Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Az országgyűlés pénteki ülése e tettükkel is a nemzetközi helyzet élezésére töreked' tek. « Céljukat nem sikerült megvalósíts niok, mert ezt egykönnyen nem teszi lehetővé a mai világhelyzet, amelyben az erőfölény, a béke, a szocialista világrend, a Szovjetunió oldalán van. Véleményünk szerint az Egyesült Államok népének érdekét is az szolgálná, ha az új elnök megfelelő realitással vonná le a következtetéseket a világ mai helyzetéből, amely pa- rancsolólag írja elő a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezését. A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1902. októberében az amerikai imperialisták által provokált kari b-tengeri válságot a kubai kormány és a nép, egvütt a Szovjetunióval és a világ haladó erőivel, a béke javára, a békés esvmás mellett élés alapján oldotta meg, voltak; akik azt gondolták, hogy ez visszavonulás, behódoiás, sőt mi több, árulás. Nos, az azóta eltelt idő fényesen igazolja, hogy a karib-tengeri válság megoldása nem visszavonulás. hanem lényegében előretörés volt, ami biztosította a békét, s ugyanakkor megszilárdította Kuba nemzetközi helyzetét is. Fidel Castro eív- társ moszkvai útja újabb bizonysága a fiatal Kuba? Köztársaság szilárd belső és külső helyzetének. A forradalmi K ti irt. a sza- eializrmis erős szigete a nyugati féltekén: függetlensége, népének szabadsága mellett ott ál! a hatalmas Szovjetunió és s szocialista világrendszer, ez pedig legcffzhetetlep erő. Kuba megítélésében a jó* zanabb szemlélet utat tőr a kapitalista világban is. , Több tőkés ország fokozni óhaltia kerenkedelmi kapcsolatait Kubával, Az Égvesült .AHámok által kikénvszerített gazdasági blokádon Kuba kaput nyitott. Ez is bizonvítía. hogy az élet realitásai elől nem lehet kitérni, a jövőben minden b'zonnyal eevre töHb tők«- állam tényként •'reezi tudomásul a szocialista Kuba léiét és teremt vele kezocriredelmi, gazdasági kapcsolatokat. Töredezik a nyugati izolációs politika A napokban a Kínai Nép, köztársaság és a Francia Köztársaság közös közto- ményben bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. A Kínai Nériköztár°'as4g me«»>ljiV,,lfl_ sátől kezdve a nemzetköz! politikai élet egyik lesfonto- . sa.bb tényezőié. Fi ismerésévé! a Francia Köztársaság kon. máoya ésszerű lépést tett. A nemzetközi hrivzetnek ez a fontos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részévei, közöttük a. világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hosszú időn át folytattak, örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság nagy Sikerének. Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Népköztársaság jogainak helyre- állítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Váltó- satlanul valljuk, hogy a vi- á gszervezet; csonka marad ás nem lehet a béke teljes ártékű őre mindaddig, amig lem foglalta el ott mesril’etö ielvét a Kínai Népköztársaság. A Kínai Népköztársaság elismerése a Francia Köztársaság részéről még é'e- sebb fényben mntatia meg a mai nyugatnémet politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. (Folytatás a 3. oldal««.» hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Változatlanul valljuk: a szocialista Magyarország &3 a semleges Ausztria, mint két szomszédos állam, példát mutathatna a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellet élésében, a kölcsönösen előnyös, gyümölcsöző gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésében. Úgy gondoljuk, hogy ennek elérésére államközi kapcsolatainkat ma már magasabb érintkezési formákkal kell he’yettesítem. Ugv ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalásaik kezdődjenek. Gyarapodnak a béke erői — Az elmúlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség — a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest eny- fetüt a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatták fcMegháborús tevékeny sáriikét. Javult a nemzetközi helyzet, erősödött az a szellem, amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontosságú lépés volt a • moszkvai részleges atemcsend- etryezmény, amelyhez •— egész népünk akaratát