Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
[avaslat Kovács Imre élelmezésügyi miniszter elvtárs figyelmébe Érdemes Nyíregyházára dohánygyárat telepíteni Egy év után Mi lett a sorsa Tyúkodon a tanácsválasztási jelölő gyűléseken elhangzott javaslatoknak ‘Egész gazdaságpolitikánk gyik sürgető feladata napáinkban a mdéki ipartelepi- ési program maradéktalan ■égrehajtása. Nemcsak az aszerü munkaerő foglalkozatás, a nagyarányú munkás- ’ándorlás felszámolása indo- :olja e helyes törekvést, ha- lem a termelés gazdaságoságának szüntelen fokozása s. Ezért váltott ki általános lelyeslést a közelmúltban az i hír, hogy két éven bélül vilikre telepítik a lágymányosi >ohány gyárat. Legutóbb a ■negyei pártbizottság ülésén >olt szó erről. Nem értjeid provincionaliz- nus vádja azokat, akik kérik, logy Szabolcsba, Nyíregyházra kerüljön a lágymányosi izem. Olyan körülmények in- íokolják ezt a javaslatot, «melyekre fel kell figyelniük t telepítési döntést meghozó ;zerveknek. Ha csupán azt ekmtjük, hogy hazánk do- iánytermő területének fele Szabolcs megyében van. s íogy á talajadottság újabb ehetőségeket kínál a megyei iohányterület további növelésére, máris megfontolás tárgyát képezi az említett üzem elépítése. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, íogy Szabolcs megyében érékes hagyománya van a do- (tány termesztésének, ez az országrész bővelkedik tapasztalt szakemberekben, s az intézményes fermentálás is több, mint százéves múltra tekinthet vissza. Tíz évvel ezelőtt Nyíregyházán épült fel az a százmillió forint értékű fermentáló üzem, amely — nemzetközi viszonylatban is jó hírnevet szérzett már hazánknak. Ugyanakkor ez az üzem az év felében kihasználatlanul van. A korai, hevesi dohány szárítását is fi-, gyelembe véve az idény csupán .5—6 hónapig tart: ezután a dolgozóknak a 70 százaléka marad munka nélkül, akiknek túlnyomó része nő. Ha Nyíregyházára telepítenék a lágymányosi gyárat, a ma hosszú időn át kihasználatlanul álló fermentáló épület nagyobb hasznára lehetne népgazdaságunknak. Itt nem kellene nagy anyagi áldozattal üzemépületet emelni:; a fermentáló munkatermeibe gyorsan beszerelhetnék a gépsorokat, számottevő időveszteség nélkül folyamatossá lehetne tenni a termelést. Csupán a készáru raktár építése jelentene kiadást, amelyre ideális terület van a fermentáló szomszédságában. Közel van a vasút, nem okozna nagv gondot az iparvágány készítése. Már most rendelkezik a fermentáló azzal a villany- és hőenergiával, amely kielégítené a letelepítendő dohánygyárat is. Államunk már az elmúlt években is nagyarányú segítséget nyújtott e növényféleség termelésének felfuttatására Szabolcsban. 1963-ban 4 ezer holdra elegendő új dohánypajta készült. Az idén — jelentős állami támogatással — újabb négyezer holdhoz készítnek pajtát. Ha a dohányt a termőtájon dolgozzuk fel késztermékké — cigarettává. — milliókra rúgó szállítási költségektől kíméljük meg népgazdaságunkat. Szabolcs a letelepítést követően is ellátná alapanyaggal a hazai dohánygyárakat, hiszen a lágymányosi üzem igénye a termésnek csupán elenyésző részét teszi ki. S három műszakos munkával Nyíregyházán a mostani hoHszezon 5—5 hónapja alatt elő lehet állítani Lágymányos jelenlegi évi