Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1 oldalról) terméshozamok általában 15—20 százalékkal meghaladták a múlt évit,, . Egyes gyümölcsfélékből — körte, szilva, őszibarack — 1963-ban kevesebb, bogyósokból, kajszibarackból viszont több termett, mint az előző évben, almából pedig kimagasló termés volt. A szőlőtermés mennyisége is meghaladta az utóbbi évek átlagát. A műtrágyafelhasználés 1963-ban az ötéves tervnek megfelelően körülbelül 70 százalékkal haladta rrieg az 1960. évi szintéi, ez egy kai. hold megművelt területre (szántó, kert és szőlő) számítva kb 127 kilogramm műtrágya] felhasználást jelent. Az ötéves terv első három évében a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt az öntözött terület. 1963-ban 450 000 kát. holdat öntöztek, csaknem annyit, mint affienv- nyit az ötéves terv 1965-re előírt. Az 1963-ban beruházott mezőgazdasági gépek értéke egyharmaddal több volt,- mint amennyit, az előző évben beruháztak. Az új erő- és munkagép beruházásokkal tovább javu’t a mezőgazdaság gépellátottsága. 1963- ban a mezőgazdaság kb 9500 traktort és számos munkagépet — egyebek között 6700 t’ üítorekét, közel 1800 arató- cséolőgépet és mintegy 120,00 Silókombájnt kapott. 1963. év végén kereken 54 000 traktor volt. az országban. Az 1963. szeptember végi Állatszámlálás adatai szerint a sertések száma 7 millió voltt 731 000 darabbal kevesebb, mint az előző évi őszi állatszámláláskor. A kocaállomány viszont 55 000 darabbal több volt, mint "egy évvel korábban. A szarvasmarhaállomány 1963. szeptember végén 1 908 000 darab volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a tehénállomány 1963. évben 4.1 százalékkal csökkent. Az állomány minőségi összetéte- tele javult, nőtt a téjhozam és a tejtermelés a tehénállomány csökkenése ellenére elérte az előző évit. 1963-ban a felvásárlás kb 6 százalékkal volt több, mint az előző évben, de nem érte el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényi termékek felvásárlása 11 százalékkal a vágóállatok és állali eredetű termékek felvásárlása 3 százalékkal nőtt 1962-vel összehasonl ítva. A felvásárlás növekedése mellett a központi árualapokra irányuló kereslet is fokét zódott. A saját termelésből származó fogyasztás tóval ö csökkent. Közlekedés 1963-ban a közlekedési vállalatok összesen — árutonnakilométer alapján számítva — 8 százalékkal nagyobb teljesítményt értek él, mint 1962-ben és többet, mint amennyit' a terv előirányzott. A vasúti teherszállítás teljesítménye 6 százalékkal, a tehergépkocsiké 22 százalékkal nőtt A megnövekedett teljesítmények ellenére az év folyamán voltak szállítási nehézségek. A közlekedés a rendelkezésre álló -járműállomány és technikai felszereltség mellett nem tudta maradéktalanul kielégíteni — különösen a torlódások folytán — a megnövekedett szállítási igényeket. Külkereskedelem Külk. skedelmi forgalmunk 1963-ban jelentősen nőtt. A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 10 százalékkal volt több, ^ C^lafyardrszig 1964. január 19. mint ‘eéy évvel korábban, ezzel a külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta az ötéves-' terv első három évére tervezett előirányzatot. Ä külkereskedelmi forgalom egészének 70 százalékát.a szocialista országokkal lebonyolított forgalom tette ki. A behozatal 55 százaléka anyag és 30 százaléka gép és gépi berendezés volt. A kivitt áruk közül 34 százalék volt a gép és a gépi berendezés, 23 százaléka án„ g, 20 százaléka ipari fogyasztási cikk és 23 százaléka élelmiszer és élelmi- szeripari , alapanyag, A fejlett tőkés országokba kivitt áruk 49 százalékát tették ki a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termékei. A