen a termelőszövetkezetekben, mert hiába vannak a központi tárolók, ha a hajnalban szedett zöldáru a tűző napon elfonnyad a délelőtti szállításig. ide tartozik a göngyöleg probléma is. Enyhítene a gondokon, fia a közös gazdaságok házilag gondoskodnának szedő göngyölegről. így a szállító ládák cseréje meggyorsulna, de megtakarítást jelentené a tsz-eknek is, melyek jelentős összegeket fizetnek betétdij- ként és a szedés közben megrongálódott, megsemmisült ládákért. Egybe vetve tehát, az, áruk feldolgozását, (válogatás, osztályozás, csomagolás) valamint a raktározást a szövetkezetekben kell biztosítani. Ebben az esztendőben ismét jelentős feladat hárul felvásárló szerveinkre. Megyénk árufelvásárlási terve 22—23 ezer vagon, ebben 12 ezer vagon burgonya, hat és félezer vagon alma szerepel, a többi zöldségféle és vegyes cikk. Ez a terv nem sokkal kisebb a tavalyinál. Körültekintő felmérés előzi meg a termeltetési szerződések megkötését. Csak a szükségleteknek megfelelő mennyiséget kötik le a felvásárló szervek és szerződés nélkül csak úgy vesznek át árut, ha annak piacot is tudnak teremteni. Különösen vonatkozik ez a paprikára, a paradicsomra, a tökre, a zöldbabra és a nyárikáposztára. Kapcsolatainkat meg kell szilárdítani a termelőszövetkezetekkel. Nagyobb gondot fordítunk ezután a háztáji gazdaságok árutermelésére. Egyrészt a konyhakertek oen minden család termelje meg a maga szükségletét, másrészt vigyenek árut a helyi piacra is. Demecseren, Kéken kúposaiét, Vasmegyeren, Tiszaviden zöldséget, a nyíregyházi részeken újburgonyát, — tehát a tájjellegű árukat — központi ellátásra is termeltetni kell a háztáji gazdaságokkal. Természetesen vonatkozik ez a tojásra, baromfira és egyéb cikkekre is. A háztáji és szórványgyümölcsösök növényvédelme is az fmsz-ekre vár. Hogy ne csak pá’inka legyen a szatmári szilvából, ebben az évben aszalókat létesítenek az fmsz-ek, mert az aszalt szilvának is van piaca, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Hogy idejében felkészüljünk a nagy • munkára, már ebben a hónapban megkezdjük felvásárlóink, áruátadóink képzését. Az egyhetes tanfolyamokon résztvesznek a tsz-ek áruátadói is, hogy tanuljanak meg egy kicsit kereskedni is termelőszövetkeaeteinkben. tünk, e mennyiséghez kaptunl göngyöleget, én a szállítást 1 eszerint készítettük elő. Végű mégis több mint tízezer va gonnyi mennyiséget kellettét vennünk. Az ez évi felvásárlásra val< felkészülés során fokozottabb gondot kell fordítani a szedés és a szállítás összehangolására, folyamatosságára. Körültekintőbb munkaszervezéssel elsősorban a termelő- szövetkezetekben kell úgy elosztani a rendelkezésre állt munkaerőt, hogy ide j éber kezdjék meg a szedést és az érés szerint, folyamatosan végezzék ezt a munkát. Ezzé egyrészt elkerüljük a szállításra váró áru torlódását, másrészt a minőségre is kevesebb kifogás merülhet fel. Itl ismét a múlt évi tapasztalatokra hivatkozhatok, mert előfordult, — hogy csak' a leg- gyakorfbbat említsem, —hogy túlérett almát és paradicsomot kellett átvenni. Azl ilyen minőségű alma exportra már nem küldhető, mert .szállítás közben tönkremegy, es ugyancsak ki veszi meg a túlérett, megpuhult paradicsomot? Felvásárlóinknak mindenek előtt a fogyasztók igényeit keli szem előtt tartaniuk az átvételnél, akár külföldi, akár belföldi piaci értékesítésre kerül az áru. £zt az idén még hatványo- äottabban kívánjuk betartani. A múlt évi zöldség és gyümölcsfelvásárlás során igen A földművesszövetkezetek 1.964. évi feladatait, valamint az fmsz-i sziervek ez évi fejlesztési és beruházási programját tárgyalta két napig az Országos Földművesszövetkezeti Tanács. Megyénk képviseletében részt vett a tanácskozáson Acél