Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

Az országgyűlés pénteki ülése vV alter Ulbricht elvtárs, a met Demokratikus Köztár- aág Államtanácsának el- <e, nemrégiben nagyfontos- ;ú' javaslatot tett a Német ivet.ségi Köztársaság kan- lárjának: a két Németor- ig mondjon le az atom- íyverek gyártásáról, be- •rzéséről és tiltsa meg, hogy ü letéti ilyeneket átlomá- itaasanak. A kancellár a sasiatokat még csak át sem tte. ■ Világos fehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a re- ilitasokto! elszakadt politi­kát folytat ilkor nem akar tudomást nní a szomszédságában le- , bíztatóan fej’ődő, erős, iverén államról, a Német •mokratikus • Köztársaság- i, amelynek nemzetközi ziciói erősödnek. A Német imokratikus Köztársaság éról, erejéről, fejlődéséről lom ást nem venni — poli- ai vakság jele. A német nép és 3 béke lekét az szo’gálná. ha a ’met Szövetségi Köztársa- g vezetői nem ezen az úton -mának. Mi arra törekszünk gy a Német Szövetség! iztórsaságsal is a békés vmás mellett élés alapián ikítsuk kapcsolatainkat, mek szellemében kötöttünk íeállaoodást kereskedelmi rende11ségek kölcsönös fél­utasáról és 3 kereskedelmi rgalom bővítéséről. Ezen úton haladva látunk lé- tőségét kapcsolataink tö­bbi bővítésére. A békés egymás mellett és politikáiénak érvényre tását szolsália Hruscsov 'társ javaslata, am el ve ^ a lág állam- és kormártyfői- z intézett a területi és ha- rviszályok békés, fegyveres 'vetűzéseket kizáró megol- isára. Bár a m3 meglevő terö’etl hötárvi szál vök jellege' kű- ntyfeő. bár vonnak még el- •nrPofct, nemzeti függetlensé- iktől megfosztott nének, nelyékhek szent, joguk. hogy ha" másként nem megy, — eyvérek vívják ki szabad­ijukat, Hrnscsov elvtárs javaslata alk ’lm.s arra, hogy meg­szab'dí tea a világot a há­borús fes-ü’tséeek s«k for­rásától é« megerősítse a békét. A Magyar Népköztársaság n-mánya üdvözölte a Szov- ítunfó kormánvának újabb vaslatait és kifejezte egyet- fését azokkal. A javasolt emzetközi egyezmény egy- eesifc á Magvar Néoköztár- ?ság . “külpolitikai törekvő­ével; kormán vünk a masa IszérŐT kész minden szüksé- 3S lépést megtenni, amely- •el elősegítheti az egyezmény legkötését. MeggvŐ7őd<-süok. ogv a kormány állásfogialá- i, amely az országgyűlés Hal meghatározott külpoli- kánk szellemében fogant, épviselőtársairn helyes’ésé- el és egyetértésével talál- ozik. A nemzetközi helyzet fon- » vonása, hogy a gyarmati mdszer felbomlása erőteljes jptekkel halad előre. Nemré- iben üihbb független álla­pokat üdVöziölh ettünk: Ke­yát és Zanzibárt. A gyar- latosftók természetesen nem zívesen válnak meg a jogia­mul bitorolt birtokaiktól, s ;atonai erők alkalmazásától em riadnak vissza, ha arról •an szó, hogy volt gvarma- aikori fenntartsák uralmukat vagy legalább befolyásukat. Mdniok kell azonban, hogy t Zanzibári Népköztársaság, vagy más független állam catena! fenyegetése ma már íem vezet eredményre; Mindazok a népek, ame­lyek képesek kivívni sza­badságukat és független­ségüket, meg is tudják azt védelmezni. Azt is tudniok kell, hogy a szocialista világrendszer és a világ haladó erői ebben a küzdelemben a nemzeti füg­getlenségüket kivívott, azt védelmező népek mellett van­olytatás a 3. oldalról) Ezért is elítéljük az Észak- atlanti Szövetség tagállamai­nak Ciprus szigete ellen tervezett katonai interven­cióját. Úgy véljük, hogy a ciprusiaknak maguknak kül­ső erők és főként külső fegy­veres beavatkozás nélkül kell megoldani problémáikat a nemzeti