mezőgazdasági és áz élelmiszeripari termékek kivitele összességében is —és főként a tőkés országokba— jóval ' meghaladta az 1962. évit és több volt annál, mint amivel a terv számolt. A gépek és gépi berendezések 1963. évi kiviteli tervét nem teljesítették; BdruHázéssk— építkezések 1963-ban a népgazdaság szocialista szektorában a beruházásokra és felújításokra fordított összeg — az előzetes számítások szerint — körülbelül 12—13 százalékkal haladta meg az 1962. évit. Mind 1963-ban, mind a második ötéves terv eddig eltelt három évében együttesen a beruházások és felújítások összege- több volt, mint a tervezett A beruházások 40 százaléka az iparnak, 20 százaléka a mező- gazdaságnak jutott. Az előírtnál kisebb volt az építési jellegű beruházások és nagyobbá gépek — különösen az importgépek — beruházásának aránya. 1963-ban az építőipari vállalatok termelése mintegy 5 százalékkal haladta meg az 1962. évit. Az építőipar 1963-ban termelési tervét nem teljesítette, a második ötéves tervben az 1963-ra előirányzott szintet azonban túlteljesítette. Az építőipari termelés tervezett növelését — többek között — munkaerőhiány, építőanyag szállítási nehézségek, továbbá munkaszervezési hibák is gátolták. Az év folyamán — többek között — a következő fontosabb létesítmények kezdték meg működésüket. Az Oroszlányi Hőerőmű második és harmadik 50—50 mw teljesítményű gépegysége, a Tiszamenti Vegyiművek új kénsavüzeme, a Borsodi Vegyikombinát pvc üzeme évi 6000 tonna kapacitása, a Lenin Kohászati Művek Nagyko- vácsműve, a Csepeli Fémmű Hidegszalaghengerműve, az Ózdi Kohászati üzemek átépített 3. kohója, a Dunai Cement- és Mészmű, új épületgyár Alsó- zsolcán, a Soproni Pamptipar Vállalat Szövödéje, Mélyhűtő üzem Békéscsabán, Kenyérgyár Kazincbarcikán. Az ötéves terv első három évében több lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra számolt. Az állami építőipar 1963-ban valamivel több lakást adott át, mint 1962-ben, de lakásátadási tervét nem teljesítette. Megnyílt a SZOT hajdúszo- boszlói új gyógyfürdője, a fehérgyarmati kórház és a kaposvári kórház gyermekosztálya. Rendelőintézet épült Budapestén a XVI. kerületben, Püspökladányban, Dorogon, számos új bölcsőde, óvoda és napköziotthon építése fejeződött be az év folyamán. Általános iskola épült — többek között —- Szegeden, Miskolcon, Dunaújvárosban, Nyíregyházán, gimnázium Szentesen, Jászberényben. Budapesten. Átadták rendeltetésének az 1150 férőhelyes szombathelyi kultúrpalotát és a SZOT miskolci székházát. Rendeletmagyarázat: KineSs jjér nyereségrészesedés? Ä lakosság Sogf asstáscs, jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint 1963-ban a lakosság körülbelül 5 százalékkal többet fogyasztott és körülbelül 6 százalékkal több szolgáltatást vett igénybe, mint a megelőző év- ben,1960-hoz képest a fogyasztás szintje 9 százalékkal, a szolgáltatásoké 17 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominál keresete 1963-ban mintegy 4 százalékkal haladta meg az 1962. évi szintet. E növekedésben kisebb mértékben szerepet játszott egy rendkívüli tényező is: a, túlórákra kifizetett többiét. A fogyasztói árak színvonala 1963-ban mintegy 1,5 százalékkal álacsonyabb volt az előző évinél. Ez elsősorban abból, adódott, hogy 1963-ban a zöldség- és a gyümölcsárak jóval alacsonyabbak voltak, mint 1962-ben. A nominal keresetek 4 százalékos növekedéséből és a fogyasztói árszint csökkenéséből adódóan az egy keresőre jutó * reálbér 1963-ban — előzetes számítások szerint — 5,5 százalékkal haladta meg az 1962. évit. A foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek növekedését is figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban körülbelül 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ennél kisebb mértékben nőttek a parasztság reáljövedelmei. A lakosság jövedelmeiben nőtt a pénzbevételek és csökkent a természetbeni jövedelmek aránya. A pénzjövedel- mek növekedése tükröződik a kiskereskedelmi forgalom és a lakosság pénztartalékainak növekedésében. A kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal nőtt és minden árufőcsoportban meghaladta a tervben előirányzott forgalmat. A kiskereskedelmi forgalom tervteljesítése árufőcsoportok szerint a következőképpen alakult: Az 1963. évi kiskereskedelmi forgalom: Élelmiszerek Ruházati cikkek Vegyesipari cikkek összes forgalom 1962. évi ®/0-ban az 1963. éyi terv %-ban 106,7 102,4 106,9 105,1 111,5 104,1 108,1 103,4 1963. év folyamán az áruellátás jobb volt, mint az előző évben. A választék általában bővült. Az idei kedvezőbb zöldség- és gyümölcstermés jelentősen javította az élelmiszerellátást. Az importált cikkek közül a kávé fogyasztása ez évben is jelentősen tovább emelkedett. A ruházati forgalmon belül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a cipő, a konfekciók és a divatáruk forgalma. A nagyobbértékű iparcikkek kiskereskedelmi forgalmának növekedését a lakosság pénzbeli bevételeinek növekedése mellett a kedvezőbb hitelfeltételek is elősegítették. A tartós fogyasztási cikkek közül személygépkocsiból körülbelül 9 százalékkal, motorkerékpárból körülbelül 44 százalékkal, hűtőszekrényből körülbelül 85 százalékkal, televízióból körülbelül 21 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint az előző évben. A takarékbetétállomány az év végén 12,2 milliárd forintot tett ki. Ez mintegy 3,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjában volt. Képesség, tié^mo^a om, egészségügy és ku turáíis ellátottság Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10100 000 fű volt. 1963-bán az élveszületé- sek száma kismértékben emelkedett, a halálozások száma kisebb volt, mint 1962-ben. Ennek folytán a természetes szaporodás mértéke 1963-ban meghaladta az előző évit, A természetes szaporodás aránya azonban — elsősorban a születések kis száma folytán — továbbra is alacsony volt (mintegy 3 ezrelék.) A csecsemőhalandóság aránya (ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma) körülbelül 42 volt, kisebb mint eddig bármikor. A lakosság egészségügyi helyzete általában kedvező volt. Influenzajárvány nem volt. Az év folyamán összesen egy járványos gyermekbénulásos megbetegedést jelentették, himlőmegbetegedés is csak egy ízben fordult elő. Budapesten több, mint félmillió személy kapott himlő elleni védőoltást. A társadalombiztosításba bevontak száma 1960-hoz viszonyítva mintegy 1,3 millióval emelkedett és 1963-ban már 9,8 millió főre, az összlakosság 97 . százaiélyra terjedi; ki, a ,,tár- 'sadalonabiztosíias,'.’ Az egészségügyi hálózat fejlesztése több területen (kórházi' ágyak, szakorvosi rendelőórák, orvosi körzetek, bölcsődék, stb.) nem tartóit lépést a megnövekedett igényekkel és kisebb volt annál, mint amivel az ötéves terv 1963-ig számolt. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma három év alatt több, mint 230 000- fővel emelkedett és 1963. végén meghaladta az 1 044 000 főt. A nyugdíjasok számának növekedéséből Lo 000 főt a termelő- szövetkezetekbe tömörült parasztok teszik ki. Az 1963/64. tanévben a 6—14 éves tankötelesek 98,8 százaléka iratkozott be az általános iskolákba. Középiskolákban a jelenlegi tanévbén 385 0Ö0-en tanulnak, 15 százalékkal töb ben, mint az előző tanévben. Az új típusú szakközépiskolákba járók száma az előző tanév óta megkétszereződött. 