termelését. tey örvendetesen emelkednék az állandóan fog'a'koztatott nők száma. Nyíregyházi viszonylatban ez évek óta vajúdó probléma részleges megoldását hozná. Erről a sajátos nehézségről s a dohányfermentáló épü'etének célszerű kihasználásáról már korábban interpel'áció is hangzott el az országgyűlésen. Itt van a jó lehetőség a „válaszadásra.” Bünhődés, bűntett nélkül Átszervezés „dombrádi módra” — Tudtuk, hogy nem helyes, de ... — Veress Béla újra dolgozik A múlt év októberében pyu- lay Pálnak, a Dombrád és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága elnökének aláírásával levelet kapott Vetess Béla felvásárló. A többgyermekes családapa meg- lepétten olvasta a géppel írt sorókat: „Munkaviszony megszűntetése”. Vajon miért? A levél ezt is megindokolja: Ve-« ress Béla munkaviszonyának megszüntetésére azért került sor, mert a Földművesszövetkezetek Járási Központja igazgatóságának elnöke Szabolcsi Gyula felvásárlási üzemágve- zetöt fegyelmileg. azonnali hatállyal. alacsonyabb beosztásba, felvásárlói munkakörbe helyezte... A felettes szerv határozata tehát kész tények elé állította a körzeti fmsz. igazgatóságát. A felvásárlási munkakörben üresedés nem volt, új státuszt nem állíthattak be. Valakinek fei kellett mondani, hogy helyett biztosítsanak a fegyelmileg alacsonyabb munkakörbe helyezett üzemágvezetőnek De miért éppen Veress Bélának kelletf emiatt kiadni a munkakönyvét? Ki a bűnös? Az elnök házon kívül. Várni kell. Amíg megérkezik, Balog Istvánné főkönyvelővel beszélgettek: — A felvásárlási üzemág vezető leváltása szerintem is indokolt. Munkájában a harmadik negyedévi revíziós vizsgálat egy sor hiányosságot fedett fel: kocsiállá-pénz, szervezési hiányosság, nem oktatta ki megfelelően a felvásárlókat... — Veress Béla munkája ellen volt e valami kifogás? — Különösebb baj vele kapcsolatban nem volt. Hacsak az nem, hogy ebben a beosztásban ő volt a legfiatalabb munkaerő, csak májusban rie- rült erre a posztra. Kevés gyakorlattal rendelkezett. Kicsit nyers modorú, de igyekvő természetű. Ha több segítséget kapott volna az üzemág- vezeíőtől, még jobban is tudott volna dolgozni. Helytelen volt neki felmondani. — ön szerint mi lett volna r helyes megoldás? — Őszintén szólva nehéz eset. Az FJK igazgatóságának döntése kellemetlen helyzet elé állított bennünk :t. Adott egy létszámot, de béralapot nem. Talán a MESZÖV- vel kellett volna megbeszélni, hogy amíg rendeződik az. ügy — pár hónapra — elfogadták volna a béralaptúllc pést. Ez meg is oldódott, vrlna, m írt van egy felvásárlónk, aki sorozatos értékhiánnyal szállít, több . esetben, a göngyöleggelí sem tudott elszámolni. S ezt már . akkor is tudtuk róla): amikor az üzemágvezető leváltására sor került. Nyilatkozik a TEB Veress Béla élt a Munka Törvénykönyvében biztosított jogával, és a döntést a vállalti egyezhető bizottságnál megfellebbezte. A VEB az igazgatóság elnökének döntését hagyta jóvá. Miért? — Amikor ebben az ügyben tanácskoztunk — mondja Szabó József né, az akkori soros e.’nök — szinte valamennyiünknek az volt az érzése, hogy Veress Béla panasza jogos. Az igazgatóság elnöke azonban átszervezéssel indokolta meg az elbocsátást és ilyen esetben fel lehet mondani. — Nem gondcűtaík arra, hogy ez