kifejezve — a Magyar Nép- köztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás > született, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mesterséges égitestet az űrbe. Fzekét megá'lapodásolkat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irápvába. Hasonlóképp üdvözöljük a tizennyolcadik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjába álló akadályok elhárításának megtárgyalására nemzetközi konferenciát hívott egybe. Úgy véljük, ez is előmozdítja a népek közötti jobb megértést, segíti a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmet és ezáltal is csökkenti a háborús vesző’yt. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befolyásos imperialista érdekkörök és csoportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációktól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, háborús ‘veszé’vek- kel terhes tengereken tartsák. Ilyen provolra+ív merényletnek esett áldozatul az ügyesül t Államok fiatal elnöke is. John Kennedy az Egyesült Ál’amok elnöki széfében természetesen az amerikai monopóltőke alapvető todekeit védte, s az Egyesült Államok politikai céljait akarta megvalósítani. De felismerte, hogy a régi módszerekkel és eszközökkel az Egyesült Államok sem lolytathatja ' politikáját, mert '"v világháború az Egyesült Államok pusztulását is maja után vonná. Ezért tett ; iizonyos lépéseket a vitás kérdések tárgyalások útján örténő megoldása felé, s ez i békés egymás mellett élés politikájának erősítése irályában hatott. Azok az ultrareakclás jobboldal; körök, melyek mag- gyilkolását megszervezték í lyet. Erre büszkék n> z gyünk.- Az a tény, hogy mi több- szakembert képezünk ki, a- termelés területén is annak 5 biztosítékát hordozza magá- ban, hogy a jövőben elérjük r és túlhaladjuk a fejlett tőkés í országokat. Nem elég azonban • a szakembert gondos oktató- » nevelő munkával és nagy- költséggel kiképzeni; ahhoz , is érteni kell, hogy azután i munkájukhoz megfelelő körülményeket teremtsünk s lehetőséget adjunk, hogy szakmai tudását a termelésben a legeredményesebben gyümöl- csöztesse. Sajnos, ezen a téren még sok hibába ütközünk. Nálunk gyakran a termeléstől távoleső irodába dugjál? és képzettségüknél jóvá’ alacsonyabb szintű munkával, adminisztrál gatással bizzák meg a mérnököt, a közgazdászt; az is előfordul, hogy egyetemi végzettségű embert alkalmaznak olyan munkakörben, ahol technikusra is rábízhatnák a teendőket. Az a fölény, amelyet a tőkés országok felett a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzetségüknek és rátermettségüknek levjobban megfelelő munkakörben foglalkoztatják. Külpolitikánk A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett . élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hadink nemzetközi tekinté) ye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hát éve folytatott töretlen és világos bel- és külpolitikánknak je’entős nemzetközi sikere éz. Elmúlt, s úgy gondoljuk. örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Nép- köztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egy- ! re hatékonyabbon segítik . a béke és haladás erőit világszerte. Figyelemre méltó tény az | is, hogy a nyugati országok, ( közöttük az Északatlanti Szerződés egyes tagállamamak . kezdeményezésére az utóbbi , hónapokban néhány diplomá- . ciai képviseletünk Szintje ; emelkedett. Külképviseletein- J két a magyar—görög, magyar ■ —svájci, magyar—angol, ma- ' gyarj —francia, magvar—bel- j ga, magyar—svéd viszonylat- i ba„n kölcsönösen nagykövet- , séri színire emeltük. , iKülpo’Stikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy . tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szál- , Iáit, amely hazánkat a szó- . cialista világrendszer orszá- ■) gáthoz és elsősorban a Szov- < jetunióhoz fűzik. Dolgozunk J azon, hogy még jobb. bará- f t.ibb viszonyt teremtsünk a ; Maeyar Népköztársaság és a j gyarmati rabságból felszaba- ; dúlt független állomok kö- • zött. Korrekt,. jó viszonyban j «karunk élni a kapitalista r társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal aü* országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, i Különösen