függetlenség és Cip­rus népeinek barátsága javá­ra. Csökkentőik a honvédelmi kiadásokat A nemzetközi helyzet to­vábbi enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalmi genfi leszerelési érte­kezlet. Korábban ez a testü­let mázsányi papírhegyet ter­melt, de érdemleges ered­ményre nem jutott. A szocialista országok részéről a jóakarat­ban itt sincs hiány: elég csak arra emlékezni, hogy a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának decemberi ülésszakán egyol­dalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat. A Ma­gyar Népköztársaság kor­mánya — mérlegelve a nem­zetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddi g elért fo­kát — szintén lehetőnek tartotta hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv ki­dolgozásakor erre az évre korábban meghatároztunk Mi azt szeretnénk, ha mi­nél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fil­lért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az .óhajunkkal még parlamen­tünk katona képviselői is egyetértenek, ők is könnyen találnának maguknak helyet a békés termelésben. Re ezt ma még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őrködnünk fegyveres erőink harckészségén, amíg az impe­rialista hatalmak részéről há­borús veszély fenyeget, amíg a békéért harcoló erőknek nem sikerül kivívniok az általános és teljes leszerelést. Ha a nyugati hatalmak a szocialista országokéhoz ha­sonló jó szándékkal küldték el képviselőiket Genfbe, újabb lépésekre van lehetőség az általános és teljes lesze­relés útján. Erre kiváló alkalmat nyújtanak azok a javas­latok, amelyeket a Szov- ,iefutnió képviselője az értekezlet elé terjesztett — hanesúlvozta a szónok, majd így folytatta: Közel a szocializmus teljes felépítése A szocializmus teljes felépí­tésének munkája ma elsősor­ban termelő, gazdasági, kul­turális és tudományos tevé­kenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szerve­ző-nevelő munka, a pártszer­vezetek, az állárgi- és a tár­sadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy má­sodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tö­megek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével old­hatjuk meg. Helyes és jó dolog a pré­mium és a nyereségrészese­dés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgo­zóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mező- gazdasági, kulturális terveink teljesítésének első rendű fel­tétele, hogy a dolgozó töme­gek odadással. alkotó erővel vegyenek részt valóraváltá- sukban. Ez pedig nélkülözhe­tetlenül szükségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széles körű felvilágosító és szervező munkát. A párt és kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen meg­valósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen te­szik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, an­nál biztosabban és gyorsab­ban haladunk előre a szocia­lizmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növe- kedhetik népünk jóléte. Országunk fejlődése annál biztosabb, minél szilár­dabb társadalmunk egysé­ge. Az alapvető politikai célok tekintetében álta­lában egész társadalmunk egységes: megszűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az épitőmunkára fordíthatjuk. A Hazafias Népfrontmozga­lom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvalósítására mozgósítsa a dolgozó milliókat. Kállai Gyula emlékezett ar­ra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi , fordulat, amely­nek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rab­sága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére lép­tek a felszabadító szov­jet hadsereg első egysé­gei, üldözve és verve a fasiszta eJIenséget. 