nem minősülhet átszervezésnek? ' Lakatos Béláné, a VEB egyik tagja válaszol — Az igazság az, hogy szép dolog, megtisztelő megbízatás az, hogy védjük a dolgozókat. Sajnos, nem ismerjük ehhez eléggé a törvényeket, rendelkezéseket. Az ülésen én felvetettem ugyan, hogy ez nem átszervezés, de különböző paragrafusokra hivatkozva „meggyőztek”, hogy az. A VEB álláspontja továbbra is az, hogy emberileg nem indokolt a felmondás... * A sértett keresi igazát A felvásárló nem nyugodott bele a döntésbe. Tovább fellebbezett a Területi Egyeztető Bizottsághoz. Az ügyet nemrégiben tárgyalták és a TEB a következő indokkal semmisítette meg az fmsz.. egyeztető bizottságának határozatát; ,„... nem lehet a doüigozó munkaviszonyát felmondani azért, hogy fegyelmileg alacsonyabb munkakörbe helyezett dolgozónak munkalehetőséget biztosítsanak.” A beszélgetésbe a közben már megérkezett Gyulay Pál is bekapcsolódik: — A TEB tárgyaláson az frnsz-t én képviseltem Egyetértek a döntéssel. Valóban helytelen volt ezzel az indokkal felmondani Veress Béla munkaviszonyát. Mentségül talán a már említett körülményeket hoznám- fel. Veress Béla munkaviszonyát azóta visszaállítottuk, nyugodtan dolgozhat tovább. Az ügy tehát a sértett részére is kedvezően zárult. Azonban a tanulságot mindenképpen le kell vonni. Nem lehet emberek somi fe'ett elhamarkodottan, ke’lő köriVte- kintés nélkül nálcát törni és az ^követett hibákért másokat büntetni! Ebben az esetben mind az FTK, mind a körzeti fm-z. de még a VEB is a könnyebbik megoldást választotta Az FJK tuiajdonképpen adott eSV létszámot, az alsóbb szervet kényszerítve arra,* hogy részére helyet biztosítson. Az igazgatóság e’nöke és a VEB — mint az a beszélgetés során is kiderült — így okoskodott: Mi megettük a magunkét. ha á TFT* másként dönt. ám legyen, fedve vagyunk. Ki előtt? Mert az igazság előtt nem! Tóth Árpád — Alkalomadtán mossák meg Verpeléti kartárs fejéi! — adta ki az utasítást az igazgató. — Már megint késve kaptam meg az összesítési... — Tessék csak rám bízni! — bólintott a főosztály- vezető, aztán tűnődni kezdett: mit értett az igazgató az „alkalomadtán" és a ,,fejmosás° alatt? — Ha kedvébe akarok járni az igazgatónak — morfondírozott. — akkor azonnal intézkednem kell. Azonnal és gyorsan. Hadd lássa, hogy én a tettek embere vagyok, aki nem odázza el a feladatokat. De mit értett fejmosás alatt? Olyan furcsán nézett rám. amikor ezt a szót mondta. Csak szidást? Olyan furcsán nézett rám: összehúzott szemmel, alulról fölfelé. Talán egy kis prémium-megvonásnak is örülne. S miért ne szereznék az igazgatómnak egy kis örömet? A névnapjára úgy sem vettem semmit... Az osztályvezető megkapta a szigorú utasítást' szidás és prémium-megvonás. Verpelétinek bűnhődnie kell. Pontosan egy évvel ezelőtt, a januári estéken a jelölő gyűlések voltak a közélet legfontosabb eseményei. Nagy aktivitással pezsgett az élet. Nem csak a megjelentek számában, hanem a közügyek iránti érdeklődésben is minőségi változás volt. Javaslatokkal, ,,út- ravalóval’* látták el jelöltjüket a választók. Tyúkodon is közel negyven közérdekű javaslat hangzott el. Egy év után megkérdeztük mi lett a sorsa a javaslatoknak. AMI MEGVALÓSULT A javaslatok többsége a termelőszövetkezeti