Rgembe öj:lő a ; $ nagy fejlődés, amelyet a i títóbbi néhány évben a kö zépfojfú iskoláztatásban elér tüníj^Mig például az 1960- 1961-es tanévben, ötéves tér 1 vünk első esztendejében 15 ezren tanultak középiskolá ban, ebben a tanévben má 210 ezer a nappali tagozatoi tanuló középiskoHsok szá ma. Ez azt mustja, hog; lassan, de biztosan megérle lödnek a feltételek ahhoz hogy általánossá tegyük i középiskolát. Az iskolareform központi gondolata: a munkára nevelés, a munkp oktatás bevezetése az iskolákba az egész társadalom osztatlan elismerésével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típúsának a szakközépiskolát tekintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának Jelenleg azonban még jóval kevesebb szakközépiskolánk van, mint amennyit a társadalom már is igényel. A szakközépiskolák létrehozására több gondot kell fordítani. Különösen fontosnak tartjuk a mezőgazdasági szakközépiskolák feláll ítását, mert a mezőgazdaságunk erősödő gépesítése, kérni zálása és elektrifikálása, a belterjesség fejlődése, a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítések a nagyüzemi baromfinevelés, az intenzív állattartás művelt mezőgazdasági szakmunkások tíz és százezreit követeli meg. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk nyolcadik kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülönböztetést, abból indultunk ki, hogy 'társadalmunk ostftályviszo- nyai gyökeresen megváltoztak az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük. Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás- és pa- rasztfiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. Nos mii mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás,, hogy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás vagy. p ara szia származású. Csak azt kértük: olyanokat vegyenek fel, akik a szocialista társadalmi rend hívei és rátermettek a választót szakma -elsajátítására. Az idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vettek fel; 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségből! hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és» más foglalkozású sülök"1 gyermekeivel szemben korábban megvolt. Államunk változatlanul nacy gondot fordít jól felkészült, kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gvorsan fejlődik. Az idén folytatjuk a budapesti műszaki egyetem bővítését, tovább építjük a veszprémi eevete- met," a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, új épületrészekkel gyarapodik a Szegedi József Attila Tudományegyetem. Aliig van az országban o’yan egvetem, vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jellegű építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a Győri Énítőtoari Műszaki Erezetem tervezését. A szakemberek képzőében már túlhaladtuk a le.riebb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezlakosra 9 eevetemi hallgató jut és ez a7? jelenti, hogy hazánk a nemzetközi ösz- szehasonhtásban az első öt ország között foglal he-azággal, Csehszlovákiával és .jelentős . »megállapodásokat kötöttünk velük az ipaii és VffiMPÖ ea^wHBfedésról. ' ... .píthatjul a KG5>T- ben ^tnöFB'íö országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több o’dalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos cé’hoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szoc’a’ista nemzetközi munkám elosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyös nemzeti érdekeink szempontjából, elősegítik iparunk , és egész népgazdaságunk fejlődését. Már a nyugati hírharsonák is rájöttek; hatástalanul puffo-gtátják frázisaikat arról, hogy a KGST miatt (nemzeti iparunk háttérbe szorul. Kénytelenek voltak frontot változtatni, s ma már nem az együttműködést. a munkamegosztást támadják, hanem éppen ellenkezőleg a lassúságot vetik a KGST szemére. Szembeállítják ezzel azt, hogy a Közös Piacban — úgymond — az együttműködés jobban és gyorsabban feilődik. „Jóakaróinkat” arra kérjük; ne fájjon a fejük a mi együttműködésünkért; Ezeknek a toliforgatóknak — ha akarnának— volna mit írniok a Közös Piac tagállamainak olykor viharos összeütközéseiről! A szocialista országok gazdasági együttműködése él, . virul és egyre gyorsabb ütemben fejlődik! Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 27 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem ’98 milliárd dollárjából 54 milliárd dollár a közvetlen katonai kiadások összege. A New York Times január 22-i száma közli az úgynevezett költségvetési dollár ábráját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden dollárjából 62 cent jut a közvet' en és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent az egészségügyi és szociális kiadásokra. A New York Héráid Tribune című amerikai ; lapban jellemző karikatúrát láttam; töpörödött, beteg kinézésű öreg Ä1 egy becsukott ajtó előtt, hátán felirat; orvosi segély az öregeknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható,: „Erről az ülésszakról önt kitiltották; dr. kongresszus önt csak jövőre fogadja”. De nagyon is kétséges, fogadja-e vaipha is ez az amerikai kongresszus j a betegeket. a munkanélkülié- < két, az iskolás gyermekeket. . Amíg a költségvetés nagyobb 1 ihászét fegyverek gyártására j fordítják —, aligha. j A mi idei költségvetésünk ] javítja a megnövekedett ' egészségügyi és szociális . igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. J Iskolapolitikánk < Nemrégiben volt két éve 1 annak, hogy az országgyűlés ' elfogadta az új iskolatör- : vényt, .»amelynek megvalósítá- , sa folyamatosan halad elő- 1 re. Iskolapolitikánk' változat- ! lanul azt a célt szolgál- * ja, hogy minden gyermek elvérezze az általános is- ' kólát, s minél többen ta- ■ nuljanak tovább középiskolában, főiskolákon és egyetemeken. Az idéító*, ^ezőgÉzáasági termelés J| terv szerint 5 százalékkal “nöG^pjgitete Ez reális céltótűzésTa^raHplmp* zőgazdaságunk jelenlegi Hnya- gi-technikai színvonalával, munkaerő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát — de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! Bár a földeket még hó lepi, a munka a mezőgazdaságban sem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos még nagyon sok helyen a szabad ég alatt tárolnak. Már most pontos tervekét kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka ha eljön az ideje zökkenő nélkül folyjék. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra, — hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva — idejében készüljenek fel a tavassá mező- gazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkára már a, zárszámadási közgyűléseken meg kell kezdeni. Gyors ütemben fejlődik a szocialista országok együttműködése Az idei népgazdasági terv a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot , irányoz elő — hangsúlyozta , Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenki elismeri — mondotta , — de a gyakorlati megváló- : sít ás korántsem könnyű. A beruházások elosztásánál a j helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhetők olyan törekvések, hogy a . népgazdaság beruházásokra fordítható tartalékait szét- 1 forgácsoljuk. Ennék pedig ] mind a helyi, mind az orszá- < gos érdekek' védelmében, — nein szabad teret engedni. . Beruházási politikánk leg- , fontosabb célja, hogy a 1 folyamatban lévő létesít- 1 menyeket gyorsan befejez- ( zék és üzembe helyezzék. c Ezért az idei tervévben í az értékhatáron felüli be- . ruhazásokra biztosított 1 eszközök 90—95 százaié- \ kát a folyamatban levő £ beruházások befejezésére x kell összpontosítani. E , < Gazdasági életünkben egy- .‘ re növekvő a jelentősége a * Kölcsönös Gazdasági Segítség * Tanácsába tömörült államok 5 között egyre jobban elméiyü- * lő nemzetközi munkamegosz- £ tusnak. Tavaly megkezdte 1 működését a Barátság kőolaj- { vezeték, a rajta keresztül ' hazánkba áramló kőolaj or- 1 szagunk energy améri egének egyik legfontosabb tényezője., Eredményesen működik *a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGST országok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a tagországok közös vasúti tehervagon park- £ jának létrehozásáxól szóló t egyezmény.. Ezeken kívül- az elmúlt évben fontos két old a- s lú tárgyalásokat folytattunk a j Szovjetunióval, Lengyelor2 ^íífagyararszág (Folytatás m 1. oldatról) 1964. február 1.