20 év­vel ezelőtt, 1944. decem­ber 22-én alakult meg Debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója an­nak, hogy a magyar pa­rasztság a munkásosztály támogatásával, az új, de- moktatikus hatalom segít­ségével diadalra vitte az ezeréves rört, s megkezd­te a földreform megva­lósítását. A jövő év áp­rilis 4-én ünnepeljük nem­zetünk legnagyobb törté­nelmi eseményét: Magyar- ország teljes felszaba­dni ása 20, évfordulóját. Ha visszatekintünk az el­múlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése fiat át ben­nünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzte az el’ént, a tornyo­suló millió akadályt, kijavít­va saját hibáinkat, végülis közel értünk a célhoz: a szo­cialista Magyarország teljes fe’építéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tol­mácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végre­hajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ün­nepeljük méltóképpen. Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. El­fogadva a költségvetést, kép­viselőtársaimat e nagy fel­adatok megoldására, eredmé­nyes jó munkára hivem fel — fejezte be nagy tapssal foga­dott beszédét Kállai Gyula. Dr. Altai Miklós: A terv feladatai # de reálisak A vita dr. Ajtaí Miklós­nak, az Országos Tervhiva­tal elnökének felszólalásával folytatódott. — Az 1964-es terv a nem­zeti jövedelem termelésében és elosztásában egyaránt az ötéves terv fejlődési irányá­nak egyértelmű folytatása; a termelés struktúrájának át­alakítása az eredeti célok szerint folytatódik — mondot­ta. vAz idén folytatjuk az ipari termelés arányainak átalakí­tását. így az átlagos 7 száza­léknál gyorsabban, — 10—11 százalékkal — nő a gépipar, 10 százalékkal a villamos energiaipar, 9 százalékkal a vegyipar és 15 százalékkal az építőanyagipar termelése. Dr. Ajtai Miklós kiemelte, hogy a terv az ipari exportnak a termelés emelkedésénél nagyobb, 8 százalékos növekedését irányozza elő. A fokozott cxpordeladatok velejárója, hogy azoknak az iparágaknak a terme­lése nő leggyorsabban, amelyek jellegzetes és ver­senyképes exportterméke­inket adják. Az exporttervek teljesítésé­nek fontos feltétele munká­saink mérnökeink, kutatóink, közgazdászaink, odaadó, hoz­záértő, szorgalmas munkája és a munka jó szervezése, irányítása. A műszaki fejlesztés je­lentőségéről szólva aláhúz­ta: — A fő kérdés az, hogy lényegesen lerövidítsük, gyorsítsuk egy-egy új gyártmány útját a ku­tatás kezdetétől a soro­zatgyártásig. Tapasztalataink azt mutatják ennek fő eszköze, hogy a rendelkezésekre álló szellemi és anyagi erőket rugalmasan összpontosítsuk, átcsoportosít­suk az aktuális, siker remé­nyével kecsegtető fejlesztési feladatokra. Ez természetesen azt is feltételezi, hogy csök­kentsük gyártmányaink szá­mát, szűkítsük iparunk gyárt- mányprofilját, jobban hasz­náljuk ki azokat a munka- megosztási lehetőségeket, amelyekre a nemzetközi szo­cialista együttműködés módot nyújt. A tervhivatal elnöke ezután a munkaerőgazdélkodás né­hány kérdésével foglalkozott. Rámutatott, hogy a jelentke­ző munkaerőhiány a fejlődés természetes, törvényszerű ve­lejárója. A vidéki munkaerőtartalé­kok leggyorsabb „mozgósítá­si” lehetősége, hogy a már működő vidéki üzemek ter­melését — a fővárosi üze­mek termelésének rovására — felfuttatjuk. Kézenfekvő módja ennek a géppark jobb kihasználásán kívül a két, vagy egyes esetekben három műszakra való átállás. Az újonnan alakult országos nagyvállalatok keretében kü­lönösen gyorsan és operatív módon lehet a termelést át­csoportosítani a vidéki üzem­egységekhez. A másik módszer a vidé­ki ipartelepítés és ezenbe.