gazdálkodás megjavítását célozta. Erről csak annyit, hogy az egy év előtti mérleghiányos tsz, most a közepesek közé küzdötte fel magát. Közvetlenül a tanácsra tartozó javaslatok sorsa nem intézhető el így egy mondatban. Az Ady-köz és az Árpád utca választói járdaösszeköttetést kértek. A 150 méter hosszú járdával, aminek építését kérték most már sár nélkül tud- ját megközelíteni a közkutat, ahonnan az ivóvizet hordja az utca. A földalapozást, a kavicshordást egy vasárnap és egy szombat délután társadalmi munkában végezte cl az utca apraja nagyja, élen a körzet tanácstagjaival. Pénzbe csak a cement és a munkát irányító mesterember díjazása került. Több utcának a víztelenítése. árkok tisztítása, bütykük betöltése mind társadalmi munkában történt. A tavaszi úthsngerezésben, boronálás- ban a termelőszövetkezet és a gépállomás is segítséget nyújtottak géppel, fogattal. AMI FÉL ÚTON: VAN Ez évben 600 000 forintos kölcsön felvétellel és 100 000 forintos társadalmi munka felajánlással épül egy új iskola. Fel úton van egy gimnázium létesítése is Tyúkodon. A községből csupán Csengerbe 34 diák jár be naponta középiskolába. A megye más középiskoláiban legalább ötvenen tanulnak Tyúkodról. A két szomszédos községgel, Porosaiméval és Urával, már jelenleg is „megtöltenének” egy gimnáziumot. A gimnázium létesítéshez munkával, anyaggal, pénzzel mintegy két éi fél millió forinttal tudna hozzájárulni a község. A községfejlesztési alapból az idén 50 000 forintot fordítanak belső közút víztelenítésre. 1965-ben pedig a Szabadság tér és a környéke is villanyt kap. AMI NEM VALÓSÍTHATÓ MEG A községi tanácsnak több olyan javaslattal is foglalkoznia kellett, ami jelenleg, néhány éven belül, vagy később sem valósítható meg. Ezeket a javaslatokat sem hallgatták el, hanem világosan megokolva elmondták az érintett választóknak, hogy miért nem tudják megvalósítani. Egyik ilyen javaslat volt például a Károlyi kaszáló néven ismert tanyarész villanykérelme. Ez a teleDülés annyira szétszórt, hogy a villamosítása több millió forintba kerülne és mindössze 25 család lakik itt. Ezen a részen tanyaközpont létesítés a kevés lakó miatt nem lehetséges. Az ott lakók fokozatosan átte’e- pülnek majd idővel más tanyaközpontokba Már eddig is több család települt át innen. A Lenin utca lakói kérték az úttest kikövezését. A községnek jelenleg villanyhálózatbővítés, járdaépítés és egyéb olyan gondjai vannak, ami súlyos anyagi terhet jelent, így belátható időn belül a kövesút megépítésére nem ke-. rülhet sor. AMI MEG• VALÓSÍTHATÓ LENNE, DE... A .lakosság javaslatára a községi tanács többször fordult-már levélben, szóban az Autóközlekedési Vállalathoz, hogy az utóbusz menetrendjén változtassanak, de eddig még választ sem kaptak. A jelenlegi helyzet az, hogy Tyúkodról két autóbusz indul a reggeli órákban Cseng:■'be. az egyik 5 óra 20 perckor, a másik 5 óra 35 perckor Negyed óra van a két busz indulása között. Ezzel a korai busszal kénytelen 34 diák is elutazni. Ha néf órakor indulna ; az egyik busz, akkor is kényelmesen beérnének a tanítás kezdetére. Bizonyára, találnának valami megoldást, hosy jobb legyen a közlekedés, de legalább választ várnak a tyukodiak. ★ Egy év után Tyúkodon, a választók elmondhatják, hogy az pjonnan választott tanács jő gazdája lett a lakosság javaslatainak: Ezt a szélesedő demokratizmust napról napra segíti a helyi ■pártszervezet és a Hazafias Népfront is. A népfront munkája sem korlátozódott csak a választások idejére, fianem azófa is nagy felelős* seggel segíti a községi tanácsot munkája végzésében. Csikós Balázs A zsírosi tanyaközpontnak égető kérése volt a villany bevezetése. 