1963/64. tanévben a 10—14 éves tanulók háromnegyed része, a gimnáziumba járóknak 90 százaléka részesül gyakorlati képzésben. Á szakmunkás-tanulóképzésben részesülő : fiatalok száma 1963-ban több, mint 150 000 fő. A felsőfokú tanulmányokat folytatók száma a folyó tanévben meghaladja a 80 000-et. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma több, mint 30 százalékkal nőtt. A kiadott művek példányszáma 1963. évben több mint 70 millió volt, 10 százalékkal több, mint az előző évben. Ezenbe- lül több, mint 4000 darab könyv, 44 millió példányban jelent meg. A televízióelőfizetők száma egy év alatt majdnem másfél- szeresére emelkedett s az év végén meghaladta a 465 000-et. Á színház és mpzilátogalók száma 1963-ban az előző évhez képest csökkent. A külföldre utazó magyarok és Magyarországra beutazó külföldiek száma jelentősen emelkedett. 1963-brm 572 000 magyar állampolgár utazott külföldre és 585 000 külföldi kereste fel hazánkat. Budapest, 1964. január 19. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIYATALi. Vállalatainknál, üzemeinknél jelenleg készítik az év végi leltárokat, ezt követően kerül sor az 1963. évi mérleg készítésére. E mérleg elkészítését a dolgozók széles rétege várja, hiszen ennek eredményétől függ. hogy lesz-e nyereségrészesedés. Gyakran merül fel vita abban a kérdésben, hogy kinek jár nyereségrészesedés és kinek nem, s hogy az ezzel kapcsolatban ténylegesen elszenvedett, vagy akár csak vélt sérelmekkel Is hova lehet fordulni. A nyereségrészesedés nem munkabér, hanem jutalom. A nyereségrészesedés elosztásának mikéntjét, módszerét minden vállalatnál az üzemi tanács dolgozza ki a Szak- szervezetek Országos Tanácsa által 66/1960. szám alatt kibocsátott irányelvek alapján. Az irányelvek szabják meg, hogy kik részesülhetnek nyereségrészesedésben, kiket lehet ebből kizárni és mely esetekben lehet a nyereségrészesedést csökkenteni. Az irányelvek érteimében nyereségrészesedésre azok a dolgozók jogosultak, akik december 31. napján a vállalat állományában voltak s ezt megelőzően legalább 6 hónapon át folyamatosan munkaviszonyban voltak. Folyamatosan ledolgozott munkaviszonynak kell tekinteni a ténylegesen ledolgozott időn kívül fizetett szabadságot, a szülési szabadságot a nem tényleges katonai szolgálatot is. Előfordulhat, hogy valakit népgazdasági érdekből az év vége előtt más vállalathoz helyeznek át. Ez a dolgozó mindkét vállalatnál jogosult nyereségrészesedésre, de természetesen mindegyiknél csak az eltöltött idő arányában. A fentiekből következik, hogy nem jár nyereségrészesedés annak, aki nem töltötte le a vállalatnál az előírt minimális időt ,de nem jogosult nyereségrészesedésre az sem, aki az év folyamán a vállalattól önkényesen kilépett, akit fegyelmi határozattal elbocsátottak, akinek a munka- viszonyét alkalmatlanság okából szüntették meg felmondással, továbbá nem részesülhetnek nyereségrészesedésben azok, akiket az év folyamán a bíróság bármilyen bűn tett miatt szabadságveszté büntetésre Ítélt, vagy akit . társadalmi tulajdon sérelmé re elkövetett bűntett miat bármilyen büntetéssel sujtoti Csökkenteni kell a nyere ségrészesedést azoknál, akii fegyelmi vétséget követtek el ha őket el nem bocsátottá! (ez utóbbi esetben ugyani egyáltalán nem jár nyereség részesedés), továbbá csökken teni kell a részesedést' igazo laílan mulasztás, vagy szám szerűen kimutatható egyé! olyan körülmények fennfor gásn esetén, amelyek a dől gozónnk felróhatok és rontot ták a válla’at termelési ered menyét. (Például szerszámtö rés, selejt stb.) A fentiekből is kitűnik hogy a nyereségrészesedés cél ja nem bérkiegészítés, hanen a dolgozónak a termelésbe! való érdekeltté tétele, anyag ösztönzése a lelkiismeretes becsületes munkára, a