ül a fővárosi üzemek egv ré­szének vidékre telepítőié. Nagyobb beruházás a a mezőgazda­ságban Dr. Ajtai Miklós ezután mezőgazdaságunk elmúlt évi eredményeiről és idei felada­tairól beszélt.. Kiemelte: — Pártunk es kormányunk különös súlyt helyezett arra, hogy új szocialista mezőgaz­daságunk anyagi alapjai gyorsan növekedjenek, meg­teremtődjék a szocialista nagyüzeipi mezőgazdasági anyagi műszaki bázisa. Ennek a gazdaságpolitikai elhatáro­zásnak következtében a mezőgazdaság beruházá­sai lényegesen meghalad­ják az ötéves terv ere­deti előirányzatait. A többlefberuházások for­rását az biztosította, hogy összes beruházásunk volu­menét sikerült a tervezettnél gyorsabban növelnünk. Az 1964 éves tervet is figyelem­be véve 4 év alatt a terve­zett 142 milliárd forint he­lyett '158. milliárdóf ruházunk be, tehát 18 milliárddal töb­béi, mint' terveztünk. Ennek a többletnek kt fegen a felét fordítottuk a ■ mezőgazdaság és az élelmiszeripari beruhá­zások emelésére, ami va'óban ugrásszerű növelésnek te­kinthető. A megnövelt beruházási összegek mindenekelőtt a mezőgazdaság gépelátott- ságát fokozzák. Gyorsan nő az öntözött terület is. Eredetileg azt terveztük, hogy az ötéves terv végére 460 ezer hold lesz az öntözött te­rület. Tervünk most bizto­sítja, hogy niár 1904-ben megközelítőleg 550 000 holdat öntözzünk. Szőlőt és gyü­mölcsöt ez évben 51,5, ezer holdon telepítünk. 1964-ben összesen 1 millió 650 ezer tonna műtrágyát használ fel a mezőgazdaság, 20 százalék­kal többet, mint 1963-ban. Gyorsabban fejlesztik Záhonyi — Mint már említenem, négy év alatt módunk van eredeti terveinken felül min­tegy 16 milliárd többletet be­ruházni. Ennek kereken a fe­le a mezőgazdaság és az élel- misasripasr fejlesztését szol­gálja. A többleteket az ipar­ban mindenekelőtt a vegyi­ipar fejlesztésének gyorsítá­sára fordítjuk. Terven felül fejlesztjük a műtrágya éf a növémyvédőszer-gyártást és többleteket fordítunk a huzal földgáz hasznosítására. Jelentősen emelkednek a kfialekedés beruházása:, 'gy többek között többlet ősz- szeget fordítunk a záhonyi átrakó körzet fejlesztésé­re, a szolnoki pályaudvar bővítésére és a vasút egyéb fejlesztési céljaira. A terven felüli többletekből jelentős összegeket fordítunk kommunális beruházásokra, csatornaépítésre, lakásépí­tésre és a budapesti Metro építésére. Megyénk képviselőinek felszólalásai A vitában számosán fel­szólaltak, többek között me­gyénk három képviselője is. Dr. Kovács Magdolna Dr. Kovács Magdolna Sza- bolcs-Szatmár megyei képvi­selő a költségvetés kulturális előirányzataival foglalkozott A művelődésügyi kiadásokra szánt összegek felfelé ívelésé­ben — mondotta — annak az alapelvnek a következetes al­kalmazása érvényesül, hogy a fejlett szocialista társadalom, a virágzó szocialista népgaz­daság teljes kiépítéséhez a tömegek magas szintű általá­nos és szakmai műveltsége szükséges. Elmondotta, hogy Szabolcs- Szatmác megyében, amely a felszabadulás után nagyon mélyről indult el a fejlődés útján, a lakosság iskolázott- sági foka még alatta marad az országos szintnek. A me­zőgazdaságban dolgozó embe­rekhez két oktatási torma áll a