80 000 forint község- fejlesztési hozzájárulással ez is megtörtént. Sok panasz hangzott el, hogy a tanyai osztatlan iskolák tanulóinak tudása — érthetően — kevesebb mint a jobb kó- i ülrr.ények között tanuló kö?-, ségi gyerekeké. Az érdekéit szülők egy csoportjának részvételével Üjfehértóra látogatást szervezett a községi tanács, ahol a tanyai kollégium életével ismerkedtek meg. A látogatás után a községben lévő kastélyban jelentős társadalmi munkával kollégiumot létesítettek, ahol jelenleg 30 tanyai gyerek lakik és jő körülmények között végzi az általános iskola felső tagozatát. Üj iskola építésére is általános igény van a községben.! A Konzervgyár építkezésénél télen is szervezett munka folyik. Palánkai József és Kvaka János üvegezik a helyiségeket. MIKES GYÖRGY: BUZGALOM — Ha kedvébe akarok járni a főosztályvezetőnek — elmélkedett az osztályvezető, — akkor haladéktalanul végre kell hajtanom az utasítást. V erpelétinek, úgy látszik, rosszul áll a szénája. A főosztályvezető arcáról le lehet olvasni, hogy nagyon haragszik rá. Ha a szemöldökét összevonja, és az alsó ajka előreugrik, akkor nagyon haragos. Elég lesz a prémium-megvonás ? Lehet, hogy mást, többet .vár tőlem a főosztályvezető, aki annyi szívességet tett nekem az utóbbi időben. Miért ne tennék én is egy szívességet neki? Megteszem. Az utasítást nemcsak teljesítem, de túl is teljesítem. A csoportvezető már úgy kapta meg az utasítást, hogy Verpelétit meg kell szidni, meg kell vonni tőle «er esedékes prémiumot, és a jutalomüdülésre nem mehet el. — Ügy látom, Verpelétinek kifelé álla szekere rúd- ja! — állapította meg magában a csoportvezető. — Ezt jó tudni. Ha kedvébe akarok járni az osztályvezetőnek, akinek Verpeléti nagyon a hölgyében van, akkor azonnal, erélyesen és lelkesen cselekednem kell. Hadd lássam, hogy él még a magyar buzgalom! Jó, jó, de elég lesz Verpelétinek ez a büntetés? Ha jól emlékszem, az osztályvezető remegő hangon adta ki az utasítást, valószínűleg éreztetni akarta velem az ÜGY fontosságát. Tudom már, mit fogok tenni: kisebb beosztásba rakom, kisebb íróasztalt kap, és elültetem az abl&k mellől. Igen, ez. jó lesz. így legalább látni fogják, hogy öntevékeny csoportvezető vagyok, aki nem ragaszkodik bürokratikusán az utasítás minden betűjéhez. Másnap reggel a főosztályvezető jelentette az igazgatónak a VERPELÉTI ÜGYBEN megtett összes intézkedéseket. — Megőrültek? — kiáltott fel az igazgató. — Én csak azt mondtam magának, hogy mossa meg alaposan Verpeléti fejét. így nem lehet bánni egy kitűnő munkaerővel, akit ráadásul még mint eb- bert is nagyon szeretek!... — Tessék csak rámbiznii — bólintott a főosztályvezető. És hogy kedvében járjon az igazgatónak, magasabb beosztásba, nagyobb fizetésre, igazgatói jutalomra, külfö'ői tanulmányútra és , ?citü-'.elésre javasolúr Verpelétit.