Béla elvtárs. a MÉSZÖV elnöke. Megkértük, mondja el, milyen feladatok várnak a megye földművesszövetkezeteire, fmsz-i szerveire a tanácskozáson elhangzottak értelmében? — A szabolcsi földművesszövetkezetek elmúlt évi fel- vásárlási munkáját pozitívan értékelték. Az ősz folyamán 25 ezer vagon árut, burgonyát, gyümölcsöt, zöldséget és egyéb vegyes cikket vásároltunk fel. E mennyiség nagy részét, mintegy IS ezer vagon árut október közepéitől, november végéig, tehát hat hét alatt vettük át és szállítottuk el. Hogy ez sikerült, ez a jó szervezettségnek, nem utolsósor- oan a kedvező időjárásnak köszönhető, hiszen november végéig zavartalanul dolgozhattunk. De nem számíthatunk i mindig hasonló időjárásra. Ezt I is figyelembe kell vennünk, i amikor az elmúlt évi munkánk eredményeit és problémáit mérlegelve készülünk fel az idei felvásárlási feladatok végrehajtására. Mindenek előtt fontos, hogy a termésbecslés megalapozottabb legyen. Az elmúlt évben például 8000 vagon almatermést jelentet- i András, Szurkos Gábor és Biri András mellett hosz- szan lehetne sorolni azokat, akiknek nemcsak az az érdemük, hogy szeretettel nevelik az utánpótlást Ennél több van vállukon. Tapasztalt gazdák, jó szakemberek kezében az irányítás. Éppen ezért nincs elhanyagolva a Ság vári ban az idősebbek megbecsülése sem. Egyik formája ennek a hűségjutalom. A megbecsülés jelét mulatja még a fizetéses szabadság, üdülési lehetőség, betegség esetén segítségadás, de adott esetben nyugdíjkiegészítés is. A gondosan összeállított beszámolót hallgatva nem unatkozott a közgyűlés. Elégedetten vették tudomásul, hogy munkájuk nyomán erősebb lett gazdaságuk. Ided tervük még szebb e redmé- nyek lehetőségeit tűzi célul, s minden adva ahhoz, hogy ezeket valóra is váltsák. Hammel József. . forint jutott. Mennyi odaadás,- munka rejlik ebben a négy ■ és fél millióban, pedig ez : még nem is minden, több : min* egymillió forinttal nö- vélték a közös alapot, amely Mintha KISZ gyűlésre cseppent volna be, úgy érz magát a vendég a nyíregyházi Ságvári Tsz évzáró közgyűlésén. A nagyterembe! fiatalos derű vibrál. Kiegyensúlyozott jómódú családo alkot az 1520 holdas gazdaság. A tagok 35 százaléka 2í éven aluli. Ünnepélyesen hangzik Horváth János elnök beszámo lója —, az emelvényen, vendégek, meghívottak, de nincs távolság elnöki emelvény, s hallgatóság között, tiszta te hogy önálló orvost kapjanak. M egérdemelnék. „Foglalkozunk az üggyel" Dr. Moskovits Károly, a megyei tanács egészségagyi osztályának vezetője ezt mondta: — Már régebben foglalkozunk Nyírvasvári orvosi problémájának megoldásával. A legfőbb akadály az, hogy nem éri el a 2500 lelket. (2300). Ennek ellenére az üggyel tovább foglalkozunk. Figyelembe vesszük a községnek azt a nagy áldozatát és energiáját, amelyet a falu orvos problémájának megoldásáért tesz. Amennyiben a minisztérium hozzájárulna, mi csak örömmel üdvözölnénk. Mi pedig az Egészségügyi Minisztérium figyelmébe ajánljuk. Bálint Lajos A járási tanácson érdekes vélemény alakult ki— mondták többen is a tanácsházán. Inkább Nyírbátorban szerveznek még egy új körzetet, mint Vasváriban... Mi a véleménye erről dr. Rajtik Jenő járási tiszti főorvosnak? „Megérdemlik" — A nyírvasváriak kérése jogos, a magam részéről teljes mértékben támogatom — mondja határozottan. — Válóban felmerül egy olyan gondolat, hogy Nyírbátorban szervezünk egy új körzetet, de véleményem szerint jelenleg ez nem indokolt. Ugyanis, ha Nyírvasvárit ónálló körzetté szervezzük, egy orvossal többet nyerünk, mert körzetbővítéssel nagyszerűen elláthatják feladatukat így jól járna Nyírbátor és Nyírvasvári is. A község sok áldozatot hozott azért, tünk dicséretet felettes szer- veinktől is. — ön