legközelebb; a dolgozók általános iskolájában szerez­hetik meg az alapműveltsé­get, a mezőgazdasági szak­munkásképző tanfolyamokon pedig szakismereteiket gyara­píthatják. illetve korszerűsít­hetik. Szabolcs-Szatmár me­gyében mindkét oktatási for­mába évről évre többen kap­csolódnak be a termelőszö­vetkezeti tagság köréből, és ma már olyan községek is vannak, mint a 2300 lakosú Dögé, ahol minden házban van egy-egy felnőtt továbbta­nuló, és csak a dolgozók ál­talános iskolájába százhar­mincán járnak. A szakmunkásképzésről szólva hangoztatta, hogy eb­ben a tekintetben a szakokta­tók hiánya okozza a legna­gyobb nehézséget. A felnőttek oktatásához olyan előadók szükségesek, akik magas szintű elméleti tudással és ugyanakkor ki- próbád termelési tapasztala­tokkal is rendelkeznek. Fon­tos, hogy a szakmunkásbizo­nyítványt szerzett dolgozók bér szempontjából is előny­ben részesüljenek. Ezután az általános iskolai oktatás problémáit fejteget­te. Az eredményesen dolgo­zó álaiános iskola a bizto­sítéka annak — mondotta —, hogy a falunak jó mezőgazda­sági szakemberei legyenek. A fiatalokat az itt kialakult készségek teszik képessé a későbbi magasabb tanulmá­nyokra. Az általános iskolákban Szabolcs-Szatmár megyében is örvendetesen javult a tar­talmi munka, javultak a ta­nulmányi eredmények. Prob­lémát okoz azonban az év­ről évre növekvő tanulólét­szám elhelyezése. Ezért nagy gondot kell fordítani újabb tantermek létesítésére. Végül kérte, hogy a kor­mányzat a költségvetési téte­lek realizálásánál vegye fi­gyelembe a javaslatokat. Dr. Hornung Mátyás Dr. Hornung Mátyás Sza- bolcs-Szatmár megyei képvise­lő az á lattenyésztés kérdé­seivel foglalkozott. Hivatko­zott a második ötéves terv­törvényre, amely előírja, hogy a szarmasmarha-állo- mány megtartása mellett nö- ve'mi kell a tehénlétszámot és ezzel egyidőben fokozni kell a vágómarha-hústermelést és a tejtermelést. Ar. elmúlt tervidőszakban a vágómarha termelés tekintetében megsza­bott feladatot teljesítettük, de a szarvagmarha-összléíszám és ezenbelül különösen a te­hénlétszám csökkent, annak ellenére, hogy az ország majd­nem minden megyéjében a szocialista nagyüzemek szarvasmarha- és tehénállo­mánya számszerű'eg nőtt. A csökkentés tehát elsősorban a háztáji állományban követ­kezett be. Gazdasági érdeke­ink azt kívánják, hogy ennek a folyamatnak véget vessünk. Hangoztatta a képviselő, hogy a kormány sokat tett a szarvasmarha-tenyésztés érde­kében, évről évre javítja a tenyésztési feltételeket és fej­leszti az állategészségügyet. Különösen nagy jelentőségű a 3004/6' számú rendelet, amely többek között nagy kedvez­ményekkel segíti a termelő­szövetkezeti állattenyésztést. Szabó’cs-Szatmúr megyében — mondotta a továbbialtban — a múltban összesen 17 ha­tósági s 14 községi, vagy ma­gén állatorvos működött. Ez­zel szemben ma 89 állatorvos tevékenykedik. A termelő- szövetkezetek számára jelen­tős segítség a részbeni ingye­nes állategészségügyi é látás és egyes oltóanyagók terítés nélküli juttatása. Végül Örmmeú ál'npitoUa meg, hogy a költségvetés az országgyűlés korábbi ülésein elhangzott javaslatod: nagy részét figyelembe veszi. A költségvetést e’fogadta. Ezután az elnöklő Pólyák János indítványozta, hogy az országgyűlés február elsején, szombaton délelőtt 10 órakör folytassa az 1964. évi állami költségvetéséről szóló törvéhy- javariat vitáját. Az ország- gyűlés a javaslatot elfogad­ta. Az ülés 18 óra 55 perckor ért véget

Next

/
Thumbnails
Contents