munkafegyelem betartására, a társadalmi tulajdon megbecsülő sére. Nincs helye sem egyeztető bizottsági, sem bírósági eljárásnak abban á kérdésben hogy: a) vállalat részesül a nyereségrészesedésben vágj sem, b) az üzemi tanács i nyereségrészesedés milyen hányadát fordítja közvetlenül i dolgozók egyéni részesedésére és c) a nyereségrészesedés: szabályzatban megállapítóti feltételek helyesek-e. Ezekkei a kérdésekkel tehát sem egyeztető bizottság, sem bíróság nem foglalkozik. Egyéb e tárgykörben felmerült sérelmével a dolgozó a veiig]at egyeztető bizottságához, de a bírósághoz is fordulhat, mely szenvelc hivatottak vizsgálni, hogy a dolgozó esetében fennállnak-« aáok a tények, amelyek alapján a nyereségrészesedés kifizetését a szabályzat értelmében megtagadták, elrendelhetik a nye- reségrésziesedés kifizetését; ha azt nem a szabályzatnak megfelelően, tehát például kevesebbet fizettek ki. Vizssgálha- (tó az a kérdés is, hogy a dol- 'gozó elkövette-e azt a terhére rótt cselekményt, amely miatt a részesedésből kizárták, illeteve annak összegét csökkentették. Az esetleges sérelmek orvost ása is tehát biztosítva van. Ahol elhanyagolták az fmsz-mozgalom íeladatait A mátészalkai FJK üléséről A mátészalkai FJK igazgatósága megvitatta a felügyeletéhez tartozó földművesszövetkezetek 1963. évi tevékenységét. Miután az igazgatóság megállapította, hoigy a legjelentősebb tervek, vállalások teljesítésében a korábbi évekhez viszonyítva tavaly folyamatosabb javulás volt, még mindig több fogyatékosság gátolja az fmsz-mozgalom erőteljesebb erkölcsi, kollektív vezetési és ellenőrzési szilár- duláaát. A VÁLASZTOTT VE- - ZETÖSÉGI TAGOK nem minden esetben tettek eleget megbízatásúknak, az irányaiként rögzített ellenőrzési kötelezettségüknek. 1963- ban például 2817 esetben kellett volna a járási fmsz-einél a helyi vezetőségi tagoknak ellenőrzést gyakorolniuk, s ezzel szemben több száz ellenőrzés maradt el. Legszívesebben központi igazgatási beosztottak, esetleg felsőbb szervek revizorai jelenlétében vesznek részt ellenőrzésben. EZ A MAGYARÁZATA annak, hogy a járás fmsz-cinek különböző egységeinél tavaly végzett ellenőrzésekből mindössze 20 százalék az, amit a helvi vezetőségi tagok teljesen önállóan végeztek el. Mint az FJK igazgatósága leszögezte: kívánnivaló van a helyi igazgatási, s a különböző bizottsági ülések szervezé) se, megtartása terén is. Nagv- ecseden például a július és augusztus. Hód ászon a szeptember hónapra beütemezett igazgatósági' ülést nem tartották mag. Még ennél is súlyosabb, szinte általános jelenség a járásban, hogy a heäyi fel ügyelőbi zottsági, t agbizott- sági ülések rendre elmaradnak. . Ezek a jelenségek — egyébb eredmények ellenére — mintegy következésképpen éreztetik is negatív hatásukat. Egyik ilyen a részjegy- és tagszervezés helyzete. Az elmúlt esztendőben 795 új tag szervezését és 58 500 forint részjegyalap növelést vállaltak a járás fö’dművés- szövetkezetei. E tervek együttes teljesítése azonban alig jutott el 60 százalék fölé. Jobb eredmény persze nem is lehetett, mert a beszámoló rámutatott, hogy egyes fmsz-i dolgozók MAGÚK SEM TAGJAI ANNAK A MOZGALOMNAK, amely lényegében részjegy jegyzési társításon alapszik, megélhetésüket érdemszerlnt biztosítja. Sőt a választott helyi vezetőségek közt Is akadtak eddig olyanok, akik nem voltak szövetkezeti tagok. A iárási igazgatóság értékelését tehát ilyen vonatkozásban i.s realitás, becsületesség jellemezte. Nem takarta el a hiányosságokat, érmen ezért jelölhette meg a továbbfejlődés útját, aminek elsődleges tennivalóját a vezetés és ellenőrzés szín ver síének emelésében. a portán belüli rendcsinálásban határozta meg. A. B.