tökkcliitött. — Ha meggondolja, na&f dolog ez. Alig van jobb érzés, mint kimondani azt, ami a szivünkön fekszik. Maga is élvezi, ugye? — ön iökkelütőtt. — Hát nagyon köszönöm. Ha azt tapasztalná, hogy nyíltságát bárki is rossznéven veszi, szóljon csak nekem, de azonnal. A szabad bírálat jogát mindenáron biztosítani fogom. — ön tökkelütött. — A viszontlátásra. Csák így tovább. — És... lesz valami változás a vezetés módszereiben? — Ne legyen telhetetlen. Érje be azzal, hogy nem kell köntörfalaznia. [ — Mit lehet ezen nem érteni? Biztosíthatom, hogy értettem. Csakhogy minilunk nem fojtják el a bírálatot. Az a meggyőződésünk, hogy a, beosztottak és a vezetők között nincs helye a köntörfalazásnak. — Ön tökkelütött. — Jó, jó, értem. De lát rajtam valami elváltozást? Eltorzult az arcom? Villog a szemem? Figyelje meg az arcizmom. Rebben? — Ön tökkelütött. — Vannak vállalatok, ahol a legszerényebb bírálatért fegyelmi jár. A mi nézetünk az, hogy a dolgozókat inkább bátorítani kell a szókimondásra, mint büntetni érte. — ön tökkelütött . — Ezér hatja át az egészséges szellem a mi munka- értekezleteinket. S ezért kap— Tegnap este clalvás előtt sokat gondoltam önre. — Milyen szempontból? — Hát, hogy milyen ember ön tulajdonképpen. — S mire jutott? Milyen ember vagyok? — Tökkelütött. — Sejtettem. S ezt igy a szemembe mondja? A felettese vagyok! — Attól még lehet tökkelütött. — Ez nem kétséges. Remé- i lem, nem tart attól, hogy ban- I tódása lesz emiatt? — Nem. Erre nem is gon- ■ doltam. \ — Na, látja. Más főnök megtorolná a sértést. De nálunk senkinek sem kell véka alá rejtenie a nézetét. — ön tökkelütött. , — Miért ismétli? — Azt hittem, nem értette. A Ságvári Tsz. tehenészetében 58 fejősállattól több mint 175 ezer liter tejet fejtek az elmúlt évben. Pontosabban 3927 liter volt az egy jószágra eső átlag. A tehenészetben dolgozik Laczják András is, aki alakulásától tagja a szövetkezetnek. Sak. A Ságváriból nem 1 vágynak elmenni a lányok, legények. Szépéül, jólöltözöt- ’ tek, kisebb fajta divatbemutatót képez jókedvű társaságuk. Ragaszkodásuk könnyen magyarázható. Megbecsülés, , rendes kereset, elegen edő lehetőség munkára, tanulásra, szórakozásra egyaránt. Rendszeresen kapnak előleget, sót a hetet végigdolgozó if- j jú brigádtag rendkívüli előlegként 50 forint; zsebpénzt kaphat szombatonként. Szórakozásukhoz klubszoba, zenei felszerelés, televízió, biliárd, társasjátékok állnak rendelkezésre, s jóidőben számos kirándulást szerveznek. A közgyűlés előtt négy fiatal felvételi kérelme van. A Huszár Erzsébet vezette ifjúsági szocialista brigád hálás a gondoskodásért. Jó egységet alkotnak, külön területen és forintra megsza- ; bott terv szerint dolgoznak eredményesen. A múlt évben közel másfélszeresére teljesítették feladataikat. Sóvári Lajos, Schramkó, levegőben,. tonnák és millió 1 forintok hangzanak, ám nincs 1 teljes csend a teremben. 1 Egyik-másik idősebb bősz- 1 szankodik is a nevetgélő gye- 1 rekek miatt, dehát a szépen j öltözött, már az esti táncra j gondoló fiatalság nem sokat : gondol most a számokkal, s _ még kevesebbet tud róla, mi- ‘ lyen nehéz is volt 1950-ben . A leggyengébb szövetkezetek közé tartoztak akkor, s folyamatos javulás 1957-től mérhető. Azóta átlag 50 forintot ért egy munkáegysé- gük. Mostmár elismerik, di- : csérik a vezetőséget azért, hogy állandóan kereseték és ma is keresik, alkalmazzák azokat a megoldásokat, melyek, számolva a tagság erejét, felkészü.tségét munkai szeretetét, a legjobb eredmények elérését biztosítják. 1961-ben újszerű bérezésre, forint elszámolásra, munkadíjazásra tértek rá. Ez jól bevált. 1963-ban 4 millió 619 ezer forintot keresett a nagy család. Egy tagra pedig 24630
